Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Sok még a tartatéi* Energia(takarékosság) Kutatási célprogram Balgaság lenne abban re­ménykedni, hogy a magyar gazdaság valaha is önellá­tásra képes berendezkedni az energiaellátásban. Area vi­szont megvan a lehetőség, hogy Importfüggőségünket tovább csökkentsük. Errekü­lönben utalást találunk a kormánynak a VI. ötéves tervre vonatkozó energia­gazdálkodási programjában is. Milyen lehetőség kínálko­zik az importfüggőség, az energiaellátással kapcsolatos terhek mérséklésében? Min­denekelőtt atomerőművek építésével, valamint a szén- vagyon fokozottabb igénybe­vételével tudjuk csökkenteni az importot, és vagyunk ké­pesek növelni a hazai ener­giahordozók részarányát az energiaforrásokban. Különö­sen fontos, hogy kevesebb kőolajterméket használjunk tüzelési célokra. Az energiatakarékosságban eddig elért eredmények kö­zé sorolhatjuk, hogy a hazai energiahordozók részaránya, ha nem is látványosan, to­vább emelkedett, s jelenleg meghaladja az 50 százalékot. Ez kizárólag azért következ­hetett be. mert a paksi atom­erőmű megkezdte a villa- mosenergia-termelést. A ta­karékosabb energiafelhaszná­lásban része van annak is, hogy az energiahordozók árát a termelési szférában valóban a világpiaci szintre emeltük, s ez arra ösztö­nözte a vállalatokat, üzeme­ket. hogy ésszerűbben gaz­dálkodjanak az energiával. A kormányprogram által meghirdetett energiatakaré­kosságot segítette a különfé­le energetikai berendezések és készülékek kifejlesztése, az új energiatakarékos tech­nológiák meghonosítása. Az e területen meghirdetett ku­tatási célprogram több mint egymilHárd forintot irány­zott elő a technika hazai és külföldi eredményeinek be­vezetésére az energiatakaré­kos háztartási fogyasztóké- szülékek gyártásánál, kor­szerűsítésénél. Ennek kö­szönhető, hogy a magyar gyártmányú automata mosó­gép. a hűtőszekrény, vagy a villanybojler olyan paramé­terekkel rendelkezik, ame­lyek a legszigorúbb nemzet­közi követelményeknek is megfelelnek. L. U A terméskőből készített támfalhoz munkáskézre van szükség. 1T fi If £11 t»0íterü/Btének I ü ül ü I áfW/véifeyme Laczó József képriportja Kerekaszta l-beszélgetés Fiafalok a vezeíésben Napjainkban a vezetés különböző területein és szintjein a ge­nerációváltás folyamata felgyorsult. Különösen érvényes ez a megállapítás a mezőgazdasági ágazatra, ahol egyrészt a koráb­bi vezető gárda számottevő része nyugdíjkorhoz ért, másrészt az iparszerüvé váló, nehezebb gazdasági körülmények között folyta­tott termelés szinte parancsolóan írja elő: lehetőséget kell biz­tosítani a frissebb szemléletnek, a nagyobb tenniakarásnak. A vezetői posztokon történő generáoióváltás megyénk mezőgazda­sági üzemeiben is intenzívebb, mint mondjuk tíz évvel korábban. Ügy véljük, ebben a helyzetben aktuális azt vizsgálni: milyen tényezők befolyásolják a fiatalok vezetővé válását, s hogyan lát­ják el irányító tisztségüket az ifjú korosztályhoz tartozó vezetők. Beszélgetőpartnereim fiatal tsz-elnökök: Dósa Sándor Tibolddaróc- ról. Csákány Béla Hernádkércsrői, Szakáczki Sándor Homrogdról. A Tisza, a Bodrog tele­püléseinek védelmére nap­jainkban is nagy gondot fordít az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság. Külön prográm és költség- vetés gondoskodik arról, hogy a terveknek meg­felelően valósuljanak meg ezek a vagyont és életet védő rendszerek. Az igaz­gatóság szakaszmérnöksé­gének vezető helyettese, Síkú Albert arról adott tájékoztatást, hogy a na­pokban fejezik be kétéves munkával és 19,7 millió fo­rintos költséggel Tokaj nagyközség árvízvédelmi munkálatait. A Bodrog jobb partján, a tokaji köz­úti hídtól 1,1 kilométer hosszúságban földtöltést építettek meg, s mintegy 800 méter hosszúságban előregyártóit betonelemek­kel, támfallal, parapetfal- lal