Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

ESZAI-MAG YARO RS ZAG 3 if969. sseptemSer 2.; rasőrnaj» I Szovielunió javaslatai a béke megérzésére Konsztantyin Csernyenko válasza a Pravdának - * Hol tart ma Vietnam? Korszakos küzdele A Ba Dinh tér első pillantásra meg­hökkentő látvány. A látogató, aki napok alatt hozzászokhat a vietnami főváros zsú­folt utcáihoz, alacsony házsoraihoz, köny- nyen rácsodálkozhat a Hanoi centrumá­ban levő tágas, beépítetlen, díszes, virá- gos-pálmafás térségre. A környéken kor­mányzati, követségi épületek sorakoznak, s itt rendezik a felvonulásokat, demonst­rációkat. Kiérve a jókora térre a Ho Shi Minh-mauzóleummal állunk szemben. Az 1969-ben elhunyt Ho apó nyughelyét nem­zeti tisztelet övezi, s a külföldi látogatók zöme sem mulasztja el leróni előtte ke­gyeletét. o AZ ORSZAGÉPÍTÉS LECKÉI A Ba Dinh tér azonban nemcsak tu­risztikai szempontból jelentős, hanem ko­moly történelmi emlékeket is őriz. Itt tartották 1945. szeptember 2-án azt a milliós, forró hangulatú nagygyűlést, ame­lyen Ho Shi Minh felolvasta a Függet­lenségi Nyilatkozatot. Az ünnepélyes ak­tus hosszú, hősies küzdelem betetőzése volt. A francia, majd japán gyarmatosí­tókkal vívott harc évei után a II. világ­háború vége Vietnamban is felvillantotta az önrendelkezés megszerzésének lehető­ségét. 1945 augusztusában futótűzszerűen robbantak ki a megmozdulások. Indokína Kommunista Pártjának, a Vietnami Kom­munista Párt elődjének kongresszusa az általános felkelés mellett döntött, amely napok alatt végigsöpört az országon. Ha­noit sem hagyva ki. A hónap végére le­mondott trónjáról Bao Dai császár. A Nemzeti Felszabadító Bizottság ideiglenes forradalmi kormánnyá alakult át. Ilyen előzmények után került sor szeptember 2-án a történelmi jelentőségű esemény­re: szabad, független államként megszü­letett a Vietnami Demokratikus Köztár­saság. Mindennek immár 39 esztendeje. Az év­forduló tehát nem kerek, mégis — mint minden szeptemberben — alkalmat ad a számvetésre, a vissza- és előretekintésre. Igaz, a mérlegkészítés a távol-keleti ál­lamban ritkábban nyúlik vissza négy év­tizednyire. Sőt, a beszélgetőpartnerek nem viszonyítanak mindig az 1975-ös győze­lemhez, az északi és déli országrész egye­sítésének periódusához sem. Annál gyak­rabban fordul elő, hogy a külföldi újság­író hanoi beszélgetéseiben az évtized- fordulót, a 70-es évek utolsó szakaszát használják kiindulópontként a magyará­zatokhoz, amikor Vietnam jelenlegi hely­zetéről, gondjairól, eredményeiről esik szó. A helyi megfigyelők ugyanis, épp­úgy, mint a külhoni szakértők, szinte egy­behangzóan vallják, hogy ekkor, tehát a 70-es évek végén az országnak súlyos vál­sághelyzettel kellett szembenéznie. Ad­digra bebizonyosodott, hogy a fegyver­rel kivívott siker önmagában kevés az előrelépéshez. Meg kellett tanulni a hely­reállítás és az országépítés leckéit, meg kellett birkóznia a társadalomátalakítás semmivel sem könnyebb feladataival. • AZ ÖSZTÖNZÉS MÓDSZEREI A tanulás, a küzdelem ezen új terüle­tein — képletesen szólva — meg kellett fizetni a tanulópénzt is. Hanoiban fel kel­lett. hogy ismerjék: a vietnami kommu­nisták 1976-os IV. kongresszusának célki­tűzései túlfeszítettek, túl optimisták vol­tak. A szétzilált gazdaság, a természeti, katasztrófák, a gyorsan növekvő népes­ség nyomása olyan kihívást jelentett, amelyre a hanoi vezetés az elmúlt évek­ben a korábbinál rugalmasabb és kétség­kívül realistább politikával igyekszik vá­laszolni. A kulcskérdés napjainkban változatla­nul a lakosság életszínvonalának ügye, elsősorban az élelmiszerhiány leküzdése. Ezt, az alapvető szükségletek kielégítését helyezte a teendők listáján az első helyre a VKP legutóbbi, 