Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

W84. stoveinbér 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 i Az akna bejáratánál már megkezdték o rácsos szerkezetű szalaghíd alapjainak betonozását. A pubnok'i bánva fejlesz­tési programjának egyik igen fontos része a szállí­tási rendszer korszerűsíté­se. Ahhoz, hogy az akna a közeli jövőben elérje az évi egymillió tonnás kapa­citást, meg kell oldani a ■ szénnek az aknától törté­nő folyamatos, gyors el­szállítását. Javában folyik annak a csőhíd na k az építése, ame­lyik az akna bejáratától a vasúti kocsiig szállítja a szenet. A generálkivitelező, az Út- és Vasútépítő Vál­lalat szakemberei már ösz- szeszerelték a 800 méter hosszú xZalaghidat. Most a rácsos szerkezetű szalaghíd "’betonalapjain dolgoznak, ez .köjj össze á esőhidal ,_az.ak­na, bejáratával. Hozzálát- 'tálc a szénfeladó betonalap­jainak az elkészítéséhez is. így még ebben az évben beszerelhetik a szénszállító gumiszalagot, a csokidba. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő év első negye­dében megkezdődhet a szénszállítás a rendszeren. Az első időkben teherautók szállítják majd a termel- vényt, 1985 végén viszont már közvetlenül a vasúti kocsikba keriiflhet a put nokj szén. A tervek szerint a beru­házás költségei meghaladják az 550 millió forintot. Megkezdődnek a beszámoló taggyűlések 0 pártmunka mérlege Több mint négyéves időszakot zárva, is­mét kiemelkedően nagy jelentősége van a november 15-én kezdődő beszámoló taggyű­léseknek. A számvetések előtti személyes beszélgetések végeztével a pártalapszerveze- tek értékelik, hogyan hajtották végre a XII. kongresszus határozatait. A megyénk partcsoporljaiban lezajlott őszinte, elvtársi beszélgetések ismételten bizonyították, hogy a kommunisták egyre inkább igénylik azt. hogy bírálatukra, javaslataikra érdemi vá­laszt kapjanak a kisebb közösségekben is Gyakoribb gondolat cseréket igényelnek, a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy erre a taggyűléseket és az egyéb, év közben szervezett fórumokat nem tartják elegendő­nek. Az is tanulság, hogy a borsodi kom­munisták döntő többsége napjaink bonyo­lult viszonyai között is értik es helyeslik pártunk politikáját. Vállalják a feladatok végrehajtásával jani kötelezettségeket, reá­lisán értékelik az alapszervezetek és saját munkájukat. A sok területen bíráló hang­nem. a gyakori viták is tükrözik kommu­nistáink üj iránti fogékonyságát', amely el­engedhetetlen a jövőbeni eredményesebb továbblépéshez. Megyénk sok munkahelyi pártszervezete bizonyította ezt az elmúlt évek sok erői eszitesl kívánó, de példamu­tató eredményeivel. Megyénk több mint 1900 alapszervezeté­ben kezdődő számvetések a pártmunka át­fogó. csaknem minden területére kiterjedő elemzését célozzák. Az. átfogó elemzes ter­mészetesen azt is jelenti, hogy a beszámo­lók a helyi sajátosságoknak megfelelően sok-sok szállal kapcsolódnak a munkahe­lyek mindennapi éleiéhez. Az alapszerveze­tek többségében a tavalyihoz hasonlóan' pa­rancsoló szükségszerűség, hogy a gazdasági munkán legyen a hangsúly. Nem termelési tanácskozásokra van szükség, hanem arra. hogy .a pártkongresszus, a megyei pá’rtér- tekezlet és a saját határozataik alapján, mintegy tükröt tartva maguk elé. önállóan értékeljék; a politikai munka sajátos eszkö­zeivel hogyan segítették a feladatok végre­hajtását. Jól jelölték-e ki négy évvel ezelőtt a központi célok megvalósulását előmozdító helyi, konkrét tennivalókat. A pártszervezet hogyan töltötte be hivatását a gazdaságpo­litikai munka irányításában: mennyire vált a minőségi munka