Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

r98A. »ovcmhöf T7„ stombcit ESZAK-MAGYARORSZAG 7, PAPI* LAJOS XXX Gyermekkorunkat salakhegyek kénes gőzei fátyolozzák (nem szokhattunk simogatáshoz) szétdobált üvegszilánk-kések lestek ránk játszótereinken s a csatákban vesztenünk kellett és gyalogosok voltunk mindig keveset iártunk iskolába (nem szokhattunk simogatáshoz) hátul álltunk az osztályképen meg ne látszódjék szegénységünk meztelen lábú véznasága s anyánk lépcsőket mosott egyre föl rajtuk soha nem mehettünk az úri asztal maradékát kegyes napokon nekünk adták használt ruhák és képeskönyvek ólomkatonák törött lábbal kiszakadt kopott bamba mackók fehérre vénült csokoládé (nem szokhattunk simogatáshoz) megszégyenítő adakozás odavetett mosoly-fillére s tehetetlen indulat feszült munka után apánk kezében anyánk keze pihenni vágyott dagadt-vörösen elkínzottan a hangos szótól megrezzenve leperdülő könnyektől árva sebes a lúg maró levőtől (nem szokhattunk simogatáshoz) a gyűlölet nőtt bennünk lassan és felnőttünk a gyűlöletben vadnak az elvadult világban csikorgató farkas-fogakkal megvan féktelen papírforgónk száguldó vörös szilajsága (nem szokhattunk simogatáshoz) a tank is megvan tán még amit cérnaguriga-kerekekkel leszámolásra készülődve egykor magunknak kifaragtunk sn voltak.” A népjóléti miniszter intézkedése alap­ján Miskolc 150 ezer pen­gő segélyt kap szociális céloki-a, majd a gyepmek- menhély számára 200 ezer pengő segélyt utalnak ki. Á: támogatások ellenére is az új „otthonok” gondok­kal küzdöttek. A Borsod vármegyei és Miskolci Pat- ronáns Egyesület a Damkó Pista u. 56. sz. alatt mű­ködő fiúotthon részére tű­zifa beszerzéséhez 300 ezer 'pengő segélyt utalt ki, ami meleget biztosított harminc 6—14 éves korú. részben men helyből kihe­lyezett, részben erkölcsi züllésnek kitett gyermek­nek', Eorsod—Gömör vármegye 'árvaszéki elnöke 1045. jú­lius 23-án megtekintette a Miskolci Állami Gyermek- menhelyet, s a következőket állapította meg: „A hábo­rús állapotok miatt amúgy is súlyos felszerelési hiá­nyokkal küzdő állami gyer- mekmenhclyben ez a fel- ' szerelési hiány még súlyo­sabbá vált a rimaszombati magyar gyermekek oda va­ló helyezésével .... kb. 112- en jelenleg is a Miskolci Állami Gyermekmenhely- ben sínylődnek." A látoga­tás arra is fényt derített, hogy az elhelyezett gyer- , mekek élelmezése kielégítő, de nem megfelelő az ágy­nemű- és ruházati ellátás. A megoldást, gyűjtési akció szervezésében látták, mely abban az időben is ered­ményesnek bizonyult. Ezen­kívül létrehozták a gyer­mekvédelmi hozzájárulási alapot, mely azt jelentette, kom' a színházak, film­színházak. cirkuszok elő­adásait látogató és a tánc­mulatságokon részt vevő közönség gyermekvédelmi hozzájárulást volt köteles fizetni, ami általában a be­lépőjegyek egy százaléka volt. A gyermekimen hely felszerelését segítette a vá­rosi orosz parancsnokság is azzal, hogy négyszáz gyermek ágyat átadtak a városnak. Az új rend kiépítése, megszilárdítása, valamint a jelentkező infláció leküz­dése országosan is nehe­zítette a gyermekvédelmi munka teljes körű kibon­takozását. A meglevő gon­dok ellenére is a gyerme­kekkel való fokozott törő­dés jellemezte a korsza­kot, A 29/1946. törvény rendezi a házasságon kívül született gyermekek jog­állását és gazdasági hely­zetéi. 1948-ban a Népjó­léti Minisztérium kezdemé­nyezésére minisztertanácsi határozatban rögzítik az állami gondozásba vétel kibővített feltételeit. A gyermekvédelem már nem jótékonykodás többé, ha­nem a szocialista huma­nizmus elveinek a gyakor­lati életben való megvaló­sítása. mely a nehéz hely­zetben is megoldotta a 20—25 ezer főnyi, háború sújtotta gyermek sorsát, biztosította jövőjüket. Azt. a tömegnyomort, ami a háború következ­ményeként jelentkezett, az akkori állami szociálpoli­tika teljes mértékben meg­oldani nem tudta. A fő feladat a romok eltakarí­tása, az. ország újjáépí- se, a népgazdaság meg­szervezése volt. A szociál­politikai feladatok megol­dásához a társadalom se­gítségére volt szükség. A Nemzeti Segélyben tömö­rültek azok a becsületesés lelkes, aktív emberek, akik a rászorulók érdekében cse­lekedni akartak. Ök szer­veztek ebben az időben a gyorssegélyeket, népkony­hákat, otthont, az elhagyott gyermekeknek, bölcsődé­ket., napközi otthonokat hoztak létre. Már 1945 ta­vaszán gyermekvonatok szállították falusi csalá­dokhoz az éhező pesti gyer­mekeket, szám szerint 21 ezer gyermeket. A nép­konyhákon 30 ezernél több gyermek kapott naponta meleg ételt, ami abban az időben életmentést jelen­tett. A felszabadulás a gyer­mekvédelmi munka terüle­tén is új feladatokat ho­zott. A nehéz kezdet után igen eredményes megoldá­sok születtek a .gyermekek érdekében. Az elmúlt 40 esztendő alatt — társadal­mi-gazdasági fejlődésünk ütemének megfelelően — a gyermekvédelem is igen nagy változáson ment: ke­resztül. A felszabadulás előtti jótékonysági egyesü­letek körére korlátozott gyermekvédelem hol vébe az egész társadalom ügyét képező szocialista szellemű gyermekvédelmi rendszer alakult ki. A ma gyermek- védelme. eredményei mel­lett. ha gondokkal is küz,d. nem felejtheti el, honnan indult, milyen mértékű feladatokat kellett megolda­ni az elmúlt évtizedekben. Színházi este Könyvsiker vök ..: a te­levíziós sorozatot mér nem fogadta egyértelmű és osztatlan elismerés, de ér­tékeit akkor sem vonták kétségbe. A nyári várjá­tékokon Gyulán színre ál­lították ... ott is látszott, hogy még mindig lehet újat mondani, másképp fel­mutatni ugyanazt a gondo­latot, gondolat-füzért . . . Talán sokan kitalálták már ennyiből is, hogy Gyurkó László Faust us doktor boldogságos pokol­járása című művéről be­szélek, amit a napokban játszanak a kecskeméti Katona József Színházban Jancsó Miklós rendezésé­ben. Miért érdekes ez nekünk itt Miskolcon. Borsodban? Miért érdekes ez már ilyen előzmények, egy ilyen bemutatósorozat után? A téma itt is figyelmet érdemlő. A mű híre, szel­leme megmozgatta az it­teni olvasókat, közönséget is. befogadó vágj’ elutasító álláspontra késztette az embereket, vagyis nem Kecskeméten hagyott közömbösen sen­kit, sárik mind a felölelt kor története, mind Gyur­kó—Jancso művészete iránt érdeklődnek. Üjabb bőrt húztak le egy műről? Ismét apró­pénzre váltottak egy egy­szer jól fizető tőkét? Sem­miképp sem erről van szó. Ennek a témának — hogy a hasonlatoknál maradjak — több. egymástól külön­böző bőre van. s valószí­nűnek tartom, hogy a fentebb említett iól fi tő tőke. még ezek után sem merül ki. nem válik fizetésképtelenné. Bizonyí­totta ezt a kecskeméti elő­adás. Olyan pergő, rit- musos színházat láthat­tunk, amiben az ismert gégék, szólamok, fordula­tok is meglepetéssel hatot­tak, hol az abszurdig fo­kozva, tekerve a cselek­mény pörgését, hol ebben a meghökkentésekkel teli poénkodásban torkunkra fagyott a kacagás, s még a szánk szegletében meg­dermedt mosolyt is szé­gyell tűk. Meghökkentő, ha ma­gunkra ismerhetünk, fel­foghatjuk, hogy az egymás­nak olykor homlokegye­nest ellentmondó történel­mi és dramaturgiai motí­vumok végül is ugyanar­ról szolnak: az elmúlt negyven esztendőről ... va­lamennyiünk negyven esz­tendejéről. ami sokaknak nem kevesebbet, mint a teljes életet jelentette. En­nek a teljes életnek a pa­rafrázisa jelenik meg a színpadon, ennek a teljes életnek a kontúrjait lát­hatjuk ... a történeti pa­rabolában alakokat, pon­tosan körülrajzolt embe­reket követve, olyan em­berekét, akik valahol itt élnek köztünk, tehát egy kor a jelen és múlt alap­típusai. Ma már nem sikk poli­tikai színházat csinálni, holott szükség van rá. Igaz ezt a szükséget meg nem mindenki érzi. ám az sem vitatható el. hogy az ilyesfajta ismétlések az átlagosnál nagyobb figyel­met kivannak és a ké­nyelmes szellem talán un­ja az újramondást Csak­hogy naponta mondjuk új­ra és újra ele* ün két es mi lehet nemesebb felada­ta egv színháznak, mint ebben az újrafogalmazás­ban aktívan részt venni? Ezt tették Kecskeméten ... amit szívesen hallanánk, látnánk Miskolcon is... Talán lehetőséget kellene keresni egv vendégjáték­ra... (szendrci) Morcantorio Raimondi (1480-1527) Adóm és Éva - metszet. Rembrandt: József és Putiiárné. - Rézkarc (1606-1669) Adóm é* ftv* s !«*m­ciicsomban; a kiűzetés pil­lanatában, az első ember­pár bűnbeesése, Mózes. Jónás. Noé, Ábrahám, Dá­vid történetei. Vallási és mitológiai fordulatok — rajzok, rézmetszetek, toll- rajzok, rézkarcok, vízfest- rnónyek, fametszetek, mi- niatúrék világhírű művé­szek és ismeretlen mesterek kézjegyével, a Szépművé­szeti Múzeum kultúrtörté­neti jelentőségű grafikai kiállításán. A múzeum rendkívül gazdag grafikai gyűjtemé­nyéből 250 lapot láthat ezúttal a közönség a Bib­lia Ötestamentumának il­lusztrációi közül. Rendkívül izgalmas egy­más mellett látni külön­böző korok művészeinek felfogásában, értelmezésé­ben a Biblia egyes jele­neteit. Albrecht Dürer. Rembrandt, Raimondi és még vagy negyedszáz mű­vész megjelenítésében kö­vethetjük Ádám és Éva alakját. Ve* gwzdvrg és véRo«*­tos a múzeum tulajdoná­ban levő Rembrandt- kollekció is. Rembrandt ótestamentunvi témájú fest­ményeit. rajzait, rézkarca­it nem kompozicionális megoldásainak különleges­sége, nem az ábrázolt je­lenetek rendkívülisége vagy a feldolgozott témák va­lamiféle szokatlan sokféle­sége különbözteti meg kor­társai étól. h is zen képs zer- kesztéseiben igen gyakran használt fel korábbi. 15— 16. századi vagy korabeli (többnyire grafikai) min­taképeket, az ábrázolt je­lenetek forrását pedig.szá­mára mindössze a Biblia néhány könyve, a pátriár­kák. Dávid. Tóbiás, Sám­son és Eszter története je­lentette. Az Ótestamen­tumot bemutató grafikai kiállítás 1985. március 15- ig tart nyitva. A későbbi­ekben tervezik a folyta­tást. a Biblia Űjtestamen- t unnának grafikai feldol­gozását is bemutatva. Lombard művész: Dávid király - Miniatúra XV. század első fele. A Biblia világa

Next

/
Thumbnails
Contents