Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
.1984. december Z0.c csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 JFilmlevél s : Yerma GcKOdroa Lcmgrebe és Mafhien Corriere ■ Yerma egyik kockáján Federico García Lorca & XX. századi spanyol irodalom kiemelkedő személyisége életművét, munkásságát a magyar olvasóközönség előtt szükségtelen már méltatni. De szükségtelen a színház- barátok előtt is, hiszen számos drámája magyar színpadokon is igen sikeres volt, s például az 1935-ben írt Yerma nem egeszen húsz évvel ezelőtt a Madách Színházban volt igen nagy siker. Most Gyöngyössy Imre, Kabay Barna és Petényi Katalin e dráma alapján filmre írta a Yermát és magyar és NSZK koprodukcióban Gyöngyössy és Kabay ütmet rendezett belőle. Yerma életerős spanyol parasztasszony, akinek története a drámairodalom kiemelkedő históriái közé tartozik, alakja pedig típusa egy évszázadokon át fel-fel- bukkanó drámai figurának. Tragédiája, drámai sorsa ennek az asszonynak, aki egész életében csak gyermek után vágyik, és azért válik terméketlenné, mert erre kényszerül. Ugyanis férje mind ritkábban törődik vele, elsősorban esak a gazdaságának gyarapodása érdekli, az asszonyt épp olyan gazdasághoz tartozó, szinte leltári tárgynak tekinti, mint a birkát vagy egyebet, csak éppen az asz- szonynak otthon kell ülnie. A megértő társra, s főleg gyermekre vágyó Yerma rendkívül nehezen viseli el terméketlenségét, vajákosok, falusi öregasszonyok kókler- fedéseinek áldozata lesz, de egyben szerelemre is gyullad, ám férje, Juan mellett nem teljesülhet be legfőbb vágya, s ez közelebb hozza tragédiájukat, férje erőszakos halálát, ezzel az ő ellehetetlenülését. Az alapul szolgáló dráma mindezen túl mutat, mert nemcsak Yerma tartalmatlan életének tarthatatlanságát állítja elénk, hanem egy nép vágya az értelmes és tartalmas élet iránt tükröződik benne. A filmre vitt Yerma nem egészen azonos az alapművel. Mivel az alkotók Spanyolországban forgatták, szinte minden látnivaló hiteles benne. Hiteles a táj, hitelesek a napfényben izzó fehér házak, a környezet, a birkapásztorok vonulásai, a vallásos búcsúmenetek, a tömegmozgások, a folklórmotívumok. Yerma drámája mégsem süt át olyan erővel, hogy az valami általános érvényű igazságot hirdessen. Nagy nemzetközi színészgárda szolgálta pedig az alkotók elképzelésének megvalósulását. Mégis úgy tűnik, hogy a házaspár és a hozzájuk kapcsolódó szereplők története csak egy freskó előterében mozog, nem azonos a háttérrel, s így kicsit külön él attól, hatásából veszít. Sajnálatos, hogy a magyar főszereplő, Kovács Titusz teljesen enervált embert állított elénk, akiről nehéz elhinni, hogy egy, a munkájába szerelmesen beleszédült, örökké robotoló spanyol paraszt. Kitűnő viszont kis szerepében Temessy Hédi. A külföldi szereplők különböző módén közelítettek figuráikhoz. Hiányzik az egész filmből a szereplőgárdának az az egysége, ami az alkotópáros filmjeinél egyébként megszokott és más munkáiknak értékes vonását adja. Szabó Gábor operatőri munkája most is minden elismerést megérdemel. Lorca műve megérdemelt volna olyan feldolgozást, amely szélesebb tömegekhez viszi közel. Gyöngyössyék filmjének tempója meg- megbicsaklik, s hiába van benne akár a Körhinta for- gatagos, immár klasszikus jelenetét eszünkbe juttató búcsúbeli kavalkád, a feszültség többször kienged, a cselekmény lelassul, és talán csak Lorca tisztelői kísérik töretlen figyelemmel a filmet, új híveket csak csökkent sziámbán szerezhet. Közművelődési pályázat Társadalmi kihívás Az Idén először hirdetett pályázatot a Magyar Népművelők Egyesületének megyei szervezete. Három témakörben várták a pályázat kiírói a dolgozatokat: a közoktatás és a közművelődés kapcsolata; a közművelődés tartalmi megújítása; művelődéstörténeti feldolgozások. A felhívás nyomán 13-án kezdtek el dolgozni, s bál a számot a „szerencsétlenek" között tartjuk számon, a mögötte levő tartalom — vagyis a beküldött pályamunkák érdemessége — alapján örömmel jelentették a megyei szervezet elnökségének tagjai, hogy sikeres volt a kezdeményezés. A pályaművek elbírálására országos tekintélyű szakembereket kértek fel, s az ő véleményezésük is nagyon sok dicséretet foglal magába. A pályázatok elbírálása után a megyei szervezet est évi utolsó összejövetelén került sor a díjak átadására. (Az első helyezettek 3, a második helyezettek 2 ezer foritot vehettek át az oklevél melléj Első díjat nyert a közoktatás és a közművelődés témakörében írt munkájával Sebestyénné Fügedi Mária (Miskolc); a művelődéstörténeti kategóriában első díjat kapott Váradi László (Miskolc); másodikat Szabados József (Kazincbarcika) és dr. Lenért Béla (Szirma- besenyő); a közművelődés tartalmi megújítását tárgyal* pályázatok írói közül Udvardi Lakos Endre (Miskolc) és Danes János István érdemelt lei második díjat. jDbilenmi kiállítás Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendez Moszkvában jövő áprilisban a Hungexpo és a szovjet Expocentr Külkereskedelmi Egyesülés. Az április 1-tdl 19-ig tartó kiállítás «ólja, hogy bemutassa a magyar gazdasági és kulturális életben az elmúlt négy évtized során elért legfontosabb eredményeket. Termékek és dokumentumok kiállításával ismertetik a magyar gazdasági reform fontosabb állomásait, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének magyarországi tapasztalatait, valamint legújabb eredményeit is. „A felnőttoktatásnak változatlanul jelentős a szerepe a lakosság műveltségének gyarapításában, s a korábbinál nagyobbak a feladatai a szakképzésben, az átképzésben és a továbbképzésben.” (Részlet az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveiből) É vtizedeken át úgy hittük, tudtuk, hogy a felnőttoktatás szükség- szerű rossz, átmeneti jelenség, amely megszűnik, elsorvasztja magát, ha a régi rendszer társadalmi igazságtalanságait a tanulásban sikerül segítségével feloldani. Történelmi tény, hogy százezrek szerezték meg felnőtt fejjel, munka mellett a hiányzó általános műveltséget, azokat az alapismereteket, amelyek nem pusztán az analfabétizmust szüntették meg — vagy legalábbis minimálisra csökkentették —, hanem megteremtették annak a lehetőségét is, hogy ugyanezek a százezrek szakmát tanuljanak Történelmi tény azonban az is, hogy a felnőttoktatás, a dolgozók- általános iskolája nem sorvadt el, legalábbis oly mértékben nem, hogy ne lenne szükség aá, régi funkciójában is. Igaz, alapvetően változott mára a felnőttoktatás tartalma. Változott azért, mert a tankötelezettségi időn belül, 16 éves korig a fiatalok több mint 92 százaléka megszerzi az általános iskolai bizonyítványt, eleget tesz állampolgári kötelezettségének és jogának. De ugyanez az adat mutatja a másik oldalt, arai országos méretekben ezrekkel mérhető. Arai pedig ezen belül is el gondol koztaté: változatlanul igen nagy számban vannak olyanok akik nem jutnak az alsó tagozaton túl. Bár formálisan, „pa- pírszerűen” a fiatal lakosság körében oly minimális a« analfabéták száma, hogy lényegében elhanyagolható, a gyakorlatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az évek folyamán az alacsonyan iskolázottak egy része nem bír az írás-olvasás alapvető készségével. A dolgozók általános iskolájának tapasztalatai azt mutatják, hogy az ötödik osztályban is szükség van az írás-olvasás gyakoroltatására. Történelmi tény, hogy a felszabadulást követő években és évtizedekben az ország lakossága nagy elánnal, lelkesedéssel tanult., Százezrek éltek a lehetőséggel. De a 35 éven felüli lakosság több mint egyharma- da nem 'rendelkezik még az általános iskolai bizonyítvánnyal, amiben közrejátszik az is, hogy az általános iskola általánossá tétele nem egyik napról a másikra történt, csak fokozatosan, nagy erőfeszítések árán sikerült az elmúlt két évtizedben jelentősen előrelépni (innen még nehezebb előre jutni!) a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Így