ösztönzőjévé. Milyen volt mindebben a kommunisták példamutatása. Mindezeket és sok más egyebet értékelve, a taggyűlések mérlegre, teszik a kommunis­ták és a közösségek, a vezetők és a beosz­tottak magatartását. Az őszinte, tárgyilagos elemzésekből nem­csak egy helyzetkép rajzolódik ki. hanem egyben a közeljövő fontosabb tennivalói is. Hiszen az év végéig és a közelgő kongresz- szusig még jó néhány tennivalót, el keli és el lehet végezni. Az elmúlt időszak újszerű kezdeményezései is azt mutatták, hogy a pártszervezetek egy része távolodik a for­malizmustól és szakit a hagyományos, dt napjainkban nem elég eredményes politikai módszerekkel. Egészségesebb szemlélet váltó zás kezdődött, új forrnak es célravezető esz közök keresese jellemzi megyénk partszel vezeteinek az elmúlt időszakban végzett pc litikai munkáját is. A gazdasági feladatok segítését elómozdi tó politikai munka eriéicelése mellett sz lesz az eszmei, ideológia: munka fejlődésé­ről is. Az alapszervezelek egy részében a: elmúlt egy-kéi évben érzékelhető vök egy- lajta ideológiai elbizonytalanodás is De az az is igaz. hogy a kommunisták többsége a nehéz helyzet megoldásait keresve bízik partunk politikájában, az eredményes ki­bon ta kozásban. A tanácskozásokon értékelik a partmeg- bizatusok teljesítését. Bizonyára ismételten felülvizsgálják azt is: kinek, mennyire „test- rászabott" a pártmunkája: mennyire egye­zik az. egyén hajlamaival, képzettségével, képességeivel, és a közösség szükségleteivel. Ez nagyon fontos, de az is. hogy — a tag­gyűléseket megelőző személyes beszélgeté­sekhez hasonlóan -—most is szóba kerül­nek mindazok a nem közvetlenül gazdaság- politikai. ideológiai stb. témák, amelyek jól vagy rosszul, de befolyásolják a kommu­nisták, az alapszervezetek életét, a politikai munka eredményességét. A pártmunka moz­galmi jellegének erősítése megköveteli, hogy a pártszervezet ne hivatal-legyen, hanem egy olyan kollektíva, amely a „nagypoliti­ka” mellett nyitottan és segítő módon, az ember a kis közösség személyes problémái ra is reagál. A taggyűlések sikere nagyrészt az alapos felkészüléstől, a tartalmas besza m o lóktól függ. ez pedig csak a tagsag és a vezetőség közös szellemi erőfeszítésével érhető el. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén meg in­kább meg kell kérdezni a KISZ-szervezetek, a szakszervezetek, a pártonkívüliek, a mun­kahelyi vezetők véleményét. Hiszen a párt- szervezet vezzel (is) példát, ösztönzési, adhat a szocialista demokrácia más helyi fórumai nak jobb működéséhez. A beszámoló tag­gyűlés nemcsak a kommunisták szamára esemény, hanem esemény a munkahely • egész közössége számára is. Ami ott elhang­zik. arra odafigyelnek nemcsak a résztve­vők. hanem az adott munkahely aolgozo: is. A most kezdődő számvetések szervesen illeszkednek a januárban kezdődő vezető­ség választó taggyűlésekhez, amelyeken kongresszusi irányelveket vitatják meg a kommunisták. Ha a beszámoló taggyűlésé- ken a párttagság reálisan alakította ki á! láspontját, akkor ennek alapján érdemi vi tát folytathat majd a kongresszusi irány elvekről is. A kommunisták ily módon i alkotó részesei a párt országos pofitikáj. alakításának. Petra József r Áruellátás, fogyasztói érdekvédelem, fejlesztési tervek Megyénk kereskedelmi helyzete az SZMT elnökségi ülésén „Zsebbe vágó” témát tárgyalt — többek között — teg­nap délelőtt a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. Az ülés legfontosabb és legtöbb vitatémát adó napirendi pontja ugyanis megyénk áruellátásának helyzete, a fogyasztói érdekvédelem, s a kereskedelmi ellátás