Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

J98& december T5, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 4 i .. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küzdelem, amelyet az oj-szág külgazdasági egyen­súlyának javításáért, fizető­képességünk megőrzéséért folytattunk...” — olvasható az MSZMP Központi Bizott­ságának a párt XIII. kong­resszusára kiadott irányel­veiben. A megállapításhoz nem férhet kétség, hiszen szőkébb pátriánkban, Bor­sodban is szemtanúi voltunk azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket megyénk vállala­tai, üzemei, a dolgozók és vezetők fejtettek ki az ér­téktermelő munka fokozása, a hatékonyság és a külke­reskedelmi mérleg kedvező irányba mulató javítása ér­dekében. Mint ahogyan azt az irányelvek egyértelműen le­szögezik: az erőfeszítések eredménnyel jártak. Annak ellenére, állapítja meg ezt a Központi Bizottság, hogy a gazdasági építőmunka külső feltételei a számbavehetönél is kedvezőtlenebbül alakul­tak; hogy a nyolcvanas évek­ben tovább tartott a tőkés világgazdaság válsága; hogy a magyar gazdaság számára js veszteséget okozott a gaz­dasági protekcionizmus és diszkrimináció erősödése. Be­következett az is. amitől kez­dettől fogva tartottunk, hogy tovább növekedett csere­arány-veszteségünk, ami fo­kozta az országra nehezedő terheket, s egyúttal veszély­be került fizetőképességünk. Amikor a Központi Bizott­ság megállapítja, hogy a párt- és az állami vezetés eredményesen irányította az ország gazdasági életét, hogy népgazdaságunk — minden nehézség ellenére — szilárd­nak, teherbírónak, működő­képesnek bizonyult, egyen­súlya javult. Egyben félre­érthetetlenül megmutatja azt az utat is, amelyen a jövő­ben járnunk kell. És ez az út nem lehet más, mint a gazdasági fejlődés élénkítése. Tartósan, hosszú éveken át ugyanis nem lehet visszafogni a beruházásokat, fejlesztéseket, mert nagyon lemaradnánk, csökkenne ver­senyképességünk, ami magá­val vonná a szocialista és a tőkés piacokon elért pozíci­ónk gyengülését. Ezért fo­galmaz tehát úgy az irány­elv', hogy „.. . az intenzív gazdálkodás erőteljes és sok­oldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalé­kok teljesebb hasznosításá­val. olyan megalapozott gaz­dasági növekedést kell elér­ni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műsza­ki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését...” Kedvező visszhangra ta­lált megyénkben is a Köz­ponti Bizottság fenti útmu­tatása. Az is biztosra vehető, hogy gazdálkodó egységeink a fejlődés meggyorsításához szükséges feltételeket igye­keznek munkájuk közben megteremteni. Számtalan jel mutat arra, hogy Borsod vál­lalatainak, üzemeinek zömé­ben terjed és erősödik a kö­vetelményekhez igazodó fe­lelős gazdálkodás. Ez kife­jezésre jut egyebei; között abban, hogy egyre több vegy­ipari, gépipari, sőt. kohásza­ti termék veszi fel a ver- senvt a tőkés országok ha­sonló gyártmányaival, ami végső soron újabb piacot je­lenthet számunkra. Különben az ma ténykérdés, hogy ver­senyt kell futnunk a gyorsan változó követelményekkel. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy alkalmazkadó- képasség híján olyan kény szerpályára kerüljünk, ahon­nan csak rendkívül nagy ál­dozatok árán van visszaút. A fejlődés- meggyorsításá­hoz szükséges feltételek kö­zött említi a Központi Bi­zottság a felelős gazdálkodás­hoz szükséges irányítási és intézményrendszer kialakí­tását, amelynek már a kü­szöbén állunk. Talán a hu szonnegyedik órában lépjük meg a legnagyobbat. Hiszen, miközben az évek során fej lesztettük gazdaságirányítá­sunkat, a gazdaságirányítás fontos eleme, a szervezeti- íntézményTendszer változat­lan maradt. A gazdaságunk­ban meglevő, de ki nem használt erőforrásokat vi­szont csak úgy lehet moz­gásba hozni, ha biztosítjuk az öntevékeny, vállalkozó szellemű, kockázatvállalásra kész, a