Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

ESZAK-MAGYARGRSZAG 2 ■r~ 1984. október 23., kedd ■—y r r mm t r Zarouies Hétfőn tartotta záró ülését a Körösi Csorna Sándor-emlékbizott- ság. A képen: Sarlós István kitüntetést ad ót dr. Térjék József­nek a tanácskozáson. Magyar felszólalás az ENSZ-ben r Az ENSZ-közgyűlés politi­kai főbizottságában, amely jelenleg a leszerelés kérdé­seiről folytat általános vitát, hétfőn felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Rámutatott, hogy a 38. - közgyűlési ülésszak óta el­telt időszakban a nemzetkö­zi helyzetben nem követke­zett be javulás. Ennek oka a fegyverkezési versenyben érdekelt imperialista körök­nek a katonai erőfölény meg­szerzésére irányuló politiká­ja. Rácz Pál leszögezte: ko­runkban nincs fontosabb fel­adat a nukleáris háború megelőzésénél. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunió kötelezettségvál­lalását, amely szerint első­ként semmilyen körülmé­nyek között nem alkalmaz nukleáris fegyvert — mon­dotta. A nemzetközi közvé­lemény nagy megkönnyebbü­léssel fogadná, ha a többi nukleáris hatalom is követné e példát. Helyzetink és kilátásaink r (Folytatás az 1. oldalról) stabilizálni pénzügyi egyen­súlyát. Ez utóbbi következ­tetést erősíti az a körül­mény is; hogy számos üzem, vállalát fizetőképessége an­nak elldnére romlott, hogy időközben tovább növeke­dett a pénzintézetek által kibocsátott hitel összege. A piaci kereslethez törté­nő rugalmasabb alkalmazko­dásnak döntó szerepe volt abban, hogy megyénk kon­vertibilis elszámolású export­ja az év első kilenc hónap­jában több mint 40 száza­lékkal emelkedett. Sajnála­tos viszont, hogy az export jövedelmezősége nem javult. Ennek okát mindenekelőtt abban kell keresni, hogy nö­vekedtek a belföldi ráfordí­tások, s a számítottnál ala­csonyabbak a világpiaci árak. Az alacsony export­jövedelmezőségben közreját­szik még, hogy az export­szerkezetben nem követke­zett be számottevő jó irányú változás, úgy is mondhat­nánk: nincs minden teljesen reridbén az egyes termékek versenyképességét illetően. A fentiekben már utaltunk rá; hogy Borsod konvertibi­lis elszámolású exportja az előző évihez képest több mint 40 százalékkal emelke­dett. A dollárbevétel ugyan nem éri el ezt a volument, de még a kedvezőtlen érté­kesítési feltételek ellenére is mintegy 30 százalékkal felül­múlja az előző évit. A piaci helyzet ebben az évben' sem javult lényege­sen. Az mindenképpen ör­vendetes, hogy néhány ága­zat tőkés exportja erőtelje­sen bővült. Borsodban, a múlt évihez képest a legna­gyobb mértékben a kohá- I szati termékek kivitele emelkedett. Ez *wért te örömteli hír. mivel az el­múlt esztendőben alaposan visszaesett az ágazat nem rubelelszámolású exportja. Ugyancsak többletet ért el a vegyipar is: döntően a két nagy borsodi Vállalat, a TVK és a BVK jóvoltából. Már eddig is több tízezer tonna polipropilént, valamint pve- port értékesítettek a külpia­con. Tagadhatatlan, hogy Ny«~ gat-Európában az elmúlt esztendőben megkezdődött konjunktúra már hatással voTt a kereslet növekedésé­re, csakhogy ez az élénkülő piaci folyamat még nem járt együtt az árak várt emelke­désével. Különösen szeptem­berre érvényes ez a megál­lapítás: ugyanis bizonyos termékek esetében az első fél év során tapasztalt kis­mérvű árnövekedés megállt, s tartani lehet tőle,"hogy is­mét csökkennek majd a me­gyéből exportált egyes vegy­ipari termékek eladási árai. Az érdekeltség alapjául szolgáló nyereség ugyan emelkedett megyénkben, az igazsághoz tartozik viszont, hogy igen nagy az eltérés az egyes ágazatok, illetve vállalatok között. Legdinami­kusabban a vegyiparban nö­vekedett a nyereség (a TVK- ban, illetve a BVK-ban el­éri a kétmilliárd forintot.