Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

EbZAK-MAüYAKGRbZAü 4 1984. november 23., péntek A város lakóterülete A farkas szempillái Jukikó és Momoroto találkozása. Oláh Bódi Éva és Major Zsolt. Novak János nagyon isme­ri a gyerekeket. És alig­hanem nagyon szereti is őket. így azután nemcsak ér­tük, hanem velük csinál szín­házat. Erről egyébként már az elmúlt színházi évadban is meggyőződhettünk; a Ma- ugli előadásain délutánról délutánra tucatszám próbál­ták ki a néző-gyerekek, hogy •milyen is a világot jelentő deszkákon tartózkodni. A ;farkas szempilláinak rende­zésénél egy lépéssel tovább rpept. Dramaturgiai funkciót bízott a gyerekekre, az ő cselekvő részvételük nélkül egyszerűen nem lendülne to­vább a cselekmény, nem szö­vődne tovább a mese fona­la. A rendező azonban — mint mondottuk — ismeri a 'gyermekiélek rejtelmeit, s nem is bízza a véletlenre a dolgot. Nagyon módszeresen ■készíti elő azt a pillanatot, amikor a néző gyerekeknek kell beavatkozniuk az ese­ményekbe. Kezdi azzal, hogy színészei negyedórával a kez­dés előtt (s ezt jó komo­lyan venni a későbbiekben is, ha a színházi előadásokra viszik a gyerekeket!) foglal­koznak a nézőkkel. Somló István vezényletével külön­böző japán játékocskákra, dalocskákra tanítják őket. S ami pusztán felvezetőnek, be­vezetőnek tűnik, az a játék menetében nagyon fontos dramaturgiai funkciót kap. Valamennyi játék, dal kötő­dik az előadáshoz, ahhoz a szereplőhöz, aki betanítja a gyerekeknek. De nemcsak az együtt éneklés, együtt ját­szás (a folyót, a legnagyobb japán barackfiú hadseregét egyaránt a nézőtéren ülők személyesítik meg) feladatát bízza Novak János a gyere­kekre. Színpadra hívásuk so­hasem közjáték, konkrét és határozott szerepeket bíz. rá­juk például akkor is, amikor a démonok legyőzésére indult barackfiú. Momorato tényle­ges hadseregében ők a ku­tya. a fácán és a majom. A gyerekek segítsége kell 'ah­hoz is, hogy egyáltalán győz­zön. így azután teljes az azono­sulás a színpad és a nézőtér A Közlekedési és Szállítási Dől go zók S za ks zervezelén ek megyei vezetősége november 22-én és 23-án a tanulói alapszervezetek részére sza«- szervezeti napokat rendez Miskolcon, a 101 -es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. Tegnap délelőtt elő­adások voltak a szakszerve­zetek ifjúságpolitikájáról, taitturális és sporttevék env­között, amikor Jukikót, a szegény szolgálóleányt kell megmenteni a fogadósnénak öltözött gonosz erdei Jamau- bától, és a hét évig tartó szolgaságtól. Igazából a hat-tíz éves korosztály számára készült a Miskolci Nemzeti Színház idei gyermekdarabja. Japán népmesékből Horváth Péter írta a kétrészes mesejátékot, melyhez illő zenét az előadás rendezője, Novák János szer­zett. Magát a történetet — lévén szó meséről — nem illik részleteznünk, még ak­kor sem, ha a véletlen egy­beesés úgy hozta, hogy a miskolci bemutató előtt a Ma­gyar Rádió is műsorára tűz­te ezt a darabot. Dióhéjban annyit a történetről, hogy öregapót és öreganyót meg­ajándékozza a folyó egy fiú­gyermekkel — stílusosan ba­rackmagból keli kihámozni­uk Momoratót —, aki azon­mód elindul, hogy legyőzze a gonosz démonokat. Ván­dorlásának végén — már hazatérőben találkozik össze Jukikóval, a szegény, szép, tiszta szolgálóleánnyal, aki kedves barátnője, a macska­lány keresésére vágott neki a világnak. Egymásra találá­suk és boldogságuk a törté­net vége, s mire legördül a függöny, a jók elnyerik ju­talmukat, s lecsitulnak a go­nosz szenvedélyek is. Bájos, bár kissé túlzsúfolt történet kerekedik ki A far­kas szempilláiból, annak el­lenére, hogy — mint már utaltunk rá — csakúgy raj­zanak a démonok, gonosz szellemek, a színpadon. Csak- hoev igazából nem lehet: ko- molvan venni