Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 2 _ t984. október 19., péntek Gromiko kitüntetése tFolytatás az 1. oldalról) a külügyminiszteri poszton. Immár II esztendeje a Politikai Bizottság tagja. Nagy tekintélyt élvez mint olyan államférfi, aki következetesen és határozottan képviseli a békeszerető lenini külpolitika, a béke, a szabadság, függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Andrej Gromiko köszönetét mondott a magas kitüntetésért, majd rámutatott: számára; mint minden szovjet kommunista számára az a legfontosabb, hogy következetesen az állam felvirágoztatása, Lenin ügyének megvalósítása és a béke biztosítása érdekében dolgozzon. Andrej Gromiko végül biztosította a jelenlevőket — s egyben a Központi Bizottságot és a kormányt —, hogy a külügyi dolgozók továbbra is minden tőlük telhetőt megtesznek a haza érdekei és a béke védelmében. A Kreml-beli ünnepségen jelen volt Gejclar Alijev, Vi- talij Vorotnyikov, Mihail Gorbacsov, Grigorij Romanov, Mihail Szolomencev, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagjai, Pjotr Gyemi- csev, Vlagyimir Dolgih, Va- szilij Kuznyecov, Borisz Po- nomarjov, valamint Viktor Csebrikov, a KB PB póttagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és több más hivatalos személyiség. Megkezdték a sérült kohó helyreállítását Sajtótájékoztató az LKM-ben r Mint arról előző számunkban beszámoltunk, október 17-én, kedden este üzemzavar történt az LKM 3. számú kohójánál. A kohóból mintegy 80 tonnányi nyersvas kifolyt, és tüzet okozott. A helyreállítási munkálatokat a szakemberek, röviddel az üzemzavar után, megkezdték, a szakértők pedig folytatják az üzemzavart előidéző okok felderítését. Tegnap, csütörtökön dr. Herendi Rezső, az LKM műszaki igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a 3. számú kohó meghibásodásának körülményeit és a helyreállítással kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Az igazgató elmondta, hogy kedd este a kohó normális üzemelése közben következett be az üzemzavar. A medence- fenéknél mintegy fél méter átmérőjű rés keletkezett, és a kohóban levő nyersvas és salak a páncélzaton keresztül kitört, és tüzet okozott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Ám sokkal rosszabbul is végződhetett volna, ha a szakembereknek nem sikerül gyorsan, szakszerűen beavatkozniuk. Mint azt Herendi Rezső elmondta: két-három perccel az üzemzavar bekövetkezése előtt a 13-, 14-, 15-ös fenék elsaiakolásánál észlelték, hogy a páncélzat erősen vörösödik. Az itt dolgozó szakemberek azonnal felmérték a helyzet komolyságát, és volt annyi lélekjelenlétük, hogy a kohóban levő nyomást jelentősen le. csökkentették. Ha ezt nem teszik, a magas nyomás több vagonnyi elegyet, kokszot lövellt volna ki, amely beláthatatlan következményekkel járhatott volna. Mint azt megtudtuk, az LKM vezérigazgatójának kérésére, már az üzemzavart követő napon szakemberek érkeztek a Vasipari Kutató Intézettől, a Dunai Vasműből, Ózdról, sőt a Keletszlovákiai (kassai) Vasműből is, akiknek közreműködésével vizsgálják a hibák felszámolásának lehetséges módjait. Természetesen ezzel egy időben alapos felmérő munkával igyekeznek felderíteni, milyen területeken keletkezett még kár. Csak ennek ismeretében tudnak bizonyosat mondani a kár nagyságáról. — A kohó meghibásodása hatással van a többi termelőüzem munkájára is, ezért mindent elkövetünk, hogy ellensúlyozzuk a termeléskiesést — közölte Herendi Rezső. — Elsősorban a meglevő lehetőségekhez igazítjuk a termelési programot, ugyanakkor társvállalatokhoz (OKÜ, Csepeli Vasmű) fordultunk segítségért, biztosítsanak részünkre alapanyagot. Ezenkívül az egyik csehszlovák vállalattal is felvettük a kapcsolatot a kooperáció reményében. Az üzemzavar után a vállalat vezető szakembereiből, a helyreállítás irányítására létrehozott különleges csoport intézkedést dolgozott ki, amely a termeléskiesés minimálisra való csökkentését, és a termelés mielőbbi megkezdését célozza. Így például több héttel előrehozzák a konverter, a folyamatos öntőmű, a durvahengermű tervszerű javítását, amelyre különben csak novemberben került volna sor. Így hétfőn a konverternél már megkezdik a munkákat. Arra a kérdésre, hogy mennyi időt vesz igénybe a kár helyreállítása. Herendi Rezső elmondta: közvetlenül az üzemzavar után úgy tűnt, egy hónap is eltelik, amíg, felszámoljuk a károkat. Ma már úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy két hét elegendő lesz a helyre- állításhoz. Tegnap a Csanyikban 1955 óta minden esztendőben megrendezik a Belügyminisztérium Határőrség országos 15 kilométeres járőrbajnokságát. Az ideit Miskolcon, a Csanyik-völgyben, 270 méter szintkülönbségű pályán tartották. Az ország minden határőrkerületéből érkeztek ötfős csapatok, hogy, összemérjék ügyességüket, állóképességüket. Ide, Miskolcra csak a legjobbak juthattak el, azok, akik a házi versenyeken már bizonyítottak. Huszonkilenc csapat vágott a távnak, s bizony, mikor a 15 kilométer megtétele után a fiiéiba érkeztek, csak egy mondat hagyta el ajkukat: „Gyilkos egy pálya volt...” A távot a határőröknek teljes menetfelszerelésben kellett megtenniük, s a kilenc ellenőrzőpont között különböző akadályokat — kötélhídon való mászás, kézigránátdobás, kúszófolyosón való áthaladás — kellett leküzdeniük. Az országos járőrbajnokság csapatküzdelmeit a határőrezred A-csapata nyerte a győri határőrkerület A- és a miskolci határőrkerület A-csapata előtt. Az összetett verseny győztese is a határőrezred lett, Miskolc és Győr előtt Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Úgy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződéslétrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű . szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek, érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a beterjesztett' törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdaság! környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd á törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre. A törvénytervezet vitájában először Szurdi István, a törvénytervezet bizottsági előadója szólalt fel. HAVASI BflLA, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának 'titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalomból, a megtévesztő árupropaganda, a szerződés megszegése, a tisztességtelen ár érvényesítése, a visszaélés a gazdasági erőfölénnyel, összességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsósorban a fogyasztóknak. A fogyasztók megkárosításának leggyakoribb formáiról szólva az árdrágítást, a túlszámlázást, a súlycsonkitást és a minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bizonyos, hogy az állampolgárok örömmel és cselekvő egyetértéssel fogadják majd az új törvényt. A törvénytervezet vitájában felszólalt még Karkus Sándor Komárom megyei képviselő, Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke és Bugán Mihály Szolnok megyei képviselő. Az elhangzottakra dr. Markója Imre válaszolt, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkomyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Vsrkonyi Péter beszéde Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszámolóját mondja. Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta: — Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet— nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás eilen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. Tilalmakkal, protekcionista intézkedésekkel gátolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második világháború után kialakult politikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot. A nemzetközi feszültség szitásában érdekelt erők a kialakult katonai-stratégiai erőegyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon. ezért nem születtek új fegyverzet korlátozási megállapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye volt az, új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a genfi szovjet— amerikai tárgyalások. A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az. új amerikai rakéták telepítésére. Több ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakéta telepit és megkezdésével azonban el- kei-ülhetetlanné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepités következményeinek lése révén lehetővé váljék) a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. A Varsói Szerződé« Poíi- tikai Tanácskozó Test.ülete 19B3 januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően, a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. Jelentősek és időszerűele azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le » nukleáris fegyverek el.sőkén- ti alkalmazásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról es a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Kifejezésre juttattuk, hogy készek vagyunk — akár a stockholmi konferencia keretében, akár azon kívül — két- vagy sokoldalú konzultációkat folytatni a NATO tagállamaival és valamennyi más érintett országgal e szerződés megkötésének előmozdításáról. Némileg biztató, hogy javaslatunkra merev elutasítás nem érkezett, azonban a NATO mindeddig erdemben nem válaszolt. — A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafoi'díthatatia- noknak. Az elmúlt évben pozitív, vágy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékelhető ez Európában. Tavaly a feszült helyzet ellenére tartalmas okmány elfogadásával fejezte be munkáját a madridi találkozó. A stockholmi konferencia új. fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal üdvözölte a magyar és a nemzetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az. Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Biztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és ' megállapodás született arról, hogy a két (Folytatás a 3. oldalon) A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalma aligha hangzik manapság ismeretlenül az emberek előtt. A téma az élet különböző területein úgyszólván nap, mint nap előkerül. Járatosnak érezheti magát benne a törvényjavaslat, előkészítésével foglalkozó honatya éppen úgy, mint az. a háziasszony, aki nap mint nap bevásárló útja során szerzi például ilyen irányú magvas tapasztalatait. Egyes áruféleségek esetében a kereskedő által mesterségesen előidézett hiány, a nem elegendő mennyiségű áru szubjektív döntések alapján történő elosztása, a csúszópénz kierőszakolása, a fogyasztói megvesztegetés, a szerződéses fegyelem megsértése mind-mind a tisztességtelen gazdasági tevékenység megjelenési formái közé tartozik, s ezekkel a jelenségekkel mostanában mintha gyakrabban találkoznánk. Nem véletlen hát, hogy az országgyűlés 1984. évi őszi ülésszakának napirendjén többek között az e témáról készített törvényjavaslat megvitatása szerepelt. Az egyik Borsod megyei képviselő, dr. Havasi Béla szintén hozzászólt a témához. A korrupció visszaszorítását segíti majd egyebek között a megszületett új törvény, ám pusztán a tör-- vény segítségével, legyen annak végrehajtási utasítása bármilyen egyértelmű is, aligha képzelhető el ennek megszüntetése. Az új jogszabály ehhez csak segítséget adhat azzal, hogy egyformán igyekszik szolgálni mind a termelők, mind a fogyasztók érdekeit. Ám, a tisztességtelen gazdasági tevékenység végleges felszámolásához azoknak a kiváltó okoknak a megszüntetésére is szükség van, amelyek életre hívják ezeket a jelenségeket. Hiszen a szerződéses fegyelem be nem tartása sokszor például csak részben vezethető vissza emberi okokra, hanyagságra, nemtörődömségre. Míg a háttérben rendszerint áruhiány húzódik meg. Teszem azt, valamilyen szerelvény vagy építőanyag hiánya, amely miatt, mondjuk az építő, nem tudja időben teljesíteni az építtetővel korábban szerződésbe foglaltakat (csendes) A korrupció ellen
