Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
EbZAK-MAüYAKGRbZAü 4 1984. november 23., péntek A város lakóterülete A farkas szempillái Jukikó és Momoroto találkozása. Oláh Bódi Éva és Major Zsolt. Novak János nagyon ismeri a gyerekeket. És alighanem nagyon szereti is őket. így azután nemcsak értük, hanem velük csinál színházat. Erről egyébként már az elmúlt színházi évadban is meggyőződhettünk; a Ma- ugli előadásain délutánról délutánra tucatszám próbálták ki a néző-gyerekek, hogy •milyen is a világot jelentő deszkákon tartózkodni. A ;farkas szempilláinak rendezésénél egy lépéssel tovább rpept. Dramaturgiai funkciót bízott a gyerekekre, az ő cselekvő részvételük nélkül egyszerűen nem lendülne tovább a cselekmény, nem szövődne tovább a mese fonala. A rendező azonban — mint mondottuk — ismeri a 'gyermekiélek rejtelmeit, s nem is bízza a véletlenre a dolgot. Nagyon módszeresen ■készíti elő azt a pillanatot, amikor a néző gyerekeknek kell beavatkozniuk az eseményekbe. Kezdi azzal, hogy színészei negyedórával a kezdés előtt (s ezt jó komolyan venni a későbbiekben is, ha a színházi előadásokra viszik a gyerekeket!) foglalkoznak a nézőkkel. Somló István vezényletével különböző japán játékocskákra, dalocskákra tanítják őket. S ami pusztán felvezetőnek, bevezetőnek tűnik, az a játék menetében nagyon fontos dramaturgiai funkciót kap. Valamennyi játék, dal kötődik az előadáshoz, ahhoz a szereplőhöz, aki betanítja a gyerekeknek. De nemcsak az együtt éneklés, együtt játszás (a folyót, a legnagyobb japán barackfiú hadseregét egyaránt a nézőtéren ülők személyesítik meg) feladatát bízza Novak János a gyerekekre. Színpadra hívásuk sohasem közjáték, konkrét és határozott szerepeket bíz. rájuk például akkor is, amikor a démonok legyőzésére indult barackfiú. Momorato tényleges hadseregében ők a kutya. a fácán és a majom. A gyerekek segítsége kell 'ahhoz is, hogy egyáltalán győzzön. így azután teljes az azonosulás a színpad és a nézőtér A Közlekedési és Szállítási Dől go zók S za ks zervezelén ek megyei vezetősége november 22-én és 23-án a tanulói alapszervezetek részére sza«- szervezeti napokat rendez Miskolcon, a 101 -es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Tegnap délelőtt előadások voltak a szakszervezetek ifjúságpolitikájáról, taitturális és sporttevék envközött, amikor Jukikót, a szegény szolgálóleányt kell megmenteni a fogadósnénak öltözött gonosz erdei Jamau- bától, és a hét évig tartó szolgaságtól. Igazából a hat-tíz éves korosztály számára készült a Miskolci Nemzeti Színház idei gyermekdarabja. Japán népmesékből Horváth Péter írta a kétrészes mesejátékot, melyhez illő zenét az előadás rendezője, Novák János szerzett. Magát a történetet — lévén szó meséről — nem illik részleteznünk, még akkor sem, ha a véletlen egybeesés úgy hozta, hogy a miskolci bemutató előtt a Magyar Rádió is műsorára tűzte ezt a darabot. Dióhéjban annyit a történetről, hogy öregapót és öreganyót megajándékozza a folyó egy fiúgyermekkel — stílusosan barackmagból keli kihámozniuk Momoratót —, aki azonmód elindul, hogy legyőzze a gonosz démonokat. Vándorlásának végén — már hazatérőben találkozik össze Jukikóval, a szegény, szép, tiszta szolgálóleánnyal, aki kedves barátnője, a macskalány keresésére vágott neki a világnak. Egymásra találásuk és boldogságuk a történet vége, s mire legördül a függöny, a jók elnyerik jutalmukat, s lecsitulnak a gonosz szenvedélyek is. Bájos, bár kissé túlzsúfolt történet kerekedik ki A farkas szempilláiból, annak ellenére, hogy — mint már utaltunk rá — csakúgy rajzanak a démonok, gonosz szellemek, a színpadon. Csak- hoev igazából nem