őket, mert — és ettől szelídül meg a tör­ténet — ki látott már olvan szellemeket, akik játékos kedvénél csak a gyerekek já­tékos kedve a naavobb. A japán nénmesék szömvalak- iai tulajdonkéopen bobökás figurák, s nem gyermekido- gatók. Csuoaszív, nagyszájú, őszinte emberke Momorató, akit azonmód szívünkbe zá­runk — Maim Zsolt kitűnő megformálásában —. mert. még hetvenkedéseiben is megérezzük tiszta jó szándé­ségéről, különös tekintettel a tanulói alapiszervezetekre. Délután sportprogramot szer­veztek a tanulói alapszer­vezetek részvételével. Ma délelőtt az SZMT szék­házéban az intézetek veze­tőd, a partner vállalatok szak­kát, elszánását. Attól lesz emberközeli a figurája, hogy megadatott neki az a lehe­tőség is, hogy megijedjen. Mint ahogy a legbátrabb, legharciasabb kisgyerek is megijed olykor-olykor. Elsöprő, elementáris erejű játék folyik a színházban. Et­től jó, még akkor is, ha a blay-back zene néha túlságo­san hangos (és gyakorolni kell még egy picit a színé­szeknek, hogy ne váljon ki a szi.,padi hang a hozzáját- szottból), és ez a megértést, a szövegszerű értést kicsit zavarja, vagy hogy nem min­dig sikerül pontosan követni az epizódok összekapcsoló­dását. A felnőtt nézőnek ta­lán az is feltűnik, hogy nem minden szálat varrtak el a történeten. (Nem kerül visz- sza Jukikó kabátja például, amelyet a gonosz, kapzsi Fo- gadósné oroz el, s a beveze­tő játék is a levegőben lóg, hiszen a selyemsárkány uta­sai nem lérnek vissza.) Dra­maturgiai okoskodással mind­ezt fel lehet róni a darab­nak. Amit viszont el kell mondani; mert bizonyítják a nézőtéri reakciók; így is'ki­hámozták a gyerekek az er­kölcsi tanulságot, azt, hogy az őszinteség, a jóság, a sze­retet a legfontosabb a vilá­gon. Azt mondtam, elementáris sodrású játék A farkas szem­pillái. Rotter Oszkár kore- ografálta az előadást, na­gyon is ésszerű rendet te­remtve ebben a színpadi ka- valkádban. Nagyon hatáso­sak. ésszerűek, célszerűek és mégis látványosak Radovics Andrea díszletei és Somlai Tibor jelmezei. Mindhárman meghívott vendégként dol­goztak a gyermekdarab si­keréért. Végül, természetesen szólnunk kell a színészekről, akik nem egyszer több sze­repben is feltűnnek a szín­padon. (Fizikailag is jelentős teljesítményt kíván tőlük az előadás, túl azon, amit na­gyon sokszor, nagyon sokan elmondtak már; nem kis szí­nészi próbatétel gyermekek­nek játszani, hiszen a hamis felhangokat azonnal megérzik a gyerekek.) Oláh Bódi Éi>a — Jujikó — bájos, kedves jelenség, s ami érdeme, hogy nem használta ki, hogy képes egycsapásra meghódítani a nézőket. Formálja is szere­pét. Máhr Ági (igazán nem szimpatikus figurát bíztak iá, sőt figurákat) most is bizo­nyítja, hogy jó színésznő, s nem bíz mindent a látvány­ra. Egyébként szükségé is van arra, hogy színészi ké­piességeit elővegye, mert van egy pillanata az előadásnak, amikor annyira- haragszanak rá a gyerekek, hogy félő, meg is fenyíták. Gruiz Anikó öreg- anvója szeretetre méltó, kis­malomként mulatságos, macs­kalányként démoni. Mátyás Jenő esendőén szeretetre méltó öregapó. s nagyon sok­színű feladatokat kap Utes József is, aki érezhetően jó­kedvűen játszik. Mvcsi Sán­dor Szerzetese, Teizi Gyula, a Japán Fényerdő Farkasa, illeszkedik a játékba. Somló István a bevezető, előkészítő előjáték karmestere. Hármas szerepében is az marad, no­ha ezúttal nem övé a fősze­rep. Igazi csapát játék az elő­adás. Ezt honorálták a őre- mier nézőgyerekei, s minden bizonnyal ez viszi sikerre az elkövetkező előadásokon is. Csapatjáték ez. s nemcsak a színpadon, hanem az. egész színházban. Ilyennek tervez­te Novák János, akinek se­gítő partnerei közül még He- rédy Éva nevét nem szabad elfelejtenünk. Csutorás Annamária szervezeti titkárai és a ta­nulói alapszervezetek képvi­selői részvételével konferen­ciát tartanak. Ezen megbe­szélik a tanulók szakszerve­zeti munkája továbbfejlesz­tésének tennivalóit Az elmúlt három évtized nagyarányú lakásépítése je­lentős. mértékben hozzájárult a városi lakosság életkörül­ményeinek korszerűsödésé­hez, és a városszerkezet, va­lamint a városok arculatá­nak átalakításához. A nagy­arányú fejlődés ellenére a lakosság lakóhelyei ritkán, vagy csak egyes települése­ken illeszkednek a terület­felhasználási és közlekedési rendszerekhez. A lakókörül­mények több helyen előny­telenek. javításra, fejlesztés­re szorulnak. A lakosság szolgáltatásokkal való ked­vezőbb ellátása is megkíván­ja a helyi hiányosságok or­voslását. a települések, vá­rosok egészét átszövő, több fokozatú ellátási rendszer létrehozását. Az átfogó jel­legű rekonstrukciós művele­tek korlátozottabb lehetősé­gei különösen fontossá te­szik, hogy a helyi építési­átépítési feladatok. megoldá­saival az össz'városi érdekek érvényesülését is segítsük. 1 Hazánkban 1980. január 1-ig Budapesten 93 lakóte­rületi egység 183 400 lakás­sal 540 ezer főre, míg vidé­ken 315 lakóterületi egység 336 800 lakással 1 millió 71 ezer főre épült meg. Az el­múlt több mint három és fél évtizedben a lak ásszá poru- lat 24 százalékos, mig a né­pesség szaporulata 15 szá­zalékos volt. A szakmai iro­dalom, az újságcikkek sora bizonyítja azt a sokoldalú fe­lelősséget és gondoskodást, amely társadalmunk legfon­tosabb feladatainak egyikét kezdettől fogva kíséri. Az újonnan létrejött lakóterüle­tek vagy azok részei (a több­emeletes beépítésű, ún. la­kótelepiek és a parcellázott családi házas egységek) több­ségükben nem tekinthetők befejezettnek. Ennek ólra egyrészt a tej vek ben egyéb­ként megjelent ellátás tel­jességének hiánya, másrészt a városszerkezeti kapcsolódá­sok teljes értékűségének hiánya. Bonyolult problémá­kat vet fel az eltérő időben megvalósult lakóterületek be­építési jellegzetessége: a ke­letkezési idő, városszerkezeti fekvés, épület- és létesit- ményállomány, az adottsá­gok színvonalas továbbfej­lesztésének munkája. Közéletünk, a kongresszus­ra és választásra készülve tekinti át tennivalóit, s eb­ben a lakóterületnek, éle­tünk e fontos keretének egy­re fontosabb szerep jut. Az e feladatokkal való foglalko­zás tehát időszerű. A fel­adatok és tennivalók, az ál­lami építés arányainak csök­kenésével nem kisebbek, ha­nem növekednek. Továbbra is a fejlesztés és működés folyamatainak komplex szem­lélete nyújthat az eddi­ginél jobb, fejlettebb meg­oldásokat. Szükséges meg­vizsgálni, hogy a magánüdü­lők, pihenő- és hétvégi há­zak. zártkerti (szerszámos kamra) létesítmények gyak­ran értékes természeti kör­nyezetben milyen összefüg­gésben vannak a lakásépí­tés folyamataival: az új la­kóterületek kialakításánál — amely jellemző telepítési for­ma marad továbbra is — az állami és magánépités arány- változása milyen változtatást igényel. A „lakáspiacion a mennyiségi, a minőségi, a differenciált igény kielégítés több lépcsős rendszere ad, adhat jó megoldást. A ter­vezők számára továbbra sem lesz ismert, hogy a lakóte­rületek többségében kik fog­Folyóiratszemle A folyóirat új száma köz­li a párt Központi Bizottsá­gának október 9-1, ifjúság- politikai kérdésekben hozott állásfoglalását, valamint Né­meth Károlynak a KB-ülé- sen mondott előadói beszé­dét. Ebből idézünk: „Köte­lességünk, hogy ráébresszük felelősségükre a fiatalokat, bevonjuk őket. a közös gon­dolkodásba és cselekvésbe. Adjunk lehetőséget, bizonyí­tási alkalmat ahhoz, hogy intimár tudatosain vállalják és formálják tovább a szo­cializmust.” Cselekvő türelmetlenség címmel adják közre Aczél Györgynek az októberi köz­művelődési tana esik