Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

1984. december 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Megkérdeztük... . Király Kálmánnét, a Miskolc városi Tanács V. B. mű­velődésügyi osztályának főelőadóját és Horváth Józsefet, a 42-es számú Általános Iskola igazgatóját: milyen tapaszta- . latokat szereztek az október elsején — kísérleti jeléggel, négy iskolában beindított — nyitott pályák akciójáról? Királyné: — A 7-es, 21 -es. 30-as és 42-es intézetekben szombatonként, vasárnapoként valamennyi létesítményt, sportszert használhatnak az érdeklődők. A közelmúltban összehívtuk az igazgatókat, akik szívderítő dolgokról szá­moltak be. Bebizonyosodott, hogy félelmünk alaptalan volt, a kezdeményezés nem fulladt kudarcba. Általában 200—300- an kopogtattak az iskolákban, mi nem vártunk ennyit... A felügyelő-rendező gárdát meg kell erősíteni, hiszen 1—2 testnevelő, vagy más szakos tanár képtelen szemmel kísér­ni több száz sportolni vágyó embert. Horváth J.: — Délelőttönként 8—14, délutánonként pedig 14—18 óra között nyitottuk ki létesítményeinket a nagy- közönség előtt. A felszereléseket személyi igazolvány fel­mutatása mellett adtuk ki, és csupán egy-két esetben kap­tuk vissza megrongáltam Tornacipő nélkül senkit nem en­gedtünk be, és igyekeztünk tréningruhát is rendszeresíteni. Hozzánk, a 42-es iskolába olykor 300-an is jöttek, s ré­szükre már nem tudtunk kulturált körülményeket biztosí­tani — kirekeszleni viszont senkit nem akartunk. Sajnos nemkívánatos elemek is felkeresték az iskolát, és nevelő­ink ezekben az esetekben nagyon nehezen boldogultak. Ügy látjuk, hogy a kezdeményezés e mellékzöngékkel együtt si­kert. aratott, tehát okvetlenül folytatni kell! * I '... Kendi Ferenctől: minek köszönheti azt, hogy az or­szágos JB több NB 1-es juniortalálkozó vezetésével bízta meg, holott jelenleg csak a megyei 1. osztályú keret tagja? — Nagyon solum kérdezték már tőlem ezt arra gyana­kodva, hogy jó keresztapám van. Köztudott, hogy NB I-es labdarúgó voltam, az MLSZ pedig felhívást tett közzé, mely­ben tudatta: az egykori élvonalbelieket bíróként szívesen látná a pálya közepén. Ez egy esztendővel ezelőtt történt. Egy héttel a nevezési határidő lejárta után jelentkez­tem, de Szkokén Zoltán a borsodi JB korábbi elnöke — «kinek nagyön sokat köszönhetek — elintézte, hogy „be­szállásomat” még fogadják el. Budapesten külön kezeltek minket, ha jól emlékszem kilencen voltunk. ígéretet kap­tunk árra, hogy — megfelelő teljesítmény esetén — az NB-s keretig nem kell végigjárnunk a szamárlétrát. Auto­matikusan besoroltak az utánpótláskeretbe, és országos el­lenőrökkel figyeltek. A megyei I. osztályú meccseken bi­zonyára megfeleltem, mert hamarosan országos küldéseket Ss kaptam. Megnézett már Szlávili András, az MLSZ JB el­nöke és helyettese, Sándor János is. Azt mondták: van ben­nem fantázia. — Azt beszélték, hogy már vissza akart vonulni ... — Igen, volt ilyen szándékom. Éspedig azért, mert a borsodi JB nem terjesztett fel a területi keretbe. De az­tán Miskolcon — és főleg Budapesten — meggyőztek: emi­att ne veszítsem el a kedvem. Amikor pedig már NB I-es junior küldést hozott részemre a posta, alig akartam hinni a szememnek. Azt hiszem, helytálltam, legalábbis a gra­tulációkból erre következtetek, * :.. Dr. Csicsai Józsefet, a területi labdarúgó-bajnokság tdátra-cscfportja ' versenybizottságának elnökét: elégedett volt-e a csapatok, játékosok fegyelmezettségével? — Most lettünk készen az elemzéssel és a kimutatás­ból kiderült, hogy — az egy esztendővel ezelőtti idő­szakhoz viszonyítva — a kiállítások száma néggyel csök­kent, a sárga lapok száma pedig öttel növekedett. A fegyel­mi