jövedelem növelésé­ben érdekelt vállalati gaz­dálkodás kibontakozásának feltételeit. Megkülönböztetett figyel­met és teret szentel a Köz­ponti Bizottság irányelve a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének. Ezzel megerősíti az ez év áprilisá­ban közzétett állásfoglalását, amely éppen a gazdaságirá­nyítás fokozatos továbbfej­lesztésére tett ajánlást a kormányzati szerveknek. Hogy mit vár a párt a gazdaságirányítás tovább­fejlesztésétől? A teljesség igénye nélkül és egyebek kö­zött azt hogy javul a köz­ponti állami irányítás haté­konysága, fokozódik a válla­latok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, na­gyobb teret kap az igényes vállalkozó magatartás. A közvetlen szabályozás módszereinek azért van nagy jelentősége — amire az irányelv is utal —, hogy ily módon mindinkább leszűkül az egyedi beavatkozások kö­re, s a vállalatok nagyobb energiát, figyelmet fordít­hatnak a minél jövedelme­zőbb, nagyobb eredménye két produkáló vállalati gaz­dálkodás megteremtésére. Alapvető érdekeink fű­ződnek ahhoz, hogy a VII. ötéves terv megalapozott programot tartalmazzon a gazdasági növekedés és fej­lődés szempontjából, amely biztosítékul szolgál társadal­mi és gazdaságpolitikai cél­jaink eléréséhez. Ezért az irányelvek kimondják: „.. . Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét Adottságainkhoz, a hazai és külpiaci kereslethez jobban igazodva meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakí­tását ...” Sorolhatnánk tovább azo­kat a követelményeket, ame­lyeket a vállalatoknak, a gazdaságnak önmagával szemben támasztani kell. Vagvis. minden erőt, rendel­kezésre álló eszközt a mun­kára kell összoontosítanunk. .Tó lentie azt elérni, hogy’ a jövedelmező gazdálkodás le­gyen a cselekvés általános normája, hogy’ javulion a munka szery’ezettsége. fegyel­me. kulturáltsága, a gazdál­kodó szervezetek alkalmaz­kodókór) essége és y'állalkozó- készsége. Van még egy’ fontos té­rt vező: az ember. A cselekvő­kész. a kezdeményező, az al- kn*ó ember, aki sokat len­díthet a gazdaság szekérén Hogv ez. valóban fgv legven nagyobb figyelmet kell for­dítani ösztönzésére, a jobb munka, a nagvobb teliesít- m én vek elismerésére. Hogv mindenki a végzett munkája alapián boldögul.ion. m, mamira Abaúj központja Idézet, a Feljegyzés Encs városról című kiadványból: „A település neve 1219- ből származó oklevélen tű­nik fel először. Az évszáza­dok során sok támadás érte, gyakran teljesen kihalt... A Tanácsköztársaság ideje alatt a belügyi népbiztos rendelet« alapján járási székhely lett. 1920-tól Abaúj vármegye legdinamikusabban fejlődő községe ... Igazi fejlődése a felszabadulást (1944. decem­ber 16J követően bontako­zik ki ... ” — Negyvennégy tavaszán a németek megszálltak itt mindent. — Idézi fel a há­ború utolsó hónapjait a ma V. G. Pivovak alezredes, okit a halálos lövés ért. 7(5 esztendős Koncáé Feri bá­csi, aki kisbíró.ia volt a fa­lunak. — Szomorú idők vol­tak. Mi például kilencen ret­tegtünk egy kétszer-négyes szobában. Valamennyi ház­ban voltak németek. — Nálunk is elszállásoltak három tisztet — mondja Búzás László, Encs város Ta­nácsának elnökhelyettese. — Nem igazi írontkatonák vol­tak, hanem azok, akiket a háború végén soroztak már be. Akik viszont november­ben jöttek, durván, erősza­kosan bántak velünk. — Akkoriban szedték ősz- sze nálunk a leventéket — folytatja az emlékezést Fe­ri bácsi. — Elterjedt a hí­re, hogy Dobszán egy fiatal­ember nem vonult be, és büntetésből helyben fel­akasztották. Emiatt nálunk még a szülők is azon voltak, bogy fiaik bevonuljanak. Az utolsó alakulattal a nemzet­őröknek Í6 el kellett men­ni. Én ekkor Perére indul­tam a rokonaimhoz. Bíztam abban, hogy oda nem jön­nek, hiszen a Hernádon már nem volt hid. — A hatodik gyermekün­ket vártuk a háború alatt. — Mondja Lengyel Mihályné. — Az uram Iglón volt. Ma­gunkra maradva reszkettük át azokat a nehéz hónapo­kat. Szedtük a gyerekekkel a fagyott cukorrépát, hisz’ alig volt mit enni. Kará­csonykor előkelő vacsorá­nak számított a dara az asz­talon. Tulajdonképpen én még szerencsésnek mondhat­tam magam, mert megma­radt egy tehenem... A né­metek olyan sokan voltak, mégis mikor az oroszok be­jöttek, úgy eltűntek, mint­ha a föld nyelte volna el valamennyit. A bejövök hang­ja ma is fülembe cseng: „Nye bojsza, manika” — nyugtatgattak állandóan ben­nünket. — Ez egy csendes nap után volt — szól ismét Feri bácsi. — Csendes napnak mondják ma is az encsiek, mert olyan kihalt volt a fa­lu, mintha teremtett lelke sem élne. És akkor Forró felől a románok, Szántó fe­lől az oroszok jöttek. — Amikor megláttuk a* országúton a románokat, azt sem tudtuk mit csináljunk. Elöl egy hadnagy jött ló­háton. Mi gyerekek meg mö­götte futkároztunk. Amikor beért a templomhoz, oda­szólt az emberekhez: „Ger­mán? Germán?” „Germán kaput” — válaszoltuk. Nem nagyon értettük mit mond. Demizsont nyújtottunk felé. Először nem ivott, de mikor látta, jót húzok belőle, ak­kor már ő is elfogadta. En- csen rövid ideig kórház is volt. Mindössze három hó­napig. A frontot ugyanis a közelben megfogták. Ide szál­lították a sebesülteket. Ben­nünket, gyerekeket is be­foglak, fát vágtunk, segéd­keztünk. Ma is előttem van, amikor egy katonának előt­tem vágták le a lábát. — És arra emlékszel, ami­kor annak a magas rangú tisztnek a temetése volt? — Hogyne, hiszen már sokan ismertük. Jóképű, magas katona volt. Elment a közeli frontra, hogy test­vérét meglátogassa. Halálos találat érte. Nagy temetést rendeztek neki, ágyúsortűz- zel. Sírját időnként megláto­gatják hozzátartozói. Itt van a fényképe is a szovjet ka­tonai sírok nyilvántartásá­ban. — Egy napon bizonyos Szinicin ezredes érkezett Encsre. összehívta az embe­Encs város címere gászati rendelő, gimnázium, könyvtár, párt- és tanács- székház, állami lakások sora épül. Három járás (Encs, Aba- újszántó, Szikszó) egyesítéséi Koscsó Feri bácsi, az egykori kisbiró reket, kiadta a parancsot: a tavaszi munkákat haladékta­lanul meg kell kezdeni! — Hát ezzel indult meg újra az élet Encsen ... * Idézet a Feljegyzés Kies városról című kiadványból; „Igazi fejlődése a felszaba­dulást követően bontakozik ki..." Az első óvoda 1948-ban nyitotta meg kapuit. Ma már 175 gyermeket tudnak elhe­lyezni. Ezer tanulója van a 36 tantermes körzeti álta­lános iskolának. Gimnázium­ban 280. a szakmunkáskép­zőben 230 fiatal tanul. Az aprófalvak tanulóinak okta­tását szolgálja az általános iskolai diákotthon. ötvenes évek: Tüzép-telep. Állami Biztosító fióküzlet, Tbc-gondozóintézet, OTP-ű- ók, sütőüzem, AKÖV-kiren- deltség gazdagítja az intéz­mények sorát. Felépül az el­ső többszintes, 12 lakásos bérház, megnyílik az első bölcsőde. Hatvanas évek: a fejlő­dés meggyorsul, új mentőál­lomás, gépjavító üzem, fo­„Annyi volt o német... Hogy a föld hogy bírta el?" Lovas Lajos Az Encsi körzeti Általános Iskolában ezer gyermeket tanítanak az írásra, a betűvetésre. vei az ország egyik legna­gyobb járásának székhelye lesz Encs. Hetvenes évek: nagyközsé­gi rangot kap. legjelentősebb létesítményei a Bubiv 10-es gyáregysége, ABC-áruház, új óvoda, iskola, további laká­sok. A gyógyszertár, általános iskolai diákotthon, több cé­lú sportcsarnok már a mai Encs város büszkesége. A kereskedelmi ellátás döntő részét az Encsi Áfész, és az ABC-áruház biztosítja. A vá­ros 1870 lakásából 71 szá­zalék komfortos, száz telek várja a magánerős építke­zőket, 1983 decemberében 117 millió forint volt a ta­karékbetét-állomány összege. Tervek 1985-re: 24 célcso­portos lakás, 530 négyzetmé­teres vegyesiparcikk bolt, 500 köbméteres szennyvízde­rítő, Váci Mihály Gimnázi­um 4 tantermes bővítése. A város ma R400 lakost szám- iá­.Ionos Márta I Utüjiú József ] , \

Next

/
Thumbnails
Contents