Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

J98& december T5, szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

4

i

.. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küzdelem, amelyet az oj-szág külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk...” — olvasható az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kiadott irányelveiben. A megállapításhoz nem férhet kétség, hiszen szőkébb pátriánkban, Borsodban is szemtanúi voltunk azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket megyénk vállalatai, üzemei, a dolgozók és vezetők fejtettek ki az értéktermelő munka fokozása, a hatékonyság és a külkereskedelmi mérleg kedvező irányba mulató javítása érdekében. Mint ahogyan azt az irányelvek egyértelműen leszögezik: az erőfeszítések

eredménnyel jártak. Annak ellenére, állapítja meg ezt a Központi Bizottság, hogy a gazdasági építőmunka külső feltételei a számbavehetönél is kedvezőtlenebbül alakultak; hogy a nyolcvanas években tovább tartott a tőkés világgazdaság válsága; hogy a magyar gazdaság számára js veszteséget okozott a gazdasági protekcionizmus és diszkrimináció erősödése. Bekövetkezett az is. amitől kezdettől fogva tartottunk, hogy tovább növekedett cserearány-veszteségünk, ami fokozta az országra nehezedő terheket, s egyúttal veszélybe került fizetőképességünk.

Amikor a Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt- és az állami vezetés eredményesen irányította az ország gazdasági életét, hogy népgazdaságunk — minden nehézség ellenére — szilárdnak, teherbírónak, működőképesnek bizonyult, egyensúlya javult. Egyben félreérthetetlenül megmutatja azt az utat is, amelyen a jövőben járnunk kell.

És ez az út nem lehet más, mint a gazdasági fejlődés élénkítése. Tartósan, hosszú éveken át ugyanis nem lehet visszafogni a beruházásokat, fejlesztéseket, mert nagyon lemaradnánk, csökkenne versenyképességünk, ami magával vonná a szocialista és a tőkés piacokon elért pozíciónk gyengülését. Ezért fogalmaz tehát úgy az irányelv', hogy „.. . az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával. olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését...”

Kedvező visszhangra talált megyénkben is a Központi Bizottság fenti útmutatása. Az is biztosra vehető, hogy gazdálkodó egységeink a fejlődés meggyorsításához szükséges feltételeket igyekeznek munkájuk közben megteremteni. Számtalan jel mutat arra, hogy Borsod vállalatainak, üzemeinek zömében terjed és erősödik a követelményekhez igazodó felelős gazdálkodás. Ez kifejezésre jut egyebei; között abban, hogy egyre több vegyipari, gépipari, sőt. kohászati termék veszi fel a ver- senvt a tőkés országok hasonló gyártmányaival, ami

végső soron újabb piacot jelenthet számunkra. Különben az ma ténykérdés, hogy versenyt kell futnunk a gyorsan változó követelményekkel. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy alkalmazkadó- képasség híján olyan kény szerpályára kerüljünk, ahonnan csak rendkívül nagy áldozatok árán van visszaút.

A fejlődés- meggyorsításához szükséges feltételek között említi a Központi Bizottság a felelős gazdálkodáshoz szükséges irányítási és intézményrendszer kialakítását, amelynek már a küszöbén állunk. Talán a hu szonnegyedik órában lépjük meg a legnagyobbat. Hiszen, miközben az évek során fej lesztettük gazdaságirányításunkat, a gazdaságirányítás fontos eleme, a szervezeti- íntézményTendszer változatlan maradt. A gazdaságunkban meglevő, de ki nem használt erőforrásokat viszont csak úgy lehet mozgásba hozni, ha biztosítjuk az öntevékeny, vállalkozó szellemű, kockázatvállalásra kész, a jövedelem növelésében érdekelt vállalati gazdálkodás kibontakozásának feltételeit.

Megkülönböztetett figyelmet és teret szentel a Központi Bizottság irányelve a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének. Ezzel megerősíti az ez év áprilisában közzétett állásfoglalását, amely éppen a gazdaságirányítás fokozatos továbbfejlesztésére tett ajánlást a kormányzati szerveknek.

Hogy mit vár a párt a gazdaságirányítás továbbfejlesztésétől? A teljesség igénye nélkül és egyebek között azt hogy javul a központi állami irányítás hatékonysága, fokozódik a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, nagyobb teret kap az igényes vállalkozó magatartás.

A közvetlen szabályozás módszereinek azért van nagy jelentősége — amire az irányelv is utal —, hogy ily módon mindinkább leszűkül az egyedi beavatkozások köre, s a vállalatok nagyobb energiát, figyelmet fordíthatnak a minél jövedelmezőbb, nagyobb eredménye két produkáló vállalati gazdálkodás megteremtésére.

Alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a VII. ötéves terv megalapozott programot tartalmazzon a gazdasági növekedés és fejlődés szempontjából, amely biztosítékul szolgál társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez. Ezért az irányelvek kimondják:

„.. . Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét Adottságainkhoz, a hazai és külpiaci kereslethez jobban igazodva meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását ...”

Sorolhatnánk tovább azokat a követelményeket, amelyeket a vállalatoknak, a gazdaságnak önmagával

szemben támasztani kell. Vagvis. minden erőt, rendelkezésre álló eszközt a munkára kell összoontosítanunk. .Tó lentie azt elérni, hogy’ a jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája, hogy’ javulion a munka szery’ezettsége. fegyelme. kulturáltsága, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodókór) essége és y'állalkozó- készsége.

Van még egy’ fontos tért vező: az ember. A cselekvőkész. a kezdeményező, az al- kn*ó ember, aki sokat lendíthet a gazdaság szekérén Hogv ez. valóban fgv legven nagyobb figyelmet kell fordítani ösztönzésére, a jobb munka, a nagvobb teliesít- m én vek elismerésére. Hogv mindenki a végzett munkája alapián boldögul.ion.

m, mamira

Abaúj központja

Idézet, a Feljegyzés Encs városról című kiadványból: „A település neve 1219- ből származó oklevélen tűnik fel először. Az évszázadok során sok támadás érte, gyakran teljesen kihalt... A Tanácsköztársaság ideje alatt a belügyi népbiztos rendelet« alapján járási székhely lett. 1920-tól Abaúj vármegye legdinamikusabban fejlődő községe ... Igazi fejlődése a felszabadulást (1944. december 16J követően bontakozik ki ... ”

— Negyvennégy tavaszán a németek megszálltak itt mindent. — Idézi fel a háború utolsó hónapjait a ma

V. G. Pivovak alezredes, okit a halálos lövés ért.

7(5 esztendős Koncáé Feri bácsi, aki kisbíró.ia volt a falunak. — Szomorú idők voltak. Mi például kilencen rettegtünk egy kétszer-négyes szobában. Valamennyi házban voltak németek.

— Nálunk is elszállásoltak három tisztet — mondja Búzás László, Encs város Tanácsának elnökhelyettese. — Nem igazi írontkatonák voltak, hanem azok, akiket a háború végén soroztak már be. Akik viszont novemberben jöttek, durván, erőszakosan bántak velünk.

— Akkoriban szedték ősz- sze nálunk a leventéket — folytatja az emlékezést Feri bácsi. — Elterjedt a híre, hogy Dobszán egy fiatalember nem vonult be, és büntetésből helyben felakasztották. Emiatt nálunk még a szülők is azon voltak,

bogy fiaik bevonuljanak. Az

utolsó alakulattal a nemzetőröknek Í6 el kellett menni. Én ekkor Perére indultam a rokonaimhoz. Bíztam abban, hogy oda nem jönnek, hiszen a Hernádon már nem volt hid.

— A hatodik gyermekünket vártuk a háború alatt. — Mondja Lengyel Mihályné. — Az uram Iglón volt. Magunkra maradva reszkettük át azokat a nehéz hónapokat. Szedtük a gyerekekkel a fagyott cukorrépát, hisz’ alig volt mit enni. Karácsonykor előkelő vacsorának számított a dara az asztalon. Tulajdonképpen én még szerencsésnek mondhattam magam, mert megmaradt egy tehenem... A németek olyan sokan voltak, mégis mikor az oroszok bejöttek, úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el valamennyit. A bejövök hangja ma is fülembe cseng: „Nye bojsza, manika” — nyugtatgattak állandóan bennünket.

— Ez egy csendes nap után volt — szól ismét Feri bácsi. — Csendes napnak mondják ma is az encsiek, mert olyan kihalt volt a falu, mintha teremtett lelke sem élne. És akkor Forró felől a románok, Szántó felől az oroszok jöttek.

— Amikor megláttuk a* országúton a románokat, azt sem tudtuk mit csináljunk. Elöl egy hadnagy jött lóháton. Mi gyerekek meg mögötte futkároztunk. Amikor beért a templomhoz, odaszólt az emberekhez: „Germán? Germán?” „Germán kaput” — válaszoltuk. Nem nagyon értettük mit mond. Demizsont nyújtottunk felé. Először nem ivott, de mikor látta, jót húzok belőle, akkor már ő is elfogadta. En- csen rövid ideig kórház is volt. Mindössze három hónapig. A frontot ugyanis a közelben megfogták. Ide szállították a sebesülteket. Bennünket, gyerekeket is befoglak, fát vágtunk, segédkeztünk. Ma is előttem van, amikor egy katonának előttem vágták le a lábát.

— És arra emlékszel, amikor annak a magas rangú tisztnek a temetése volt?

— Hogyne, hiszen már sokan ismertük. Jóképű, magas katona volt. Elment a közeli frontra, hogy testvérét meglátogassa. Halálos találat érte. Nagy temetést rendeztek neki, ágyúsortűz- zel. Sírját időnként meglátogatják hozzátartozói. Itt van a fényképe is a szovjet katonai sírok nyilvántartásában.

— Egy napon bizonyos Szinicin ezredes érkezett Encsre. összehívta az embeEncs város címere

gászati rendelő, gimnázium, könyvtár, párt- és tanács- székház, állami lakások sora épül.

Három járás (Encs, Aba- újszántó, Szikszó) egyesítéséi

Koscsó Feri bácsi, az egykori kisbiró

reket, kiadta a parancsot: a

tavaszi munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni!

— Hát ezzel indult meg újra az élet Encsen ...

*

Idézet a Feljegyzés Kies városról című kiadványból; „Igazi fejlődése a felszabadulást követően bontakozik ki..."

Az első óvoda 1948-ban

nyitotta meg kapuit. Ma már 175 gyermeket tudnak elhelyezni. Ezer tanulója van a 36 tantermes körzeti általános iskolának. Gimnáziumban 280. a szakmunkásképzőben 230 fiatal tanul. Az aprófalvak tanulóinak oktatását szolgálja az általános iskolai diákotthon.

ötvenes évek: Tüzép-telep. Állami Biztosító fióküzlet, Tbc-gondozóintézet, OTP-ű- ók, sütőüzem, AKÖV-kiren- deltség gazdagítja az intézmények sorát. Felépül az első többszintes, 12 lakásos bérház, megnyílik az első bölcsőde.

Hatvanas évek: a fejlődés meggyorsul, új mentőállomás, gépjavító üzem, fo„Annyi volt o német... Hogy a föld hogy bírta el?"

Lovas Lajos Az Encsi körzeti Általános Iskolában ezer gyermeket tanítanak az írásra, a betűvetésre.

vei az ország egyik legnagyobb járásának székhelye lesz Encs.

Hetvenes évek: nagyközségi rangot kap. legjelentősebb létesítményei a Bubiv 10-es gyáregysége, ABC-áruház, új óvoda, iskola, további lakások.

A gyógyszertár, általános iskolai diákotthon, több célú sportcsarnok már a mai Encs város büszkesége.

A kereskedelmi ellátás döntő részét az Encsi Áfész, és az ABC-áruház biztosítja. A város 1870 lakásából 71 százalék komfortos, száz telek várja a magánerős építkezőket, 1983 decemberében 117 millió forint volt a takarékbetét-állomány összege.

Tervek 1985-re: 24 célcsoportos lakás, 530 négyzetméteres vegyesiparcikk bolt, 500 köbméteres szennyvízderítő, Váci Mihály Gimnázium 4 tantermes bővítése. A város ma R400 lakost szám- iá.Ionos Márta I Utüjiú József ]

, \