lehet: ko- molvan venni őket, mert — és ettől szelídül meg a történet — ki látott már olvan szellemeket, akik játékos kedvénél csak a gyerekek játékos kedve a naavobb. A japán nénmesék szömvalak- iai tulajdonkéopen bobökás figurák, s nem gyermekido- gatók. Csuoaszív, nagyszájú, őszinte emberke Momorató, akit azonmód szívünkbe zárunk — Maim Zsolt kitűnő megformálásában —. mert. még hetvenkedéseiben is megérezzük tiszta jó szándéségéről, különös tekintettel a tanulói alapiszervezetekre. Délután sportprogramot szerveztek a tanulói alapszervezetek részvételével. Ma délelőtt az SZMT székházéban az intézetek vezetőd, a partner vállalatok szakkát, elszánását. Attól lesz emberközeli a figurája, hogy megadatott neki az a lehetőség is, hogy megijedjen. Mint ahogy a legbátrabb, legharciasabb kisgyerek is megijed olykor-olykor. Elsöprő, elementáris erejű játék folyik a színházban. Ettől jó, még akkor is, ha a blay-back zene néha túlságosan hangos (és gyakorolni kell még egy picit a színészeknek, hogy ne váljon ki a szi.,padi hang a hozzáját- szottból), és ez a megértést, a szövegszerű értést kicsit zavarja, vagy hogy nem mindig sikerül pontosan követni az epizódok összekapcsolódását. A felnőtt nézőnek talán az is feltűnik, hogy nem minden szálat varrtak el a történeten. (Nem kerül visz- sza Jukikó kabátja például, amelyet a gonosz, kapzsi Fo- gadósné oroz el, s a bevezető játék is a levegőben lóg, hiszen a selyemsárkány utasai nem lérnek vissza.) Dramaturgiai okoskodással mindezt fel lehet róni a darabnak. Amit viszont el kell mondani; mert bizonyítják a nézőtéri reakciók; így is'kihámozták a gyerekek az erkölcsi tanulságot, azt, hogy az őszinteség, a jóság, a szeretet a legfontosabb a világon. Azt mondtam, elementáris sodrású játék A farkas szempillái. Rotter Oszkár kore- ografálta az előadást, nagyon is ésszerű rendet teremtve ebben a színpadi ka- valkádban. Nagyon hatásosak. ésszerűek, célszerűek és mégis látványosak Radovics Andrea díszletei és Somlai Tibor jelmezei. Mindhárman meghívott vendégként dolgoztak a gyermekdarab sikeréért. Végül, természetesen szólnunk kell a színészekről, akik nem egyszer több szerepben is feltűnnek a színpadon. (Fizikailag is jelentős teljesítményt kíván tőlük az előadás, túl azon, amit nagyon sokszor, nagyon sokan elmondtak már; nem kis színészi próbatétel gyermekeknek játszani, hiszen a hamis felhangokat azonnal megérzik a gyerekek.) Oláh Bódi Éi>a — Jujikó — bájos, kedves jelenség, s ami érdeme, hogy nem használta ki, hogy képes egycsapásra meghódítani a nézőket. Formálja is szerepét. Máhr Ági (igazán nem szimpatikus figurát bíztak iá, sőt figurákat) most is bizonyítja, hogy jó színésznő, s nem bíz mindent a látványra. Egyébként szükségé is van arra, hogy színészi képiességeit elővegye, mert van egy pillanata az előadásnak, amikor annyira- haragszanak rá a gyerekek, hogy félő, meg is fenyíták. Gruiz Anikó öreg- anvója szeretetre méltó, kismalomként mulatságos, macskalányként démoni. Mátyás Jenő esendőén szeretetre méltó öregapó. s nagyon sokszínű feladatokat kap Utes József is, aki érezhetően jókedvűen játszik. Mvcsi Sándor Szerzetese, Teizi Gyula, a Japán Fényerdő Farkasa, illeszkedik a játékba. Somló István a bevezető, előkészítő előjáték karmestere. Hármas szerepében is az marad, noha ezúttal nem övé a főszerep. Igazi csapát játék az előadás. Ezt honorálták a őre- mier nézőgyerekei, s minden bizonnyal ez viszi sikerre az elkövetkező előadásokon is. Csapatjáték ez. s nemcsak a színpadon, hanem az. egész színházban. Ilyennek tervezte Novák János, akinek segítő partnerei közül még He- rédy Éva nevét nem szabad elfelejtenünk. Csutorás Annamária szervezeti titkárai és a tanulói alapszervezetek képviselői részvételével konferenciát tartanak. Ezen megbeszélik a tanulók szakszervezeti munkája továbbfejlesztésének tennivalóit Az elmúlt három évtized nagyarányú lakásépítése jelentős. mértékben hozzájárult a városi lakosság életkörülményeinek korszerűsödéséhez, és a városszerkezet, valamint a városok arculatának átalakításához. A nagyarányú fejlődés ellenére a lakosság lakóhelyei ritkán, vagy csak egyes településeken illeszkednek a területfelhasználási és közlekedési rendszerekhez. A lakókörülmények több helyen előnytelenek. javításra, fejlesztésre szorulnak. A lakosság szolgáltatásokkal való kedvezőbb ellátása is megkívánja a helyi hiányosságok orvoslását. a települések, városok egészét átszövő, több fokozatú ellátási rendszer létrehozását. Az átfogó jellegű rekonstrukciós műveletek korlátozottabb lehetőségei különösen fontossá teszik, hogy a helyi építésiátépítési feladatok. megoldásaival az össz'városi érdekek érvényesülését is segítsük. 1 Hazánkban 1980. január 1-ig Budapesten 93 lakóterületi egység 183 400 lakással 540 ezer főre, míg vidéken 315 lakóterületi egység 336 800 lakással 1 millió 71 ezer főre épült meg. Az elmúlt több mint három és fél évtizedben a lak ásszá poru- lat 24 százalékos, mig a népesség szaporulata 15 százalékos volt. A szakmai irodalom, az újságcikkek sora bizonyítja azt a sokoldalú felelősséget és gondoskodást, amely társadalmunk legfontosabb feladatainak egyikét kezdettől fogva kíséri. Az újonnan létrejött lakóterületek vagy azok részei (a többemeletes beépítésű, ún. lakótelepiek és a parcellázott családi házas egységek) többségükben nem tekinthetők befejezettnek. Ennek ólra egyrészt a tej vek ben egyébként megjelent ellátás teljességének hiánya, másrészt a városszerkezeti kapcsolódások teljes értékűségének hiánya. Bonyolult problémákat vet fel az eltérő időben megvalósult lakóterületek beépítési jellegzetessége: a keletkezési idő, városszerkezeti fekvés, épület- és létesit- ményállomány, az adottságok színvonalas továbbfejlesztésének munkája. Közéletünk, a kongresszusra és választásra készülve tekinti át tennivalóit, s ebben a lakóterületnek, életünk e fontos keretének egyre fontosabb szerep jut. Az e feladatokkal való foglalkozás tehát időszerű. A feladatok és tennivalók, az állami építés arányainak csökkenésével nem kisebbek, hanem növekednek. Továbbra is a fejlesztés és működés folyamatainak komplex szemlélete nyújthat az eddiginél jobb, fejlettebb megoldásokat. Szükséges megvizsgálni, hogy a magánüdülők, pihenő- és hétvégi házak. zártkerti (szerszámos kamra) létesítmények gyakran értékes természeti környezetben milyen összefüggésben vannak a lakásépítés folyamataival: az új lakóterületek kialakításánál — amely jellemző telepítési forma marad továbbra is — az állami és magánépités arány- változása milyen változtatást igényel. A „lakáspiacion a mennyiségi, a minőségi, a differenciált igény kielégítés több lépcsős rendszere ad, adhat jó megoldást. A tervezők számára továbbra sem lesz ismert, hogy a lakóterületek többségében kik fogFolyóiratszemle A folyóirat új száma közli a párt Központi Bizottságának október 9-1, ifjúság- politikai kérdésekben hozott állásfoglalását, valamint Németh Károlynak a KB-ülé- sen mondott előadói beszédét. Ebből idézünk: „Kötelességünk, hogy ráébresszük felelősségükre a fiatalokat, bevonjuk őket. a közös gondolkodásba és cselekvésbe. Adjunk lehetőséget, bizonyítási alkalmat ahhoz, hogy intimár tudatosain vállalják és formálják tovább a szocializmust.” Cselekvő türelmetlenség címmel adják közre Aczél Györgynek az októberi közművelődési tana esik ozá son tett hozzászólását. Jövőre lesz Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója. A folyóirat hírt ad az évforduló méltó megünneplését előkészítő emlékbizottság megalakulásáról. A folyóirat kerekasztal-be- szélgetést rendezett a párt- élet és a pártdemokrácia időszerű kérdéseiről. A kongresszusi felkészülés időszakában különösen időszerű gondolatcsere két fő kérdésre összpontosult: egyrészt a párttagság részvételére a politikai döntésekben a pártfórumok munkajellegére, másrészt a piártélet mozgalminak és milyen összetételben lakni. Meghatározó tehát a terület terhelhetősége, a megfelelő laksürüség kialakítása, a kedvező humán — ökológiai — esztétikai környezet megteremtésé az igazi jó cél. A lakóterületek kialakításánál rugalmasan, szervezetten és tervszerűen eljárva, a funkciók, adottságok, az övezeti rendszer harmonikus alkalmazására célszerű törekedni. Az egyéni igények és megoldások mellett sem lehet lemondani a lakóépületekkel szemben támasztandó város- építészeti követelmények érvényesítéséről. A tervezés során szükséges élni a tervezés demokratizmusával, kérni a szakemberek és lakóközösségek cselekvő részvételét a megvalósításban és az. üzemeltetésben. Dr. Horváth Béla politikai jellegére, a bürokratizmus és a formalizmus elleni küzdelemre. Tovább folytatódik a vita a vállalati pártirányítás kérdéseiről. Az új számban cikket közölnek a Csehszlovák Kommunista Párt alapszer- vezeleinek tevékenységéről és az Etióp Dolgozók Pártja alapító kongresszusáról. A kongresszusi felkészülés fontos állomásához érkeztek a párta lapszervezetek. Mit tartalmaz az előterjesztés? című írásban Szombati László. a putnoki községi alapszervezet titkára hangsúlyozza: „Az éves beszámoló taggyűlések és az ötéves ciklus félidejében megtartott ösz- szegzésék tapasztalatai alapján döntöttünk úgy, hogy most nagyobb figyelmet [ordítunk á-- társadalompolitikai kérdésekre. Juhász Zoltán, a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti üzemének párttitkára is hasonlóan nyilatkozik: „Meglátásunk szerint a jövőben a pártmunka fontos elemévé válik' majd a társadalmi folyamatok figyelemmel kísérése, a mindennapi élet során megfogalmazandó kérdések megválaszolása. Csak úgy erősíthetjük a párt tekintélyét, ha érzékenyen reagálunk a kis- és nagyközösségek gondjaira, problémáira.” P. J. Tanulói szakszervezeti napok Miskolcon Lámpa és cégér Szép dísze a Rákóczi utcának Miskolcon Fotó: Pásztor Károly Ma este A Vasas a Reflektorban A Magyar Televízió szakszervezeti magazinja, a Reflektor november 23-i adásában új sorozatot kezd. amelyben a művelődés es a gazdaságosság összefüggéseivel foglalkozik egy-egy adott közművelődési intézmény,; éleiét vizsgálva A 18 órakor kezdődő adás-’: ban — ebben a témakörben — szerepel a' Diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Bizonyára nem kevés borsod-miskolci nézőt „ érdekelhet ez intézmény életének tükrében a művelődés és a gazdaságosság összefüggése. Város a tenger alatt A dolog úgy kezdődött, mint a mesében: kisfiú sétált a tengerparton és talált egy szép fényes korongot. Megdörzsölte és kiderült róla, hogy ériékes régi pénzérme. Az 1982-ben lejátszódott történet itt nem ért véget: szovjet tudósok azonnal kutatni kezdtek a Fekete-tenger partvidékén Keres város közelében. Búvárok merültek a vízbe és hamarosan feltárlak egy régvolt, a tengerbe süllyedt várost, a hajdani Boszporusz királyság egyik ősrégi települését A búvárok tornyok és falak maradványait, kutakat találtak a víz mélyén, és a Krím- félsziget partjainál lassanként kibontako*» tak az ősi város, Akra körvonalai.
