Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
11* *84, október 7„ rasómap (ESIAK-MAGYARORSZAG 5 Egy szignalizáció története megtérült, felejtsük el?... „A hotósógok kötelesség«, hogy a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő, a büntetőeljárás során felderített okokról és körülményekről, a további bűncselekmények megelőzése végett, oz intézkedésre illetékes szervet (, . ,) értesítsék. Az értesített szerv harminc napon belül köteles a hatóságot oz intézkedéséről tájékoztatni,“ (Az idézőjelbe foglalt szöveg a büntetőeljárásról alkotott törvény 117. paragrafusából való. A paragrafus végrehajtását szakmai berkekben szignalizációnak nevezik.) Az FBT 50 típusjelű falazóblokk kitűnően helyettesítheti a családi házak emelésére szolgáló téglát. Mai építőanyag-hiányos időnkben nagy keresletnek örvend, vinnék, mint a cukrot, a falazóblokkhoz hozzájutni, vagy inkább megszerezni azonban nem egyszerű művelet. Az építőanyag megvásárlása jel kondicionált idegeket, birkatű reimet, kemény kitartást igényel. A családi ház építője elmegy a Tüzép-telep- re, kivárja sorát, előre befizeti a szükséges összeget. A boldogító számla birtokában kiszimatolja, hogy a gyárban mikor juthat hozzá az anyaghoz, s ekkor fuvarost keres (átadja a számlát), aki — természetesen nem kis haszon fejében — az épülő házhoz szállítja az anyagot. Aki nem akarja végigjárni a tortúrát, fizet. Bőkezűen. És ekkor — lass „csodát” — egykettőre portáján terem az anyag. Kissé csikorog a foga, hogy így megvágták, de belátja . _ A fuvaros x gondolata Kajára József, m egyik *•kamazi magánfuvarozó kisiparos a Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyára bodrogkeresztúri egységéből 1982. szeptember elejetői szállított. Alig több, mint három hét után felismerte, hogy némi ügyességgel könnyen és gyorsan, de főként munka nélkül rneg- fiadztathatja pénzét. Csendes beszélgetésbe elegyedett a gyár egyik portásával. Arról. hogy mindketten jól járnak. ha a köztulajdon védelmével is megbízott por- isis a' kocsija láttán behunyja a szemét, természetesen akkor, amikor a jármű k!- felé tart a telepről. Az ügyes fuvaros általában 500 falazóblokkra elegendő számlával rendelkezett, kocsijára ugyanennyi fért az építőanyagból. A számlával a becsületes út elejét tisztességgel végigjárta, azaz bekopogott vele a gyár számié ité- sére, majd a rakodótérre gördült kocsijával. Itt a térmestertől egy kézzel írott „igazolást” kapott, amely tartalmazta a gépkocsi rendszámát is. A cetlivel a szállítási orz- tályra ballagott, ahol szállítójegyet és kapujegyet kapott. A kapuban a portás egybevetette a kapujegyet, a számlán szereplő és’ gépkocsin található mennyiséget, s ha stimmelt a dolog, már indulhatott is a teherautó. Hogyan lehet ezt az ellenőrzési rendszert, kijátszani? Próbálják tisztelt olvasóink végiggondolni .. . Ha nem sikerült kitalálni, mentőkérdést teszünk fel: mi lesz akkor, ha a kapujegyet nem ve*zi el a portás? ... A rendőrkapitányság levele 1.. akkor bizony bűncselekmény lesz! A fuvaros és a szemhunyó, ám marKát tartó portás harminchárom- szor ötszáz FBT 50 jelű falazóblokkot juttatott ki a gyár területéről, anélkül, hogy az építőanyagért valaki egy petákot is fizetett volna. Munkálkodásuk simán, olajozottan zajlott. Zajára Jó- asef egy .számlával bement • gyárba, leadta. Felpakolt, a cetlit biztos helyre dugta és a kapujegy birtokában vígan elhagyta a gyár területét. a keresztúri Tüzép-telep mellett lerakodott és újra fordult. Az utolsó fuvar alkalmával járta végig az előírt bizonylati ntat. Bod- rogkeresztúron becsületes emberek élnek, a falazóblokk megvárta az ügyes, ..szorgalmas” fuvarost. De a korsó csak addig járhat a kútra, amíg el nem törik. A falazóblokkos manipuláció híre eljutott, a Szerencsi városi Rendőrkapitányságra is. A nyomozók egyhamar rávilágítottak a feketefuvarok titkára, s az ötlet megbukott. Annak rend- je-módja szerint megvizsgálták az ügyet, lezárták az aktákat, átadták a Szerencsi Városi Ügyészségnek, ahol már elkészítették az iratot, amelyben Za.iácz Józsefet és örményi Józsefet jelentős értékre, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett lopás bűntettével vádolja, a fuvarost mint tettest, a portást mint bűnsegédet. A kapitányság bünügvi osztálya azonban — elsősorban a megelőzés érdekében — továbbra sem nyugodott. Az idén jtffittéban levelet küldtek a BVM Miskolci Gyárának, éltek a szignalizálás lehetőségével. Idézünk a levélből: „Amennyiben az árukiadó szigorú számadású, több példányos nyomtatványt töltött volna ki, abban az esetben a napi ellenőrzéskor össze lehetett volna hasonlítani a ía- kodótérről elszállított és a kapun kiengedett mennyiséget. Az esetlegesen hiányzó bizonylat sorszáma alaoián felderíthető lett volna a bűncselekmény. Helytelen fakorlát volt az elszámolásban az is, hogy a készáruraktár negyedévenként mutatkozó hiányát egyszerűen leírták, mint selejtet. Így a selejt magába foglalta az eltulajdonított mennyiséget is”. A betongyáriak intézkedése Érthető, hogy nem szolgált Nagy Árpád igazgató örömére a bűncselekmény híre. Kö_ telességéhez híven azonnal intézkedett, amelynek során súlyos megrovó szavak, na- tározott felelősségre vonások hangzottak el. Augusztusban válaszlevet küldött Szerencsre: „A bizonylati rendszerOivkben tapasztalt hiányosságot a bűnügyben eljárt igazságügyi szakértők véleménye alapján már korábban észleltük, s a hiányosság kiküszöbölésére 1984. június 10-től a következő változtatásokat vezettük be a 3. sz. telep termékeinek kiszállításánál:” (Itt az új ellenőrzési eljárás részletezése következik.) „Úgy gondoljuk, hogy ez. az eljárás alkalmas lesz az Önök által is joggal kifogásolt korábbi hiányosságok véglege» kiküszöbölésére. A depómia téren tárolt árukban mutatkozó hiány az előzőek hatására véleményünk szerint csökkenni fog. a deponálás közben st- lejteződött termékek leírását p>edig a vonatkozó előírások szerint fogjuk végezni. A hiányosságok megszüntetésére küldött felhívásukat köszönjük.” A kár egyébként megtérült. A portás a feketefuvaronként kapott. 1500 forintokat összegyűjtötte, s csak 14 ezer forintot költött el. összesen 50 ezer forintot kapott a fuvarostól. így a maradék 36 ezret lefoglalták. A kisiparos pedig egyhamar kifizetett 90 ezer forintot. A társadalmi tulajdonban oktv- zott kár tehát megtérült, c'e az esetet ne felejtsük el. Az alkalom szüli a tolvajt, a hiány termeli az ügyeskedőt. tldvardy József B izonyos vállás ideje is elérkezett októberrel, az időnként nyirkos, ködös, hűvös napokkal, a jelképes stafétabotot át leltet adni. Mert: telefon. ..Halló! Nálunk a cm fűtenek! Még csak nem is langyos a radiátor. A höszolgáltatónak? Miért szólnék oda? Hogyhogy miért nem őket hívom?’’ Es újabb telefonok és levél is érkezik a fűtést, azaz fűtctlenséget kifogásolva. Később, ha majd leesik a hó, más jellegű panaszok érkeznek telefonon, levélben. „Miért nem takarították el a havat? Hol vannak a hótolók, a hómunkások, miért nem büntetik meg a villák tulajdonosait a. havas, jeges járda miatt?” Ugyancsak ebből az időből jönnek majd a panaszok„Nagy a tömeg Bánkúlon, nem férni be a vendéglőbe, a turista ház szobájában füstöl a kályha, kint túl hideg ran, megfaStaféta gyott a hó, túl meleg van, kásás a hó.” Vagy: „Nem kapható fenyőfa, ugye most is kevés, miért nem készültek fel rendesen?” „Túl sok a fenyőfa, itt megy pocsékba. kár volt kivágni, miért nem készültek fel rendesen?” Még később, tavasz tájékán: „Miért engedik meg az erdők felgyújtogatását, száraz az avar, a fű még nem nőtt ki, nem kellene hagyni, hogy ilyentájt az erdőkben csalin- g ázzanak mindenféle egyének!” „Miért nem viszik ki szervezetten a gyerekeket a friss, tavaszi levegőjű erdőkbe, hiszen mar vége a szürke télnekf Még később: „Bejött a nagy meleg, apadnak a források, takarékoskodjunk a vízzel! Íme, a miskolci Széchenyi úton most is folyik, ömlik már egy hete, pedig már kétszer szóltunk az újságnak,” f s ezzel a kör bezárul. A hideg megérkeztével, a távfűtés, legalábbis a próbafűtés kezdetével a stafétabotot átveheti a Távhö Vállalat, a vízügyesektől. Az ivóvíz gazdái pihenhet nek kicsinyég a tavaszi, vagy nyári melegekig, a fűtésért felelősök pedig rákapcsolhatnak. Mi pedig hallgatjuk a panaszokat. észrevételeket ámbár miként a vízvezeték csapja sem. ugyanúgy a fűtés kapcsolója sincs nálunk. A stafétabotot viszont szívesen átvesszük és továbbítjuk. tpriska) TANGÓ szerdán és pénteken Egy szerdai perspektíva. Még hajnali keléssel is csak órányi veszkődés után jut; ki manapság az ember a Zsarnaira, vagy másképpen tangó-, bolha-, ócska-, illetve KGST-piacra. Tömött buszok, áruval feltornyozott személykocsik döcögnek lépésben a Gömöri felüljárón, mert a másik utat lezárták, építik. Szerda van. A hónap első szerdája, ami azért is lényeges, mert ilyenkor nemcsak sertések cserélnek gazdát az állatvásáron, mint egyéhsor, hanem szarvasmarhák, birkák, lovak és kecskék is. Könnyű léptű csikók, nagy testű muraközi lovak dagasztják patáikkal a sarat a felazott rétén, kupecek es parasztgazdák futtatják körbe a jószágokat, s ha nem is e rövid futamokból, de délig mindenképpen eldől, kiből lesz vevő ... Délig persze a poharak is sűrűn ürülnek, ki a kudarcra, ki a sikeres adásvételre iszik. Mint például az a kisöreg, aki délre már csak a meg- árvult kolompot lóbálja kezében pohár bora mellett... * Útirányunk nincs, a tömeg sodor magával. Iszonyú a lökdösődés, különösen ott alakulnak ki fojtó embergyűrűk, ahol valami jó vételt remélnek. Kis Polski áll egy hatalmas tócsában, a motorháztetőt elborítják az ágyneműk és törülközők. Egymás kezéből tépik ki az asszonyok. Nem csoda, mert a vastag, szép, bolyhos törülközők ára — mérettől függően — 40—100 forint. Kollégánk lencsevégre kapná e tülekedést, de többen is kényeken ragadják: ugyan mennyiért adná el Minolta fényképezőgépét? Egy órán belül össze sem tudjuk számolni, hányán kérdezik. Belemegy a játékba, utolsó ára 40 ezer forint — és lenne rá vevő. És még ezt hívjuk ócskapiacnak .. .1 aligha falusi embernek kínálja magát. Egy fejkendős vidéki néni nevetve meg is kérdezi: „Bácsi, hát ez a rokka mire való még?” Csattan a válasz: „Tudja azt maga jól, mi köll ma a városinak.” A városi itt valóban kutat a régiségek után, jóllehet, mi ezen a napon nem sok értéket fedezünk fel. Sok-sok cirádás hamisság bazudja az antik jelleget (porcelánok, csillárok, gyertyatartók). Egyedüli érdekesség, a mi szemünkben legalábbis, a Pesti Hírlap 1934—39-es képes melléklete, ötven lapot kínál a bácsi, darabját 50 fillérért. Könyvgyűjtők számára is akad azért csemege. Beöthy Zsolt egy regényére például előre megbeszélt időre érkezik a vevő. * Odébb van még a délidő, de néhány kocsi már megpróbálja magát kiverekedni a sárból. lengyel rendszámú autók kitartóan maradnak; az utolsó percekig nagy a kereslet az. egy- és kétplatnis gázfőzők (áruk 400—600 forint között van), és a nálunk borsos árú, ráadásul gyengébb minőségű tetőcsomagtartók iránt. Itt aztán bőven akad, és alkudni is lehet, Alkusznak ám az ólomkristályra js, ami szintén jóval olcsóbb, mint a hazai üzletekben. Olcsóbb az ezüst is, igaz, árusítója és vevője egyaránt kockázatot vállal; hadd ne magyarázzuk, miért... A vevőnek persze nemcsak a „hatósági” kockázattól kell tartania, hanem attól is. hogy hamis a nemesfém. Halomnyi ezüstii- vzött láncot, gyűrűt és fülbevalót látunk — ezüstáron. Sokan kedvelik a lengyel Byc Mose parfümöt is. Néhány kupak letekerése után rájövünk, nemcsak a valódit árulják 20 forintért... * más sokaságban becsület é* becstelenség ütközik össze. Szemünk láttára fognak el egy tolvajt, s az egyik piáéi felügyelő meséli, hogy gyakran „vérre menő” harcot kell vívnia a helypénzek beszedéséért. Fel hergelt pecse- nyések kiabálnak a seesrSk után: „Néznek, mint a birkák, oszt nem vesznek sem- mit!” ... vagyis elég egy ro**- szul időzített szó, hogy »ob- banjon a szikra. * Zsibi. Itt egyedül a jókedvet merik ingyen. Látunk üres Napóleon-konyakos üveget potom 25 forintért (egy sznobra és bo«i 1b»-; nyakra várva), látunk ssent- veszejtő zöld bársony öltönyt, s a termetes cigány- asszony mérgesen szitkozódik: „Mé’ nem köll senkinek, mikor Törökből ho» az ember?”, és találkozunk Sárával, . akit egy 70 literes akácfa hordóért cseréltek. Sára, anyai örömök elé nézvén, bizonyára sok derűs percet szerez majd a kádár- mester unokáinak. Gidáival.' A hordóknak ezen a napon nincs túl nagy keletje; több volt a hordó, mint a kecske... * Délután két óra. Kocsik éviekéinek ingerült dudálással a buszt rohamozó tömeg között. Kijönni ide nehéz. hazajutni még nehezebb.' Több százan várakozunk a 8-asra, s aztán, türelmünket veszítvén, leintünk egy Trabantot. Alkalmi „sofőJ rünk” Kecskemétről jött ide, és nem először. Most autó- alkatrészeket, gázfőzőt vett és még néhány apróságot a gyereknek. Azt mondja, megéri... * Persze, van itt azért ócska áru is elegendő. Az ember el sem tudná képzelni, menynyi elnyoniorodott cipó, molyette, gyűrt kabát, elnyűtt gyermekruha. horpadt fejfedő, agyonmosott fehérnemű. blúz. pulóver, stoppolt zokni hever iti a földre terített pokrócokon. Nincs nagy kontraszt a kínált holmik külleme, minősége és az árusok ruházata között sem. Hasonló öltözetnek a vevőik is. Sok a kispénzű ember, aki a Zsarnain gyakori vevő... * Igaz, nem minden ócska, ami régi. Az egyik kocsi tetején például fényesre lakkozott rokkát látunk, ami Zsibi. Pénzek forognak kézen-közön, s a tarka, lárKcresztény—Lévay Foió: Laczé Csendélet