hát a jövőben is reálisan számolnunk kell azzal, hogy a felnőtt- oktatásra alapfokon is változatlanul szükség van. Többek között azért is kell kimondanunk ezt, mert a társadalmi-gazdasági érdekeltség a felnőttoktatásnak azt a funkcióját helyezi előtérbe, amelyre a kongresszusi irányelvek is utalnak, hogy a felnőttoktatásnak megnövekednek a feladatai a szakképzésben, az átképzésben és a továbbképzésben. Összefügg ez is közoktatásunkkal, azzal, hogy az iskola, az oktatás sohasem volt és nem is lesz képes olyan részletességgel, aprólékossággal igazodni a gazdasági igényekhez, a termelési technikai fejlő- désváltozásaihoz, hogy egyszer »-mindenkorra elegendő ismereteket adjon, készségeket fejlessze» ki. Az iskola akkor cselekszik helyese», ha olya* konvertálható, széles körű ismeretek és készségek birtokába juttatja a fiatalokat, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy akár szakmai továbbképzéseken el tudják sajátítani azokat a konkrét ismereteket, amelyekre a »api munkában szükségük lesz. A gazdaság közvetlen érdekeltsége ebben adott. Mint ahogy kitapintható abban is, hogy ösztönöz a szakmai átképzésre, hiszen a termelésszerkezet változása a technikai fejlődés más és más, újabb és újabb szakképzettségű dolgozókat feltételez, vagy a meglevő szakképzettek ismereteinek kibővítéséi) A gazdaság fokozódott és szükségszerűen fokozódó megújulása nyilván még jobban felerősíti a jövőben a felnőttoktatásnak e szerepét,’ funkcióját. Ez a gazdaság kij hívása is az oktatással, a felnőttoktatással szemben isj nemcsak iskolai szinten, haj ■em a közművelődési hálózat intézményeivel, neveze-' tesen az ismeretterjesztéssel szemben is, amely az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet vállalt a szakmai irányú felnőttképzésben. Ahhoz azonban, hogy a félj nőttoktatás maradéktalanul megfeleljen a vele szemben támasztott társadalmi-gazda-; sági elvárásoknak, megújuj lására is szükség van. Azaz,' a hagyományos formái melJ lett keresnie kell azokat az újakat is, amelyek segítségével hatékonyabban, szélesebb körhöz tud eljutni. Olyan területeken is, amelyeken a gazdaság és az egyén érdekeltsége nem mutatkozik meg olyan közvetlenül, mint a szakmai képzésben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az általános műveltség, az alapműveltség pótlására csökkent az igény, és az ösztönzés, noha a statisztika és a tények alapján erre is változatlanul »agyon nagy szükség van. A művelődés térhódítása az általános és a szakmai műveltség gyarapítása, társadalJ mi-gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele — főj galmázza meg újólag irányelveiben a párt Nem arról van szó, hogy elégtelen közoktatásunk, hogy alapvetőj en nem látja el a reá háj ruló feladatokat. Megteszi. M em pótolni kell tehát alapvetően azt, amit az iskolának kell megtanítania (bár egyes esetekben erről is van, lehet szó a felnőttoktatás eredeti funkciójában), sokkal inkább arról, hogy egyre inkább rájövünk annak az igazságára, hogy a megszerzett tudás, ismeret nem egyszer s mindenkorra való, hanem a legkülönbözőbb formákban és módokon meg kell újítani, ki kell egészíteni. Nagyon hétköznapján mondva: a szürkeagysejt-állományt felnőtt fejjel állandóan karban kell tartani. Csutorás Annamária Lady Chatterlev szerelnie Az ónodi táj ház David Herbert Lawrence regénye, a Lady Chatterley szeretője 1928-ban jelent meg, s óriási botrányt kavart. Pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok, magyar nyelven öt év múlva megjelent egy csonkított fordítása, majd 1960- ban „lehabilitálták”, nálunk is megjelent a teljes szöveg, ez évben a könyvhéten, immár második kiadásban. Most pedig a mozikban látható a regény Just Jaeclcin rendezte francia—angol film- változata. A regény mondandója a filmen sem változott, minőségét tekintve nagyrészt ponyvaregény maradt, ábrázolásmódja még vaskosabb, naturálisabb, mint az alapműé. Jóllehet, szépen megcsinált film az első vi- lághábórús sérült földbirtokos férfira vágyó feleségének és a vadőrüknek romantikus szerelméről, várható közönségsikerét semmiképpen sem ingatag társadalmi mondandója fogja okozni, hanem a szerelmespár intim jeleneteinek láncolata, amely piruló fülű kamaszokat és az effajta látványokban gyönyörködő nyálcsorgatókat tömegével fogja a mozikba vonzani. Az is igaz, hogy társadalmi drámákban is gyakori napjainkban a szex ábrázolása, ebben a filmben azonban jószerivel csak ez van, és ilyen tekintetben is egymásfél évtizeddel korábban talán érdekesebb lett volna. A filmet egyébként az országos bemutatót megelőzve mutatják be mától a miskolci premiermozik, és vetítik szinte a végkim'erülésig, több héten át. Tekintettel a diákok vakációjára. sokak szabadságára — bár a kismozikban változatosabb a program —, ez bizony „érdekes” műsorkínálat. Benedek Mikló» A megyében az ónodi tájház a kilencedik volt. A Vár utcában, a vár felé vezető úton, még néhány hasonló nádfedeles ház környezetében található. 1880-ban épült. A mester- gerendán 1880. május 7. felírás, illetve vésés olvasható. Eredeti tulajdonosa özv. Markovics Károlyné volt. Öt megelőzően szülei: Egri János és felesége laktak benne, kik vásárlás . útján jutottak az érdekes homlokzattal rendelkező nádfedeles házhoz. 1979-b»n az Ónodi községi Tanács kezelésébe került. 1981-ben az eredeti állapotnak megfelelően tatarozták. Ennek tervét és műszaki irányítását Noll Tamás és Thoma Ágnes építészmérnökök társadalmi munkában, a beruházást az Országos Műemléki Felügyelőség és a Borsod-A.-Z. megyei idegen- forgalmi bizottság támogatásával a községi tanács, kivitelezését a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet végezte. A berendezési tárgyakat a község lakossága ajándékként adományozta, mintegy 250—300 darabot. Összegyűjtése, konzerválása, elhelyezése, a helyi honismereti kör, a KISZ, és az iskolai szakkör tagjainak köszönhető. A tájház 1983 tavasza óta várja a látogatókat. 1984 őszéig több mint 2000 bejegyzett látogatója volt. Ez a látogatottság igen figyelemre méltó. A hazai csoportokon és egyéni turistákon kívül több külföldi, csehsz.lovák, német, olasz, amerikai állampolgár megfordult itt, 1984 őszén a tájház új tartozékkal bővült. A helyi népi építészeti szokásokat figyelembe véve, az udvarra kocsiszín készült. Szükséges é* fontos tárolóhelye volt ez a gazdasági életnek. Ma már ritkán látott létesítmény emlékét őrzi az utókor számára. Hat földbe ásott oszlopon áll, teteje náddal fedett. Alkalmas a szekér, eke, henger, borona és egyéb mezőgazdasági eszközök tárolására, illetve bemutatására. A beruházást a helyi honismerti kör előterjesztésére a községi tanács fedezte. Az Önodot felkereső turisták számára a legfontosabb idegenforgalmi látványosság mégis a Rákóczi- vár. Egyrészt történelmi múltja és jelentősége, másrészt könnyen megközelíthető fekvése miatt. Állagmegőrzése, feltárása restaurálása még a nehéz gazdasági körülmények közt sem halasztható tovább. Minden halogatás az állagromlás miatt, hatványozott költségtöbbletet jelent. Ha Önöd—1 Muhi egyéb nevezetességei is látható formát kapnának, igen nagy mértékben fellendítené Észak-Magyarorszag idegenforgalmát. Ha Ónod nevezetes szülötteinek legalább emléke lenne a községben. Ezek Lorántffy Zsuzsanna, Kazinczy Ferencnó, Dálnoky N. Sámuel költő és Werner Gyula regényíró. Különleges épületei, téesz-, üzemi és 'magánépítményei is figyelmet és védettséget érdemelnének. Ilyenek a Török-kastély, a copfstílusú malom, a mezőgazdasági kuriózumnak számító téesz- csür és gabonatorony, mely jelenleg daráló, az úgynevezett Szállá — hogy csak néhányat említsek. Az Önodot, Muhi! látogató turisták előzetes ismeret- anyaggal, tele várakozással és érdeklődéssel keresik ennek a történelmi nevezetességekben gazdag vidéknek emlékeit. Meddig kell meg csalódottan továbbmenniük7 Ágoston István
