Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T984. december 15., szombat Most van éppen negyven j esztendeje, hogy a felszabadult Miskolc új életének első két hete után már felhúzódott a színház függönye, felhangzottak Kacsóh Pongrác dallamai és a János vitéz előadásának tap- ■ soltak a nézők. A nézők, i első néhány alkalommal, i sebesült szovjet katonák voltak, akik Miskolcon pihentek. Az egykori előadás 1 közreműködői közül ketten vannak még a színházban, I akik már akkor is tagjai voltak a teátrumnak és ma is azok: Gulyás József, aki akkor szinpadmunkás volt, ma a színház műszaki felügyelője és Bánó Pál színművész. A többiek azóta szétszéledtek. nyugdíjba mentek, vagy éppen örökre eltávoztak. Bánó Pál a színház egyetlen aktív színésze, aki már a felszabadulás előtt is működött. Régi — egy híján ötvenéves — kapcsolat fűz Bánó Pálhoz. Ez a kapcsolat abból adódott, . hogy néhány évvel mögöttem járt a református gimnáziumba, s mint akkor' előírásos volt, a kisebb diák a magasabb osztályba :járónak: az. -utcai. . találkozáskor szabályos köszöntéssel tartozott. Hogyan tisztelgett nekem Bánó, arra már nem emlékszem, de a nyurga kisfiúra annál inkább. Ma is vékony, szikár ember. Bajuszt is csak most növesztett, mert a Dankó Pistában játssza Bittót, az öreg halászt, s ahhoz már dukál a deres bajusz. Nem keil már szürkére festeni. Gimnáziumunk már kisgyerek korunkban rászoktatott a rendszeres színházba járásra. Bánó Pál meg különösen nagy színházbarát volt, sokféle szállal kötődött a színpadhoz. Anyja varrónő volt, aki dolgo- *ott a színháznak, varrta a primadonnák, szubrettek díszes ruháit, apja, Bánó inane pedig, aki Baranyából került először az Állami Operaházba, majd 1'919-ben Palágyi Lajos hívására Miskolcra jött, mindvégig a színház tagja volt. Már diákkorában statisztált rendszeresen a színháznál, ahogy mondja, „már akkor meg volt fertőzve a színházzal”, holott szülei valami ..komolyabb” pályára szánták, de hogy mégis közelebb legyen a színházhoz, az akkor nagy hírű Hradil mesternél díszletfestést tanult. Még ma is barkácsol, festeget a bérházi pincerekeszben. Már évek óta statisztált a színházban, kisebb-nagyobb szerepeket kapott, amikor a Gyakor- latos Színművészek és Filmművészek Képesítő Vizsga- bizottsága előtt 1942. június 16rán vizsgát tett. A 379. sz. Bizonyítványt többek között Makay Margit, Lehotay Árpád, Hegedűs Tibor írta alá, tanúsítva, hogy „Bánó Pál úr a követelményeknek megfelelt.” A következő hónaptól már tagja a színészkamarának, s a régi okmányok között előbukkan a legelső szerződés is, amit Miskolc felszabadulása után kötött vele az akkori igazgató, Árvay Bléth Gusztáv 1944. december 27-én. Nem volt katona. Földessy Géza színházigazgató társulatának kieszközölte a felmentést. Ám ő 1944 viharos őszén eltűnt, december első napjaiban pedig más, hasonló korú fiatal férfiakkal ervütt'Bánó Pált is útnak indították a csendőrök, de Bánrévénél negyedmagával megszökött, s visszagyalogolt Miskolcra. Éppen 1944. december 3-án délre értek haza a mai Eszperantó térre. Ott elirányították a mai tanácsház- épületbe, a szovjet parancsnokságra, de estére már otthon volt a Toronyalja utcai szülői házban. A következő napokban a vele egy udvarban lakó Gulyás Józseffel bejárt a színházba; többekkel együtt várták, mi lesz. A szovjet városparancsnok rendelkezése nem sokáig váratott magára: meg kell nyitni a színházat! Árvay Bléth Gusztáv szedte össze a társulatot, azokat a keveseket, akik elérhetők voltak. Rajtuk kívül a perecesi amatőr színjátszó csoport néhány tagja lépett színpadra, s lassan összeállt egy kis társulat. Ott volt a Kerékgyártó- család, ott volt Dobóczki Mihály, a színház fővilágosítója és gondnoka, és természetesen a már említett Gulyás József, akivel nagyon összefonódott Báhó Pál élete. Egyszerre