helyzet tehát nagyjából változatlan, s ezért nem lehe­tünk elégedettek. Azt tapasztaltuk, hogy a játékvezetők gyakran feleslegesen kapták elő a sárga lapot, s főleg ak­ikor tették ezt, ha személyüket érte sérelem. A kirívóan dun’a szabálytalanságokat pedig többször megtorlatlarul hagyták. A tavaszi szezon előtt nagy erőfeszítéseket teszünk majd a? egységes szemlélet kialakítása érdekében. * .,. ídfcacs Józsefet, a DVTK tehetséges labdarúgóját: mi az oka annak, hogy ősszel úgyszólván alig lépett pályá­ra/ klubja NB U-es csapatában? (A szakosztály vezetői ko­rábban felsőfokon nyilatkoztak róla. Moszkvában helyei kapott az Európa-bajnokságot nyert ifjúsági válogatottban is.) — Amikor Bánkúin László edző Diósgyőrbe került, ki­jelentette, hogy számít rám. Játszottam az előkészületi meccseken és elégedett is volt velem. Aztán Szegeden meg­sérültem, Budapesten (!) kiderítették, hogy bokasüllyedésem van. Mire rendbe jöttem, már nem tudtam a kezdő csa­patba kerülni. A mester mondta, hogy „pörögjek fel”, mert szeretne szerepeltetni. Az ifiben néhányszor játszottam, vagy a nagyok kispadját koptattam. Hát szó. ami szó: nem így képzeltem el őszi sorsomat, és tulajdonképpen megbántam, hogy itt maradtam. Persze magamban is kereslem a hibát: Sátoraljaújhelyen az első kupameccsen gyenge teljesítményt nyújtóttam. aztán kedveszegetf voltam, elbizonytalanodtam, anyagilag sem éreztem magam biztonságban, pedig az utób­bi igen fontos számomra, hiszen családos vagyok. Jövőre leszek húszéves, nem adom fel, helyet akarok követelni magamnak az első csapatban 1 * ... .Pesti Györgyöt, a Borsod megyei Labdarúgó Szövetség elnökét.; hogyan került Csányi. a Borsodi ÉVSC játékosa Becskre? Klubja ugyanis nem adta ki! — Mivel az Építők Volán nem záradékolta Csányi át­igazolási lapját, a recskiek felkeresték dr. Szádeczki Zoltánt, a Borsod megyei Tanács V. B. testnevelési és sportosztá­lyának vezetőjét, hogy azt lássa el kézjegyével, aki ezt természetesen nem tette meg. Egyben megbízott, hogy ér­deklődjek az MLSZ-ben az üggyel kapcsolatban. Szót is váltottam Góliás Róberttel, az MLSZ átigazolási bizott­ságának vezetőjével. Elmondta: a BÉVSC-nek az Eger fi­zeti' ki majd a nevelési költséget, mivel egy játékost le­igazoltak Recskrői. és az utóbbi — a kiadás fejében —Csá- nyi dolgának rendezését is kérte. Szabályos kiadás, vagy cse­re. esetleg megegyezés nélkül azonban nem lehet senkit leigazolni, és mivel a miskolciak ragaszkodtak Csányihoz. megkértem Góliást: mutassa meg azt a paragrafust, rende­letét. amely alapján az átigazolást megcsinálták. Azt felel­te: ilyen paragrafus nincs. Ezek után mit mondjak? Az egész dolog szabálytalan volt, és mi nem tehetünk semmit. Küz­döttünk a BÉVSC igazáért — hiába. Kolodzcy láma* Porlsseíi: döntetlen Döntetlennel ért véget a holland Timman és Politisch Lajos nemzetközi sakknagy­mesterek közötti páros mér­kőzés harmadik játszmája. A Hilversumban folyó hátjátsz- más küzdelemben Timman pillanatnyilag 2-1 arányban vezet. A következő partiban a magyar nagymester vezeti majd a világos bábukat. Szanyi kettős sikere Az MTI sportrovata a szak- szövetségek véleménye alap­ján közzétette, hogy az egyes sportágakban kik voltak az év legjobbjai. Súlyemelésben Szanyi Andor, az Olefin SC sportolója érdemelte ki a büszke címet. A Magyar Televízió sport- osztálya az OTSH-val egyet­értésben az idén is — immár huszonegyedszer — meg­rendezte az Év ifjúsági spor­tolója címért kiirt versenyét. A fiúk között Szanyi Andor (edzője: Zöldi Mihály) ifjú­sági világbajnok, felnőtt or­szágos bajnok és felnőtt or­szágos csúcstartó lett az el­ső. A díjakat az év felnőtt sportolóinak járó elismeré­sekkel együtt január I3-án, vasárnap, televíziós műsor keretében adják át. Szanyi az idén nemcsak az ifjúságiak között tette le a névjegyét, hanem a felnőt­tek között is kitűnt. Szara­jevóban részt vett a sportág nagy csillagainak társaságá­ban a Világ Kupán, és az előkelő 9. helyet szerezte meg. — Vágyaim közül csak egy nem valósult meg, már az idén szerettem volna elérni a 400 kilót, de remélem, hogy jövőre mindenképpen sike­rül — mondta. Fotó: Mák József A háló fölö Egy évvel ezelőtt, ezekben a napokban lett dr. Fekete László a Magyar Asztalite­nisz Szövetség új elnöke. Meg­bízatását nem a legkedvezőbb helyzetben kapta, hiszen ra­gyogó győzelmek után mind többször következett be a visszaesés, nem sikerült meg- isméteni azokat az eredmé­nyeket, amit a hetvenes esz­tendőkben, s idén tavasszal megvált a válogatottól Bér­ezik Zoltán vezetőedző is. Az eltelt egy évről, tapaszta­latairól, a tennivalókról nyi­latkozott az MTI-nek: — Nem kívülállóként ül­tem be az elnöki székbe, hi­szen évtizedek óta sok szál­lal kötődtem a sportághoz, magam is játékos voltam — mondta elöljáróban. — Is­mertem az eredményeket, azt, hogy az 1982-es buda­pesti Európa-ba.inokság két csapatversenyének megnye­rése után a folytatás elma­radt, s az utánpótlás hely­zete már nem látszott a leg­biztatóbbnak. Be is bizonyo­Beszélgetés dr. Fekete Lászlóval — Egy ideje a legtöbb ho­zni nemzetközi eseményt vi­déken bonyolítják le. Mi en­nek a magyarázata, s nem gondolják, hogy esetleg a fő­városi közönség hiányolja a jó versenyeket? sodott, hogy a hazái férfi- mezőnyből szinte .„kiesett” egy generáció, . az .egykori aranycsapat tagjai mellett a fiataloknak kevés alkalmuk volt a szereplésre. Az újabb korosztály tagjai között akad­nák tehetségek. de ez még nem minden, csak ákkor vál­hatnak klasszis játékosokká, ha a fejlődésük érdekében sok mindenről lemondanak, csak a sportágra összponto­sítanak. Ezt pedig nem min­denki teszi. — Es miként ítéli meg a női mezőny helyzetét? — Biztatóbbnak. Az ered­mények is mutatják, hogy sok az olyan ügyes fiatal, mint Bátorfi, Nagy, Gál, hogy csak néhányat említ- -sek. A rutinos válogatottak is még a fiatal korosztály­hoz tartoznak. Az egészsé­ges versengés csakis hasznos lehet, ösztönzi mind a fia­talabbakat, mind az időseb­beket. — Mi a véleménye a válo­gatott keret és á szakosztá­lyok kapcsolatáról? — Ez évek óta visszatérő gondunk, s megítélésem sze­rint a sportág egyik kulcs­kérdése. Korábban kialakult olyan szemlélet, hogy a si­ker a válogatott keret ered­ménye, kudarc esetén vi­szont a szakosztályokat okol­ták. A felkészítői munká­ban az- eddiginél határozot­tabban kell- megállapítani a klubok jogait és kötelessé­geit, de ugyanígy a szövet­ségét is. — Valóban sok versenyünk volt vidéken, ahol nemcsak' vállalják a rendezéssel járó terheket, hanem többnyire nagy a közönségsiker is. Ha ezeken keresztül még több fiatalt sikerül megnyerni az asztalitenisznek, akkor az is nagy .éredpiény. Budapesten ' az 1982-es EB óta csak el ­vétve volt kiemelkedő nem­zetközi viadal, megfontoljuk, hogy esetleg a Budapest Sportcsarnokban nemzetközi bajnokságot rendezzünk. Befejezésül dr. Fekete Lász­ló arra a kérdésre, hogy nem bánta-e meg az elnöki megbízatás elfogadását, rö­viden ennyit mondott: — Nem, de nehezebb, mint gondoltam... rekek kiválasztása és hány értés kortól kezdik a ver­senyzést? — Kik készítik fel Okét az olimpiára? — Elsősorban a testneve­A bükkszentkereszt! § § flfOi nyomában Bükkszentkereszt ismert helységnév mindazok előtt, akik szeretik a téli sporto­kat. Nagyon sokan keresik fel a települést; hogy a kör­nyező domboldalakon hódol­janak szenvedélyüknek. Or­szágszerte ismerik azokat a bükkszentkereszti gyereke­ket, akik iskolájuk képvise­letében évek óta. sorozatos sikereket érnek el a téli út­törő-olimpiákon. Mi lehet en­nek a titka? — ez a gondo­lat foglalkoztat, miközben az ügyeletes kislány az igazga­tói irodába kísér. — Nem titok rejtőzködik az eredmények mögött — kezdi beszélgetésünket Rc- pajkó Imre igazgató —, ha­nem tervszerű, céltudatos munka. Tanulóink keményen megdolgoznak azért, hogy az országos döntőn is jó he­lyezéseket érjenek el. — Az idei tél eddig nem kényeztette el a téli sportok szerelmeseit. A néhány nap­ja lehullott hó sportolásra még nem alkalmas. Hogyan készülnek az elkövetkező feladatokra? — Az előkészületeknél tar­tunk, hiszen a téli szezon­ban még nem volt sílée a gyerekek lábán. Jelenleg na­gyon sokat gimnasztikázunk és fejlesztjük az erőnlétet. A most következő tanítási szünetben a megyei tanács művelődésügyi osztálya szer­vezésében hét tanulónk uta­zik egyhetes csehszlovákiai sí táborba. Ez is a felkészü­lést szolgálja majd. — Hogyan történik a pye­— Több tényezőt vizsgál­tunk meg a tehetségkutatás során. Szereti-e a sportot? Van-e hozzá adottsága? Mi­lyen a mozgáskultúrája, fizi­kai állóképessége? És az egyik legfontosabb: a tanul­mányi eredményt. Nálunk csak olyan fiatal kerülhet be a csapatba, aki a tanulás­ban is jót produkál. Isko­lánknak 215 tanulója van, é6 mintegy 60 gyerek közül tu­dunk választani. Az alsós nevelők jelzései alapján har­madik. negyedik osztályban, de a szánkó sportágban már a másodikban kiválasztjuk a tehetségeseket, és mint olimpiai kerettagokat tart­juk őket nyilván. Az idő­sebbek közül többen már képviselték színeinket, a ver­senyeken. Így Eszlári István, Császári József. Hegyi Ág­nes, Császári Viktória, Bod­nár Tamás, és még sorolhat­nám tovább. lök: Papp Csobo és a most gyesen lévő Mezeiné Varga Éva foglalkoznak a gyere­kekkel, de Orliczki Károly igazgatóhelyettes és Halász­ná Búzás Magdolna csapat- vezető is a lelkes támoga­tók közé tartoznak. Vannak azonban nehézségeink is. Sajnos, nincs tornatermünk, így sok szempontból hát­rányba kerülünk más isko­lákkal szemben. Évek óta gondot okoz, hogy nem kap­ható sífutó léc és cipő az üzletekben. Ezek olyan té­nyezők. amelyek semmikép­pen sem segítik munkánkat. — Milyen versenyeken vesznek részt és hogyan ké­szülnek a nagy erőpróbákra? — Amint lehull a sporto­lásra alkalmas hó. nem lesz sem szombatunk, sem va­sárnapunk. Edzések és fel­készülési versenyek váltiák majd egymást. Á közelmúlt­ban egyébként száraz sífutó­versenyt rendezett az iskola » helyi KISZ -szer vezet lel közösen, melyen technikai felkészültségről, gyorsaság­ról és megfelelő erőnlétről kellett számot adniuk a fia­taloknak, amolyan „ráhan­golás” címszóval Indulunk , ■ -r meghívás alapján — a lil­lafüredi Néphadsereg bajnok­ságon is, néhány Tanítvá­nyunk a Honvéd Papp J.'SÉ színeiben sportol. Egyébként nálunk kezdte a versenyzést és több úttörő-olimpiát is nyert az a Horváth Zsolt, aki biatlonban már válogar tott kerettag. A beszélgetés során meg­tudom. hogy az 1978-as út­törő-olimpián — melynek éppen Bükkszentkereszt adott otthont — szerepeltek a leg­kiemelkedőbben az iskola tanulói. Ekkor 8 arany-. 4 ezüst- és 4 bronzérmet sze­reztek. A következő téli olimpia országos versenyeit 1985. január 24. és 29. kö­zött Kőszegen rendezik meg. Előtte bonyolítják le a me­gyei versenyt, amelyre való­színűleg Bük kszen tkeres zt en kerül sor — a hóv i szón vök­től függően. Az iskola tanu­lói már most nagy szorga­lommal készülnek a vadai­ra, és semmi kétség: min­dent megtesznek majd azért, hogy .tovább öregbítsék isko­lájuk hírnevét. Papp Zsolt j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents