Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1584. szeptember 8., szombat ®gaiyr-&';dKlS--í . K ertbarátoknak Érik a sziiva, a körte, az alma. Még néhány hét és a szőlöskerteket is fel­veri a szüretelők zaja. A kerti virágok közül néhány hete az ősziek, a rpvid nappalosok pompáznak. Ássák a bur­gonyát, és szárastól húzgáiják kifelé a zörgőre száradt babot. Ősz van, a ker­tészkedő ember legmozgalmasabb év­szaka. Teendő, munka egymást éri. A termésbetakarítástól kezdve a jövő évi szaporítóanyag beszerzéséig se szeri, se száma ilyenkor a feladatnak. Mellékle­tünkben ezúttal e sok irányú munkához igyekszünk tanácsokat adni a kertba­rátoknak. Amilyen a fája, olyan az almája ; Rye® m erdei vajkörte,■* A tae&SSbm'Bttofc, főleg az d) Ssfcfee®toriajcior>060k amikor kwezátoeactenek teöcök _.bete- {«pébésétiez”, gyakran figyel­me® kfviS. hagynak egy nentflsavwl fontos tényt. Még­pedig azt, hogy a gyümölcs­fákat több évre, sőt évtize­dekre telepítik. Egyik évről a másikra ugyanis a rosszul megválasztott fa nem cserél­hető fel másikkal, évekre van szükség, amíg az elülte­tett csemete termővé serdül. Éppen ezért mielőtt még eeyefck-n fát is elültetnénk, goodokjwk áft alaposai^.: nri- lWes* aafioóí. tetepíöirrfc? A család egész été gywndfes- szükségletét akarjuk bizto­sítani? Piaci eladásra aka­runk szakosodni? Több irá­nyú felhasználás — friss gyümölcs, befőtt, szörp, bor, eladás — a cél? Arról sem szabad elfeledkeznünk: az adott környezet éghajlati és talajadottságai milyen gyü­mölcsfajok eredményes ter­mesztését teszik lehetővé? Csupán ezek számbavétele, mérlegelése után keressük fél a faiskolai lerakatoteat, s' vásároljuk meg a szaporító­anyagát. Ha igy teszünk, a Szüreti előkészületek Bar a vegetációban idea Segalább háromhetes késés tapasztalható, a szüreti elő­készületeket egyetlen szőlő­termesztő sem halaszthatja tovább. Ezek a munkák a szürethez szükséges eszkö- aök, puttonyok, vödrök, hor­dók, cserpák, léhu, prés, sző- Jözúzó rendbetételét, tisztítá­sai, a tárolóhelyiség, a pince, présház kitakarítását, fertöt- lenitéset jelenti. Ezekhez a tennivalókhoz dr. Kovács Miklós miskolci kertbarát ad tanácsot a kistermelőknek. Róla tudná kell, hogy töbo mint ezer fajtát tartalma­zó, természetvédelmi terület­té nyilvánított rózsagyűjte- ménye mellett az utóbbi evekben szőlőfajta-gyűjte­mény kialakításán fáradozik. Saját termésű boraival pedig eddig valamennyi megyei kis­termelői borversenyen aranyérmet szerzett. * — A jó bornak számtalan összetevője van. Pajta, talaj, fiapsütés, ebből adódó bel- tartalmi értékek. Ám ezek meglétekor sem jó a bor. ha b hordó „hibás”, ha a t.áiro- lohely nem tiszta, ha a bo­rászati teendőket elhanya­goljuk ... A szüreti löké- születeket nagyon fontosnak tartom, következésképp soha ytem hagyom az utolsó na­pokra. Ennek során többek között a feldolgozóhelyet alaposan kitakarítom, majd könaeszelem. A mész kiváló­an fertőflemit. Jómagam fcaseaelet elégetésével is fo­fpntos a kamontartos kozom a fertőtlenítés hatá­sát. Fontos a szüretelőedé­nyek kiforrázása! Ezt soha nem szabad elmulasztani. A forrázás után hideg vízzel is átöblítem, majd kiszárítom az edényeket. A hordókat ezt követően még le is kénezem. gönci hordónként l kénsze­lettel, majd lezárom. Külön felhívom a figj-elmel azokra a szüretelőedényekre, ame­lyek fémrészeket tartalmaz­nak! Ezek festését ne felejt­sük el. ellenkező esetben a fém reakcióba lép a szőlővel, musttal, ami kés '"'b az egész bor minőségére kihat. Még­pedig károsam. Gondoljunk idejében a borászathoz szük­séges eszközök, anyagok be­szerzésére is. Ha szükségét látjuk, rendeljük meg a faj­élesztőt, a kertészeti boltok­ban pedig vásároljuk meg a derítéshez szükséges anyago­kat, valamint a must, a bor kezeléséhez szükséges bor­ként. A kezdő kertészkedök- nek nagyon ajánlom Prohász- ka Ferenc: Szőlő és bor rímű könyvét, mert az ebben köz­érthetően megírt tanácsok figyelembevételével nyu­godtan végezhetik a szüreti előkészületeket, s magát a szüretet. Szőlő - csemegének, bornak kiskert valóban örömet fog jelenteni tulajdonosának. S mivel közeleg a gyümölcs­fa-telepítés legideálisabb ideje (október, november), megkértük Varga István pe- recesi kertbarátot, a Fekete Gyémánt Kertszövetkezet ki­váló gyümölcstermesztőjét, hogy az Ucekalj dűlőben szerzett termelési tapasztala­tai alapján adjon tanácsokat a fajtaválasztáshoz. — Kertemben szinte min­den gyümölcsfaj megtalálha­tó, ezeken belül nagyon sok fajta. Ez azt bizonyítja, hogy Miskolcon, Borsodban gya­korlatilag minden gyümölcs eredményesen termeszthető. Teitnészetesen a fajtákon beiül akadnak különbségek. Almából — megjegyzem, so­kat kell permetezni — a sár- gásfehér, lédús, finom zama- Kí Mutsut, a kiváló termő­képességű Starkrimson deli­cto üst, a karcsú orsó- és sö- vénv telepítésre alkalmas Golden Spurt ajánlom. A körtefajták közöl nálam a Bőse kobak, a Hardenpont téli vajkörte, a Vilmos és az Erdei vajkörte terem legjob­ban. Kajsziból a gönci ma­gyar kajszi a legjobb, az őszibarackfajták közül pe­dig a Borára, a Győztesre, a Sunbeamra esküszöm. Aki meggyet akar telepíteni, an­nak elsősorban a Favor Hot, az Érdi bölermöt, az ÉJjfehértói fürtöst, cseresznyéből pedig a szomolyai fekete rövid szárúi és a nagy szemű Bigarrcau Burjátot javaslom. A narancsrzä az idén is hő termést bo*o*t A szőlőfajták telepítésének két időpontja ismert a kert­barátok. körében. Akadnak, akik a tavaszi ültetés mellett voksolnak, ám. nem kevesen — a gyümölcsfákhoz hason­lóan — az őszi telepítést ré­szesítik előnyben. Ez utób­biak közé tartozik Iklódy István nyugdíjas, a Kék Acél Kerthasznositási Szakcsoport tagja is. — Másoknak is javaslom az őszi telepítést, ment szá­mos előnyét saját kertemben tapasztaltam. Őszi ültetésnél nem kell öntözni, hiszen az ősz, tél folyamán elégséges csapadékot kap az oltvány. A gyökérzeten metszéssel ej­tett sebek is még az őszön „begyógyulnak”, úgy, hogy tavasszal, amikor az időjárás engedi, azormal harjt az olt­vány. Természetesen az őszi telepítéskor is „felcsirkéz- zük” a fiatal szőlőt, de a ne­mes részt csak tavasszal metsszük vissza egy-két vilá­gos rügyre. Iklódy Istvánt — akiit a miskolci kertbarátok az „ol­tások mestereként” ismernek — ara-ól is faggattak, milyen szőlőfajtákat javasol a kis­termelők kertjébe? — A csemegeszőlöknéil ve­gyük figyelembe az érési sor­rendet, s ezek ismeretében válogassunk úgy, hogy min­den időben legyen szőlő a család asztalán. A legkoráb­ban érő a Csabagyöngye, a legkésőbb érők (rossz időjá­rás esetén be sem érnek) a Hamburgi muskotály-, az Itá­lia. E fajták között gazdag a választék. Én személy szerint, a jó fagytűrő, csalódást soha nem okozó Saszlál, a bőven termő, augusztus második fe­lében érő, tetszetős fürtfel­építésű Narancsízüt. a vé-' kony héjú, ropogós Favöritot javaslom a csemegeszőlők! közül. A fehér borszőlők gaz­dag családjából a piros tra­minit, a rizlingszilvánit, a Hárslevelű 1007-est — mint ismertebb fajtákat —, s az Ezcrfürlűt, a Zenitet, vala­mint a Biancát (ezek új faj­ták) ajánlom. Ez utóbbi pél­dául nálam még árnyékban is beérik. A vörös bort adó fajták között a Kékfrankos és az Oportó együttes telepí­tését tartom célszerűnek a kiskertekben. Csalánlé mint növényvédő szer? Minden kistermelő vágya, hogy termelvé- nyei egészségesek, szépek, fejlettek legye­nek. Ehhez azonban nem elég csak elültet­ni, elvetni a vetögumót, vagy vetőmagot... Hogy például az eredményes zöldségter­mesztéshez mi minden szükségeltetik, azt a pünkösdhegyi két szomszéd: Perjést László és Diósgyőri Jenő mondják el. Mindkettő­jük kertjében most az idei őszön nagyon szép a karalábé (némelyik a kétkilós súlyt is eléri), a holland óriás saláta, s a ká­posztafélék. Tennelvényeikkel a szeptember 13-án kezdődő jubileumi termékbemutatón (a 20 éves miskolci kertbarátmozgalom köz­ponti rendezvényén) is részt vesznek. — Úgy mondják, add meg a császárnak, ami a császáré. Ez vonatkozik a földre is. Mi ősszel erdei lombhulladékot, fűrészport, faforgácsot forgatunk a talajba. Ugyancsak ősszel káli- és foszfortartalmű műtrágyát is kijuttatunk. Idén először használtuk a zeo- litot is. A salátánál például tövenként 2—3 dekát. Tapasztalható a jótékony, serkentő hatása. A karalábét pedig Peretrix lomb- trágyával (8 százalék nitrogén, 21 százalék foszfor, 21 százalék káli összetételű) perme­teztük meg több alkalommal. — Hogy mitől egészségesek a növénye­ink? A növényvédő szerünktől! Ezt ug>‘an nem lehet boltban kapni, de bárki házilag elkészítheti. A recept pedig: Szedj egy je­lentős mennyiségű csalánt, ezt forrázd le 60—70 fokos vízzel. A víz álljon a csalánon 4—5 napig, s tegyünk bele tetszés szerint bükkfahamut. Ezzel az oldattal permetez­zünk, s nem lesz kártevő. Mindenkinek ajánljuk kipróbálásra. Hajdú Imre Fotó: La c/ o József Ebosgyöri Jenő a 2 kilós karalábéval

Next

/
Thumbnails
Contents