Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T984. október TS-, csütörtök Csernyeiiko-interjú a szovjet-amerikai kapcsolatokról Losoncri Pál fogadta Tengiz Mentesosvilit, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkárát. Losonczi Pál fogadta Ilii Wardbanát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdáin a Pari a menüsen fogadta AU IVardhana indonéz tárcaközi együttműködési minisztert, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Szívélyes légkörben véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről, valamint a magyar—indonéz kapcsolatokról. Egyetértőén állapították meg, hogy számos területen lehetőség van a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére. A találkozón jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. Borbándi János a nap folyamán a Parlamentben megbeszélést folytatott az indonéz vendéggel. Kifejezték a magyar és az indonéz fél készségét a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, elsősorban gazdasági, kereskedelmi téren. Ugyancsak szerdán került sor Várkonyi Péter külügyminiszter és Ali Wardhana találkozójára, amelyen elsősorban a délkelet-ázsiai térségről és az országaink közötti kapcsolatokról folytattak véleménycserét. Ali Wardhana és kísérete szerdán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János búcsúztatta. Jelen volt a budapesti indonéz nagykövet. (Folytatás az 1. oldalról) jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegyvereket, és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny fékeződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéséről tett kijelentései. Bebizonyíthatja akár azzal is, hogy ratifikálja a föld alatti atomrobbantásokról szóló szovjet—amerikai megállapodásokat. Ezeket a szerződéseket már 1974-ben és 1976-ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifikálással bizonyíthat, nem pedig azzal, hogy — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hívjanak meg a robbantások ellenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Washingtonhoz, hogy kövesse példánkat, és vállalja magára a kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Washingtonból minden esetben nemet hallottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, s lemond a nukleáris fegyver elsőként történő bevetéséről, minket pedig felszólít, hogy cselekedjünk ugyanígy. Mi azonban nemet mondunk, mert nem felel meg nekünk, és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csapásra. Mit gondolnának ebben az esetben szándékainkról az Egyesült Államok lakói ? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értelmezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és érdemi erőfeszítéseket követelnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az általam mondottak választ adnak az ön kérdésére. Kérdés: Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását .mulató előrelépés jelei mutatkoztak. Mi a véleménye erről, és milyen távlatokat lát Ön e kapcsolatok számára az elkövetkező időszakban? Válasz: Vstőbem meglehetősen elterjedt az a vélemény, hogy nemrégiben olyan fejlemények történtek, amelyek a szovjet—amerikai viszony javulásához vezethetnek. Ez nézetünk szerint azt tükrözi, hogy mind jobban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Sajnos, egyelőre nines alapja annak, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés? Erre a kérdésre egyértelműen azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok építőszellemű fejlesztésének nincs ésszerű alternatívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. De ha állandóan a két ország által viselt felelősségre gondolunk, ha a békét és nem a háborút, célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogy nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakítását. Már szóltam róla, és szeretném ismételten hangsúlyozni: mi jó viszonyt akarunk az Egyesült Államokkal, és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek, a kapcsolatok lehetnek jók. Ehhez feltétlenül szükséges mindkét fél kölcsönös akarata, hogy a kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös és a béke ügyét szolgáló alapokra épüljenek. Százhúsz ország kikötőiben A világ 120 országának kikötőiben, fordulnak meg a szovjet hajók. Ez a szám a szovjet kereskedelmi flotta megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából tartott sajtókonferencián, Tyimofej Guzsen- ko, a Szovjetunió tengerhajózási miniszterének tájékoztatójában hangzott el. A szovjet külkereskedelmi áruforgalom teljes volumenének mintegy 90 százalékát szállítják tengeri úton. A miniszter szavai szerint a közeljövőben várható a szovjet flotta kapacitásainak jelentős növekedése. A már ma is rendelkezésre álló összes hajótér (körülbelül 19 millió tonna önsúly) teljes mértékben kielégíti a népgazdaság áruszállítási igényeit, rendkívüli esetekben pedig más országok hajóit is kibérelhetik. A szovjet flotta fejlesztésében a fő figyelmet a műszaki felújításra és fejlesztésre fogják fordítani Minőségileg áj hajókkal egészítik ki például az északi flottát. Atommeghajtású jégtörők és olyan univerzális hajók épülnek, amelyek méteres vastagságú jégmezőkön is tudnak haladni; terjed a lichterhajó-rend- szer az északi kikötőkbe ü'á- nyuló áruszállításokban. Ez lehetővé teszi, hogy még a legkeményebb években is ellássák minden szükségessel Szibéria és a Távol- Észak fejlődő vidékeinek lakosságát. Leningrad tengeri kikötője M lát&aatás K ádár János kétnapos párizsi látogatása munkalátogatás volt, olyan, amilyen az utóbbi években immár megszokottnak számit. Jelentősége mégis jóval nagyobb a szokványos, „rutinjellegű” találkozóknál. Az enyhülés évei után, most feszültebb légkörű éveket él át a világ; s éppen ezért minden olyan találkozó, amely a kelet- nyugati párbeszéd megújulását szolgálja, nemcsak az érintett tárgyaló felek magánügye; fokozott figyelem kíséri főleg Európában, de az egész világon is. A feszültség okainak elemzésében eltér a két politikus, a két ország véleménye, abban azonban egyetértettek, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s mint pohárköszöntőjében Kádár János megfogalmazta, ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycseréknek. Ugyanerről Mitterrand elnök így beszélt: „Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos ... Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be." Ez a szerep a mi részűnkről olygn konkrét formában is megnyilvánul mint a jövő évben fővárosunkban megrendezendő kulturális fórum, de hallatjuk hangunkat és konkrét eredményeket várunk és remélünk a stockholmi konferencián, és minden más olyan fórumon, mely a helsinki folyamatba illeszkedik. Ahogy Kádár János mondta: „Változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a dokumentumnak, melyet csaknem 10 évvel ezelőtt Önökkel együtt írtunk alá a finn fővárosban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a helsinki záróokmány betűje és szelleme hatná át Európa politikai éleiét.” Ami a kétoldalú kapcsolótokat illeti, abban teljes volt a két politikus egyetértése. Az immár rendszeresnek mondható legfelsőbb szintű találkozókra utalva mondta Kádár János, hogy a tárgyalásokat megkönnyítette az a tény, hogy már nem első ízben találkoztak, ismerősökként ültek asztalhoz, ismerve és kölcsönösen tisztelve egymás nézeteit. Korrekt, jó légkörű megbeszéléseket folytathattak, s ez eleve biztosította a tárgyalások eredményességét. A két nemzet, a két nép kölcsönösen tiszteli egymást, a történelmi múlt, a közös európaiság, az érdekek számos ponton való találkozása teremti meg annak a lehetőségét, hogy a jövőben is biztatóan, előnyösen alakuljanak kapcsolataink. Számba vette a két politikus ozo- kat az érintkezési pontokat, melyek gazdasági, kulturális téren és a turizmus fejlesztése által segíthetik eiö a két nép közeledését. Egy ilyen utazás orra is alkalmas, hogy az eseményről tudósító népes újságíró- gárdán keresztül, megismertessük életünket, nézeteinket, eredményeinket Európa és a világ népeivel. A keddi sajtó- értekezleten tettek is fel a társadalom építésének ma, gyarországi tapasztalatairól érdeklődő kérdéseket. Mint Kádár János kijelentette: „A mi országunk szocialista állam, népünk szocialista társadalmat épít. S ez az épi- tömunka csak akkor lehel eredményes, ha az általános érvénvü elveket, egyszer- nind az ország adottságait és történelmi hagyományait is figyelembe vesszük ... Mi, Magyarországon erre törekszünk.” A látogatás eredményeinek, tanulságainak elemzése a politikusok feladata. Az viszont máris megállapítható, hogy a magyar nép érdekeinek megfelelően jól szolgálta azt a külpolitikai törekvésünket, hogy a béke tartós legyen és a nemzetközi feszültség csökkenjen. Ezért tartjuk fontosnak a legszélesebb kapcsolatrendszer kiépítését a különböző országokkal, így Franciaországgal is. Szatmári Larym A Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése Szerdán Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegy veres Erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erői törzsének főnöke, akik a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának soros ülésén vesznek részt. A nap folyamán a bolgár fővárosba érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak katonai küldöttségei. A magyar delegációt Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter-helyettes vezeti. A rubel árfolyamának módos ílása A Szovjetunió Állami Bankja egy héten belül másodszor módosította számos nyugati valuta rubelhez vi szonyitott árfolyamát: 10Ü amerikai dollárért a szovjet bank 86 rubelt fizet, ami a legmagasabb összeg az elmúlt hónapokban. Keddi hatállyal összesen 15 nyugati valuta árfolyama változott, s, az amerikai dolláron kívül, a szingapúri dollárért, valamint az algériai és iraki dinárért fizet többet a szovjet bank. Csökkent ugyanakkor egyebek között az angol font, az NSZK márka, a svájci és francia frank árfolyama. bútorker MISKOLC MEZŐKÖVESD! ÁFÉSZ AMFORA, MISKOLC BOTORKIALLITAS ÉS -VÁSÁR KÖZÖS RENDEZÉSÉBEN, A MEZŐKÖVESDI KULTÚRHÁZBAN, 1984. OKTÓBER 18-26-IG SZEKRÉNYSOROK, KÁRPITOS GARNITÚRÁK, KONYHÁK, ÉTKEZŐK, KIEGÉSZÍTŐ KISBÚTOROK, ÜVEG- ÉS PORCELÁNTERMÉKEK GAZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA VÁSÁRLÖITI NYITVA: MINDENNAP: 9-18 ÓRÁIG
