Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

1984. október 4., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tenni kell valamit Mi lesz veled, juhászat? Há báránytáp, legyen kör­nyék.— .formálhatnánk át a i juhászaiban azon népi mon- ' dásü miszerint ha Iádról van szó, legyen az akkor kövér. A reklámnak is beillő mon­dat .hátterében azonban sú- j Ivos közgazdasági gondok allncjk. Problémák, melyek­ről mélyről feltörő sóhajok nélküi lehetetlen beszélni. Az évről évre nehéz helyze­tű juhászataink szó szerint í borotvaélen láncolnak. A mezőgazdasági vállalatok ve- j. zetöi a kedves tehernek egyáltalán nem tekinthető juhászat fejlesztéséről, pláne | kialakításáról hallani sem akarnak. S valóban: visszagondolva j a múltba, a jelent ismerve, biztató jövőt látni merész vállalkozás. Hiszen dinami­kusan fejlődő állattenyészté­sünkben ez az ágazat erő­södött a legkevesebbet. S a ma szomorú valósága." kül­terjes viszonyok közölt is ve­rítékkel. izzadtsággal kiszag- : gátolt piciny nyereség, me­lyet ’egy jól irányzott gazda­sági általános költségnöveke­dés rögtön megingathat, hogy súlyos veszteségként csim­paszkodjon a gazdaság nya­kába. Hol vannak ma már a ré- | gi, megbízható juhászok? Hányán meritek el munkájuk ; anyagi és erkölcsi megbecsü- ‘ lése híján más területre? i Or maradt utánuk: s az. if­jú generáció létszámát, mun­káját látva, kimondani sem merjük: hiányuk pótolhatat­lan!'Ne csodálkozzunk hát, ha van, ahol reggel csak 8 után indul útjára a juhász, hogy már délután a legelle- , lési idő rövidsége miatt éhe­sen terelje haza nyáját?! S a telephelyen jól megubra- kolva fogyjon a drága takar­mány. Hol vannak a feltétlen juhlegelök? A gyermekkorom emlékeiben megőrzőt! világ, ahol nagyapáink szerint — ha már a csorda nem — a juh és liba még ‘ jóllakha­tott! A juhászat jegyében mű­ködő termelési rendszerek próbálnak segíteni gazdasá­gaikban A technológiák ki­dolgozásától a szaporodás­biológiai vizsgálatokig széles skálán mozgó szolgáltatása­ikkal csak javítani tudnak a szűkös helyzeten Változtatni azonban nincs módjukban. Az ertéKesítési biztonság megteremtése ugyanis nem az ö dolguk. Az alacsony felvá­sárlási árak (juhtej. -hús, -gyapjú) mellett a megfeszí­tett munka is gyakran ered­nie nyte)ennek bizonyul. A termelés szolgálatában álló juhászati termelési rendszerek az eredményes munka, fokozása érdekében kutatják a rejtett tartalékai­kat. Sajnos, ezek a tartalé­kok már leginkább kiakna- zottak. vagyis ki fogyóban vannak. Ilyen helyzetben igazán szerencsésnek mond­hatja magát a Boovina GT. aminek részterülete ép­pen az a gyepterület, mely a néhány évvel ezelőtti vi­szonylagos pénzbőség idején értéktelennek bizonyult. Az anyagi nehézségek előlépése- kor — így ma egyre inkább — nő a gyep jelentősége. Csakúgy, mint a kukorica- tarló és sok-sok — a me­zőgazdaságban eddig kevésbé hasznosított melléktermék. Azokban a juhászataink- ban. ahol nem fejnek' — s ebből van a legtöbb — pénzt a konyhára a gyapjún kívül csak a szaporulat értékesíté­se hoz. Bárányhizlalás lege­lőre alapozottan? — egyelőre csak álom. Bár a Boovina Gazdasági Társaság a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temmel karöltvy erőteljes kísérleteket folytat e téren, a mindennapok: drága lá­pokkal alacsony árú bárány­hús előállítása. S Rt álljunk meg egy percre! A láppiacon sem egy­szerű a helyzet. Ugyanis sokféle báranytáp van. Rög­tön hozzá kell lenni, sze­rencsére Mindegyik