és úgynevezett méhsejt- elemekkel is megerősítet­ték a töltést. Hasonló mun­kák folynak Sárospatak vá­ros belterületének védelmé­re is. Rendezik a földlökést a szálloda közelében. — Az utóbbi öt esztendő alatt, de különösen az el­múlt három évben megyénk nagyon sok mezőgazdasági üzemében történt, történik „őrségváltás”. Szükségszerű, folyamat .ez? ' Sjzakáczki Sándor: — Ügy Vélem, igen. Mint az élet minden területén, a mező- gazdaságban is sokasodnak a feladatok, s mindezeknek egyre bonyolultabb közgaz­dasági. egyre szorítöbb pénz­ügyi feltételek között kell megfelelni. Ez a vezetőtől széles körű szakértelmet — nemcsak agrárismereteket, társadalmi-politikai felké­szültséget is —. s nagyon sok energiát, jó idegeket kíván. Dósa Sándor, a tibolddaróci Rákóczi Tsz elnöke. E követelményeknek életko­rukból, iskolai felkészültsé­gükből következően: a fia­talok jobban eleget tudnak tenni. — Fiatal. Ez a kar elég tágas életkorszakaszt takar. Ügy véljük, jogos megkér­dezni: mikor, milyen élet­korban. mennyi gyakorlat után kapjon valaki vezető megbízatást? Csákány Béla: — Én úgy vélem, a diploma megszer­zése után hat-nyolc év szak­mai gyakorlatra feltétlenül szükség van. Szerencsés az a szakember, aki ezt az idő­szakot több helyen, több be­osztásban tölti i el. ugyanis ily módon megfelelő elmé­leti és gyakorlati ismeretek­re tesz szert, s később veze­tői beosztásában ezt a szé­les skálájú ismeretanyagot megfelelően tudja hasznosí­tani. Dósa Sándor: — Embere válogatja, hogy ki, mikor kapjon konkrét vezetői meg­bízást. Én amellett voksolok, hogy lehetőleg minél előbb. Káros ugyanis, ha egy tehet­séges szakember sokáig ta­lonban marad. És ha valaki mégsem válik be vezetőnek, annak is jobb, ha ez korán derül ki, és még van ideje váltani. — Fiatalon vezetői pozí­cióba kerülni, számtalan ne­hézséggel jár. Feladatok töm­kelegével kell megbirkóznia egyszerre. Szakmai önképzés, családalapítás, mozgalmi munka stb. Lehetséges va­lamennyi területen a köve­telményeket harmónikusan egyeztetni? Szakáczki Sándor: — A fiatal sok mindent elbír, de ezerfelé csak nem tud sza­kadni. Következésképp. a feladatok között rangsort kell felállítania. S bizony eb­ben a rangsorban nem ke­rülhet minden az élre. Tő­lem minden reggel megkér­dezi a feleségem, sőt. már a nagyobb fiám is: apa, mi­kor jössz haza? Soha nem tudom megmondani ponto­san Csákány Béla: — Hogyan lehet összeegyeztetni a veze­tői munkát a mozgalmi, csa­Dósa Sándor: — A generációváltás o múltban is — s a jövő­ben is így lesz — az élet velejárója. Folyamat, amelynek vannak felerősödő és lassuló szakaszai. Embereket érintő, érzékeny, konf­liktusokkal teli téma. Az elv: a vezetői tisztségekbe a legráter­mettebbek kerüljenek. Ezt — és én most a fiatalok oldaláról né­zem — ma még sok tényező nehezíti. Nem minden rátermett fia­tal kap időben bizonyítási lehetőséget. Persze, a másik véglet sem üdvös: a fiatalítás nem lehet kampányfeladat. Hogy mind­ezeket kiküszöböljük, ahhoz az utánpótlás csatornáit úgy kell ki­alakítanunk, formálnunk (és ez minden ebben érintettre vonat­kozik), hogy a rátermett fiatalok előtt mindig nyitva legyen az út a vezető tisztségekbe. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Csákány Béla, a hernádkércsi Béke Tsz elnöke. bennem van. A tsz-elnökök nagy része nem az anyagia­kért vállalja. Csákány Béla: — Szerin­tem sem túl vonzó pálya. Szerencsére, mégis akad jó néhány iiatal kolléga, aki meri vállalni a feladatokat. Legtöbbje egészséges tett­vágyból teszi, s bizonyos fokú elkötelezettségből. — A korábbi generáció­nál — kik évtizedeken át becsülettel tették, amit ten­niük kellett — nem kis kon­fliktust okozott a generáció­váltás. A mai fiatal vezető is megöregszik egyszer. Fel tud-e készülni az ember er­re a