Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. október 5., péntek Tarcali mozaik f Kint meglehetősen barát­ságtalan idő jár. Bent a nagyteremben szinte süt a kőpadló. Augusztusban, ami­kor a gyerekeknek társas­tánctanfolyamot rendeztek itt, alighanem kellemes le- i 'hetett a művelődési ház hű- | vöse. De most? „Be kellene j fűteni a kályhákat! De attól í félek, hogy a füsttől nem i látják majd a táncosokat.” | A fűtés bizony rossz Tarca- lon is a művelődési házban, mint ahogyan sokfelé rossz, i ahol pedig egy nagy terem- i re építették csak a művelő- | dési alkalmakat. Azért vala- j mi remény mégiscsak van. í Galba Marianna, a művelő- | dési ház egyszemélyes nép- ! művelő-vezetője úgy tudja: ! ha a szomszédban megépül I az általános iskola tornater- j me, megoldódik a fűtésgond. i Közös kazánról kapnák majd I a meleget. Akkor a tágas | előtér is szolgálhatna vala­mire, mert most inkább át­járó csak. A moziba igyek­vőknek (a nagytermet bérli a vetítésekhez a moziüzemi vállalat), a könyvtár láto­gatóinak. Pedig jó lenne, ha ősztől tavaszig itt is tölthet­nék az időt akár a gyere- ! kék, akár a felnőttek. Le­hetne itt olvasó, játszóház, | uram bocsá’ akár még va­lamelyik szakkörük foglalko- ] zása is. De hát ha megjön a hideg, legfeljebb ha átsiet­nek rajta az emberek. Különben most rendben van — szépen kifestették. A termelőszövetkezet hozzáál­lását dicséri a falak tiszta­sága, és a megújhodott ifjú­sági klub is. Ami különben odébb van néhány száz mé­terrel. Az egykor iskolául is szolgáló épület — műemlék jellegű épületről van szó — kívülről bizony elszomorító képét mutatja. A minap, a képzőművészeti világhét al­kalmából környékszerte is­mert és tisztelt pedagógus I képzőművésznek rendeztek itt kiállítást. Jöttek rá so- ! kan, nem helybéliek is. „Az arcukon látszott a kérdés, ugyan hová megyünk?" — mondja a népművelő. „Sze­rencsére bent, a lehetőségek­hez képest jók a körülmé­nyek. Még a világításon is , tudtunk igazítani, úgyhogy talán máskor is rendezhe­tünk itt egy-egy kiállítást.” ! Az ifjúsági klub, a min- : denes helyiség. Itt tartják a ! nyelvtanfolyam foglalkozá­sait, itt találkozik a rajz­szakkör. Eddig a helybeli rajztanár vezette, de 6 el­költözött a faluból. Szerencs­ről jár ki majd egy peda­gógus, hogy ne széledjenek szét a gyerekek. A szakkör­nek örülnek az iskolában is, hiszen most szaktanár nélkül ‘ maradtak. Működik azután még egy szőlész szakkör (ne feledjük, Tokaj-Hegyalján ' vagyunk), meg bélyeggyűjtő kör, felnőtteknek. Azután népi tánc is, két csoportban, i Meg kellett osztani a tánco­n, lenne sokat, mert a hatévest még­sem lehet együtt táncoltatni a huszonkét évessel. A kor­osztályban pedig ilyen a szó­ródás. Működik még egy fotószakkör is. Igaz, két éve szinte helyük sincs. Talán majd most. A már említett műemlék jellegű épület má­sik részében is megkezdőd­tek a belső rendbehozatal munkái. Azt a részt az MHSZ bérli. Egy ajtó nyi­tásával kialakítható egy ak­kora helyiség, amelyben ott­hont lelnek majd a fotósok is. A háromszobán.vi ifjúsági klub szombat—vasárnap ter­mészetesen a fiataloké. Hét­végére jönnek haza, s aki itthon van. annak is a hét­vége a kikapcsolódásra szánt idő. Így aztán — szeren­csére — otthonra találhatnak itt a szakkörök. — Amiből lehetne több is — mondja Galba Marianna. — Szerettem volna egy iro­dalmi színpadot, de az isko­lában nem támogatták. Pe­dig a szakkör vezetéséhez a képesítést is megszereztem. Kis kamarakórus is jó len­ne, de nem akad senki, aki elvállalná vezetését. Az ének szakosok azt mondják, nincs rá idejük. Pedig valamit fi­zetni is tudnánk, és biztosan jól jönnének a számaik, a fellépésük a községi össze­jöveteleken is. Ez az, amire nincs mit mondani. Erőszakolni nem lehet senkit a vállalásra. Pe­dig biztosan jó lenne az az irodalmi színpad is, meg a kamarakórus is. Azt mondja a népművelő, náluk is úgy van, mint más egyszemélyes művelődési há­zakban. van, amikor pangás van, van, amikor csőstül sza­kadnak rá a gondok. Íme a legújabb, amit nyugodtan te­kinthetünk tipikusnak. A pénzügyi lehetőségekből jó, ha négy nagyobb rendez­vényre futja. A koncertek még mindig behozzák a pénzt (arra szükség van a bevételi terv teljesítéséhez!), de azért nem lehet csak pénzben gondolkozni. Kell egy-egy színház a gyerekeknek is. Ezzel mindenki egyetért. Na­pokon kere'sztül futkosott hát az iskolába, árulta a je­gyeket. Járt osztályról osz­tályra. S amikor már azt hitte, rendben vannak a dol­gok, megjött a távirat. Mi­vel ők csak kapcsolt elő­adás lennének, és a partner megváltoztatta az időpontot, szóval náluk is csak a ter­vezettnél két héttel később. Akiktől tanácsot kért, azt mondták, nyugodjon bele, ne kötekedjen. Talán az újabb időpontot már bemondhatja az iskola rádiójában. Köszö­nettel. A gyermekelőadás egyébként ráfizetéses, mert igaz, „olcsón” kapják — vi­szonylag —, de nem lesz te­le a terem. De 230 jegy mégiscsak elfogyott... Csutoráé Annamária Ma este a képernyőn Az örökség Csehszlovák tévéfilmet kínál o tizennégy éven felüli né­zőknek ma 21.15-töl a máso­dik műsor. Guy de Maupas­sant elbeszélése nyomán ké­szítette Vido Hornok Az örökség című filmjét, amely­nek főszereplője Lesable,' a tengerhajózási minisztérium hivatalnoka, akire nagynéni­kéjétől milliós örökség vár, ám annak feltétele, hogy fe­leségétől, Corától gyermeke szülessék. Nem csoda hát, ha Lesable minden törekvése ar­ra irányul, hogy Cora gyer­mekének apjává válhasson. Képünkön a film egyik koc­kája. Mindnyájunk feladata az odafigyelés! Hová INDUL fl PYEREK az iskolatáskával? Miskolc nevelési-oktatási intézményeiben jelenleg 2723 veszé­lyeztetett gyermeket tartanak nyilván. Számuk évről évre emel­kedik, ezen belül a fiatalkorú bűnözőké és kábítószerélvezöké is, s az utóbbi években a statisztikákban csaknem kétszer annyi gyermekkorú törvénysértő szerepel... Szakemberek tanácskoztak a közelmúltban a gyermek­es ifjúságvédelem helyzeté­ről Miskolcon, különös te­kintettel a veszélyeztetettség megelőzésére. A Hazafias Népfront városi elnöksége ál­tal szervezett programon a vélemények egyvalamiben teljesen megegyeztek; e je­lenség kiváltó okaiban, s abban, hogy a megelőzés csak széles körű társadalmi összefogással lehetséges. ALKOHOL, VÁLÁS, SZÜLŐI HANYAGSÁG Évente mintegy 4 ezer kör­nyezettanulmány készül tár­sadalmi segítséggel, amelyek­nek a tapasztalatai egyér­telműek: a baj mindig ott jelentkezik, ahol a családi kassza tetemes részét az al­kohol viszi el, ahol széthul­lanak a családi kapcsolatok, ahol a szülők, millió teen- dőikra hivatkozva, elhanya­golják a nevelést A nagy­városi, lakótelepi életforma, a túlzsúfolt, nagy létszámú iskolák igen fontossá tennék azt a bizonyos, „jelzőrend­szert”, az ismerősöd, bará­tok, lakó- és munkaközössé­gek időbeni figyelmeztetése­it, hiszen a külső beavatko­zás legtöbbször már csak megkésve, a törvény erejé­vel léphet fel. Figyelmeztet­het, pártfogót rendelhet el, alkoholelvonó-kezelést indít­hat, vagy éppen bírságolhat, jóllehet fonák dolog onnan pénzt elvonni, ahol úgysem sok marad a gyerekek testi és szellemi fejlődésére... A pénzbeli támogatás (rendkí­vüli és állandó nevelési se­gélyek) kerete behatárolt, s ennek mintegy a negyven százalékát a cigánygyerekek körülményeinek a javítására használják fel. Róluk szólva hangsúlyozták azt is, meny­nyire fontos lenne az óvodai „előnevelés”, de az eddigi eredmények nem túl biztató­ak. Egyedül az Árpád utcai óvodában sikerült húsz, hát­rányos helyzetű cigánygyere­ket elhelyezni, így az ottani nevelőgarnitúra munkája út­törő jellegű. kábítószer, bonozéS: A CSAVARGÁSSAL INDUL Megdöbbentő egy itt el­hangzott adat: országosan csaknem 30 ezerre tehető a kábítószert fogyasztó fra- gasztózók) fiatalkorúak szá­ma, s alighanem jóval több ez városunkban is, mint amennyi a miskolci gyámha­tóság 50—60 gyereket számon tartó becsiéig... Nem jobb a fiatalkorú bűnözés helyzete sem (a főváros, illetve Pest megye után a második helyet foglaljuk el), ahol a mennyi­ségi számok minőségi rom­lást is takarnak. Igaz, a bű­nözésig eljutni hosszabb fo­lyamat, s közben sok-sok fi­gyelmeztető jel akad. A hal- ^ mozódó igazolatlan iskolai órák különösen arra intik a szülőt és pedagógust egy­aránt, hogy rákérdezzen: ho­vá indul reggelente a gyerek az iskolatáskával? INKÁBB A NEVELŐSZÜLŐ Amikor már nincs más hátra, a gyereket állami gon­dozásba kell venni. Országo­san (egy 1982-es adat sze­rint) 32 ezerre tehető a szá­muk, a miskolci Gyermek­városban pedig 307-en ne­velődnek az állam költségén. A gondozottakról szólva, a legnagyobb probléma a tár­sadalomba való beilleszkedé­sük. Sokat segítene a nevelő­szülői hálózat kiterjesztése, hiszen még felemelt költség­gel (ezt az emelést országo­san tervbe vették) is „ol­csóbbnak” bizonyulna egy- egy gyermek neveltetése, de a legfontosabb mégis az, hogy családi közösségben felnőve, kevesebb problémá­val illeszkedne a társadalom­ba. Nem véletlen — tekintve, hogy e hálózat az utóbbi években erősen visszafejlő­dött —, hogy kísérleti stádi­umban van a nevelőszülői jogviszony munkajogviszony- nyá tétele. AZ A BIZONYOS HARMAS KÖR Végül is, mit és hogyan tehetünk a veszélyeztetett gyermekekért? Az érvényben levő párt- és állami határo­zatok megszabják a felada­tokat, s ezek eredményessé tételében ma már nem ele­gendő a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények te­vékenysége. Ennél sokkal fontosabb a kör kiszélesíté­se a család, a munkahely és a lakóközösségek egybe­kapcsolásával, amelyekben a szülő és gyermek egyformán figyelemmel kísérhető. A gyerekek nagy része végtére is normális körülmények kö­zött válik felnőtté. Mindnyá­junk feladata hát, hogy a „kis rész” se kallódjék el sem önmaga, sem a társa­dalom számára. ' Keresztény Gabriella Kulturális hetek Úihelyen Folytatódott a több hóna­pos, zempléni politikai es kulturális hetek elnevezésű rendezvénysorozat Sátoraija- úihelyen, amelyet megyénk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából szerveztek meg Október 5-én, a varos ve­zetőivel találkozhatnak az érdeklődők azon az összejö­vetelen, amelyet a Sátoral­jaújhelyi Diákok Baráti Kő­ié rendez, „A város örömei és gondjai” címmel. Hétfőn, 8-án a városi tanács dísz­termében megemlékezést tar­tanak a Hazafias Népfront megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából. A közép­fokú iskolák tanulói részére október 26—27—28-án ren­dezik meg fiz Édes anya­nyelvűnk országos versenyt, amelynek eredményhirdetese — az írásbeli majd a nyil­vános szóbeli után — októ­ber 28-án lesz Széphalom­ban. Szövetkezeti hetek Borsodban Az elmúlt napokban foly­tatódott a Borsod megyei Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet rendez­vénysorozata, amelyet szep­tember 13-a és október 27-e között, Őszi szövetkezeti he­tek elnevezéssel szervezted meg. Október 3-án például tej­ipari termékbemutatót tar­tott a bódvaszilasi áfész, a perkupái ABC-ben. A put- noki áfószesek hét községben kóstolóval kötötték össze a tej- és tejtermékek bemuta­tóját, míg Szerencsen a he­lyi áfész hűtőipari árubemu­tatóját tekinthették meg az érdeklődök. Ugyancsak ezen a napon kezdődött meg Mis­kolcon, a 250-es számú mű­szaki boltban, az Unió Áfész és az Észak-Szövker. Skála —GT., Skála-napok prog­ramja, árubemutatója, amely október 10-ig tart. Tegnap, csütörtökön az óz­di áfész 24-es számú egysé­gében Márka üdítőital-be­mutató és kóstoló szerepelt a programban, a kazincbar­cikai ál'ész pedig a Mátra— Élvegy Vállalattal közösen ételkonzerv-bemutatót és váj sárt tartott a helyi élelmi­szerboltban. A bemutatót és vásárt egyébként október 5- én a 8-as számú élelmiszer- boltban megismétlik. Mezőkeresztesen pénteken és szombaton a mezőkövesdi áfész cukrászipari termékki­állítást és Márka üdítőital­bemutatót tart. Október 8-án a sátoraljaújhelyi áfész a 36- os számú Divat-házban ru­házati árubemutatóval és en­gedményes vásárra] vesz részt a szövetkezeti hetek rendezvénysorozatában. Négy művész bemutatkozik Az egészségre nevelés módszerei f A két testvérmegye — Vo- | Jogda és Borsod-Abaúj- 1 Zemplén — kapcsolatában eddig is jeles hely illette S meg a képzőművészek talál- | kozásait, kölcsönös munkalá- j togatósaát. Négy évvel ez- i előtt, 1980-ban kezdődött a j két szövetség között kontak- i tus, amely évről évre izmo­sodott, fejlődött. Ennek so­rán voflogdaiak jártak Mis­kolcon és a megyében, vi­szont pedig itthoniak láto­gattak el a távoli barátok- ! hoz. I Érmek a kapcsolatnak, 1 lseknek a látogatásoknak természetes „termése” mH az élményekből megszülető művek egymás közötti cseré- je-bemutatása. Az első két „cserekiállításon” nyolc mű­vész munkáival ismerkedhet­tek a képzőművészet barátai Vologdában és Miskolcon. Ma, október 5-én Vologdá- ban, a városi galériában nyí­lik meg Feledy Gyula, Ma- zsaroff Miklós, Pető János és a tavaly elhunyt L enkey Zoltán kiállítása. A kiállítás megnyitására a bemutatkozó művészek képviseletében Ma- zsaroff Miklós utazott test­vér-megyénk „fővárosába”. (Toiytatás az 1. oidatróf) — A társadalomnak nem ar. egészségügy, hanem ma­ga az egészség a neurológiai pontja — mondotta dr. Bágyoni Attila. — Az egész­ségügy nem képes egyedül megoldani az egészség prob­lémáit, mert az benne gyö­kerezik életmódunkban, életvitelünkben, mindenna­pi munkánkban, életritmu­sunkban. A továbbiakban részlete­sen szólt arról, hogy oem lehetett előre látni, milyen egészségkárosító problémá­kat hoz magával a civilizá­ciós. fejlődés. A bérházi pa­nel lakótelepekkel átrende­ződtek az emberi kapcsola­tok. Hasonlóan változtak és új problémákat hoztak fel­színre a munkahelyi kap­csolatok is. Egészségtelen táplálkozási szokásaink — más országok­hoz viszonyítva — még min­dig kirívóan rosszak. Az egy emberre jutó napi energia­bevitel több, mint amennyi­re a szervezetnek szüksége van. Egy konkrét vállalati felmérés bizonyítja, hogy húsból és zsiradékból túlfo­gyasztás tapasztalható. Ismeretes az Egészségügyi Világszervezet programja: elérni, hogy 2000-re jobb je­gyen a világ Lakosságának egészségi állapota. Ennek ér­dekében Európára nézve kü­lön programot dolgoztak ki. Itt előtérbe került a civi­lizációs ártalmak leküzdése, visszaszorítása. Egyik cél, hogy az ezredfordulóra a mostani 45 százalékról 20 százalékra csökkenjen a dohányzók aránya. A vi­lágszervezet egyébként 63 cél megvalósítását tűzte ki, amelyet az országok elfogad­tak. Tegyük hozzá, hogy eu­rópai viszonylatban a ma­gyar egészségmutatók a leg­rosszabbak. Évente 13 és fél ezer ember hal meg infark­tusban. Másik ijesztő adat. hogy évente 10 ezerrel több az elhalálozás, mint a szüle­tés. uh**« így folytató­dik, az ezredfordulóra né­pességcsökkenéssel kell .szem­benéznünk. Elrettentő számok ezek, s nyilvánvaló, hogy az orvo­sok, egészségügyiek ezt. ön­magukban képtelenek meg­változtatni. Az egészség megőrzéséhez az orvosok mellé fel kell zárkózniuk ok­tatásban, művelődésben es a tömegtájékoztalásban lol- . gozóknak is. Építeni kell az öntevékenységre, olyan élet­viteli szokásokat kell kiaia-' kítani, melyek az egészség fogalmához kapcsolódnak. Mindenki számára legyen tényleges érték a saját egész­sége. Kerüljék az olyan ká­ros szenvedélyt, mint pél­dául a dohányzás. Az or­vosok. egészségügyi dolgo­zók. pedagógusok ne csak propagálói legyenek az egészséges életmódnak, ha­nem személyes példamutatói is. i

Next

/
Thumbnails
Contents