— A szerk.). A kohászati vál­lalatok közül sokat javult az LKM eredménye (már az is nagy eredmény, hogy vár­hatóan nem kell majd vesz­teséggel zárnia az esztendőt. — A szerk.). Nem ilyen ked­vező a helyzet a szénbányá­szatban, a fi nőm kerámia- iparban, az ÖKÜ-ben és több helyiipari vállalatnál és szövetkezetben. OL I-> A közel-keleti helyzet javBlásáisk feltételei Azok a moszkvai megbe­szélések, amelyek a Szovjet­unió és több arab ország ve­zetői között zajlottak le az utóbbi hetekben, jelentős mértékben hozzájárultak a szovjet—arab barátság meg­szilárdításához, ez pedig fon­tos tényező az agresszív és terjeszkedő izraeli—amerikai törekvésekkel szembeni harc­ban a Közel-Keleten — erre hívta fel a figyelmet rövid tájékoztatóján hétfőn Vale,- rij Szuhin, a szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályá­nak helyettes vezetője. Szuhin emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hetekben Moszkvában járt és megbe­széléseket folytatott a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság, a Jemeni Arab Köztársaság és a Szíriái Arab Köztársaság államfője, valamint Irak miniszterel­nök-helyettese, egyben kül­ügyminisztere. Rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet egyaránt aggasztja a Szov­jetuniót és az arab országo­kat. A külügyminisztérium saj­tóosztályának helyettes veze­tője hangsúlyozta, hogy a megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében zajlottak le, s a felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet oka az az agresszív tevé­kenység. amelyet Izrael az Egyesült Államok támogatá­sával fejt ki. Szuhin a tárgyalásokról szólva ismételten aláhúzta: a felek abban is egyetértet­tek, h’ogy a közel-keleti hely­zet döntő javulása kizárólag kollektiv erőfeszítések útján, vagyis a minden érintett fél — köztük a PFSZ — bevo­násával összehívott nemzet­közi konferencia útján kép­zelhető el. Éppen ezt az el­járást ajánlotta a Szovjet­unió nemrég előterjesztett rendezési javaslatában. Arra a kérdésre válaszolva, vajon nem kerülhetne-e sor véle­ménycserére a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a Közel-Kelet kérdésében, Szuhin rámutatott, hogy 1977-ben már született meg­állapodás a közel-keleti konfliktus megoldásához ve­zető utat illetően, az Egye­sült Államok azonban nem tartotta magát ehhez a meg­állapodáshoz. Ami a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet illeti, valamint azt, ami a szovjet —szíriai tárgyalásokon erről szóba került, Szuhin kije­lentette: a felek egyetértet­tek abban, hogy a PFSZ-en belüli ellentétek mihamarab­bi megszüntetése rendkívül fontos kérdés, s ennek érde­kében mind a Szovjetunió, mind pedig Szíria hajlandó erőfeszítéseket tenni. Robaj pártmonkis-kiifüség bazáiliai Ar MSZMP Központi Bi­zottságának meghíváséra ok­tóber 15—22. között Magyar- országon tartózkodott a Ku­bai Kommunista Párt párt­munkás-küldöttsége Jósé Fe­lipe Carneadóval, a Központi Bizottság tagjával, a KB tu­dományos, oktatási és kul­turális osztálya vezetőjével az élen. A küldöttséggel Té­tényi Pál, az MSZMP Kő» pont! Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke tárgyalt. Jósé Felipe Cameadót fo­gadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Békelánc Tüntetés az NSZK-ban a fegyverkezés és a rakétatelepités ellen. A képen: az emberlánc vége a duisburgi munkaügyi irodánál. A z emberlánc a hasselbachi amerikai rakétatámasz­pont és a duisburgi munkaügyi hivatal között, ha néhol hézagos is volt a politikai tiltakozás demonst­ratív, nagyhatású jelképe. Tükrözi a nyugatnémet béke­mozgalom életerejét, a tömegméretű elégedetlenséget a bonni kormányzat katonapolitikájával. Az emberlánc túl ezen, jelkép azért is, mert világosan utal arra az össze­függésre, amely a fegyverkezési kiadások és a munkanél­küliség jelenlegi rekordszintje között húzódik. Az NSZK-ban a tüntetés — a dolog természeténél fog­va — éppúgy irányul a rakétatelepítés, az amerikai ka-> tonapolitika, mint a szövetségi köztársaság NATO-tag- sága, a környezeti ártalmak vagy a munkanélküliség el­len. Nagyot tévedtek mindazok, akik a rakétatelepitésről folyó vita kezdeti szakaszában átmeneti jelenségnek vélték a hatalmas tömegtüntetésekben testet öltő békemozgal­mat. A jelenség annál elgondolkodtatóbb, mert a rakétatele. pítéssel szembeni ellenállásban a legkülönbözőbb társa­dalmi helyzetű és politikai felfogású ember találkozik össze. Tagadhatatlan, vannak különbségek is köztük. Amíg a szociáldemokraták és a szakszervezetek atomfegyver­mentes övezeteket sürgetnek, de nem vitatják a NATO- tagságot, addig a baloldal aktivistái éppúgy nemet mon­danak az Észak-atlanti tömbre, mint a Pershingekre. Va­lahol a kettő között helyezkednek el a zöldek, akiknek ez a jelszavuk: kelet és nyugat építsen ki partneri vi­szonyt a biztonság kérdésében. A Hamburg, Bonn, Stuttgart és Duisburg utcáit ellepő hétvégi tüntetők egy dologban azonban pártállásra való tekintet nélkül egyetértettek: az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája világunkat egyáltalában nem tette biztonságosabbá, ellenkezőleg, veszélyes konfrontáció szé­lére sodorta. Márpedig ahogy a nyugatnémet békemoz­galom aktivistái megfogalmazták: kontinensünk nyugal­ma és békéje, a világ biztonsága kizárólag közös erőfe­szítéssel őrizhető meg. Azaz, nincs külön keleti és nyugati biztonság, a kettő nem játszható ki egymás ellen, a köz­tük levő szakadékot nem lehet fegyverekkel áthidalni, hanem csalás ésszerű tárgyalásokkal. Ez volt a hét vége nyugatnémet tömegdemonstrációinak mindannyiunk szá­mára szóló fontos üzenete. Hová vezet a dologtalanság ? A közveszélyes Mkakeriüés: az élet zsákutcája Hazánkban a felszabadulás óta válogatni lehet a mun­kahelyek között; alkotmá­nyunk megszületését követő­en pedig az alaptörvényben biztosított és megvalósult jogunk, hogy dolgozzunk. Napjainkban sokan már-már erejükön felül vállalnak többletmunkát családjuk bol­dogulásáért, az elért élet- színvonal megtartásáért, nö­veléséért. Ugyanakkor egy ellentétes folyamatnak is tanúi lehetünk: sajnos, nö­vekszik azoknak száma, akik munka nélkül, pontosabban a munkát kerülve próbál­nak (természetesen: úgy- ahogy) megélni. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szerve­zeteknek egyre több felada­tot ad a munkakerülőkkel szemben folytatott tevékeny­ség. Nemcsak azért, mert a közveszélyes munkakerülést a törvény büntetni rendeli, hanem azért is, mert az ő körükből verbuválódik a vádlottak padjára kerülő emberek jó része. — A munkakerülés az élet zsákutcája — mondja Lőréi Zoltán rendőr őrnagy, a Sá­toraljaújhelyi városi Rendőr- kapitányság vezetőhelyettese. — Közismert tény, hogy aki nem dolgozik, s nincs más forrásból származó jövedel­me sem, az kisebb-nagyobb bűncselekmények elköveté­sével „gondoskodik” elemi létszükségleteinek kielégíté­séről. Magyarán szólva tol- vajlásból, kisebb lopásokból, súlyosabb esetekben rablás­ból szerzett összegekből tart­ja fenn magát. A dologtalan életmód előbb vagy utóbb, de biztosan a bűncselekmények elkövetéséhez vezet. Pedig ha máshol nem, itt Sátor­aljaújhelyen. a hegyaljai bor­vidék egyik „fővárosában” bőségesen található állandó és alkalmi munka is. Hogy mást ne mondjak, a • nap­szám ilyentájt, szüretkor 10 —12 órai munkáért 400—500 forint, az egyéb járandósá­gok, étel, ital biztosítása mellett. Jó páran mégis a másik utat választják. — Milyen eszközökkel él a rendőrkapitány sóig a ,,kmk" visszaszorítása érdekében? — Elsődleges célunk a megelőzés. Kapitányságunk illetékességi területén ezért felmérést készítettünk, amelyben azt vizsgáltuk, kik hajlamosak az élősdiségre, munkakerülésre, összesen 181 személyt „térképeztünk” fel, közöttük 72 a cigány szárma­zásúak száma. A munkake­rülők aránya közöttük nö­vekszik a legnagyobb mér­tékben, de sajnos emelkedik a nem cigány családokban élő dologkerülők, a csavar­gó fiatalok száma is. Mind­egyikőjük életvitelét figye­lemmel kísérjük, s ha szük­ségesnek bizonyul — élve a szabálysértési törvényben foglalt eszközökkel — fele­lősségre vonjuk őket. Kapi­tányságunk ebben az esz­tendőben, egészen pontosan október 18-ig közveszélyes munkakerülés ■ szabálysértése miatt 51 főt sújtott, össze­sen 2715 napi elzárással. Az új szabálysértési törvény már összesen 60 napi elzá­rás kiszabását teszi lehető­vé. Ezt azért tartom emlí­tésre fontosnak, mert a meg­emelt tételen belül nagyobb a lehetőségünk a differenci­ált intézkedés alkalmazásá­ra. Ha az elzárás sem seait. a dologtalan ember munkára szorításában, akkor az ügyészséggel együttműködve büntető eljárás megkezdését indítványozzuk. Ezek a mi sajátos eszközeink, s jó len­ne, ha nem kellene alkal­maznunk. U. J. bútorker MISKOLC MEZŐKÖVESDI ÁFÉSZ AMrORA, MISKOLC BÚTORKIÁLLITÁS ÉS -VÁSÁR KÖZÖS RENDEZÉSÉBEN, A MEZŐKÖVESDI KULTÜRHÁZBAN, 1984. OKTÓBER 18-26-IG SZEKRÉNYSOROK, KÁRPITOS GARNITÚRÁK, KONYHÁK, ÉTKEZŐK, KIEGÉSZÍTŐ KISBÚTOROK, ÜVEG- ÉS PORCELANTERMÉKEK GAZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VARJA VÁSARLÓITI NYITVA: MINDENNAP: 9-18 ÓRÁIG

Next

/
Thumbnails
Contents