váltásra? Egyáltalán, meddig maradhat valaki ve­zető? Dósa Sándor: — A most kezdő generációnál a vál­tás korántsem okoz majd akkora töréfet, lelki konflik­tust, mint az elődeinknél. A mai szakemberek diplomá­val, nagyüzemi gyakorlat­tal rendelkeznek, van bőven lehetőségük, hogy még el tudjanak helyezkedni. Azért mondom, hogy még, mert kizárt dolog, hogy mi azzal di cse ked jü n k: h úsz-h ar mi n c évig voltunk téeszelnökök. Egy bizonyós ideig az ember képes és hajlandó • óriási energiákat belefektetni a munkájába, de a feszített tempót a nyugdíjazásig nem­igen bírja elviselni. Az a vezető, aki érzi, hogy az el­ső lendülete megtört, érzi az idő múlását, s érzi azt, hogy fáradt, az önként adja át a helyét a következő generá­ciónak. Szakáczki Sándor: — Ná­lam sem életcél, boci7 a nyugdíjig elnök legyek. Van egy belátható idő, amíg én, s úgy gondolom, a hozzám hasonló fiatalok képesek va­gyunk minden terhet elvál­lalni. ele ez valóban nem tart örökké. Persze ahhoz, hogy a váltás törésmentes legyen, a mai szemléletnek is meg kell változnia. Ne tűnjön a társadalom szemében bukott embernek az, aki más, netán alacsonyabb beosztásba ke­rül. Csákány Béla: — Meddig lehet? Típusa válogatja. Íre­ket ezt magas szinten húsz­huszonöt évig is végezni, bár a jelenkor követelményei nagy energiák felszabadítá­sát kérik a vezetőtől, s való­színű, hogy az a generáció, amely ’78 után fiatalon ke­rült vezetői beosztásba, nem fogja bírni tartósan. Éopen az intenzív igénybe­vétel miatt. Ezért egy idő után át kell értékelni a ve­zetők tevékenységét, s az új vezető-kiválasztási elvek­nek megfelelően, meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy ne bukott emberként, hanem megfelelően értékelt, alacsonyabb beosztású veze­tőként. úgymond ..nihentetö” beosztásba kerüljenek. Szakáczki Sándor, a homrogdi Új Elet Tsi elnöke. ládi élettel? Rendkívül ne­héz, A jelenkor követelmé­nyei önző módon a gazdaság- vezetői munkakörhöz „lán­colják” az embert. Követke­zésképp minden egyéb egy kicsit háttérbe szorul. Ez azért is igaz, mert itt a me­gyében a fiatalok 90 száza­léka olyan termelőüzemben kapott lehetőséget vezretői munkakör betöltésére, ahol a gazdasági, pénzügyi prob­lémák felhalmozódtak, s az üzem morálisan is mélypont­ra süllyedt. — Az eddig elhangzottak­ból fakad a következő kér­dés: vonzza-e a fiatalokat ma a vezetői pálya? Dósa Sándor: — Ügy lá­tom, napjainkban kevesebb szakemberben buzog az am­bíció. hogy egy gazdaság el­ső számú vezetője legyen, mint akár tíz évvel ezelőtt. Több oka van ennek. Van­nak emberek, akik képtele­nek vállalni, hogy egy órán belül tíz emberrel, tízféle témáról tárgyaljanak, dönt­senek. Maga a gazdasági munka is egyre feszítettebb. Mind több a gát a pályán, amit át kell ugrani. Szabály­zók szorítása, beruházási le­hetőségek szűkösebb volta, következésképp több idegi, fizikai megterhelés. De néz­zük az anyagiakat! Amióta munkaidőn túl bármivel le­het foglalkozni ebben az or­szágban, az anyagiakat te­kintve sem biztos, hogy lúl vonzó pálya. Félreértés ne essék! Nem kevés a fizeté­sünk. De sok ember fele­annyi idegi terheléssel (ser­tést; tart. oltványt állít elő, géemkázik) többlet jövede­lemhez jut. Persze, ezek után kérdezhetik: akkor én miért csinálom? Minden nehézség ellenére ezen a poszton van mód az önmegvalósításra. Nagy szó, de nem tudok mást mondani, itt van lehe­tőségem tenni az embere­kért, a közösségért, a falu­ért. Vagyis ma egy fiatal azért vállalkozik ilyen pozí­ció betöltésére, mert érzi, helyt tud állni, tud tenni, s akar tenni. Szakáczki Sándor: — Az ember nem úgy készül az életre, hogy téeszelnök akar lenni. Ez egy lehetőség, ami nekem is megadatott. Miért vállaltam? Azért a közössé­gért. ahol élek! Meg azért, hogy megvalósítsam, ami

Next

/
Thumbnails
Contents