ozá son tett hozzászólását. Jövőre lesz Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge születésének 100. évfor­dulója. A folyóirat hírt ad az évforduló méltó megün­neplését előkészítő emlékbi­zottság megalakulásáról. A folyóirat kerekasztal-be- szélgetést rendezett a párt- élet és a pártdemokrácia időszerű kérdéseiről. A kong­resszusi felkészülés idősza­kában különösen időszerű gondolatcsere két fő kérdés­re összpontosult: egyrészt a párttagság részvételére a po­litikai döntésekben a pártfó­rumok munkajellegére, más­részt a piártélet mozgalmi­nak és milyen összetételben lakni. Meghatározó tehát a terület terhelhetősége, a meg­felelő laksürüség kialakítá­sa, a kedvező humán — öko­lógiai — esztétikai környe­zet megteremtésé az igazi jó cél. A lakóterületek kialakí­tásánál rugalmasan, szerve­zetten és tervszerűen eljár­va, a funkciók, adottságok, az övezeti rendszer harmo­nikus alkalmazására célszerű törekedni. Az egyéni igények és meg­oldások mellett sem lehet le­mondani a lakóépületekkel szemben támasztandó város- építészeti követelmények ér­vényesítéséről. A tervezés során szükséges élni a ter­vezés demokratizmusával, kérni a szakemberek és la­kóközösségek cselekvő rész­vételét a megvalósításban és az. üzemeltetésben. Dr. Horváth Béla politikai jellegére, a bürok­ratizmus és a formalizmus elleni küzdelemre. Tovább folytatódik a vita a vállalati pártirányítás kér­déseiről. Az új számban cik­ket közölnek a Csehszlovák Kommunista Párt alapszer- vezeleinek tevékenységéről és az Etióp Dolgozók Párt­ja alapító kongresszusáról. A kongresszusi felkészülés fontos állomásához érkeztek a párta lapszervezetek. Mit tartalmaz az előterjesztés? című írásban Szombati Lász­ló. a putnoki községi alap­szervezet titkára hangsúlyoz­za: „Az éves beszámoló tag­gyűlések és az ötéves ciklus félidejében megtartott ösz- szegzésék tapasztalatai alap­ján döntöttünk úgy, hogy most nagyobb figyelmet [or­dítunk á-- társadalompolitikai kérdésekre. Juhász Zoltán, a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti üzemének párt­titkára is hasonlóan nyilat­kozik: „Meglátásunk szerint a jövőben a pártmunka fon­tos elemévé válik' majd a társadalmi folyamatok figye­lemmel kísérése, a minden­napi élet során megfogalma­zandó kérdések megválaszo­lása. Csak úgy erősíthetjük a párt tekintélyét, ha érzé­kenyen reagálunk a kis- és nagyközösségek gondjaira, problémáira.” P. J. Tanulói szakszervezeti napok Miskolcon Lámpa és cégér Szép dísze a Rákóczi utcának Miskolcon Fotó: Pásztor Károly Ma este A Vasas a Reflektorban A Magyar Televízió szakszervezeti maga­zinja, a Reflektor november 23-i adásában új sorozatot kezd. amelyben a művelődés es a gazdaságosság összefüggéseivel foglalko­zik egy-egy adott közművelődési intézmény,; éleiét vizsgálva A 18 órakor kezdődő adás-’: ban — ebben a témakörben — szerepel a' Diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Bi­zonyára nem kevés borsod-miskolci nézőt „ érdekelhet ez intézmény életének tükrében a művelődés és a gazdaságosság összefüg­gése. Város a tenger alatt A dolog úgy kezdődött, mint a mesében: kisfiú sétált a tengerparton és talált egy szép fényes korongot. Megdörzsölte és kide­rült róla, hogy ériékes régi pénzérme. Az 1982-ben lejátszódott történet itt nem ért véget: szovjet tudósok azonnal kutatni kezdtek a Fekete-tenger partvidékén Keres város közelében. Búvárok merültek a víz­be és hamarosan feltárlak egy régvolt, a tengerbe süllyedt várost, a hajdani Bosz­porusz királyság egyik ősrégi települését A búvárok tornyok és falak maradványait, kutakat találtak a víz mélyén, és a Krím- félsziget partjainál lassanként kibontako*» tak az ősi város, Akra körvonalai.

Next

/
Thumbnails
Contents