jó. de, hogy -melyik a legjobb, az gyakran az adott gazdaság környezeti és állományi mi­nőségétől is függ. Megin­dul tehát a harc a piacokért, versenyt adva egymásnak, s a minőségi követelmények miatt, egyre inkább önma­guknak. A gazdaságoknak végered­ményben mindegy, hogy mi­lyen táppal etetnek. Az ő szempontjuk, hogy olcsóbb, de jó legyen. Ezzel szemben a tápok előállítási és forgal­mazási jogával rendelkező vállalatok minél többet sze­retnének eladni. Történik tehát napjaink­ban. hogy ezek a vállalatok a termelési rendszerekhez kapcsoltan próbálják eladni portékájukat. S végig keser­ves erőfeszítéssel dolgoznak á juhászati ágazatok meg­mentéséért. Hogy végre gálát vessenek az elkeseredésnek, az állomány folyamatos csök­kenésének. A folyamat meg­állításához. netán megfordí­tásához azonban állami szin­tű. szigorú intézkedések szük­ségesek. Növekvő felvásárlá­si árak, biztos piac, haté­kony támogatás, korszerű ál­lal tenyésztési program. Kor­rekt partneri kapcsolatok a termelő vállalatok, az álla­mi felvásárló szervek, ter­melési rendszerek között. Fehér asztal melletti, vagy baráti diskurzusok során a jól informáltak már sugdos­nak: változások lesznek! így hát bízzunk abban, hogy vég­re pont kerül a hányatott sorsú juhásza tunk ügyének végére, s elfoglalhatja he­lyét állattenyésztésünk meg­becsült ágazatainak sorában. Balogh Andrea Építőanyag a kislakásokhoz ' Elsősorbrzn a kislakásépí­téseknél használható lágy- vasas H-gerendák gyártását kezdték meg a BVM Mis- i kdei Gyárában. A/, új típusú gerendák gyártására termék- módosítást; hajtottak végre az üzemben, és ennek alap- > ján alakították ki a munka feltételeit. A gerenda gyár­tásához szükséges sablono. kat a BVM Kunszentmárto­ni .Gyárában és a miskolci üzemben készítették el. A tervek szerint a gyárban naponta 160 darab, összesen mintegy 720 folyóméternyi tartógerendát készítenek, és év végéig várhatóan mintegy 43 ezer darab gyártásával segítik majd az épittetőket. A miskolci gyár gondoskodik arról is, hogy az otthonte­remtők a födémtestekből se szenvedjenek hiányt, ezért a kazincbarcikai üzemben megszervezték a béléstestek többlet gyártását, lg.'’ várha­tóan év - végéig mérséklődni fog a hiány ezekből a fon­tos és keresett építőanya­gokból. A miskolci üzemben az igények jobb kielégítése érdekében összesen mintegy 24 százalékkal növelik a la­kosság számára a szükséges építőanyagok gyártását. Szorgos országban ismerik a December 4. Drótmíívek termékeit, a lapos kötelet, az acél-alumi- nium kábeleket és a Korai-kábelt. A nagyüzem egyre többet állít elő ezekből, és más termé­kekből is. Felvételünkön a gyár panorámaképe látható, a nemrég elkészült, és az országban is egyedülálló kötélszerkezetíi nagy csarnokkal. Az új gyártócsarnok üzembe helyezese lehetővé teszi a termelés további növelését. Fotó: Laczo József Percről percre a DIGÉP-ben Termelési tanácskozáson és a szocialista brigádvezetök értekezletén értékelték a na­pokban a SZÉV Szerencsi Csokoládégyárának idei gaz­dálkodását, majd megbeszél­tek a hátralevő hónapok le­endőit. Jó eredményekről adhattak számol a gyáriak, mert időarányosan teljesítet­tek termelési tervüket. Az idén 16 ezer tonna. 1 milli­árd 223 millió forint értékű édességét állítanak elő a gyárban A jó értékesítési munka eredményeként. a vártnál jobban alakul a nye­reség is. lehetséges, hogy az ev vegéig túlteljesítik 13 millió forintos eredményter­vüket. A tapasztalatok továbbra is azt igazolják, hogy az utóbbi években alaposan megváltoztak a fogyasztói szokások', nem a drága dísz­dobozokat, táblás, csokoládé­kat. hanem az olcsóbb édes­ségekét. cukorkákat, kara- mellákal vásárolják. A gyár eszerint alakította ki gyárt- mán.vszerkezelél, ami persze nem, jelenti azt, hogy a drá­gább áruk eltűnnek a bol­tokból. Két évvel ezelőtt szigorú intézkedési tervet dolgoztak ki a költségek csökkentésé­re, és ma is ezek szerint az elvek szerint dolgoznak. Ennek eredményeképpen az első fél év során az önkölt­ség 7 millió forinttal csök­kent — a tervhez kepesl. A bázishoz és a normákhoz viszonyítva is csökkent a ka- kaóbab-veszteség a felhasz­nálás során. Egyik üzem sem lépte túl a selejtre meg­engedett normákat, a tűrés­határt. Az utóbbi években sajnos minimálisra csökkent az édesipari export, telítve van­nak Európa-szerte a piacok. A Szerencsi Csokoládégyár az idén mindössze 35 tonna exportot tervezett — kakaó- rajból és drazséból. A kakaó­méi’ sokkal többet, összesen 46 tonnát gyártanak belőle. Készül továbbá 70 Ion;; a mártott fondant függelék, rZ a ■ klasszikus fajta, amit már sok évvel ezelőtt megkedvelt a vásárlóközönség. A Mikulás-figurákat októ­ber végéig legyártják, a sza­loncukor gyártásának határ­ideje december t. A esöko- ládegyar szocialista brigádjai — a tavalyi sikeren felbuz­dulva — vállalták, hogy az idén sokkal több Télapo-zra- kot készítenek. Ezzel a bol­tok dolgozóit tehermentesítik. A különböző árú. tartalmú Télapó-zsákokból 372 ez«' da­rabot állítanak össze a Sze­rencsi Csokoládéé várban. — lévay — Fotó. Csákó Csomagolják a szaloncukrot vaj félkész termék ugyan a gyárban, a kakaópor gyártá-’ sának másodlagos terméke. Kakaóporból sok fogy. még több is elfogyna, ha volna, ám mivel importáruról van szó. behatárollak a lehetősé­gek. A gyár az idei export- tervéi 40 tonnával túlteljesí­ti. kakaóvajból niég többet is el lehetne adni az NSZK- nak. A csokoládégyárban már a karácsonyra készülnek.1 Az idén 860 tonna mártott kon- zum szaloncukrot gyártanak, ez körülbelül a tavalyi menv- ny iség nek felel meg. Télapó- figurákból 181 Iónnál for­máznák Szerencsen. Tavaly jelent meg először a zselés karácsonyfa-függelék, és mi­vel nagy sikere volt. az idén Kh*t évvé! ezelőtt, amikor bevezették a Diósgyőri Gép­gyárban a reggeli munkaér­tekezleteket, akadt nap, hogy órákig elvitatkoztak, elemez­lek. terveztek a vezetők. Napjainkban egy-egy érte­kezlet ha már fél óráig tart, azt mondják, hosszúra nyúlt. Hogyan és milyen infor­mációk jutnak el a munka­padoktól a vezérigazgatóig, es vissza? Mit segített, mit változtatott a vállalati koor­dináláson, a különböző egy­ségek együttműködésén, az eredmények alakulásán, a vezetők munkastílusán, a dolgozók munkakedvén, a boríték vastagságán a na­ponkénti értekezlet, a gyár ritmusának percről percre tervezése, ellenőrzése? — kutattunk a kérdések vála­szai után az információs lánc különböző pontjain. — A napi beszámoltatás lehetőséget teremt. hogy azonnal beavatkozhassunk a termelést, szállítást, anyagel­látást akadályozó gondokba — mondta Murányi Gyula, műszaki igazgató. — Súlya van a reggeli értekezleteken. Ami itt kerül szóba, azt nem lehet elodázni, mert másnap az első kérdés, hogy meg- ■oldollák-e az illetékesek? Gyakran, ahogy a helyzet megkívánja, még a másna­pot sem várjuk meg. Má­sik előnye a reggeli egyez­tetéseknek. hogy folyamato­san, valóban percről percre nyomon követhetik a terme­lés irányításában a legfonto­sabb