Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

1984. október 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tizenkét ház épül a Hernád partján fl háborúságra nincs cigÉey szL. ...mégis dúl a háború Három férfi, három elkeseredett és felhá­borodott ember keresett meg minket a na­pokban. Küldöttségben jöttek — magyaráz­ták. a vilmányi cigánytelep lakóinak kül­dötteiként. A meteorológia már fagyot je­lez. de nekik prognózis sem kell. a saját bőrükön érzik, milyen hidegek mar az éj­szakák. Eső is várható, egyre több, egyre hidegebb, havas is, nekik ehhez sem kell rádió, hiszen az ágyukra csorog éjszakán­ként, nappal meg a levesbe, a konyhaasz­talra. De épülnek már a putrik mellett a házak: tipp-topp Cs-lakások, szobával, kony­hával, kamrával, fürdőszobával, kicsi elő­szobával. Épülniük kellene a házaknak, de nem épülnek, mert az építőmester, aki vál­lalta a 12 vilmányi ház felépítését, hetekig nem néz a környékre sem. Egyszer már megvette és kiszállította a tetőfedő csere­pet is, de rövidesen eladta. A házak ott állnak tető nélkül, vakolatlanul. .. Az át­adási határidő régen lejárt, május középén. Tizenkét családról van szó, cigánycsaládról, fiatal családról, ahol — mint tudjuk — sok a gyerek. A kicsik máris betegek, iskolába sem járhatnak, mert egyiknek a torkaj fáj, a másik náthás ... disznók. A kocsim alá üveg­A vendég kis híján rálé­pett, s ő — szurokfekete kis fejét felemelve — figyelme­sen fordult a hang irányá­ba. — Samu, Samukám! Mu­tatkozz be szépen és menj a helyedre, most nem érek rá! A mocsári teknős mintha bólintott volna és laSsúdad mozdulatokkal átdöcögve a bérházi lakás padlószőnye­gén, suta. kaparászó mozdu­latokkal kitárta a behajtott ajtót és eltűnt a házigazda akváriummal, terráriummal, könyvekkel, növényekkel és kőzetekkel telezsúfolt, pár lépésnyi birodalmában. A vendég végül is ne cso­dálkozzék semmin, hiszen Klctz László, Avas-déli, két és fél szobás lakása (leg" alábbis egyelőre) egyben a Herman Ottó Országos Ál­lat- és Természetvédő Egye­sület frissen megalakult Borsod megyei Szövetségé­nek az irodájaként is szol­gál. lévén Kletz László az ügwezető titkár. A praktikusabb, ponto­sabban a kényszer-ok per­sze az, hogy a megye e fiatal . szervezete még nem rendelkezik saját helyiség­gel. Most tárgyalnak első komoly patronálójukkal. az Avas-déli Lakás- és Garázs­fenntartó Szövetkezettel és talán díjmentesen kapnak egy üres helyiséget a szer­vezet' összejöveteleire. Mind­addig pedig a „hivatal”, ahol hetek óta intéződnek a ten­nivalók, Kletz László Kö­zépszer utca 90. szám alatti lakása. Otthoni lelkes segítői felesége és tizenhárom éves fia. — Fontos a cím kiírása — mondja a titkár — és a te­lefoné is (61-893). mert bár­ki be kíván lépni a szövet­ségbe, vagy szeretne vala­miféle állatot, illetve ennek elienkezőjeképt. szabadulni ófiait tőle, engem keressen. Mi találunk számára csere- partnert. -Nem rögtön ugyan, de kartotékba vesszük és rövid időn belül értesítjük. — Milyen állatokról lehet szó? Négyezer személygépko­csit tartanak nyilván Sátor­aljaújhelyen és vonzáskör­zetében. Mivel a gépkocsipark ott is évről évre növekszik, mindinkább szükségessé vá­lik egy korszerű autójavító bázis kialakítása. Jelenleg ugyanis nem sok lehetőség között választhatnak az au­tósok: vagy Szerencsre, vagy Sárospatakra viszik javíttat­ni gépkocsijukat. Bármelyi­ket választják — utazniuk kell. és mindkét helyen meg­lehetősen sok a várakozási Idő. A helyzeten nem sokat segít az a néhány maszek autójavító műhely, amely Sátoraljaújhelyen működik Az autószerviz hiánya éle­sebben vetődik fel azóta, hogy megszűnt a finomme­chanikai vállalat ilyen jel­legű szolgáltatása. Ismeretes, hogy a szóban forgó vállalat néhány évvel ezelőtt fuzio­nált a Telefongyárral. Üj ter­mékszerkezetet alakítottak ki. amibe semmiképpen nem tudták beilleszteni az. autó­javítást. Az igazsághoz azon­ban hozzátartozik, hogy a vállalat időben jelezte a pro­filváltást. és tulajdonképpen mar 1981-ben fel akarták számolni az autószervizt. Er­re azonban csak két évvel később, tavaly novemberben került sor, mert a vállalat l .»ezetöi annak ellenére, hogy — Kutya, macska, galamb és minden egyéb — bérhá­zi körülmények között tart­ható — jószág. A szerve­zetbe egyébként nemcsak nálam, hanem a Déryné ut­cai Mini Zoo-ban is jelent­kezhetnek, a leendő tagok ott is kérhetnek kitöltendő lapot. — Hol működik ilyen szö­vetség? — Budapesten és Bara­nya megyében. A szocialista országok között viszont csak Magyarországon alakult meg. — Nehezen ment a szer­vező munka? — Nagyon. Kimondhatat­lan sok értetlenséggel, kö­zönnyel, sőt gúnnyal kellett (és kell is még úgy hiszem) megküzdenünk. De erről majd pár mondattal odébb ... A gyakorlati problémánk valójában az, hogy semmifé­le pénzügyi alapunk nincs. A szervezet önellátó, 50 fo­rint a legalacsonyabb, 200 a legmagasabb tagdíj. De a stáb hál’ istennek végre ösz- szeállt, elnökünk dr. Fehér József igazgató főállatorvos lett és egyre több a jelent­kező is. — Térjünk vissza arra a bizonyos pár mondatra... — Igen, itt tulajdonkép­pen azt kérdőjelezhetik meg számukra ez a tevékenység már nem volt nyereséges, haladékot adtak, azonosultak a város gondjával. Az au­tószerviz, tehát, csak a múlt év novemberében szűnt meg, és mert helyette újat ez ideig nem sikerült, kialakítani, a téma azóta is napirenden van. Különböző fórumokon vetették fel, és tárgyalják je­lenleg is az autószerviz lét­jogosultságát. A nyár elején már-már úgy tűnt: megoldó­dik a probléma, mert a Sá­toraljaújhelyi Faipari Szö­vetkezet felvállalta volna a Szerviz kialakítását és fenn­tartását. Ehhez az akcióhoz azonban nem sikerült hiteit szereznie a szövetkezetnek. A KISZÖV ugyanis fehéren-fe- ketén bebizonyította: hosszú távon ez a tevékenység újabb gondokkal tetézné az amúgy is nehézségekkel küzdő szö­vetkezet munkáját. Nem titkolják a Sátoralja­újhelyi városi Tanács vezetői sem: a szerviz fenntartása csakis akkor lehet nyeresé­ges. ha nemcsak személy­gépkocsik, hanem teherautók javításával is foglalkoznak. Sok vállalati személy- és te­hergépkocsit tartanak nyil­ván a városban és vonzás- körzetében.., A vállalatok többsége nem is várta meg, míg döntés születik a szei-- viz ügyében, várakozás he­mos tanában. hogy ugyan mi a csudáért foglalkozunk mi most ilyenekkel, amikor „emberiség-szintű” problé­mákkal telített a tömeg­kommunikáció. Azt hiszem, érthető, mire gondolok. Csak­hogy: ne a szervezet nevén lovagoljunk, mert az önma­gában nem mond semmit. Nem jelzi azt, hogy mi va­lójában miért szeretnénk harcolni. Hogy nemcsak kó­bor állatok istápolói aka­runk lenni (jóllehet ez is a célunk), hanem természeti környezetünk védői is. Köz­hely, mennyi veszélynek van kitéve élővilágunk, és a ba­jok okozója gyakorta az em­ber. A tudatlanság és a bru­talitás. A brutalitás, ami megnyilvánulhat abban is, hogy a hatodik emeletről passzióból kidobnak egy ku­tyát, és aki erre képes, az sok minden másra is . .. Van valami igazság abban a mondásban, amit mi kreál­tunk: „Hogy’ bánsz az ál­lattal, s megmondom, ki vagy”. A mi szervezetünk többek között azért is jött. létre. Hogy nevelje — s ha a szükség úgy hozza -— fi­gyelmeztesse a felnövekvő generációt. lyett cselekedtek. így pél­dául önálló gépkocsiszervizt alakított ki a borkombi­nát, az ELZETT, a sütőipar, a karcsai tsz és a dohány­gyár, hogy csak néhányat említsünk ... A nem közületi személy- gépkocsik javításán, szervi­zelésén azonban a fentiek mit sem segítettek. Igaz, a téma továbbra sem került le a napirendről. A legfrissebb információk szerint, a Sá­rospataki Autójavító Kis­vállalat vállalkozna egy szer­viz üzemeltetésére Sátoral­jaújhelyen is. A szerviz ki­alakításához pedig anyagi támogatást ígér a