1982-es, V. kongresz- szusa is. E fórumon — csakúgy, mint azóta több fontos tanácskozáson — körvo­nalazták a gazdasági struktúraváltás vég­rehajtásához, a mezőgazdaság felfuttatá­sához, a falusi lakosság termelőkedvének növeléséhez szükséges gazdaságirányítási módszereket. Az irányváltás lényege, hogy a parasztcsaládok új, ösztönzőbb feltéte­lekkel köthetnek szerződést: az előre meg­Vietnam eiső számú feladata változatlanul az élelmiszer-termelés növelése. Ma még nagy­részt kézzel történik a rizs palántázása, az asszonyok naphosszat vízben állva végzik a megerőltető munkát. állapított, s több évre rögzített kvóta be­szolgáltatása után szabadon rendelkezhet­nek a többlettel. A szakértők jórészt e szerződési rend­szerhez kötik az elmúlt évek fellendülé­sét. A népélelmezésben ma is alapvető rizs termelése három éve átlag egy-egy millió tonnával nőtt, s jelenleg 17 millió tonna körül jár. Ezzel Vietnam, tavaly nagyjából elérte az önellátás szintjét, s nem szorul gabonabehozatalra — bár tény, hogy a fejadagok továbbra is meg­lehetősen alacsonyak. • TEENDŐK SORA Történtek persze más intézkedések Is. Visszafogták a korábbi túl magas térv- számokat. Terjedőben van az ipari üze­mekben az ösztönzőbb fizetés rendszere. A szorító infláció letörése érdekében rög­zítették a szabadpiaci árak felső határát. A társadalmi feszültségeket enyhítendő, fokozottan ellenőrzik a kistermelőket, kis­kereskedőket. Az érvényben levő tervek szerint másfél millió embert irányítanak át új mezőgazdasági övezetekbe. Az ed­dig megmüveletlen régiók termővé tétele egyben a még mindig jelenlevő munka­nélküliek foglalkoztatására is lehetőséget ad. A felsorolt néhány probléma is jelzi ta­lán: Vietnamban alig érvényesek a ná­lunk, Közép-Európában fnegszokott kate­góriák, fogalmak, egész mások a felada­tok. Fel kell számolni az északi és déli országrész közti különbségeket, befejezni a földreformot és megtalálni a szövetke­zetesítés helyes módszereit az egykori Dél-Vietnamban. Hatékony beavatkozással csökkenteni kell a jelenleg évi 2,5 száza­lék körüli, ázsiai léptékkel is magas nép- szaporulatot, kielégíteni az iparcikk-ke­resletet, bővíteni az egészségügyi és ok­tatási hálózatot, úrrá lenni a gátió köz­lekedési és szállítási nehézségeken. Az alapanyaghiány és az áramkimaradások leküzdésével növelni kell az ipari terme­lést. S végül, de nem utolsósorban az el­kerülhetetlen szemléletváltoztatás terjesz­tésével nevelni az embereket, tudatosítani az irányváltás parancsoló voltát. Irdatlan, korszakos küzdelmet követelő teendők sora gz. Jelzi, hogy a szocialista átalakulás sok évtizedes megfeszített munkát igényei a távoli baráti ország né­pétől. A természeti csapások sorozatára, tájfunokra, pusztító árvizekre emlékez­tetve tegyük hozzá: sokáig még az idő­járás kegyére is rászorulnak. Ám a • kö­rülmények, a kiindulópont ismeretében az alapok lerakását, a lassú előrehaladást is történelmi sikerként kell értékelni. Szegő Gábor Marjai József befejezte pekingi tárgyalásait Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a kormány Gazdasági Bizottsá­gának elnöke befejezte hiva­talos látogatását a Kínai Népköztársaságban. Látogatása során fogadta Csao Ce-jang, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke és Jao Ji-lin. a KKP Poli­tikai Bizottságának póttag­ja. a KB titkára, miniszter­ei nök-helyettes. A Miniszter- tanács elnökhelyettese Pe- kingben Li Penggel, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának alelnökével folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon részlete­sen és tárgyszerűen értékel­ték a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tu­dományos együttműködés helyzetét, és kijelölték a so­ron következő feladatokat. A látogatás alkalmával került sor a magyar—kínai műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság 23. ülésszaká­ra. Marjai József szombaton elutazott Pekingből. A Szovjetunió a komoly és konkrét tárgyalások hi­ve, s e szemszögből ítéli meg a közte és az Egyesült Ál­lamok jelenlegi kormányza­ta közötti kérdések megol­dását. Nagy horderejű poli­tikai kérdésekről folytatandó párbeszéd és tárgyalás ér­tendő ezalatt olyan kérdé­sekről, amelyektől az em­beriség sorsa függ. Bennün­ket nem kell meggyőzni e párbeszéd hasznosságáról. Ezt hangsúlyozta Konsztan­tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke a Pravda 1 kérdéseire adott válaszában. Washingtonban sajnos e tárgyalásokat másképpen ke­zelik. Például a hadászati és közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverzet korlátozása és csökkentése kérdésében Wa­shington több mint egy éven át minden ürügyet megra­gadott arra, hogy kitérjen a tárgyalások elől. Ezt az időt arra használta fel, hogy újabb széles körű katonai programok megvalósításához lásson hozzá — mutat rá Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára vá­laszában kitér arra is, hogy Washington tárgyalási kész­ségről beszél az űrfegyver­kezés kérdésében, sőt úgy fogalmaz, hogy delegációt is küld Bécsbe. Valójában az űrfegyverkezés megakadá­lyozását az Egyesült Államok kormányzata nem akarja. Szándékai arra irányulnak, hogy a világközvélemény előtt igazolja kozmikus fegy­verkezési terveinek megvaló­sítását. Éppen emiatt nem kapott pozitív választ ame­rikai részről a szovjet tár­gyalási javaslati Az ameri­kai fél a tárgyalás céljai­nak megvitatásakor minde­nekelőtt e tárgyalások téma­körének megváltoztatására törekedett. A Szovjeftmiő azt javasol­ja, hogy zárják ki a fegy­verkezési verseny világűrre való kiterjedésének lehető­ségét; teljesen mondjanak íe a kozmikus támadóeszközök­ről, így a műholdelhárító fegyverekről is. Vagyis, hogy ne érje háborús fenyegetés a Földet a világűrből, a vi­lágűrt a Földről és a világ­űrből. Legelső lépésként a Szovjetunió azt javasolja, hogy a tárgyalások megkez­désével egyidejűleg kölcsö­nösen fagyasszák be a koz­mikus támadórendszerek ki­próbálását és hadrendbe ál­lítását. Egy ilyen megállapodás nemcsak, hogy elejét venné a kozmikus fegyverkezési hajszának, hanem elősegíte­né más stratégiai fegyverze­tek korlátozása és csökken­tése kérdésének megoldását is — hangoztatta Konsztan­tyin Csernyenko. A republikánus párt kong­resszusán elhangzott beszé­dekből, az ott elfogadott vá­lasztási programból követ­keztetni lehet arra, hogy mi­ként tekint a világra az Egyesült Államok . jelenlegi kormányzata, milyenek a szándékai, s meg kell mon­danom, hogy benyomásaink lehangolóak — állapítja meg az SZKP KB főtitkára. Míg a népek holnapjukat féltve felelősségtől áthatott politikát várnak el a kor­mányoktól, amely a nemzet­közi béke megerősítését szol­gálja és elősegíti a fegyver­kezési hajsza radikális kor­látozását és megszüntetését, a válsággócok felszámolását — Washingtonban a katonai erő durva alkalmazásának szándékát hangoztatják. Wa­shingtonban egyszerűen el­veszítik realitásérzéküket. A világ radikális módon meg­változott — hangoztatja Konsztantyin Csernyenko. A problémák erővel nem oldhatók meg. Mások kárára a saját biztonság nem nö­velhető. Téves manapság az olyan számítgatás, hogy ka­tonai fölényre lehet szert ten­ni egy remélt nukleáris hábo­rús győzelemmel. Ismétlem, a Szovjetunió maga nem tö­rekszik katonai fölényre má­sok felett, de nem enged meg fölényt maga felett sem. El kell ismerni azt a tényt, hogy a mi két államunk csakis egyenlő félként kezel­heti egymást a másik törvé­nyes érdekeinek figyelembe­vételével. Ennek nincs ész­szerű