Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-18 / 219. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 TW4, M*ptomb«r Ti.. k<KW Észrevételek cikkünkre Az át nem vett karfiolról A ti a it $/. (tis 9-i s/ámunkban Eladtunk 40 mázsa karfiolt címmel riportot közöltünk egy ólchértói őstermelő és a me- u>ei Zöldért konfliktusáról. Az történt, hogy a vállalat a végső esetben i el kínál t :»0 filléres kilónkénti áron sem vette át szerződő partnerétól az árul. A karfiol végül is — szer­kesztőségünk közreműködésével — 5 forintos áron kelt el a megy ci kórh á zban. Riportunkra nagyon sok észrevétel érkezett. Pár nap múl­va levelet kaptunk a Zöldért igazgatójától: „Cikkükkel kap­csolatban szíves tájékoztatásukra közlöm, hogy az ügyben vizsgálatot rendeltem cl. A vizsgalat befejezése után. annak eredményéről szerkesztőségüket tájékoztatni fogom.*’ Mi úgy gondoltuk, megvárjuk a vizsgálat eredményét, és csak annak közzététele után közöljük olvasóink leveleit. Ám mivel azóta több mint egy hónap telt el. és a várt tájékoz­tatás nem érkezett meg, ezúttal idézünk olvasóink levelei­ből. KÖLTSÉGET TAKARÍTOTTUNK MEG „Szabadságom alatt az Eszak-Magyarország című na­pilapban megjelent cikkből értesültem 40 mázsa karfi­olnak élelmezési osztályunk által történt átvételéről. Sza­badságom letelte után a kar­fiol felhasználáséról tájéko­zódtam. Megállapítottam, hogy a teljes mennyiség a kórházban beteg- és alkal­mazotti étkezésben felhasz­nálásra. illetőleg tartósítás­ra került. Esetleges félreértések el­kerülése érdekében: a kar­fiol megfelelő minőségű volt, helegeinkkel és dolgozóink­kal nem »takarmányminősé­gű'“ karfiolt étkeztetünk. Az átvett karfiol összességében megfelelt a Zöldért által ko­rábban szállított II. os/.tál.vű karfiol minőségének. A ma­gántermelőtől átvett karfiol­ból készült ételt magam is többször fogyasztottam. Kiss Mihály élelmezési osztályvezető a teljes meny- nyiségű karfiol átvételével, felhasználásával és tartósítá­sával több mint 40 ezer fo­rint nyersanyagköltséget ta­karított meg az intézetnek. Emiatt es közvetlen, gyors, emberséges intézkedéséért 4 ezer forint rendkívüli juta­lomban részesítettem” — kaptuk a tájékoztatást dr. Molnár Györgytől, a megyei kórház főigazgató főorvosá­tól. AZ OK: AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG „Érdeklődéssel es felhábo­rodással olvastam lapjukban a cikket a 40 mázsa karfiol­ról, illetve Minya György kálváriájáról a Zöldértnél. Megjegyezni kívánóin, hogy ha feleségem elkísérem pia­ci bevásárló útjára, bizony keserű szájízzel térek haza — az átlagember zsebéhez drága, az alapveid zöldsé­gek szuperárai láttán. Az e.set is azt bizonyítja, mintha a Zöldért dolgozói­nak egyáltalán nem volna érdeke a zöldség- és gyü­mölcsárak leszorítása, az ol­csó áruk forgalmazása, mert a forgalmazott érlék után kapjak bérüket. (Anyagi ér­dekeltség!) Tehát nem érde­kük. hogy a piac telített le­gyen. A cikk megjelenése elölt pár nappal a Húsipari Tröszt vezérigazgatója is ha­sonló értelemben nyilatko­zott a Népszabadságnak az ün. olcsó árfekvésű hentes­árukkal kapcsolatban. Augusztus lü-én a hús- boltban. a piacon és a ke­nyeres előtt az emberek fel­háborodottan emlegették a Zöldért magatartását. Jogo­san ! Okulhatnak az illetékesek az esetből. Remélem, levon­ják a megfelelő tanulságot, hogy a jövőben ilyen, a ter­melő és vásárló érdekeit sér­tő »üzlet« ne fordulhasson elő” — írja Dudás József miskolci olvasónk. NE ADJUK FÖL A REMÉNYT! „Őszinte együttérzéssel kí­sértem figyelemmel a szomo­rúan érdekes történetet, mi­vel jómagam is csak néhány héttel előbb éltem át 8—10 mázsányi karfiolom tragé­diáját. Első szedésre másfél mázsát sikerült értékest te­A Lenin Kohászati Művek vezetőinek döntése alapján tavaly hoztak létre a mar­ketingirodát, melynek fő feladata a piaci igények fel­mérése. elemzése, a reklám­os propagandatevékenység irányítása. Az iroda munká­ja nagymértékben járult nünk — jő áron — aztán a többi nem kellett. Szerződő felem kijelentette, nem viszi el. mert nem tudja eladni. Fünek-fának adtuk ingyen, ajánlják másoknak is. Elad­tunk így újabb másfél má­zsái. ám a többi tönkre­ment. kivirágzóit. Rendkívül sajnálom Mi­nya György kistermelő tár­samat. ezt a szorgalmas fia­talembert, aki kezdő létere nagy lába vágta a fejszéjét — nem könnyű ugyanis nyá­ron karfiolt termeszteni — és a siker küszöbén óriási kudarc érte.. Nemcsak a füstbe ment 30 ezer forintot, hanem az elveszített hitet tartom nagy veszteségnek. Soha többe nem fog zöldsé­get termeszteni — nyilat­kozta. Sajnos, nem ö az. egyetlen, aki a kereskede­lemnél ért kudarcból ezt a következtetest vonja le. Joggal merül fel a kérdés: szükségszerű-e, hogy Minya György és meg sok társunk kiábrándultán abbahagyja ál­dásos termelői tevékenysé­gét. Ha a kereskedelem a továbbiakban is így viszo­nyul a, termelőkhöz, akkor igen. Dehát akkor mi kerül az ország asztalára? Es mi­lyen áron? Kisebb kínálat, nagyobb kereslet: még ma­gasabb piaci árak. Az én optimizmusomat meg nem rombolták le a ku­darcaim, hiszem,1 hogy meg fog változni a zöldsegkeres- kedelem mai gyakorlata. Mindenekelőtt a szemlelet megváltoztatására kell töre­kedni — bár ez a legnehe­zebb. De: ismerek olyan áfész-elnököt, aki kereslet hiányában is inkább átveszi a jó árul, mintsem hogy el­vegye a termelő kedvét. Remélem, elobb-utóbb ren­deződnek az ügyek és azt tanácsolom Minya György­nek, ne adja föl a reményt. Lássa be, nemcsak részvét- len, hanem segítőkész embe­rekkel is találkozott” — írja többek között hosszú levelé­ben dr. Virág Ernő, lapunk szikszói olvasója. hozzá például ahhoz, bngv a vállalal az utóbbi időszak­ban sikerrel szerepelt a kü­lönböző vásárokon. Nem kis része van abban is. hogy a gyár export- és belföldi ren­delése az év végéig, de már a következő év első hónap­jaira is biztosított. A marketingiroda haszna Humánus kisiparosok Magyarországon több ezer­re tehető azoknak a fiata­loknak a száma, akik hát­rányos családi helyzetük, vagy örökletes problémák miatt, szervi okokból szelle­mi vagy fizikai munka te­rén nem képesek felvenni a versenyt azonos korú társa­ikkal az iskolában, s később az életben. Közéjük sorol­hatók az úgynevezett eny­hébb esetek is: az iskola érettséget hatodik életévük­re el nem érők, a többszöri évismétlők, a beszédhibások is. Ezek a fejlődésben elma­radott diákok a kisegítő is­kolákban tanulnak hatodik osztályos korukig, s a to­vábbi két Iskolaévet felnőtt­ként fejezik be. Mivel a szakmunkásképző iskolákba csak az általános iskola be­fejezése után jelentkezhet­nek. sokan elkallódnak kö­zülük. Jo esetben seged- vagy betanított munkások lesznek, rosszabb esetben •«diódnak munkahelyről munkahelyre, alkalmi mun­kákból élnek. Az ifjúságról szóló 1971. IV. törvény is foglalkozik a testi és az értelmi fogyaté­kos, valamint a csökkent munkaképességű fiatalok tár­sadalmi bei 1 leszkedésonek kérdésével, m u n ka képessé­gük fejlesztésével, összhang­ban a megfelelő munkalehe­tőségek megteremtésével. Több megyében (Pest. Szol­nok. Szabolcs, Borsodi a ki­segítő iskolák hetedik-nyol­cadik osztályos (úgynevezett továbbképző tagozat) tanuló­it vállalatokhoz, szövetkeze­tekhez küldték szakmai gya­korlatra. Nyíregyházán az 1978—77- es tanévben fogadták elő­ször e gyerekeket. Kísérlet­képpen az idén, az. ország­ban itt először, kisiparosok­hoz is kihelyeztek tanuló­kat. Az ötlet megvalósításá­ban a humánus megfontolá­sok mellett a kényszerűség is vezérelte * Kisiparosok Országos Szervezetét, mivel a megye iparosai krónikus t a n u ló h i a n y ra panaszkodtak. A kiegészítő iskolások inten­zivebb bevonásával, a szak­munkástanuló-létszámot meg­duplázhatnák a jövőben. A kísérlet szorgalmazója Nagyfő Gábor, a KIO.SZ me­gyei középszervezet titkára tájékoztatott a kezdeménye­zésről : — A tanulónevelésre ér­demes mesterek sorából a legt ürel ölesebbeket vá lasz- lottuk. akik a lassúbb felló- gású gyerekek oktatására is alkalmasak. Szobafestők, kár­pitosok . .. Kísérletünk egyik fő célja, hogy, a gyerekek megbarátkozzanak az álta­luk választott mesterséggel, s ha megállják helyüket a két év alatt, egyenesen foly­tathatják tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolában. Néhány kivételtől eltekint­ve, tisztelettudó, szólőgadó, igyekvő, szorgalmas tanítvá­nyoknak bizonyulnak. Magiár Mezőpanel­elemekből A gabonaprograrn kefebé­ben, világbanki hitelből rend­kívül gyors ütemben épül a bocsi Haladás Tsz új, 2400 négyzetméteres, több száz va­gon gabona tárolására al­kalmas magtára. A képen: daru emeli helyükre o Me- zópanel-elemeket. (fotó: Sz. Gf.) Szolgáltatás és szolgálat • AKNC MUNKÁT ÉS MUNKAERŐT TALALNAK • HUMAN SZOLGALTATAS, HA VAN RA IGÉNY Húsz borsodi vállalat kö­zel négyezer szakmunkás, magasan kvalifikált szak­ember biztosításához, „fel­kutatásához” kérte az idei év első felében a Miskolci Munkaügyi Szolgáltató Iroda segítséget. Hogy az igények­nek csak elenyésző részét si­került kielégíteni, az nem az. iroda dolgozóin múlott, mert napjainkban a munkaeröga*- rialkodás területen, azon a bi­zonyos ..munkaerőpiacon” le­het lemérni egy szólásmon­dás i gazát. a mely azt mntja: „a sok is lehet kevés!”. A munkaügyi szolgáltatók Sze­mére utcai irodáját. — az egyik leglátogatottabb köz­intézménnyé váló — több mint háromezren keresték fel. akik valamilyen munka­kor betöltésére jelentkeztek, illetve új munkahely bizto­sítását kel ték. Azonban »trug az üzemek. , vállalatok első­sorban .szakmunkásokat, esz­tergályosokat. lakatosokat, kőműveseket keresnek, addig a munkahelyet „igénylők” többségé segédmunkás, beta­nított munkás, illetve negy­ven százalékuk na« fgwfcai munkáit keres. Túl akarnak lépni a közvetítése* Váraljét Kttro+f, a Kwi­toa-iigyi Szolgá Hatte l-roda igaz­gatóhelyettese a legínssebé statisztika segítségéveit mond­ja, hogy a második fél e*r eddig eltelt két hónapi* so­rán sem változott lényegesen a helyzet. Az 1988—84-es is­kolai év befejezése »«an, is­mét sok gimnáziumot vég­zett és tiovább nem tanuló lány keres könnyebb, admi­nisztrációs jellegű munkát. S esek nem ez a helyzet » A tanulók szülői hozzá,tá­blással napi nyolc órát dol­gozhatnak, havonta összesen kilencven munkaórát. A mesterek egyéni megítélésük szerint jutalmazhatják, dí­jazhatják a kiemelkedő tel­jesítményt. igyekezetét. Tár­sadalmi ösztöndíj bevezeté­sét is tervezik. A kisiparosok érdeklődé­sére jellemző, hogy már az első hetek után eserépkály- hás és bádogos szakmában is várják a jelentkezőket es kőműves-, tetőfedő-jelölteket is keresnek az iskolások kö­reben. — Eddig csak a megye üzemei, szövetkezetei kértek tőlünk tanulókat gyakorlati munkára — mondta Tárnái Ottó iskolaigazgató. — A fog­lalkozásokra járók nyolcvan százalékát felvettek a szak­munkásképző intézetek nap­pali tagozatára. Az új kí­sérlettől meg több eredményt várok, hiszen a kisiparosok műhelyeiben sokkal több az idő a szakma megismerteté­sére. Kevesebben dolgoznak egy helyen, többet törődhet­nek a gyerekekkel a sokol­dalú mesteremberek. több mini ezer munkahelyet, munkát kereső női munka- vallalo eseteben is. Csakhogy kévés az ügyviteli munka­hely. Tehát munkaerő-tarta­lék. munkáskéz van a me­gyében. azonban a kereslet csak elenyésző mértékben ..találkozik” a kínálattal. Akad ugyan néhány olyan karton, amely azt bizonyít­ja: jó szaktudású, több szak­mával rendelkező állította ki Olyan ember, aki jelen­leg« munkahelyén is jól ke­res. azonban még kedve­zőbb lehetőseget keres: kül­földi munkát, vagy olya« másik üzemet, ahol meg jobb anyagi megbecsülés. — Természetesen eéfrnik és fekadatiHvk tovább keres­ni a megoldáshoz vezető uta­kat — mondja Váraljai Ká­roly. — Éppen ezei-t inon riogatjuk a velünk szerződé­ses vwszonvöon allo vállala­tok vezetőinek: megfelelő igény és támogatás eseten a közvetítés mellett válla­lunk. megszervezünk képzést, átképzést m. T-ervezgetese- znk alaptan »gr érezzük, en­nek megvan a reális lehető­sége es Wine haszna is, el­sősorban a sza kmunkáéi őt kereső vállalatok szempont­jából. Hiszen a mi célunk elsősorban a szolga Matas, •ena » augyobb húszon. Az a bizonyos humán szolgá Hatás... A megyei munkaügyi szol­gálati iroda mindössze tíz- fős. lelkes gardája nemcsak szavakkal bizonygatja, hogy munkájuk, vállalkozásuk több mint kereseti lehető­ség Ok tizen nemcsak szol­gáltatnak. hanem szolgálnak is, méghozzá önzetlenül. Ilyen terület az. a bizonyos hu­man azolgáhatas. amellyel a« iroda országos hírnevet *s kivívott magának. Budapest után Borsod -A bad j- Zemp­lén megyében kezdődött meg a humán szolgálat, ami azt jelenti, hogy a miskolci iro­da dolgozói idős. beteg, szo­ciális gondozásra, midenna- pi segítségre szorulóknak minden térítés nélkül keres olyan becsületes. Segítőkész embereket, akik lehetőleg csekély el lenszolgáltatásért eljárnak az. idős beteg em­berekhez. bevásárolnak, ki­takarítanak. ebédet visznek. Az elképzelés, az indulás biztató volt. Néhány hét le­forgása alatt több mint há­romszáz diák, fiatalabb, idö­A Csepeli Vasműben rövi­desen új termék, a kismére­tű radiátor sorozatgyártását kezdik meg, mégpedig a kü­lönféle csövek előállításánál keletkező hulladekanyag fel- haeanálasavai. A kis rachá­sebto nő. fiatal házaspár je. lentkezett. Viszont a íéiszs- zat sem haladja meg azok száma, »kik azt a bizonyos másik olda-H képviselik. Mi­ért!? — Szerintiünk több oka van. — mondj« az. igazgs- löhelvettes — Az egyik, hogy nem elég nvili és sok- i«étü a propaganda. A má­sik. hogy nem eleg szerve­zett meg a rászorultak liven jellegű segítésének farsaoaű na, hivatalos szervezése A szolgálat haszna A munkaügyi iroda ♦öi nem szívesen mar aszúé­nak el senkit. Véleményünk szerint az. egesusegügyj »«- lezmenyetc. a társadalmi szer­vezetek : — Vöröskereszt. Ha­zafias Népfront — e letHV- tevben többet tehet nettet. Nem artéria a szoígatt-atásí népszerűsíteni például a Koe- zeti orvosi rendelőkben Az­után: jo lenne, ha a tana csók­ba n az egészségügy: o»zsa- lvok minden varosban pon­tosan ismernek, kik a se­gítségre szőrű tok. s így * szolgálati Kocka konkrét ja­vaslatokkal fogadhatná a hu­man munkára vállalkozókat, or sokat segíthetnének kör­zeteikben például a tanács­tagok is. ha jeleznek: hol es hány idős, magateheterieai ember vár segítséget A munkaügyi szoigáiái haszna, elet képessege to­vábbfejlesztésének fontossá­ga vitathatatlan, hiszen a megyében tiz ember, néhány irodahelyiségben, egyetlen személyi számítógép segítsé­gével évente közel tízezer adatot tárol, egyeztet, üzen, telefonál. Segítségükkel sok vállalat talál munkaerőt és sok munkaerő vállalatot. A legeredményesebb terület a megye, az ország különböző mezőgazdasági üzemeinek nyújtott segítség. Az idei ev első felében több mim sycéc- száz dolgozót biztosítottak a paksi, a bodrogközi es mas állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek részére: de elé­gedettek az irodával szerző­déses viszonyban allo ipar: nagyüzemek is. Egy azon­ban bizonyos: nem lenne ha­szontalan dolog továbblép­ni. A szakma nélküli erettsé- gizettekkel szakmát taníttat ni. Ennek szervezését tekin tik fontos teendőnek a Mun­kaügyi Szolgáltató Iroda dol­gozói. Bmvs* Sander torok iránt egyre nagyobb« kereslet, különösen a csalá­di házat építők körében, s a kereskedelem mindeddig nem tudta folyamatosa« ki­elégíteni az igényeket Radiátorok családi házakba

Next

/
Thumbnails
Contents