születtek, egy udvarban éltek, nőttek fel, együtt élték le életüket a színháznál. A társulat az első előadást december 18-án tartotta, mint említettem, sebesült szovjet katonáknak. Ettől kezdve folyamatosan tartottak előadásokat, sőt a lillafüredi Palotaszállóban elhelyezett sebesültek számára is, majd december 24-én, délután megtartották az első előadást a nagyközönségnek. Természetesen ekkor is a János vitézt adták elő. Játszottak ezenkívül a szovjet városparancsnok különböző rendezvényem, sokfelé szerepeltek. Az élet lassan visszatért a régi kerékvágásba, illetve új körülmények között magára talált a színház. 1 em sokkal később új színészek kerültek a társulathoz, mint Pécsi Sándor, Homm Pál, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és mások. Ott volt Fekete Alajos, a poklokból hazakerült Szabados Ambrus. Hazatért Földessy Géza igazgató is, és a Miskolci Nemzeti Színház már az államosításokat megelőzően egy nagyon szép, izgalmas feladatokkal teli korszakát kezdte élni, és benne Bánó Pál is. Most — mint említettem — ő a színház legrégibb aktív színésztagja. Alighanem a magyar színházi életben csaknem unikumnak tekinthető az a színész, akinek egész élete egy színházhoz kötődik, s most a negyvenharmadik évadját tölti folyamatosan. Hány darabban játszott, hány ember alakjába bújt az eltelt negyvenhárom év alatt, senki nem tudja, nincs róla pontos nyilvántartás, mert az államosítás előtti szerepeket nem tartották nyilván, utána pedig a Magvar Színházt Intézet az 1973-ban kiadott ISO éves jubileumi albumban is csak odáig gyűjtötte ki. Mindenesetre sok száz szerepről van szó. Többségben kis szerepről. S itt érdemes megállni. Bánó Pál sosem volt a színpadon hős, sosem volt amoroao. Karakter- színész. Vagy más sxOvsA jellemszínész. Sokan azt mondják, epizódista. Kitűnő karakterszínész. Volt kitől tanulnia. Mintaképeinek Rajz Jánost, Kemény Lászlót, Misoga Lászlót, Bili esi Tivadart tartja, akik apjának voltak a miskolci színpadon kollégái és barátai, és akiket kisgyerekként, majd serdülőként ismert és tisztelt, mint otthonuk vendégeit, és mint színészeket. Az államosítás után cs igen sokféle szerepet játszott. Amikor Miskolcon operatársulat is működött, Mura Péter felfedezte nagyon szép baritonját. Énekelt például a Rigolettóban, a Trubadúrban, és nagyon sok operettben, zenés játékban. Magam legalább két és fél száz szerepben láttam. Most legutóbb a Dankó Pista öreg halászaként. S most új darabban próbál. Füst Miián Negyedik Henrik királyában ő lesz Pfalzi Konrád. A szerepét — mint mondig — kézzel leírta, mert így könnyebben tanulja. E kézzel. írt szöveggel indul beszélgetésünk végén a próbára. Benedek Miklós Fotó: Lanzó József A Szőnyi-teremben Miskolci képzőművészek Részlet a kiállításról. Előtérben Varga Miklós és Szanyi Pétéi szobrai Látogatók Csabai Kálmán Gyűszűvirágos csendélete előtt Régi célkitűzést elevenít fel a Képcsarnok Vállalat •miskolci Szőnyi-terme, amikor kiállítást rendez emeleti termében a Miskolcon élő képzőművészeknek, hiszen annak idején, a Szőnyi-te- rem kialakításakor eltervezték, propagáló-patronálói lesznek a Miskolcon élő és alkotó művészeknek, túl azon, hogy a művészeti tárgyak kereskedőiként dolgoznak. Talán nem 'szükségtelen e célkitűzés felelevenítése most sem, jóllehet, működnek olyan csatornák, amelyeken keresztül a képzőművészetbarátok nemcsak megismerhetik, de meg is vásárolhatják az itt élő alkotók műveit. Amiben mégis csak más ez a lehetőség, mint a többiek — gondolunk a tavaly jól sikerült karácsonyi vásárra, vagy a Szinnyei alkotóközösségre — az szélesebb hatókörében van.- A képcsarnok ugyanis — hatás- és hatókörénél fogva — olyan alap- vagy szövetségi tag alkotókat is meghívott, akik különböző okoknál fogva nem vesznek részt rendszeresen sem a képzőművészeti közéletben, sem a kiállításokon. Harminc. alap-, illetve szövetségi tag kapott meghívást, s bár közülük nem mindenki küldött be munkákat, végeredményében huszonegy művész 61 alkotása szerepel a Szönyi-terem beli kiállításon, illetve vásáron. A kiállítás jellegénél fogva is rendkívül változatos anyagot vonultattak fel a Miskolcon élő művészek, akik mindenekelőtt olyan munkáikat hozták el, amelyek témájúknál, hangulatuknál fogva, művészileg igényesen kivitelezve arra a fokonszerivünkre is igényt tarthatnak, amely szükséges ahhoz, hogy együtt tudjunk élni a műalkotással. Az előbb elmondottakból, feltétlenül aláhúzandó, a művészi igényesség, a mesterségbeli megíormáltság, a szakmai tudás. Ez adja hitelét a miskolci képzőművészet e kiállításának. A városban élő alkotók többsége grafikus- vagy festőművész. Ebből adódik, hogy e bemutatón is ők vannak többségben. Varga Miklós Vízbelópö, Szanyi Péter Manöken és Napfürdő című bronzszobrát említjük mégis elsőként. A művészek közűi nem mindenkinek a neve cseng egyformám ismerősen. Barczi Pál, Csabai Kálmán, Kalló László, Keller Lívia, Koncz József, Korkos Jenő, M. Kristóf Ágnes, Mager Ágnes, Mazsaroff Miklós, Papp László, Pásztor Miklós, Pető János, Reinecker János, Seres János, Szántó Dezső, Teliinger István, Tóth Imre, Varga János- és Zsignár István képei várják a látogató vásárlókat. A kiállítást egyébként csütörtökön délután nyitotta meg dr. Környey László, a város tanácsának művelődés- ügyi osztályvezetje. A Sző- nyi-terembeli bemutató december 22-ig tart nyitva. Csutorás — Fo.jl án A vidékről gyermekeikkel oda igyekvő szülők, de az oda beutaló szervek is így emlegetik. Ez az intézet: a Megyei Nevelési Tanácsadó Intézet, a Marx Károly utca 96. szám alatt — a volt diósgyőri tanács épületében — közel egy évvel ezelőtt kezdte meg működését. A megyei művelődési osztály felügyelete alá tartozó intézet a vidéki településeken élő szülők gyermeknevelési problémájában, a különböző értelmi szinten lévő gyermekek szakszerű beiskolázásában és a beszédhibával küzdő gyermekek beszédének javításában igyekszik segítséget, szakszerű tanácsadást Dywjtani. Az intézet tevékenysége rendkívül széles körű, ugyanis a személyiségzavaroktól, magatartási problémákkal küzdő gyermekek nevelési tanácsadásán kívül foglalkozik a kisegítő iskolai, inté- ■eíi áíhnHyeaósekLui, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal, a gyámügyi hatóságok részére szak vélemény adásával, és a beszéd javí- tást-korrigálást szolgáló logopédiai munkával. Optimális, esztétikus munkakörülmények között, korszerű eszközökkel leszerelve, megfelelő szakképesítéssel és tapasztalattal rendelkező szakemberek végzik itt munkájukat. A tanácsadás, terápiás kezelés és gondozás nagyon alapos, lelkiismeretes vizsgálat alapján történik, melyben részt vesz a pszichológus, a gyógypedagógiai tanár, a logopédus, a pedagógus és az orvos egyaránt. Az eddig eltelt rövid egy év tapasztalatai és a munka eredményei is az intézet jó hírnevét alapozzák, amit a számszerű adatok is bizonyítanak, hiszen ez idő alatt közel 2000 gyermek került, vizsgálatra, kapott hatékony segítséget és részesült megfelelt) kezelésben. Bár az intézet keretén belül. három csoport is tevékenykedik: a nevelési, a logopédiai csoport és az állandó áthelyező bizottság, a cél azonban egy, és ezért egy ti tlesen -közösen összefogva dolgoznak mindenkor: a gyermekek érdekét figyelembe véve, a szülök, a nevelési-oktatási intézmények és az egyéb szervek munkáját segíteni. E speciális feladatokat ellátó Megyei Nevelési Tanácsadó Intézet munkatársai szakemberek, mély elhivatottsággal és segítőkészen várják megyénk egész területéről a tanácsadásra, segítségre szoruló szülőket, gyermekeket és pedagógusokat: Diósgyőrben, a volt tanács épületében — szemben a DVTK-stadionnal. Vályi Nagy Gyula, az intézet pszichológus« )
