Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
T9S4. «eptemSer 13., esütőrtolt £SZAK ■ MAGYARORSZÁG 3 Az fsiimfiisiSD postájából TÁRULJ SZEZÁM ... I r Hazafelé tartottam a minap a Középszer utcában, s már éppen azon gondolkodtam, hogy mi mindent kell még otthon csinálnom. Lép- csőházunk bejáratához érve észrevettem, hogy valami •megváltozott. Régi, jól bevált kilincsünk helyén újfajta gomb ékeskedik. Fogom a gombot — az ajtó nem nyílik —, kicsit mozgatom, forgatom, taszigá- lom, így sem nyílik. Ekkor felfedezek egy kis dobozt az új zár mellett, felnyitom, benne egy kapcsoló! Megnyomom, az ajtó így sem mozdul. Nincs más hátra, el- mormolom Ali baba bűvös varázsigéjét: — Tárulj Sze- zám! — De sajnos, a mo- 1 dern technika csodájára nem I hat a mesében oly hatásos ! ige. Belefáradtan leülök egy pádra, és' várom, majdcsak kifelé igyekszik valaki, így én is bejuthatok. Egy fél óra várakozás után ismerős kisfiú jön haza — és mondja — majd ő megmutatja, hogy működik. Szóval egyidősen kell nyomni a kapcsolót befelé, és az ajtó gombját húzni kifelé. Amikor a kapcsoló berregni kezd. akkor enged az ajtózár is. Most már csak azt nem tudom, ha csomagokkal megrakodva igyekszem hazafelé, hová pakolok, míg mindkét kezemet szabaddá téve, elvégzem -ezt a látszólag „egyszerű” műveletet? Aztán ha ezt kintről is ki tudja nyitni bárki is kulcs nélkül, akkor minek szerelték föl, és ha netalán elromlik a sok nyomkodástól ez az elektromos csodazár, lei fogja megjavítani, és mi, lakók, vajon meddig toporoghatunk az ajtó egyik vagy másik oldalán lei- vagy befelé sietve? Sz. M.-né Miskolc HIVATÁSTUDAT ÉS EMBERSZERETET Gyakran utazom vonattal Miskolra, és ha az indulásnál korábban intézem el dolgomat. a Tiszai pályaudvaron töltöm el az időt. Kialakítottak egy helyiséget, ahol az utasok kulturáltabb körülmények között várakozhatnak, mint a váróteremben — ez az olvasóterem. Többször várakoztam már én is itt, és találkoztam Nagy Jánosnéval, aki már 14 éve dolgozik a vasutasok nagy családjában. Sajnos, egyre kevesebb ilyen figyelmes, kedves, másokkal is töródő embert ismerhetünk meg, mint Katika. Any- nvi kedvességgel, szeretettel foglalkozik az utasokkal, felvilágosítást ad, gyakran kikiséri az idős embereket a vonathoz, akik bizor” a nagy forgalomban nehezen tudnak eligazodni. Pedig négy gyermekét egyedül neveli, akik sok1 törődést igényelnek, de mellettük jut szeretet bőségesen a várakozó utasokra, idősekre is, akiket közvetlensége, melegsége mindig felvidít Sok utas társam nevében kívánom, továbbra is így törődjön Katika az utazókkal, akik majd tovább viszik az ott töltött órák kellemes emlékét, és ezzel is öregbítik a vasút jó hírnevét. Murányi Tibor Bánréve KI VAGYOK ÉN A KÖZTISZTASÁGI VÁLLALATNAK? A napokban számlát kaptam az ez évi hulladék el- hordási díjról, melyet „köteles vagyok” bizonyos napon beiül befizetni! (Hanem, közadó módjára behajtják rajtam az összeget.) A.számla Tudnivalók fejezetében úgy kezel engem a megbízó, mintha nekem és több tízezer ház-, illetve lakástulajdonosnak a szolgáltatóként ismert köztisztasági vállalat felettesem, vagy hatóságom volna. Az én szerény tudomásom szerint ez a vállalat egy (jól-rosszul) szolgáltató szerv, én pedig mondjuk, az üzletfele,' megbízója vagyok. Milyen alapon szólít tehát fel a következők szerint? Idézem: „A tulajdonos a díj befizetése alapjául szolgáló helyiségekben bekövetkezett változást 15 napon beiül jelenteni köteles”. Ha azt kérnék. hogy szíveskedjek közölni, talán meg is tenném. De hogy én, a megbízó, mint egy baka az őrmesternek jelenteni köteles lennék, ezt vitatom. Mindössze ezért kérdem: kik. vagy mik vagyunk mi. Lakás- vagy háztulajdonosok a köztisztasági vállalatnak, és hogy érzik: mik ők nekünk? Fazekas József Miskolc Oz u. 29. Megkérdeztük az illetékes vállalat osztályvezetőjét, aki elmondta: hogy az említett számla alapja egy tanácsi rendelet, a 6/19!IO. számú, amely szó szerint értendő. Ugyanis ez a szolgáltatás nem minősíthető olyannak, mint. egy cipöjavítás vagy fodrászat. Mert ha itt nem tartja be a lakó és a vállalat a számlán szereplő pon tos utasítást, abból komoly egészségügyi, járványügyi gondok származhatnak. Hiszen a fent említett idézet pontosan a lakókat védi, mert ha «fin jelenti a vállalatnak, hogy például a lakásban már nem lakik senki, mert elköltözött, vagy meghalt, a dijat továbbra is számlázzuk. Vagy ha nem jelenti, hogy agy addig nem lakott házba új lakástulajdonos költözött, akkor ho gyan szállítsuk el a szemetel? Szerk. megjegyzés: Ml «4- hisszfik és elfogadjuk ax illetékes magyarázatát, de mégis nem lenne úgy emberségesebb és dfogadha több, ha minderre nem felszólítanák, hanem kérnék a lakosságot. Ügy érezzük, hogy hivatali szóhasználatunkból kiveszőben vannak a kérem, köszönöm, szíveskedjék szavak . _ A fialol város egyik új lakótelepe - mór rendezett környezetben. Fojtán László felvétele- Mivel gyarapodtak? Fél évet zárt a tanács Kazincbarcikán A gazdálkodási elképzeléseknek és a városfejlesztési tervcéloknak megfelelt Kazincbarcika város Tanácsának első féléves tevékenysége, amelyet a hat hónapra kitűzött feladatok időarányos teljesítése is tanúsít. Több mint 180 millió forintnyi összegben teljesült a város első féléves költségvetési terve; s amikor a bevételekről volt szó, fontos tényként említették meg, hogy csaknem 10 millió forinttal növelte a bevételt az előző évi pénzmaradvány, amit a város intézményei egy korábbi vb-üiésen hozott határozat alapján használtak fel, sikerrel oldva meg ezzel az első fél évben jelentkező gondokat. Az utak és hidak karbantartási és felújítási munkálatai kivételével a tervek többsége a tanács intézményeknél időarányosán megvalósultak, s az ellenőrzések tervszerű, takarékos gazdálkodást igazoltak. Összességében tehát elmondható, hogy az első féléves, működtetést és fenntartást szolgáló tanácsi gazdálkodás megfelelt a célkitűzéseknek és kielégítette a lakosság alapvető kommtvnális, egészségügyi és művelődési igényeit. Fejlesztési célokra néhány százezer forint híján csaknem 70 millió forintot költöttek a fél év során Kazincbarcikán. Mi valósult meg a fejlesztési célkitűzésekből, mivel gazdagodott a város a fél év alatt? Átadtak 15 tanácsi és 14 bányász bérlakást, folyamatosan készülnek ai I/B jelű építkezési terület lakásainak a kivitelezési tervei, átalakították a volt zeneiskola épületét, s a Kertváros harmadik ütemében elkezdődtek a hőközpont átalakítási munkálatai is. A személyi és városgazdálkodási ágazaton belül mintegy 41 százalékos felhasználással számoltak. Kikészült 605 lakás, amelyből rT a Borsodi Vegyi Kombinát, három pedig a Bányászati Aknamélvítő Vállalat részére épéúL Az L hőközpont a terveknek megfelelően már funkcionál, a másodiknak befejezték a panelszerelését, és megvalósult az I/B-jelű építkezési terület távfűtő gerincvezetéke is. Jó ütemben haladnak a parképítések is. ■ A célkitűzéseknek megfelelően alakult a város vízgazdálkodása is. Valamivel kevesebb jó hírrel szolgálhatnak a keres-j kedelem vonatkozásában) Várhatóan elhúzódik a Kert4 város műszaki áruházának átadása, az I/B-jelű építési területen most folyik a vw-( senytárgyalás egy ABC épí4 tésére, s ugyanitt a l»ko-t épületek földszintjén kialM kítandó kereskedelmi egysé4 gek tervezése sem aokkeoő-y mentes, mert az üzemelte-- tők bizonytalanok, nem m©4 rik lekötni magukat az ti 4 következő évekre. K. G. > Mi lesz veled, Borsod? A* Íszak-Magyarország szeptember 8-i számában, „Mi lesz veled, Borsod?" cípénz-rendszer, amely nálunk elburjánzott, a világon egyedülálló, s napjainkra immár nemcsak a betegek, de orvosaik számára is terhessé vált. (Elképzelhető, mekkora pénzek cserélhettek zsebet, ha már az elfogadók számára is gondot jelentettek ezek a pénzek.) No. de ennek most már vége van, mert bár igaz, hogy ilyesfajta pénzek felajánlágyőzzőn a jobb, s talán győzni is fog, nem úgy, mint a labdarúgóknál, akik között végül mindig a pénzesebb győzött. Persze, ők azóta már elnyerték példásan szigorú büntetésüket, nyolc-tíz hónap eltiltás nem gyerekjáték, komoly, fegyelmező hatású büntetés, különösen úgy, hogy a büntetéseket rögvest felfüggesztik, hadd tudja meg újra mihamarabb az a pénzsóvár Borítékolt pénz Voltaképpen nem is borítékolt pénzről, hanem hálapénzről szólt a minap az illetékes orvosprofesszor a rádió reggeli műsorában. Pénzről, amelyet hálapénzként ismer beteg és orvosa egyaránt, holott mindketten tudják, ezeknek a borítékolt pénzeknek, amelyeket a gyógyítás szenvedő alanyai csúsztatgat- nak a fehér köpenyek zsebeibe, valójában nem sok a közük a hálához. Hálából az ember köszö- nömöt mond, kezet szorít gyógyítójával, esetleg sutón- zavartan lemond megmen- töje javára valami szereted tárgyáról, mondjuk kedvenc könyvéről, ezzel a dolog el- intéztetett. Volna. Ha itt- ott a valóság másként nem festene. Ám a mindenki ad. pont én ne adjak, még a végén nyomorékká tesz szemlélettől abban a függőségi helyzetben, amely a gyógyításra váró, és gyógyítója (?) között találkozásukkor létrejön, érthető módon nehezen lehet szabadulni, hiszen az egészséget még a forintnál némileg keményebb fizetőeszkö- V.ökkel is lehetetlen mérni. Így aztán csúszik a pénz a borítékba, a boríték meg a köpeny zsebébe. Mint a tudós professzor elmondta, ez a fajta hálása és elfogadása eddig is törvénybe ütközőnek minősült, ezúttal nem új jogszabállyal próbálják majd az illetékesek elrekeszteni a borítékolt pénzek áramlását. Belátható időn belül bevezetik a kartotékrendszert. és a kartonját mindenki az általa szimpatikusnak vélt orvos rendelőjébe adhatja le ily módon aztán ki-ki annak az embernek a kezébe teheti önnön sorsát, akit saját maga választott. Az orvosokat pedig feltehetően a náluk elhelyezett kartonok száma után fizetik majd, s ez valóban szép és helyes dolog, hiszen labdarúgó, micsoda kín végiglődörögni a füvön hétről hétre a kilencven percet. A betegség persze ennél komolyabb dolog, ott igazán nem labdára, hanem bőrre megy a játék, ami itt szó szerint értendő. Érvényesülni fog tehát a kontraszelekció, hiszen a durva, tudatlan, modortalan doktoroknak nem jut majd beteg, akik nem tehetnek majd mást, mint vagy megváltoznak, vagy beteget jelentenek. Esetleg .. 1 Esetleg megfordul a borítékolt pénzek ellenőrizhetetlen folyama. Egy-egy jobb betegért bizonyára majd minden pénzt megadnak a kevés kartotékkal rendelkező doktorok. Jómagam, hál’ Istennek, rossz páciens vagyok, de azért közzéteszem áraim: szénanáthám kartonját kétszáz forintért odaadom. Ha véletlenül szülnék, az ötezret természetesen én is állom. Legfeljebb ha nincs együtt a pénz, addig, míg sikerül megszerezni, visszatartom. Influenzám kartonját viszont ötszázon alul nem adom. torokgyulladásért hétszázat, fejfájásaimért egy-egy százast kérek, de elképzelhető a kettőt fizet hármat kap megoldás is. Esetleg a későbbiek során jelentkező vakbelem, reumám, lumbágóm, horzsolásaim. ficamaim havi átalányért átengedem. Aztán ha betegre kerestem magam, újra megfordulhat a folyamat. Megint a doktor következhet. mű, Nagy János miskolci 1»- kos által írt cikkhez, mely már az újság korábbi írásara reagált, szeretnék hozzászólni, szíves hozzájárulással azt kiegészíteni. Egyetértek a cikk írójéJ val, hiszen a történelmi té-J nyékét nem szabad meghamisítani, megmásítani, márpedig a Borsod nevű falu nevének eltüntetésével mégis ez történt. A történelemből nem törölhető az a borsodi földvár, amelyet Bors vezér a honfoglalás után építtetett Borsod község területére, a Bódva folyó közelében az országrész védelmére. Bizony, ha ma ezt a Borsod nevű községet keresi valaki, hát sem a mai térképeken nem találja meg, sem névtábláról nem ismerheti föl. Pedig ez a földvár 300 éven át ezen a részen egyedüli erődítménye volt a megyének, majd később, a tatárjárás után Szendrő is színre lépett várával. Miért kellett mégis eltüntetni a Borsod nevű falut? Véleményem szerint az egykori járás vezetői szerették volna megnövelni Edelényt, hogy majd ily módon a község városi rangot kapjon. A tbcJ kórház is valóban ezért ke-: rült oda. ahol most van, pe-’ dig ennek is jobb helye lett volna a szendröi várhegy le^ tején, tiszta levegővel, csodás kilátással a környékre. A kórház persze már ma4 rád ott, ahol van, de Borsod község helységnévtábláját szerintem is vissza kell helyezni. Lukács Jánns | Miskolc I