helyeken álló vezetők a vállalat teljes egészének mozgását, a pénzügyi hely­zetet, a kiszállítási üteme­ket. Megszűntek a torlódá­sok, a hó végi. negyedévi haj­rák, ütemes a munka. Nagy­mértékben csökkent a bü­rokrácia. hiszen nem kell körtelefonokat elereszteni, nem kell körleveleket. írni. Amit. az egyik egységvezető kér, szóvá tesz, javasol, aat azonnal hallják es jegyzik az együttműködő társak. És nem lehet elhárítani a felelőssé­get, másokra mutogatni egy- egy mulasztás, hiba vetése­kor, hiszen akikre mutogat­hatnánk, mindenki ott ül köztünk. Hetente egy al­kalommal részt vesznek a megbeszélésen a vállalati négyszög tagjai is, és ezáltal a politikai e.s társadalmi ve­zetők is teljes mértékben ismerik a gazdasági, terme­lési feladatainkat, láthatják, hol kell ezeket a feladato­kat politikai eszközökkel se­gíteni és természetesen lát­hatjuk mi is, hogy mi a po­litikai munka ránk háruló része. A következő láncszemet a K-eg.vségben találtuk meg. Gáspár József gyáregység ve­zető éppen a reggeli értekez­letről érkezett: — Minden területen egy­séges munkaforma, munka­stílus alakult ki. Mire a ve­zérigazgatói tanácsterembe jutunk, már egy sor problé­mát megoldunk, oda csak azokat visszük. amikhez igazgatói, vezérigazgatói be­avatkozás kell. Nem lehel hosszasan mesélni, magya­rázkodni. de nincs is értel­me. Míg korábban csak egy- egy területet ismertünk, mostanra már részletekbe menően belelátunk egymás munkájába, lehetőségeibe. Ez egyben nagyon jó emberi kapcsolatokat is szült, és ezek az. emberi kapcsolatok nagyon, fontos elemei a mun­kának. Mi szerepel leggyak­rabban a témáink között? Az alapanyag-ellátás, a ke­reskedelmi áruk késedelme, a külső kooperáló vállalatok szállításainak szorgalmazása. A belső ügyeinket igyek­szünk már a reggeli értekez­let előtt elintézni. Másik nagy előnye a naponkénti munkaértekezleteknek, hogy benne lehetünk a vállalati stratégia kialakításában, első kéziről kapunk meg »rétiek?» információt... azonnal rea­gálhatunk mindenre. Egyre közelebb jutva a termelés helyszínéhez. Tóth Pál üzemvezető véleményéé hallgattuk meg: — Nagyon lényeges, hogy minden munkás tudja: amit csinál, mikor. hová. mennyi pénzért adható el? Minket tájékoztat a gyáregység veze­tő. a ciklusvezető az export­feladatokról, a különböző üzletekről és ezek függvé­nyében szervezzük meg az üzemi munkát, ha kell át­csoportosítunk, ha kell szak­embereket kérünk, h« kell túlórára szervezünk embere­ket. — A kisebb problémáit nem kerülnek el az igazgató­kig. sőt, gyakran még a gyáregységvezetőkig sem — mondta Saska Péter műve­zető. — Egyértelműen fe­gyelmező hatása van a na­ponkénti elszámoltatásnak, a munka percről percre köve­tésének. A napi munka szi­gorú ellenőrzése kiküszöbölte a torlódásokat és javította a legkisebb egységek közti kapcsolatokat is. — Es ennek megvannak az anyagi előnyei is — lette hozzá Bódulat János lakatos. — Amikor hiányoztak az alkatrészek, nem tudtunk folyamatosan dolgozni, nem­csak a termelés volt keve­sebb. hanem idegileg is ki­fárasztotta az embereket. A k i egyen sú Hozott termelés nem annyira megerőltető, mint a rapszodikus. hullám­zó munka. Így folyamatosan és többel lehet keresni, nyű­gödül bb a légkör, a hangu­lat. jobb a minőség is és az igényesség újabb és újabb ötleteket szül. Azt hiszem, ez a munkamódszer nagyobb beruházás, mintha milliókat áldoztunk volna a technikai berendezéseink korszerűsíté­sére. Szcndrei Lőrinc

Next

/
Thumbnails
Contents