VI. öt­éves hálózatfejlesztési tervének végrehajtása volt. Mindezt a jelentés részletesen tartalmazta, ám amiért az iménti jel­zőt használtuk, azt az elhangzott kérdések és hozzászólások indokolták. Diktál a piac :A legtöbb szó a magánke­reskedők visszaéléseiről (az eísre vonatkozó szankciókat a jelenlevők többsége nem tartotta elegendőnek), az ol­csóbb húsok választékának hiányáról, a belső ellenőr­zések hatástalanságáról, a húsáruk beszerzésének me­gyén kívüli kiterjesztéséről, a • .szénellátás akadozásáról, a kislakásépitésekhez szük­séges anyagok áruellátásá­ról, s a fogyasztói érdekvé­dőimen belül a társadalmi ellenőrök szerepéről esett. vs persze ismét elhangzot­tak a már. lassan örökzöld válaszok a hétvégi tej- és kényéi hiányra. a boltok ovi I vat artására. tisztaságára, áz eladói morálra vonatko­zólag Abban viszont a jelenle­vők egyet értettek, hogy mindezek ellenére is reális a jelentésben felvázolt kép. Ebben az esztendőben a megye kiskereskedelmi áru­forgalma például az 1981 — 84-es árakat alapul véve, mintegy .14.8 százalékkal nö­vekszik. (Más kérdés, hogy •a változatlan árral számol­va mindössze 2.9 százalékos növekedésnek felei meg, ami a fogyasztóképes kereslet­csökkenésére. utal . . .) A for­galmon belül erőteljesen nö­vekedett a vegyes iparcikkek értékesítése, szerényebb mér­tékben az. élelmiszer- és él­vezeti cikkeké, a vendéglá­tás és ruházati kereskedelem forgalma viszont, visszaesett az 1980-as év szintjéhez ké­pest. A legintenzívebb, for­galomnövekedést. Kazincbar­cikán es Len in városban ta­pasztalták, ezzel szemben Sátoraljaújhely piaci pozí­ciója csökkent. A községek, ezen belül 'is az aprófalvas települések kereskedelmi el­látásának színvonala fejlő­dött. az. árukínálat jayu it. Ebben a tervciklusban az új üzemeltetési formák (szerző­déses és jövedelemérdekelt­ségű boltok) a megyében működő összes kereskedelmi egységek körében elérte a 18.fa' százalékot, s négy év alatt megduplázódott a ma­gánkereskedők száma is, bár a megyei összforgalomból való részarányuk így is el­enyésző. Bővült a kis- é« középüzemek, naeíiékrizem- ágak es kereskedelmi szer­vek kapcsolata, és örvende­tesen fejlődött a kishatár- , menti árucsere-forgalom is. Az árukínálat alakulásá­ra jellemző, hogy az árintéz­kedések mérsékelték a hús­fogyasztást, és növelték az igényt az olcsóbb húsfélék iránt. A boltokban azonban sem ebből, sem szárazáru­ból nincs elegendő. V issza- 1 térő gondok: a kenyér és péksütemény minősége és választéka, tartós tejből romlott az. ellátás, és nem sikerült leküzdeni a sok bosszúságot, okozó tejfolyást sem. A zöldség- és gyümölcs- félék kínálata javult., déli- gyümölcsökből — az import- lehetőségek miatt — leszű­kült a kínálat. A jelentés szerint az utóbbi években kevesebb ruhaneműt vásá­rolunk. s ezt nemcsak az, anyagi lehetőségek, hanem a kínálatbeli hiányosságok — különösen a gyermekruhák- nál! — indokolják. Legdi­namikusabban a vegyes ipar­cikkek forgalma fejlődött az. elmúlt négy esztendőben, változatlanul bő azonban a hiánycikkek listája azokból az árukból, amelyek-a lakás­épít k ezésokh ez. s z.ü kségesek. Az alkatrészellátás sem fe­dezi az igényeket. A vásárlókat különösen érdeklő téma a fogyasztói érdekvédelem. Nos, az ellen­őrzések egy re növekvő arányban (az év első felé­ben például 4ti százalékban) talállak hiányosságokat, nem véletlen lát, hogy a kisza­bott pénzbírságok összege is növekedett. A szerződéses és bérleti rendszerben mű­ködő kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek Ifit vizsgálatánál B8 esetben volt szükség a felelősségre vo­násra. az autóalkatrészek értékesítési körülményéit fel­mérve pedig megdöbbentő­nek bizonyult, hogy me­gyénk legnagyobb szaküzle­tében, az Autóker 981-es számú boltjában mindössze két tételt kaptak a kért Iá­ból. Sajnálatos tény, hogy ehhez mérten a magánke­reskedelem lényegesen job­ban alkalmazkodik a keres­lethez. (Ennek okaira és há­tulütőjére most nem térünk ki.) A magánkereskedelem­ben végzett ellenőrzéseknél a legtöbb probléma a bi­zonylati fegyelem megsérté­séből, az ártájékoztatás hiá­nyából és szabálytalan áru- beszerzésből adódott. Szin­tén negatív vizsgálati ta­pasztalat. hogy a hiánycikk jellegű háztartási és vegyi,. valamint papírárukból ese­tenként aránytalanul nagy mennyiségeket adtak el a nagykereskedelemben a ma­gánkereskedőknek és szerző­déses üzleteknek. irreális verseny helyzetet teremtve’ ezzel a boltok között. A zöldség- és gyümölcsüzletek ellenőrzésekor is az áruféle­ségek bizonylatolása körül merült fel a legtöbb kifogás, es megállapították a vásár­lók által is tapasztalt, „/.seb­be vágó" tényt: az áraknak a korábbi évekhez képest lényegesen magasabb, és tar- tósabb növekedését. K. G. A költségekkel való ész­szerű gazdálkodás egyik alapfeltétele, hogy a vállala­tok kemény korlátba üt­közzenek termékeik értéke­sítése során: a túlságosan drága cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szolgálta a kompetetív ár­képzés bevezetése, melyben a gazdálkodók' csak a kül­piaci árak szerint kalkulál­hatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelés­nek gátat szgib a hasonló termékek importára. Az e szférába tartozó cégek tehát rákényszerülnek arra, hogy a legszigorúbban megvizs­gálják kiadásaikat. Az elmúlt évben folytatott á r v i zsgá 1 a l ok üss zegezésébó 1 kiderült, hogy ezek a cégek az átlagosnál kevésbe emel­ték araikat, s nem mindig éltek a jogszabályok adta lehetőségekkel. Pedig az. energia. a beruházás. a munkaerő náluk sem olcsóbb, csak eppen saját bőrükön érzik, a versenyben mara­dás feltétele, hogy mindig faragjanak valamennyit költ­ségeikből . Nem ilyen rózsás a hely­zet a csak a hazai piacra termelő vállalatok körében Ezek a vegek az önköltség típusú árképzéshez tartoz­nak. Ez az árforma szinte automatikusan elismeri a költségeket, hiszen erre te­hetik rá a nyereség megha­tározott százalékát, s elvben minél magasabb a IrtWtsés, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cégeket, jó néhány közülük monopolhelyzetben van, s importverseny híjáé egyedüli ellátója a fogyacsz toknak. A piac hiánya esak egyi ke a költséggazdálkodás ki bontakozását gátló ténye­zőknek. Legalább ilyen fon­tos szerepet játszik az álla. mi támogatások rendszere. A hasonló fejlettségű országos­hoz képest a költség Vétet túlzott mértékben támogatja a vállalatokat, és jelentős mértékben hozzájárul a szo­ciálpolitikai s zeni pon tból fontos cikkek vásárlásához, így nemegyszer a rossz gaz­dálkodás nyomait tünteti el a közös kasszából kapott pénz. Pedig a vállalati gazdál­kodás csak akkor javul meg, ha e veszély mindenkit lé­nyeget. Ezt segítheti a tuda­tos piacépítő munka: ahol lehet, több kisebb vállalat létrehozásával meg kell te­remteni az itthoni versenyt. A" gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése remél­hetőleg rákényszeríti — az eddiginél nagyobb mérték­ben — a vállalatokat arra, hogy komoly revízió ala ve­gyék saját kiadásaikat, és hosszú távra tervezzenek, mert csak így maradhatna!« meg a piacon. A 800 méter hosszú csőhíd a Sajó ártere fölött szállítja mpjd a szenei a vasútig. Fotó: Csákó Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents