Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
1984. szeptember 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ellenőrökkel az Avasl lakótelepen Vásárlás inkognitóban Fillérest?) tévedések Miskolcon, az Avasi lakótelepen csaknem 40 ezer ember él a hegyen — panelhá- zakban... Üj Chicago, emlegetik, akik nem szeretik, merthogy második Rózsadomb lehetett volna, ha ... Eger nagyságú városrész. Város a városban. A háziasszony egy okosat tehet: „a városban” — mármint Miskolcon, az óvárosban — vásárol, akkor legalább nem kell kétszer megmásznia a hegyet. Szidják azok, akiket szanállak. Dicsérik, akik sokévi várakozás után otthonra leltek itt. Nemcsak a lakásokat, az egész városrészt be kellene lakni. Élelmiszerellátás. Alapvető dolog, hogy a háztartáshoz szükséges dolgainkat lakóhelyünk közelében vásároljuk meg. Rendszerint minden kapható, ha egy boltot felavatnak. Márpedig az Avason az elmúlt években több új áruházat adtak át. De mi a helyzet később? Arra kértük az SZMT köz- gazdasági osztályának politikai munkatársát, Dienes lmrénét, szervezzen meg egy körutat a társadalmi ellenőrökkel. Szép sorjában végigjártuk az üzleteket, aztán ... Így utólag bevallva: az ötlet kissé naiv volt. Mert a hír — ellenőrök járnak a lakótelepen (!) — mindig futótűzként terjed. Nagy az „összetartás” a boltok között, de néha maga a vevő viszi — érdekes módon — a hírt egyik boltból a másikba. Négy társadalmi ellenőr jött el a szerda reggeli körútra. Fenyvesi Ferenc és Barna Tibor a DIGÉP-ből, Vaszilkó István és Hunyadi Mátyás pedig a Lenin Kohászati Művekből. Huszonhat, 20, 8. illetve 21 éve gyűjtik es adják tovább a tapasztalatokat. Még mindig emlékezetes az az eset. amikor egy iskola konyháján 15 kiló büdös húst találtak; ecetbe áztatva. vegye el a szagot a pác. Részt vettek lakodalmi ebédeken, ahol az Ujházy- tvúklevesben mindent találtak, csak éppen húst nem. Kóstoltak 400 személyre főzött húslevest, amiből 12 kiló hús, és 8 kiló csont hiányzott. Egyik alkalommal pedig két korsó sörért kért .12 forinttal többet tőlük a pincér. Csoportunk az Avason kettévált, Dienesné és a kohászok az 1 évvel ezelőtt megnyitott 929. sz. ABC-áruház- ba mentek, míg a DIGÉP- esek és jómagam a 927. sz., Engels utca 24. szám alatti ABC-ben tettünk próbát. A próbavásárlás során sikerült megőrizni inkogni- tónkat. Két kosárra valót vásárolunk: 207.30. illetve 113,40 forintot fizetünk. Az 1-es pénztárban kérni kell a blokkot. a 4-es viszont, kérésre sem tudja odaadni, mert a gép tegnap óta nem adja ki A mezőgazdaság művelési ágaiban kedvező változás következett be: hosszú évek óta egymás után immár másodszor növekedett a szántóterület. Ugyanakkor a mezőgazdaságilag müveit terület csökkenése — amellyel különben közép- és hosszú távon egyaránt számol a r.epgazdasagi terv — mérséklődött —, ezt állapította meg a MÉM elemzése az idei, május végi felmérések összesítése alapján. A kormány 1982-ben ho- •olt határozatot a földvédela számlát. Középen a két pénztárgép jó, de azokat csak nagy tömeg esetén használják, mondja később a vezető, mert a szélső gépek mellől jobban szemmel tarthatják a pénztárosok a boltot. „Lopnak az emberek. Naponta 4—5 gyerek csór, csokit, sprayt, és a felnőttek között is vannak tolvajok” __ N a. mérjük vissza az árut. Két mérleg nyelve fél dekával élőbbről indult a 0- ponttól. Az első csomag után 3,50 forinttal, a másodikért 1,30 forinttal fizettünk többet. A Badacsonyi szürkebarátot a pénztárnál nem csomagolták be, a kenyeret pedig mi nem tudtuk becsomagolni a kirakott, zsebken- dönyi selyt.npapírosba. A csemegeárukat tároló polcon hiába kerestük a termékek árát jelző cédulákat Tőkehúst csak 'akkor kaphatunk, ha jó nekünk ott a polcon az a darab karaj, vagy a másfél kilónyi vék- nya. Utóbb „bekukkantunk” a raktárba, és bizony, az üzlet egyáltalán nem volt híjával a húsnak. Csakhogy ilyenkor délelőtt nincs aki kimérje, mert csak egy hentes van, de az délutánra jár, amikor nagyobb a forgalom. Más meg nem ért a hús fel- darabolásához (?). Rögtön a bejáratnál van az a gondola, amelyiken a leértékelt árukat kínálják. Van fagylaltpor, másfél évvel ezelőttrói, leginkább cipőpasztához hasonlatos a szakadt dobozból kifolyt megszáradt massza. Kínálnak hasonlóan gyanús, szójás, és egyéb ízesítésű pelyhet — gyermekeknek. Kekszeket, krémeket és egyebeket. A leértékelt árat nem tüntetik fel a dobozokon. A bolt napi forgalma 150 —300 ezer forint között váltakozik. Egy-két tétel azonban a nagy forgalom dacára sem fogy úgy’, mint ahogy a kereskedők számítják. Így például lejárt a szavatossági ideje, de eredeti áron kínálják a kakaós süteményport és a karácsonyi díszpapírba (!) csomagolt csokoládé szeleteket. Hiába kerestünk az üzletben feliért érmékét (egyszerű csomagolásban, jó minőségű, olcsó árut) — nemiég fogyott ki, hangzik a válasz. Egész nyáron gondot okozott a füstölt, azaz a száraz áruk hiánya is. Gyakran szerepelt a hiánycikklistán a borsodi világos sör. és egy hónapig — július közepétől augusztuk második feléig — a kenyérellátás is akadozott. Ezt egyébként a vásárlók is megerősítik, hozzátéve, hogy mi alap létrehozására. Évente 150—200 millió forinttal támogatják az úgynevezett rekultivációt, amelynek keretében korábban rosszul hasznosított, elhanyagolt és jobbára csak a statisztikában nyilvántartott földeket ismét szántóföldi termesztésre tesznek alkalmassá. E mellett fokozatosan fölszámolják , az elöregedett és gyakran különálló gyümöle kenyérrel azelőtt is, azóta is gond van a lakótelepen. A minőségiből már nem igen jut annak, aki hétköznap délután, vagy szombaton vásárol. Július 26-i bejegyzés a vásárlók könyvéből: „Hét végére szerettem volna bevásárolni. Többek között csirke- aprólékot, szárnyat, zúzát, akartam venni, de ezek a boltban nem találhatók 18 óra után. Hatig dolgozom. Nekünk miért nem jut az olcsó árukból?” Ugyanebben a vásárlók könyvében olvashatjuk, hogy meglepően sokan hagyják pénztárcájukat a boltban, és a bejegyzések szerint nagyon köszönik, hogy hiánytalanul visszakapják a pénzüket. „Kifli, kakaó rendszerint csak 8 óra tájban érkezik az üzletbe ...” A másik csoport tagjai ugyanabban az időpontban végeztek szúrópróbaszerű ellenőrzést a Klapka úti 929-es ABC-ben, amelyet 1 éve avattak. A választék azóta is bőséges — kivéve a szárazárut, no és a kenyeret. A kirakott sima kenyér tegnapi sütésű, amíg el nem viszik az utolsó darabot is a vevők, bizony, nem teszik ki a raktárból a frisset, a meleget, a minőségit. Elvégre jövedelem-érdekeltségű arz üzlet. „A melós, reggel, lm más nincs, a tegnapit is elviszi. És elviszi az előre csomagolt kolbászt, hurkát is". Amire — ez alkalommal — potom 1,20 forinttal többet írtak mint kellene. A boltok előtt maszekok, zöldséget árulnak. A paradicsomot például 7 forinttal (0 drágábban veheti meg ittaz ember, mint a piacon, és drágábban mérik a többi zöldséget-gyümölcsöt is. (Az üzletben csak krumpli és hagyma van.) Két meglehetősen nagy forgalmú ABC-ben végzett vizsgálat alapján egy egész lakótelep ellátására vonatkozó általános következtetéseket levonni nem lehet. Legfeljebb jelzéseket rögzíthetünk. És ezek elsősorban az alapvető, illetve az olcsó élelmiszerek rendszeres árusítását sürgetik. Azt pedig kesernyésen írjuk le, amit az egyik eladó mondott, hogy érzékeltesse az itt élő emberek vásárlási szokásait. Véleménye szerint itt ugyanis jobbára „15 dekás” vevők élnek. Azaz mindenből csak 15 dekát vesznek. Tizenöt dekával pedig ' ugye nehéz számolni. Így gyakran előfordul, hog\r téved az eladó. De miért- mindig a vásárló. és soha nem a bolt rovására? Dcvald Hedvig esősöket, a felszabaduló terület egy részére növények kerülnek. Ily módon az 1981- ben még csökkenő szántóterület 1982-ben már megállapodott, majd 1983-ban 2000 hektáros növekedés következett be és ennél is nagyobb az idén; a május végi összesítés szerint 0000 hektárral nagyobb a szántó 1984-ben, mint egy évvel korábban volt. Növekvő szántóterület Parkban Az aggteleki tájvédelmi körzetben kisebb-nagyobb madáretetők százai találhatók. Igaz, mész - sze még az idő, amikor a madarak rákényszerülnek majd az etetőkre, de a terület gazdái már most nézegetik, s ba szükséges megjavítják az etetőket. Miskolci úttörő a fjordoknál Jelvények, prospektusok, színes ragasztólapok, plakátok borítják be az íróasztalt, ahogy János sorolja az élményeket; mutogatja idegenből hozott emlékeit. — Minden ország delegációja készített rövid ismertetőt hazájáról, és fényképet magukróL Ezek itt a kanadaiak, az amerikaiak, svédek, norvégok, dánok, japánok, franciák, mexikóiak, nyugatnémetek, olaszok __ G yere^cképek, gyermekkor zek munkái. Vidám rajzok, cím- és születésnapjegyzék. — Nagyon fiatal volt mindenki a táborban — sorolja Pintye János, aki ugyan már elsős a Kilián gimnáziumban, élményei még vissza viszik a 35. számú Altalanos Iskolába, ahol kiváló úttörőmunkát végzett, így került nemzetközi jutalomtáborba. — A legtöbb gyerek tizenkét éves volt, mi magyarok tizennégy. A tábor vezetője 21 év körül lehetett. Oslótól 1155 kilométerre van Tromsó, a fjordba nyúló város. Itt szervezett nemzetközi gyermektábort a CISV gyermekszervezet. ahová magyar gyerekek is eljutottak. az Üttörőszö vétség jutalmaként. Két budapesti lány, debreceni, és miskolci fiú alkotta a delegációt, amelyet tavasszal választottak ki a zánkai úttörőaktivisták táborának résztvevői közül Nyáron rövid csillebérci felkészítés, aztán Dánián keresztül érkeztek meg Norvégiába. — As iskolában híradós, krónikás voltam, szerveztük a híradós-rádiós szakkört, részt vettem az ünnepségeken. Nagyon szép volt & jutalmam. A tromsői táborban olyan érzésem volt a sokféle ország gyerekei között, mintha egy kicsit minden országba elmehettem volna, ahonnan ők jöttek. A mexikóiak mindenért sírtak, vagy nevettek, az amerikaiak minden tréfában benne voltak, a svédek csöndesek, a japánok tartózkodóak__A tábor n emzeti napjain ismerkedtünk elsősorban. Sorolja a programokat: pizsamában éneklés, hajókirándulás, tengerparti halászat, megnézték az éjíéfi rmJ pót és hógolyóztak, sok já-f- ték volt és sport. Ami különösen érdekes volt, az a cssu ládi hétvége. Egy-egy norvég családnál töltötték m szombat-vasárnapot. — Azt már a táborba* megszoktuk, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekek MagyarországróL Hol van, és, mi a fővárosa, azt tudták. A vendéglátó családnál pedig sokat kérdezgettek minket- sót, még politizáltunk fel Egész Tromsőből egyetlen ember járt nálunk. Akik vendégül láttak, azok pedig alig-alig akarták elhinni, hogy nincs nyomor nálunk és nincs éhezés. Erre mi csak azt tudtuk mondani, hát nézzenek ránk, úgy nézünk mi ki, mint akik éheznek? Azt tudták; hogy karikás ostor, csikós, gulasch, de semmi többet... — Ezeket a képeslapokat már ide, Miskolcra kaptam. Az egyik olasz kislánytól, és a norvég tanáromtól. — (köpeezi) Olyan boldog vagyok, hogy az égig érek! Azt se mondja nekem ezután senki, hogy a kutyaugatás nem hallatszik az égig. Mert akinek van füle a hallásra és van szeme a látásra, az még a fővárosban is felfigyel rá, mit bírál egy megyei lap. Ennyit a népi szólásokról. Azaz még egyet: senki sem lehet, próféta saját... pte- gyéjében. Mert írhatunk arról, hogy egy diósgyőri kis utcában hetek óta töksötét van. hogy még egy lámpa kéne közbiz'tonsági okokból is, az ÉMÁSZ és az illetékes tanácsi szerv nem akarja észrevenni. Testvérlapunkkal együtt annyi cikket írtunk már arról például, hogy a tapolcai és egyetemi útkereszteződés életveszélyes, sok ott a koccanás, közlekedési lámpa kellene. A lámpákat elosztó hivatal szobája bizonyára ezekkel a cikkekkel van kitapétázva. Nem sorolom tovább megyei pusztába kiáltott szavainkat. Most mégis: Hurrá! Az elmúlt hetekben írtam arról hogyan kell ügyesen kinyitni a gyufásóobozt, mi a titka a mindkét oldalán reklámmal ellátott doboznak. Nosztalgiával emlékeztem arra az időre, amikor a doboz alja sima tintakék volt. Hurrá! Az ember nem figyeli állandóan a gyuíásdobozát, de végül csak feltűnt, hogy egy mozdulat kevés a rágyújtáshoz, csüszkölni kell a szálat, míg lángra kap — vagy eltörik. Nocsak, veszem kezembe a dobozt. Újra foglalkozni kell most már a gyufával? Ekkor áradt el bennem a boldogság. A doboz alja tintakék. Ez nem lehet igaz! Lássuk mit reklámoz a íedölap. Olvasom: „Sicherheits Zünd- waren. VEB Zündwarenwer- ke. Riesa”. Ezért' erek az égig örömömben. Mert ugye nem történhetett más, mint a gyű-’ failletékesek elolvasták cikkünket, összeszidták a magyar gyufagyártókat, talán vitatkoztak is velük, s az eredmény az lett. hogy büntetésből most már importálunk olyan gyufát, amelynek egyértelműen tintakék a hátlapja. Azért nem bántam volna, ha konzultálnak velem is, mert így nem tudom, vajon mit adunk mi a külföldről behozott gyufáért cserébe. Továbbá meg kellett volna nézni azt is, hogy a külcsín pótolja-e a belbecs rosszabb minőségét. Végül egyetértek most már azzal is. hogy ezeknek az újságíróknak az isten sem tud kedvére tenni, mert az a mániájuk. hogy minden, amit az emberek használnak, tökéletes legyen. Most pedig két doboz van az asztalomon. de mivel sietek, abból gyújtok rá. amelyik azt reklámozza. hogy a Magyar Élettani Társaság XLIX. vándorgyűlése Szegeden lesz 1984-ben. A. L