alternatívája — szö­gezte le Csernyenko. Konsztantyin Csernyenko a Pravdának adott válaszá­ban újfent hitet tett amel­lett, hogy a konfliktusokat békés eszközökkel kell ren­dezni az érdekelt felek ál­láspontjának figyelembevéte­lével a nemzetközi bizton­ság megszilárdításának cél­ját szem előtt tartva. Az SZKP KB főtitkára pél­daként említi a közel-keleti helyzetet. Az ottani esemé­nyek megmutatták, hogy a béke nem teremthető meg különállóikkal és még ke­vésbé katonai beavatkozás­sal. A térségben gyökeres ja­vulás csakis minden érdekelt fél közös erőfeszítésével ér­hető el. Ebből indul ki a közel-keleti békés rendezésre irányuló szovjet tervezet i®. A genfi tárgyalásokra visz- sza tekintve Csernyenko ki­fejtette: az Egyesült Álla­mok képviselői korántsem építő szándékkal érkeztek oda, hanem olyan megoldást szerettek volna elérni, ami az Egyesült Államoknak ka­tonai fölényt biztosított vol­na a Szovjetunió felett. Csak­is az egyenlőség és a felek egyenlő biztonsága elvének szigorú betartásával lehet ko­moly és eredményes tárgya­lásokat folytatni. Az veze­tett a genfi tárgyalások meg­szakadásához. hogy Washing­ton megtagadta ezt az elveti Túlságosan sok olyan kér­dés van napjainkban, amely megvitatásra és megoldásra vár. És meg is kell oldani azokat. Határozottan meg akarom erősíteni készségün­ket a párbeszédre, a tisztes­séges és komoly tárgyalások­ra, amelyek olyan megálla­podások létrehozását eredmé­nyezik, olyanokat, amelyek figyelembe veszik minden or­szág és nép biztonságának érdekeit. Mi így értelmezzük a párbeszédet — fejezte be Konsztantyin Csernyenko, a moszkvai Pravdának adott válaszát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Nguyen Huu Tho-t, a VSZK Nemzetgyűlésének elnökét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Szoli­daritási Bizottság, az Országos Béketanács és a Magyar Nők ' Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte vietnami part­nerszervezetét. Magyar vezetők üdvözlő távirata a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkaimábél te Duón elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának, Truong Chinh elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, Pham Van Dong elvtórsnak, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsa elnökének Hanoi Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárl Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa, dolgozó népünk ne­vében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önök­nek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának, Miniszterta­nácsának, a baráti vietnami népnek. A magyar kommunisták, népünk őszintén üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a vietnami nép kommunista pártja ve­zetésivel a társadalom és a gazdaság szocialista átalakításában elért. Változatlanul szolidárisak vagyunk azzal a harccal, amelyet e vívmányok megvédéséért és megszilárdításáért folytat. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Vietnami Szocialista Köz­társaság külpolitikai törekvéseit, és kezdeményezéseit, amelyek Délkelet-Ázsia békéjének és biztonságának erősítésére, a térség országai közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítá­sára irányúinak. Méggyóződésünk, hogy pártjaink, országaink és népeink ba­rátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus és az inter­nacionalizmus elvei alapján tovább erősödik a szocializmus, a haladás és a béke ügyének javára. Nemzeti ünneoük alkalmából további sikereket kívánunk Önök­nek, a vietnami népnek, a pártjuk V. kongresszusán elfogadott célkitűzések megvalósításához, hazájuk felvirágoztatása érdeké­ben kifejtett felelősségteljes tevékenységükhöz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents