Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
Ei»£AK-MAüYAKURÍ>ZAG 4 i^omplex ifíbaMitáció Beszélgetés dr. Vetkey László egyetemi tanárral, a GYEK igazgató íőorvosával íS. Oszósterápia a rehabilitációs osztály uszodájában Fotó: Fojtán László 1984. szeptember 29.. szombat A Magyar Gyermekorvosok Társasága második alkalommal tartja ülését Miskolcon a Gyermekegészség- ügyi Központ fennállása óta. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Velkey László professzorral, a GYEK igazgató főorvosával. — Ismereteink szerint tudományos tevékenységük n két ülés közt is folyamatos volt. — A gyermekgyógyászaton belül egyes speciális kérdésekkel 10—12 alkalommal szerepeltek szakcsoportjaink különféle tudományos üléseken, amelyeket itt: rendeztünk az eltelt . nyolc év alatt, mióta intézetünk működik. — Bizonyára nem véletlen. hogy n jelenlegi tudományos ülésnek, a mozgás- terápia komplex rehabilitációja a témája, s hogy ezt éppen Miskolcon vitatja meg * társaság. — A Magyar Gyerroekor- •oosok Társaságának elnökségi tagja vagyok, s amikor *z é«s programhoz ajánlásokat kértek, ott javasoltam ezt a témát, amit az elnökség egybehangzóan elfogadott. Miért javasoltam ezt? A rokkantak éve volt 1981, s az akkor országosan megindított egy olyan szakmai érdeklődést és társadalmi mozgalmat, amivel lemaradásunkat hozhattuk He más országok ilyen irányú tevékenységéhez és gyakorlatához viszonyítva. Érdekes módon azonban, szinte kizárólag a mozgás, érzékszervi és •értelmi- fogyatékosok felé irányult a figyelem. A rehabilitáció fogalma ilyen értelemben a köz- tudatban is leszűkül. Mi az elmúlt tizenöt év alatt igyekeztünk szervezetten, a körzetekre támaszkodva, őket bevonva minden olyan krónikus megbetegedést felderíteni, nyilvántartani, gondozásba venni, ami nem csak mozgásszervi. Mondhatnám azt is: amelyek „nem látszanak”, s amelyről nem tudnak esetleg az iskolában sem. Ezek olyan krónikus belgyógyászati betegségek, melyeknek "egy része veleszületett, más része szerzett betegség. Ez a vese- és szívbetegségeken át a vérzékenységen keresztül egészen a kövérségig számos betegség lehet. Üj szín például ezen a tudományos ülésen is, hogy felszínre hoztuk a magatartászavarokkal küzdő, agresszív, vagy eppen kórosan visszahúzódó gyerekekkel való foglalkozás témáját. Az agresszív esetekben speciális lazító tornát, játékot, úszást, a gátlásosoknál pedig Ionizáló, felszabadulást, erőt adó foglalkozást alkalmazunk. — Mondhatlak, hogy oiyam törekvések ezek, amelyek nemcsak a gyógyszeres kezelésre támaszkodnak? — Igen, nekünk, orvosoknak kezdettől fogva volt olyan célunk és igényünk, hogy ne csak gyógyszerrel gyógyítsunk, hanem, ahol szükséges, jó szóval, s ilyen értelemben mintegy neveljük a szülőket is. Ezeknek a szakmai terveknek a megvalósításához szükség volt a társadalmi összefogással megépült rehabilitációs osztályunkra. Az osztály munkacsoportja pontosan végrehajtja most azokat a koncepciókat, amelyeket funkciójául elképzeltünk. — A tudományos ülés tematikájának címében hangsúlyozottan szerepel a komplexitás. Mit ért ezen professzor úr? — Mi úgy értelmezzük a komplexitás!, hogy nem egy betegségre, hanem a gyermekkorban fellelhető összes betegségre kiterjed a figyelmünk Programunkat igyekszünk úgy bővíteni, hogy minden betegségcsoportnak segítséget tudjunk nyújtani. Tehát a mozgásszervieken túl még 10—12 belgyógyászati betegséggel is foglalkozunk. A komplex másik értelmezése. hogy van orvosi, pedagógiai, pszichológiai és szociális rehabilitáció. Ezt korábban is gyakoroltuk, a krónikus beteggondozás konzultációs rendelésein, de most már ezt tudatosabban tesszük, és sokkal jobb feltételek. lehetőségek közölt. Az orvosi kezelés mellett igen nagy gondot fordítunk a fizikoterápiára, mozgásra, úszásra. Kevesebb gyógyszert kell adni a korábban féltésből mozdulatlanságra, vagy kevesebb mozgásra ítélt gyerekeknek, mióta bátran tornáztatjuk, úsztatjuk őket. Az orvosi kezelésnek leg- szervesebb része a mozgás- terápia. A komplexitás harmadik eleme, hogy nincs különválasztva az orvos, pszichológus, gyógytornász, logopédus vagy a sebész munkája. A kezelés összehangolt. együttes team-ni unkával történik. Az orvosi munkát. a gyógyszeres kezelést kiegészíti a pszichés és pedagógiai rehabilitáció. — Ügy tudjuk, újabbtm bizonyos pályaorientációval is foglalkoznak. — Igen. v-a-ri egy úgynevezett játékos foglalkoztató helyiségünk, »hoi gyógypedagógusok foglalkoznak a legkülönbözőbb korú gyermekekkel. itt. történik a keszségíelismerés és a képességfejlesztés. Az a eé- Iwnk, hogy ne M esr>es korbem kerüljön pályaválasztási gond elé a gyerek és a szülő. A betegségfelismerés »tón szakemberek foglalkozzanak a gyerekekkel. A szülőknek segítünk abban, hogy milyen játékot, milyen könyveket vegyenek a gyereknek, mi tränt keltsék fel az érdeklődésükét, hogy r»e érje őket kellemetlenül, am kor később megtudják, hogy milyen pályákra alkalmatlanok. Amolyan korai orientáció ez. amely csalódásoktól kiméli meg a gyermeket, szülőt egyaránt. Ennek tökéletesítése további fejlesztéseink célja. 1*. I.) Miskolci hét a művészeti hetekben (Folytatás az I. oldalról) Itt dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára, Borsod- Abaúj-Zemplén megye budapesti baráti körének elnöke köszöntötte a miskolciakat. Tegnap este az első zenei eseményre is sor került: a Zeneakadémia nagytermében a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott hangversenyt. Kovács László vezényelt. A zenei programnál maradva: szombaton a Zene- akadémia kistermében a Miskolci Bartók Kórus és a szimfonikusok fafuvós együttese: a Pesti Vigadóban a Miskolci Üj Zenei Műhely mutatkozik be. A Néprajzi Múzeumban szombaton nyílik a Miskolc archív fotókon című kiállítás. s már látható ekkor az Országházi dolgozók klubjában a Miskolc jelen képekben című anyag. A Miskolci Nemzeti Színház október 2-án este az Operettszin házban mutatja be Az ember tragédiáját, másnap a Fészek Művészklubban Tímár Éva és Körivé lyessy Zsolt színművészek előadóestjét rendezik meg. A tudományos előadások sorában a Szabadság-hegyi G vermek gyógy i n téze l ben dr. Velkey László egyetemi tanárral, az MTESZ-székházban ár. Czibere Tibor akadémikussal, egyetemi tanárral. dr. Barla Imrével, a közgazdaságtudományok kandidátusával es dr. Veres Lászlóval, megyei múzeum- igazgató-hely elitessel találkozhatnak az érdeklődök. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az Astoriában vendégeskedik, és lát vendégül a miskolci hél folyamán hidegkonyhai és c-ukrászipari termékbemutatóikat vásárral kötik egybe. A Sugár üzletközpontban ipari és élelmi- szeripari termékekből nyílik kiállítási és vásár ma. szombaton. s október 5-ig nói ruházati termékek bői. kötöttárukból. bőrdtszm övékből, háztartási műanyag árukból, húsipari, tejipari, édes- és sütőipari készítményekből. mirelit és gasztro- lölételekból válogathatnak a pestiek. Mától tehát teljes a „nagyüzem” a miskolci hét pesti rendezvénysorozatán. A Fővárosi Tanács illetékesei, megyénk baráti korenek tagjai minden segítséget megadtak az előkészületek, a szervezés idején a miskolciaknak. Ez az itthoni komoly és felelősségteljes felkészüléssel bizonyára jól kamatozik majd az elkövetkezendő napokban. A hét eseményeihez kapcsolódóan a rádióműsorok között is több ..miskolci illetőségű” lesz található és hallható. (Folytatás az 1. oldalról) sem csökkeni, a társadalmi elégedetlenség az ellátás színvonala miatt nőtt. Jogos-e ez a méltatlankodás? Meggyőződéssel áll íthal juk. hogy nem. mert az emberek többsége nem rendelkezik kelló tájékozottsággal ahhoz. hogy reálisan megítélje az ország anyagi lehetősegéhez viszonyítva, az egészségügyi ellátottság színvonalát. Táplálkozik továbbá abból a különbségből amely az egészségügyi ellátás ingyenességének téziséből es az ellátásban már intézményesen beépült állam- polgári hozzájárulásból fakad. Az elmúlt évtizedekben nem voltunk képesek az orvosi munka valóságos társadalmi értékét erkölcsileg és anyagilag elismertetni. Közvéleményünk még gyakran igazságtalanul általánosít egy-egy olyan kirívó esetből, amikor nem megfelelő a beteggel való bánásmód, avagy hiányos az ellátás. — Fontos feladatnak tekintjük a közvélemény valósághű tájékoztatását — folytatta a megyei pártbizottság első lijkára —, az egészségügyi ellátottságnak, a gazdálkodás eredményének javulásával aránvos fejlesztését, az egészségügyi dolgozók és betegek viszonyának javítását, az orvosi szolgálat magasabb színvonalú, de differenciált anyagi elismerését, s az e téren tapasztalt túlzások megszüntetését. Mindehhez kérjük az orvosok, az egészségügyi dolgozók segítségét is. Visszhangot váltott ki a közelmúltban a megyei pártbizottság lapjában megjelent ,.Bo- rítéjsolt pénz.” című írás A város orvosi és egészségügyi közvéleménye nem teljesen ala pta lan u 1, fel h á bor ítóna k tartotta a cikk hangnemét. Egyesek valamilyen új politikai magatartás kibontakozásának előfutárát vélték felfedezni benne. A felháborodásnak azonban az a szépséghibája, hogy csak olyan egészségügyi dolgozók emelték fel tiltakozó szavukat a cikk ellen, akiknek nincs lehetőségük a hálapénz elfogadására, de hallgattak az érintettek. Nem védjük" az írást, de nem csukhatjuk be szemünket az élet visszás jelenségei előtt sem. Nemcsak a társadalom irányítóinak, a közvéleménynek. hanem az egészségügyben dolgozóknak is tárgyilagosan és reálisan kell megítélniük és megszüntetniük a mindennapi munkájukban jelentkező fonákságokat. Nem vagyunk hívei a végleteknek. Kellő higgadtsággal, nyugodt. okos szóval megtalálhat.i uk a célszerű megoldásokat, Visszautasítjuk a rosszindulatú hangulatkeltést. a demagógiát, bármilyen forrásból származik is az. Politikai magatartásunk és törekvésünk pedig vál‘o- zal lan. A magyar értelmiség kiemelkedően tiszteletre méltó közössége az orvosi társadalom — folytatta az előadó. — Gyógyító, egészségügyi felvilágosító munkájuk, közéleti tevékenységük semmi mással nem pótolható. Az elmúlt négy évtizedben bizonyították. hogy társadalmi törekvéseink elkötelezett hívei. Joggal várják el tehát a társadalom elismerését és kellő gondoskodását. — Most a gazdaságilag nehéz esztendők mindannvi- unkiöl azt kívánják, hogy növekvő hatékonysággal biztosítsuk az egészségügy működését. Az ellátás bővíthető az önkéntes társadalmi munkával is. Mindennapi gyakorlatunk bizonyítja: az értelmes célokén. a közösség érdekéi szolgáló áldozatokra kész a társadalom tagjainak nagy többsége, tgv volt ez a gyermek reha bi 1 i táclós munka feltételeinek fejlesztésekor. s így van napjainkban is. amikor a ntegvei vértranszfúziós állomás társadalmi összefogással történő felépítésére vállalkoztunk. Ezzel a bizalommal és társadalmi áldozatkészséggel élni kötelességünk, visszaélni azonban sohasem szabad. Grósz Károly végezetül a gyermekgyógyászok munkájáról szólt, méltatta a megyénkben tapasztalható kiemelkedően jó szakmai egvüttműködést. az alkotó légköri, az egymás iránti tiszteletet. Ezt követően került sor a i tudományos ülés Schöpf« Merei emlekelöadására. Dr. Schuler Dezső, az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója „latrogen-ártalmak jelentősege a gyermekgyógyászatban” címmel tartotta meg az emlekelöadást. Dr. Borin Domokos egyetemi tanár, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a gyermekgyógyászatban eddig kifejtett sikeres, kiemelkedő munkájukért átnyújtotta dr. Schuler Dezsőnek a Schöpf-Merek dr. Fxekete Miklósnak, a pécsi gyermek- klinika docensének pedig a Bókay János-emlékérmet. Az ülésen, amely ma. szombaton délután zárul, 32 előadás és referátum hangzik el. Az ország minden részéből hozzánk érkezett gyermekgyógyászok megtekintették a GYEK rehabilitációs osztályát. Kabdebó Lóránt, a Miskolcról elszármazott irodalomtörténész sokágú munkásságában igen jelentős helyet foglal el a rádiós tevékenység. Irodalmi életünk jeleseit ülteti maga mellé a rádió mikrofonja közelébe, hogy beszélgessen velük különböző témákról. Életükről, alkotó módszerükről, vagy arról, hogy mit jelentett neki a felszabadulás, melyikük hogyan élte azt meg. Aztán időnként: amikor égy-két tucatnyi ilyen beszélgetés már elhangzott a rádióban, kötetben is közreadja azokat. A közelmúltban jelent meg egy újabb kötete hasonló beszélgetéseiből, A műhely titkai címmel, amelyben huszonhárom( alkotóval beszélget, de most nemcsak úgy általánosságban, hanem konkrétan, egy-egy jellegzetes müvüknek a születéséről. !. , Elolvastam a kötetet, a benne szereplő írókat és egyéb alkotókat — hiszen képzőművész is van közöttük, nem egy — részben ismerem, és ismerem nagyrészt' azokat a müveket is, amelyeknek születéséről sok mindent megtudhattam a beszélgetésből. A kötetbe gyűjtött dialógusok egy kisebb részét a rádióban is hallottam, ahol a megszólaltatott alkotók hangja volt a több- letélmény, a kötetben viszont visszalapozhatok, egy-egy érdekesebb részt többször is elolvashatok, és mert mind a huszonhárom beszélgetés egy-egy önálló külön mű. tetszés szerinti sorrendben olvasgathatom azokat. Jóllehet, a kötetben megtalálható a miskolci Feledy Gyula ' grafikusművésszel folytatott beszélgetés is az újságrajzról, és ez a téma már csak azért is közel áll hozzánk és hozzám — a grafikus személyén túl is —, mert éppen lapunkban kezdte el az újságrajz művelését Feledy, és napjainkban is állandó munkatársunk, nem ővele kezdtem a sort, hanem Kolozsvári Grandpierre Emillel, aki a Tegnap című regényének születésétől beszélgetett Kabdebóval. Ennek alapvető oka az, hogy hajdan, az ötvenes évek legelején kórházi ágyon olvastam ezt a regényt, s noha azóta is többször forgattam, ez a kórházi olvasás, illetve a találkozás a Tegnappal igen emlekezetes számomra, és őszintén érdekelt, hogy született meg Kolozsvári Grandpierre-nek ez a műve. Sok mindent megtudtam" róla, ám nemcsak erről, hanem az írónak több évtizedéről is. Ugyanis Kabdebó nagyon jó beszélgetőpartner, nagyon tud kérdezni. Kérdéseiből kitűnk. hogy hihetetlenül nagy tárgyismerettel ül le az alkotókhoz, felkészül belőle, és nem engedi, hogy a megkérdezett esetleg elkalandozzon, kibújjon a kérdés alól, másról beszéljen. S így az egy-egy megcélzott konkrét mű keletkezésén túl az adott alkotóról sokkal többet tudhatunk meg, mint egy-egy mű születésének körülményeit. Ide-oda lapozgattam a könyvet. Nemrég ment a televízióban Szobotka Tibor Megbízható úriember című regényének tévéfilmváltozata, illetve az annak nyomán készüli tévéfilm. Nagyon érdekelt hát, mit mondott Szobotka Tibor, hogyan született ez a regénye, és amikor Szobotka munkásságáról, meg az a/,1 akadályozó tényezőkről olvastam e beszélgetésben. természetesen érdekelt, házaslórsának, Szabó Magdának a Mondják meg Zsófikának című müve, illetve annak születése, mert Szobotka nagyon tartózkodó volt magánéleti nehézségeivel kapcsolatban, és Szabó Magda utalásaiból lehetett kikövetkeztetnem Szobotka éleiének es a munkásságát akadályozó tényezőknek soksok adalékát. Szabó Lőrinc fia, G. Szabó Lőrinc a Lóci-versekről beszélt. Apjának azokról a költeményeiről, illetve azok születéséről, amelyekben kisgyermekként. mintegy „társszerző” volt. Természetes, hogy Szabó Lőrinc miskolci kapcsolatai ezt a beszélgetést kiemelten érdekessé tették. De igen nagy érdeklődéssel és örömmel olvastam Mándy Ivón közléseit arról, hogyan is születtek Teleki léri novellái, s miközben olvastam mondandóját magáin előtt láttam a régi Teleki teret, a sok-sok ütött-kopótt bódéval és valahogy másképpen láttam Mándy soksok más, de a nyolcadik kerülettől elválaszthatatlan írását, vagy annak film-, televízió- vagy rádiós adaptációját. Sorolhatnám a többit, hiszen huszonhárom alkotóval folytatott beszélgetés sorakozik a kötet 334 oldalán, s ezeknek csak a tartalmi ismertetése is meghaladná egy újságcikk kereteit. Nem is lehet feladatom az egyes beszélgetések ismertetése, hi szen nem lehet visszaadni egy-egy író. művész személyes gesztusait, megnyilvánulásait, csak ha szó szerint idézném a hosszú beszélgetéseket. Az újságíró számára egy feladat kínálkozik: az érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlani Kabdebó Lóránt A műhely titkai című újabb kötetét, amely „ a Kozmosz könyvek sorozatában jelent meg. Ezt a feladatot szíves- örömest teljesítem. Benedek Miklós k műhely titkai Kabdebó Lóránt beszélgetéseit olvasva