tanács. Már csak az új szerviz te­lephelyét kellene kijelölni, mégpedig mihamarabb. Több lehetőséget fontolgatnak most a város vezetői. Arról van szó, hogy új helyre köl­tözött a közelmúltban a vasipari szövetkezet és a tűzoltóság is, a régi bérle­ményeket pedig át lehetne alakítani. A tanácsnak van pénze a szerviz létesítésére, a , patakiak pedig felvállal­nák az üzemeltetést. Remél­hetőleg, rövidesen pontot tesznek majd a megkezdett párbeszédek végére: a meg­nyugtató hírrel. —- devald — A három férfiből áradt a panasz. Segítséget, mégpedig gyors segítséget remélnek — tőlünk is. A PUTRITÓL TÍZ CENTIRE... Minden igaz, amit három olvasónk, a három panaszos elmondott szerkesztőségünk­ben. A putrikon átfúj a szél, beesik az eső, az új lakások egy része fedetlen,' vakolat­lan. A helyszín iszonyatos. A gyerekek bekötött nyak­kal járnak, a szemük gyul­lad t. Amikor megérkezünk, ki­tör a villámháború! Horváth Andrásné egy olyan fabódé­ba „invitál”, amit jobb he­lyeken fáskamrának hasz­nálnak, csak egy kissé jobb kivitelben. — Itt lakunk ha­tan. A négy gyerek még ki­csi. A régi putrit eladtuk 3 ezer forintért, mert összetű­zéseink voltak, el akartunk költözni. Mégsem költöztünk el. mert megtudtuk, hogy igazi hazat építhetünk itt. A bódétól két méterre olyan „ház" áll, aminek las­san beomlik a teteje Itt, Horváth Józsefnéknél is több gyerek nő. De sok gverek nevelkedik minden putri­ban ... Az assaóoyok sí rnak -rínak, a férfiak az öklüket rázzák; — Hát lehet itt embernek élni? Ilyen körülmények között a huszadik században való­ban nem volna szabad em­bereknek élni. Ám vigaszt adnak a putriktól — nagy epitomes téri bravúrral — tíz-húsz centire felépült há­zikók. SZEMTOL SZEMBE Nincs rá jobb kifejezés: a telep lakói allergiásak a ki­vitelezőre, Molnár Béla sba- újalpári kőművesmesterre. Mindenkiből árad a gyűlö­let. — Így vagyunk elnyomva, ni! — tapos a cipője sarká­val a földbe Mata Ottóné. — Ez az ember úgy cse­rélgeti az autójait, mint mi a cipőnket. Maszekol egre- földre, ide se néz. Tőle mi itt fagyhatunk meg, itt hal­hatnak meg mindenféle kór­ságban a gyerekeink. Én már egyet eltemettem, nem aka­rok még rágondolni sem egy másik temetésre... — töröl le egy könnycseppet az asszony. Gallyas József, Horváth Jenő indulatai elszabadul­nak, lépnek-lépnek egyet a kőműves felé, a tanácselnök felé, a megyei tanácsi illeté­kese, a műszaki ellenőr felé. Próbáljuk oltani a {varázs hangulatot, kevés sikerrel. — Épülnek a házak. A ta­nács telket adott ingyen, az Hogyan készít fel az egye­lem a pályára, illetve az ah­hoz kapcsolódó értelmiségi feladatokra — ezt vizsgálja egy szociológiai kutatócsoport évek óta a végzett szauem- berek körében, s most ju­tottak el ahhoz a ponthoz, hogy több egyetemen a hall­OTP kamatmentes hitelt 35 evre. Ha felépülnek a há­zak, a tanács kutat fúrat, villanyt vezet ide, utat is épít. .. — Nekünk lakás kell! ígér­getnek itt mindent... Hol van már május, az átadási határidő? Dolgozunk!!! Én már két éve egy helyen, a húsiparnál. A feleségem is... Nem ezt érdemeljük! Ez az ember hetekig sem nézett felénk, itthagyott. Csak azért, mert mi cigányok vagyunk? A KIVITELEZŐ TÜRELME... .. fogytán. Molnár Béla úgy tűri most már a szidal­makat, a rágalmakat, akár egy kődarab. Elfáradt- Két Cs-telepet épített föl, külö­nösebb bajok nélkül, sikere­sen. Most azt mondja, in­kább visszaadja az iparjogo- sitvánvát, elmegy akármi­lyen munkahelyre, de ezt a megpróbáltatást már nem tudja vállalni. — Miért halod ilyen las­san a munka? Miért ez az elkeseredés? — Mert nem voltak rossz tapasztalataim és jól tudom, milyen nagy szükség van a Cs-Lak ásókra, szívesen elvál­laltam a vilmányit is. Nem csupán emberbaráti szeretet- bői, hiszen a haszon min­den ilyen építkezésen tisz­tességes. Ezeknek a lakások­nak az építési összege — anyaggal, munkával — 240 ezer forint volt eredetileg, augusztusban azonban mó­dosultak az árak, a csalá­doknak további 57 ezer fo­rintos kölcsönért kellett fo­lyamodniuk az OTP köz­pontjához; Hosszú időt vett igénybe az adminisztrációs ügyintézés, de ez engem nem túlzottan zavart, hiszen én már sok mindenben, meg­előlegeztem a bizalmat. „ — Például? — Például abban, hogy nem ragaszkodtam’a tízszá­zalékos előleghez, ami csa­ládonként 30 ezer forint. Én eljöttem ide a tavasszal és elkezdtem építeni a házakat. — Miért halad ilyen las­san a munka? Miért vállal­ta a májusi átadást? — Az átadási határidőnél figyelembe kellett vennünk az OTP által nyújtott köl­csön felhasználását. Ennek az építtetők, a kölcsönigény­lők szempontjából volt je­lentősége. Mindannyian tud­tuk, itt Vilmányban, hogy ez nem lesz megoldható. De akkor meg előttünk volt a nvar... A munkálatok, ha nem haladnak gyorsan, nem az én hibám. Mi a dolgozó­immal mindent elkövetnénk, ha hagynának. Homokot messziről hozunk, drágán, de másnapra széthordják az egészet. Ide járnak túrni a gatók speciális problémáit vegyék nagyítólencse alá. Ezek közül legjobban az ér­dekli őket, hogyan teremt lehetőséget az egyelem ar­ra, hogy diákjai elsajátíthas­sák az értelmiségi magatar­tásmintákat cserepeket raktak, nyolcszor cseréltem már gumit az idén. Az embereim közül hárman megsérültek a ho­mokbányában, mert kényte­lenek voltunk kézzel lapá­tolni a homokot, mindig annjűt, amennyit a legsürge­tőbb munkák megkívántak. — De ezek a házak még félkészek, az emberek meg­fagynak a télen. TÉNYLEG MEG KELL FAGYNIUK? Pákozdi Lajos, a megyei ta­nács főelőadója: — Heienle rákérdezek a vilmányi Cs- lakások készültségi fokára. Ezeknek az embereknek la­kás kell télre ... Polgar Csaba, az Encsi vá­rosi Tanács műszaki ellen­őre: — Ismerem az épüle­tüket, ismerem a kivitelezőt, hetente többször is elmegyek Vilmányba. Én nem úgy me­gyek oda. mint „hatóság”, en­gem minden férfi tegez es Csabának szólít ott Nem ha­gyom, hogy tető nélkül ma­radjon egyetlen család sem a télen. Molnár Bélát a sa­ját eszközeimmel segítem, úgy, hogy megpróbálok bé­két teremteni a telepen. Ha enyhe telünk lesz, december vegéig át tudjuk adni a há­zakat. Ha nagy hideg lesz? Nos, akkor nem tudom, mit telietünk. Mondreánné Lengyel Má­ria, a községi tanács elnöke: — Nincs a faluban üres la­kás, nincs hová költöztetni ezeket a családokat. Meg­fagyni azért nem hagyjuk őket. El kell azonban mon­danom azt is, hogy az új la­kás lehetőségének reményé­ben inkább szétverték a vis­kókat, mintsem egy marék tapasztást raktak volna rá. Nem segítenek az építőnek, még napszámért sem, mert arra hivatkoznak; dolgoznak eleget a munkahelyükön. Mi hiába mondjuk, de látják is, hogy’ a faluban minden „fé­szekrakó” látástól vakulásig dolgozik... * Megkérdeztük a cigányo­kat, hogyan mondják ók azt a szót: békesség. Nincs ilyen cigány szó — kaptuk az in­formációt dr. Vekerdi Jó­zseftől, az Országos Széché­nyi Könyvtár tudományos munkatársától. A háborúság­ra sincs kifejezés a cigány­szótárban. A célhoz nem kellenek ide­gen szavak, mindenkire egy­formán esik az eső, egyfor­mán süt a nap. Ha vége les* az egymás szomoritásának —, akkor talán felépülnek a há­zak is. Talán a jégcsapok már a lakott házikók ere­szére fagynak ... A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen október 24- től 440 hallgató vesz részt a közös munkában, amelynek első szakaszában kérdőívehet töltenek ki. majd csoportos interjú formájában — ez a második szakasz — ismerte- tik a hallgatókkal a vizsgá­lat eredményeit. Ezzel hoz­zájárulnak az egyetemi elet elemzéséhez és javítását:**. Keresztény Gabiién» Az üzemeltetésre akadt jelentkező Az újhelyi szerviz Lévay Györgyi Orosz B. Erika Szociológiai vizsga lat az egyetemen Ma már védett állat a mocsári teknős, igái, a Kletz-család „Samuja” engedélyezett...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents