Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

fciZAK-íYlAGifAAUíOóAO 4 1984. szeptember 7., péntek Újabb milliók Környezetünk védelmében Előtérben a tisztaság Ózdi tanulmányterv A megyei tanács vb dön­tött a környezetvédelmi alap hasznosításáról. Ebből a pénzből az idén még hat és fél millió forintot osztanak szét különböző vállalatoknak környezetvédelmi beruházá­sok támogatásaként. A válla­latok most is pályázattal nyerték meg a kisebb-na- gyobb összegeket. Érdekes, hogy a sikeres pá­lyázók nagyobb része most a hulladékokkal, ezek szállí­tásával, hasznosításával kap­csolatosan dolgozott ki ter­vet. A Miskolci Köztisztasá­gi Vállalat 7 Uniform típusú hulladékgyűjtő gépkocsit vá­sárol meg, ezenkívül konté­nermosó- és kerékfertőtlení­tő-berendezést is létesít. Az új kocsikkal korszerű módon tudják elszállítani a szemetet Sajóvámosról, Arnótról, Sa- jópálfa Iáról, Szirmabesenyő- röl, Alsózsolcáról, Felsőzsol- córól, Mályiból, Kistokajből, de ugyancsak ezekkel a ko­csikkal járják majd a Bük- köt is, nevezetesen Bükk- szentkeresztről és Répáshu- táról szállítják a hulladékot. Rendkívül' fontos a fertőtle­nítő rendszer megépítése is., Kazincbarcika környékén is tisztábbak lesznek majd a községek. A tisztaságra, a rendre ugyan itt is, mint mindenütt törekedtek, de a mai szeméthalmok a mérge­ző flakonokkal, vegyszerek­kel, a soha el nem málló műanyagokkal ugyancsak mindenütt növekednek. A Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalat — a tavaly jóváhagyott tanulmányterv­nek megfelelően — a körzet településeiből is elszállítja majd a szemetet. A válla­lat négy szemétszállító gép­kocsit és egy földtoló gépet kíván beszerezni, ehhez kér­te és kapta meg a támoga­tást. Az Elzett Művek Sátoralja­újhelyi Gyárában a veszélyes hulladéknak számító és a munka folyamán rendszere­sen képződő galvániszapot jelenleg a gyár udvarán fó- liazsákokban tárolják. A megoldásnak semmiképpen sem nevezhető tárolási módot kívánják felszámolni és meg­építeni a veszélyes hulladé­kok követelte tárolót. Ugyancsak veszélyes hulla­déknak minősül a Szerencsi Állami Gazdaság tojástermelő baromfitelepén keletkező trá­gya is. amelyet jelenleg szintén nem tárolnak megfe­lelően és nem is hasznosíta­nak A gazdaság a baromfi- trágya ártalmatlanításához, illetve újrahasznosításához kíván berendezést megépíte­ni. melynek elkészültéhez nemcsak a megyei tanács­hoz, hanerh a vízügyi alap­hoz és a központi környezet- védelmi alaphoz is nyújtott be kérelmet anyagi támoga­tásra. Gyakran szó esik mostaná­ban a Bükki Nemzeti Park keleti kapujáról, melyei a Csanyik közelében, a busz végállomásnál alakítanaK Ki, főként társadalmi munká­ban, Herman Ottóról elne­vezett szabadidőközpontként. Ide is jutott pénz a környe­zetvédelmi alapból. Űzd áldatlan környezeti viszonyai közismertek, külö­nösen az ott élők számára. Az elmúlt években sok min­den történt már a város le­vegőjének, vizeinek, környe­zetének védelméért, de min­denképpen szükséges a to­vábbi — lehet: még nagyobb arányú — munka. Jó hír, hogy az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elhatározta Özd komp­lex környezetvédelmi tanul­mánytervének kidolgoztatá­sát. Ehhez is jutott pénz az alapból. A vállalatok egy része a támogatást még az idén, más része pedig jövőre kap­ja meg. Mindenüvé sajnos most sem jutott. Kár, hogy például a szikszói fehérje­üzem kimaradt a sorból, bár az üzem szintén pályázott. Ugyancsak kimaradt a mádi ásványbánya is, mely a pál- házi szárító füstgázának por­talanításához, valamint tar­tálykocsi és zsáktöltő beren­dezés portalanításához kért támogatást. Más pénzforrá­sok segítségével azonban ta­lán mindkét helyen sikerül ismét tenni a környezetvéde­lemért. Tegnap nyílt meg Hajósy Mónika tárlata Madár­várta A Madárvártát Agárdon 25 évvel ezelőtt Radetzky Jenő ornitológus tanár alapította. Azóta is az ö irányításával figyelik meg a középiskolá­sok a tavat és annak élővi­lágát, elsősorban a madara­kat. Rehabilitációs park, Muhi Épülnek " a vezetékek Amikor egypár hónappal előbb sorra állították föl a faházakat a Mozgás- korlátozottak Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Egyesületé­nek rehabilitációs parkjában, Műhibán, a park építésének nemcsak legfontosabb, de egyúttal talán leglátványo­sabb szakaszához is érkeztek a munkálatok. Számos szo­cialista brigád önzetlen se­gítsége nyomán, sorra emel­kedtek a falak, s bár mun­ka közben derült ki, hogy jó pór, előre nem látható nehézség is akadályozza az építők munkáját, végül is si­kerrel járt a társadalmi munkások összefogása. Aki egyik héten elhaladt a Len in város felé vezető úton, s ugyanezt két hét múlva megismételte, meglepve ta­pasztalhatta, hogy úgyszólván amelyek nem számítanak az építőipar látványos tevékeny­ségei közé, ám elvégzésük nélkül nem lehet használatba venni a rehabilitációs parkot. A . szennyvízcsatornák, a vízvezetékek, és a villanyhá­lózat kiépítéséről van szó, s ezzel a nem kevés munkával még a tél beállta előtt végez­ni szeretnének az építők. Nem lesz könnyű feladat, mert bár igaz, hogy a szenny­vízvezetékek háromnegyed része már a földben fekszik, a villany- és a vízhálózat árkát szeptember első nap­jaiban ásták, s aki valaha is látott viz- vagy villanysze­relést, tudja, hogy a vezeté­kek lefektetésével a munka még nem ért véget, hiszen a házban következik az igazi apró munka. esztendőre kijelölt munkákat, be akarják fejezni. Talán még' emlékeznek rá, akik figyelemmel kísérik a rehabilitációs parkról szóló híradásainkat, hogy az egye­sület felajánlotta: a park fő­út ra néző kerítésén vállala­tok, intézmények — szerény díj fejében —. hirdetőtáblá­kon reklámozhatják tevé­kenységüket. Nos, jó néhány vállalat, üzem — többek kö­zött a TVK, az Ózdi Kohá­szati Üzemek, az Elzett Mű­vek, a DIG ÉP, a Vasvill. a Tungsram, az OTP — lá­tott fantáziát az ajánlatban, és kérte reklámtábla elhelye­zését a muhi park kerítésén. A lábiák készülnek, s az egyesület a reklámból befolyt összeget természetesen a park építésére és a mozgás­korlátozottak egyéb módon A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István ter­mében a közelmúltban vég­zett néhány hetes felújítási munkák után. újra egyedi kiállítással találkozunk. Teg­nap délután nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható Hajósy Mónika festőművész kiállítása. 'Hajósy Mónika — Iván Szilárd és Sváby Lajos ta­nítványaként — négy évvel ezelőtt fejezte be tanulmá­nyait a Képzőművészeti Fő­iskolán, munkái több hazai tárlaton szerepeltek mór, Szolnokon, Kecskeméten és a fővárosban önálló anyag­gal is szerepelt. Most Mis­kolcon negyvennél több mű­vét láthatjuk a Szőnyi-te- rem falain. Nem feladata egy műke­reskedelmi kiállításról szóló híradásban az újságírónak jóslásba bocsátkozni, mégis megkockáztathatja, hogy a kiállított képeket, de lega­lábbis azok döntő többségét aligha kell majd a Képcsar­nok Vállalatnak Budapestre visszaszállítani, mert gazdá­ra fognak találni. (Áraikat a jegyzetíró nem ismeri.) A Képcsarnok feladata, hogy a műtárgyakat vásárolni, ott­honát értékes műalkotások­kal díszíteni kívánó nagykő­Húszéves a szervezett mis­kolci egyetemi barlangkuta­tás. Az évforduló alkalmából a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem, a Bükki Nem­zeti Park,: a Magyar Karszt­os Barlangkutató Társulat konferenciát rendez szeptem­ber 13—14-én az Egyetemvá­rosban, ahol az oktatási in­tézmények karszt- és bar­langkutató tevékenységének tudományos eredményeit is­mertetik, értékelik. Szeptember 13-án délelőtt KA orakor kezdődnek az elő­zönséget megfelelő kínálattal várja, elérhető, az átlag ér­deklődők számára is megfe­lelő anyagi keretek között ezek megvásárlását biztosít­sa, ne a közönség ízlésétől messze elszakadó, de ugyan­akkor az olcsó népszerűségtől és rosszul értelmezett közért­hetőségtől is mentes műve­ket kínáljon. Nos, Hajósy Mónika itt látott művei az igényes képcsarnoki vásárlók otthonainak értékes darabjai lehetnek. A Szönyi-leremben látható festményei tematikailag nem széles skálán mozognak. Em­ber alig-alig látható, talán mindössze egy kislány-páros bukkan fel több képen, víz­parton, vízben. A táj ábrá­zolása a,vonzó Hajósy Mó­nika számára. Legyen az bolgár tengerpart, hazai Ba- laton-part, folyópart, város­perem, tanya, vagy éppen mediterrán hangulatot idéző bolgár város. Visszafogott színei, a szinte minden ké­pén látható, örvénylést idéző hullámzás, a víz, a homok, az ég felhőzetének hasonló örvénylései roppant bizton­ságos technikai tudásról árul­kodnak, ami pedig a temati­kát illeti, valami kis boron- gós életlátás tükröződik a adások. amelyeknek az E/6- os kollégium színházterme ad otthont. Ezen a napon az A/l-es épület 1-es elöadóhe- lyiségében 11 barlangász dia­bemutatója tekinthető meg. Szeptember 14-én, pén­teken délelőtt 8 órakor kez­dődnek az előadások az E/l- es kollégium színháztermé­ben. Délben, 13 órakor az egyetem központi könyvtárá­ban a „Barlangok világa” című kiállítás megnyitójára kerül wm. képek során, a sok kopár part, magányos, kopár fa, a művész életkorának ellent­mondani látszik. A képek egyenként és a kiállítás összessége is egészé­ben vonzó, figyelmet érdem­lő. A Képcsarnok értékes, jó anyagot kínál. Nem vélet­len, hogy a hivatalos meg­nyitás előtt már több kép gazdára talált. Cbm) pillanatokon belül egész vá­ros nőtt ki a földből. Aztán — a felületes szemlélő szá­mára —, a kép azóta sem so­kat változott. Igaz, közben átadták rendeltetésének azt a nagy faépületet, amely — ha nem is teljes kapacitással —, de már gyerekvendégeket fogadhatott a nyáron, s meg­kezdődtek azok a munkák, A vezetékek fektetését, il­letve az árokásást a BÁEV és az ÉMÁSZ brigádjainak segítségével végzik Műhibán, és az építőipari vállalat bri­gádjai vállalták az asztalos-, és üvegézési munkák elvég­zését is, de mellettük persze szükség lesz még jó néhány szocialista brigád önzetlen támogatására, ha az erre az történő segítésére használja föl. Am a felsorolt hirdeté­sek mellett, lévén még sza­bad hely a kerítésen, várják a következő hetekben is * hirdetni szándékozók jelent­kezését az egyesület miskol­ci, Geró u. 41. szám alatti irodájában, vagy a 15-383-as telefonszámon. (csendes) ÖGT TŰNIK, « lónk­kal időnként összehoz a sorsom. Már megírtam egyszer, miként lettem *z ötvenes évek legelején •— egy fuvarozása vállalat al­kalmazottjaként — tagja egy lóselejtítési bizottság­nak, majd miként hagytam abba ezt a nemes tényke­dést nagyon rövid és dics­telen pályafutás után. Most azt mondom el, miként'jár- tam az ötvenes évek végén Miskolc néhány istállójá­ban népszerű színművé­szünk, Fehér Tibor kísére­tében — lónézőben. A miskolci színház ak­kor készült Bertolt Brecht nagy hírű Koldusoperá­jának bemutatására. A színházépület éppen har­madik éve állt átépítés alatt, a Koldusopera is a ma már — sajnálatosan — csak emlékeinkben élő Kamaraszínház aprócska színpadán ismertette meg a közönséget első alkalom­mal Breeht művészetével, a sajátos breohti színjátszás­sal. Az előadás rendezője Horv*i István kétszeres Lónézőben* Kossuth-díjas művész volt. Az ó elképzelései között szerepelt az is, hogy a da­rabbeli rendőrfőnök, Tigris Brown, rangjának és pojá- camivoltának érzékeltetése­ként, lóháton érkezzék meg a betyárok tanyájára, titkos barátja. Bicska Maxi eskü­vőjére. Nos, folytak az előkészü­letek. Peacock úr koldus­ellátó üzemét is jól fel kellett szerelni mindenféle nyomorúságos kacattal, a szereplőknek meg kellett tanulniuk a sántitást, meg egyéb koldusfogásokat. Em­lékszem Szabados Ambrus­ra, akinek egy lábatlan koldust kellett megjelení­tenie. s ezért meg kellett tanulnia, hogy magát egy kis kerekes deszkán lök­hesse a földön, felkötözött lábakkal. A rendőrfőnök szerepét a rendező Fehér y Ma búcsúzik d Miskolc város közönsége az augusztus Ilii án. $3 éves korában elhunyt Fehér Tibor Jászai-dijas szín művésztől, a Magyar Népköztársaság érdemes művészétől, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjától. A búcsú napián a megemlékezés koszorúján ak szerény szálaként adjuk közre a i.,önerőben című. 1976. január 23-án. a Déli Hírlap. Miskol­ci történetkék sorozatában megjelent tárcát. Tiborra osztotta. Ma sem éppen nádszáltennetü, de akkoriban — hogy is mond­jam — teltebb volt. Bece­neve — Puli — is erre utal. Neki kellett lóra pat­tannia. s úgy megjelenni a már említett lakodalmon. De míg mankó, meg kis­kocsi, meg rongyos ruha, miegymás akadt a színházi kelléktárban, há­tasló egy szál sem. Így in­dultunk lónézőbe. Kísérőnk, egyben közös barátunk, Révész Pali egyik fuvarozási vállalatnál töl­tött be valami vezető tiszt­séget. az ő közbenjárására mutatkozott hajlandónak a vállalat, hogy a napközben tisztes igáslovak közül egyet bérbe adjon a szín­háznak Tigris Brown, il­letve Fehér Pufi szállítá­sára. Hát Pufit nem te­remtette az isten huszár­nak. az már az első szem­lénél kitűnt. Végigjártuk a fuvarozási vállalat néhány istállóját (volt belőlük jócskán a városban szerte- > szórva), végül a Győri ka­pu elején megtaláltuk azt a fehér lovat, amelyik Pu­finak is szimpatikus volt, jámbornak is tűnt, erejéről nein is szólva, sőt színpad- képesnek is tekinthettük, ha küllemét néztük. Rá­adásul fehér is volt, Tigris Brown úgv vonulhatott be rajta, mint egy lovas ten­gerész hajdan. ETTŐL KEZDVE a ló részt vett a próbákon, Pufi meg nemcsak a rendőrfő­nök! szereppel, hanem a lóval is barátkozott. Némi kockacukrok után a barát­ság már erősödni látszott, a fuvarozó cég embere is — aki kantáron vezette a derék paripái — már egé­szen beleszokott a művészi éleibe. Hanem amikor arra került sor, hogy a ló há­tára is vegye Tigris Brownt. hát nem ment az istennek se. Végül is az utolsó fő­próbán, meg a premieren csak éppen bevezették a lo­vat a rivaldafénybe, Pufi mellette lépkedett, mintha éppen most szállt volna le róla. a további előadáso­kon azonban le kellett mondani a derék állat sze­repeltetéséről mert félő volt. hogy egyszer szétveri a kis színpadot. Amit egyébként 1 néhány év múlva egy átmeneti színigazgató vissza vonha- 'atlanul meg is tett. Benedek Miklós Barlangkutatók az egyetemen

Next

/
Thumbnails
Contents