Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
19S4. augusztus 7., kedd Negyven éve történt Kádár János, az Illegális párt titkáraként. „Az ötéves háború és a tizenegy éves náci rémuralom végéhez közeledik. Magyarok! Ne kövessük a fasizmust a gyalázat és a pusztulás útján!... A németek hanyatt-homlok menekülnek a frontokon és maguk helyett rosszul felszerelt honvédőink százezreit hajtanák a Vörös Hadsereg ellen, a biztos pusztulásba. Ebben a súlyos helyzetben a demokratikus pártok szövetsége, a Magyar Front cselekvésre szólítja a nemzetet!... A veszély órájában a Magyar Front harcba hív minden magyart, bárhol is állt, bármit is tett eddig”. Ezek a drámai sorok röpcédulákon jelentek meg szerte az országban, 40 esztendeje, ezekben az augusztusi napokban. Az aláíró az a Magyar Front voit, amely alig két hónapja, 1944. júniusában alakult meg az antifasiszta demokratikus erők összefogása révén. Ideológiai, szellemi vezetője az akkor Békepárt nevet viselő kommunista párt volt, a nemzet, egyetlen olyan következetes ereje, amely nemcsak a kibontakozás útját volt képes fölvázolni, hanem cselekvési programot nyújtott a jövőre nézve is. Mindennek alapjául azt a széleskörű nemzeti összefogást tekintette én hirdette, amely mind a mai napig pártunk politikájának — a megváltozott viszony között is — alapvető jellemzője. A most 40 éve megjelent röpcédulákból, a Magyar Front cípiű illegális lap számaiból mindenütt ez az átütő gondolat csendül ki. Azzal a nagy történelmi felelősséggel, amelyet a kommunisták és a velük szövetséges erők éreztek, viseltek ebben a sorsdöntő időszakban. Következetesen figyelmeztettek a Magyar Front felhívásai arra, hogy elérkezett a kedvező időpont a németek elűzésére és megérettek szabadság- harcunk elindításának belső feltételei. „A magyar nép egészében szemben állt azzal a rendszerrel, amelynek programja nem a béke, hanem az idegen érdekekért folyó háborúk folytatása, újabb véráldozatok és mérhetetlen szenvedés” — olvashatjuk egy korabeli felhívásban, amely egyebek között még ezt írja: „Az egész népet összefogja a békevágy és egy olyan demokratikus Ma- gyárország megteremtésének vágya, amely jogokat és tisztességes megélhetést biztosít a dolgozóknak, és amely kis- és nagy szomszédaival egyaránt békességben él. A magyar nép tudja, hogy ezt számára csak független és szabad haza biztosíthatja”. Augusztus 15-én a Magyar Front a honvédtisztekhez fordult felhívással abból az alkalomból, hogy aznap az angol, amerikai és francia csapatok sikeres partraszállást hajtottak végre Marseille és Nizza között. „Cselekednünk kell, amíg nem késő! — hívták fel a tisztikart a röpcédulán —. Az előkészítő munkát már ma meg kell kezdeni. Támogassátok a.nemzeti ellenállás harcosait. Juttassátok fegyverhez, lőszerhez, robbanóanyaghoz, egyenruhához őket. A bujdosóknak adjatok szállást, mindennemű segítséget... Az országmentés vár ma a tisztikarra. Teljesítsétek ezt! A szabad, független és demokratikus Magyar- országnak szüksége lesz erős honvédségre, jól képzett tisztikarra”. Mint tudjuk: később meg is alakult az illegális katonai Felszabadítási Bizottság és működött a Kommunista Párt Katonai Bizottsága is, máríiráldozatokal hozva az ügyért. Ám az erős demokratikus honvédség csak később szerveződött. Abban az időben ugyan, amikor hazánk egy része még a hitleristák és a nyilasok elnyomása alatt szenvedett, mégis eléggé megkésve. Az okok közismertek, aminthogy az egyik korabeli felhívás is rámutat erre: „A bűnösen lelkiismeretlen, a magyar nép érdekeit semmibevevő kormányzat a veszélyhelyzetben is folytatja ingadozó, lényegében a németeket kiszolgáló politikáját. Hazug ürügyekkel halogatja az egyetlen döntést, amely még mentheti az országunkat és honvédségünket a teljes pusztulástól. Ez a döntés nem más. mint azonnali fegyverszünet a Vörös Hadsereggel, és fegyveres harc a német megszállók ellen! Csak ez a döntés kíméli meg országunkat a viszPálffy György, a Kommunista Párt Katonai Bizottságának vezetője: „Rajk László, majd utána Kádár János központi vezetőségi tagok voltak a feletteseim, illetve ■ az összekötök a katonai szervezet és a pártvezetö- ség között". sza vonuló németek minderet leromboló, felperzselő dühétől”. A történelem bizonyította mindezeknek a szavaknak az igazát. Ezért is érdekes és időszerű olvasmány az a kötet, amely „A Magyar Front” címmel — Kállai Gyula, Pintér István, Sípos Attila átgondolt összeállításában — most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. A 40 év előtti augusztusi, e könnyen sorsfordulóvá válhatott napok valóságát is idézik e kötet dokumentumai. Igen szerencsésen nyúlnak vissza az előzmények bemutatására. A leghitelesebb okmányok felvonultatásával ismerhetjük meg a Magyar Front létrejöttének- politikai és szervezeti feltételeit, amelyek tulajdonképpen a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának 1941, áprilisi határozatában gyökereznek. Ez megbélyegezte az uralkodó osztályok nemzetvesztő politikáját, harcba hívta az egész dolgozó népet e politika, a rablóháború ellen, az ország függetlenségéért, az átvonuló német katonák eltávolításáért, igazi népi békéért, támaszkodva a béke megőrzőjére, a Szovjetunióra. Így került a párt már 1936-tól követelt antifasiszta népfrontpolitikájának középpontjába a nemzeti függetlenség védelme, ezzel a jelszóval: „Független, szabad, demokratikus Magyarországot f* A háborúba lépés után, 1941. szeptemberében a Központi Bizottság az ország ösz- szes Hitler-ellenes erőit, körlevélben igyekezett mozgósítani. Ezzel egyidőben bontakoztak ki az 1941 őszi antifasiszta tüntetések, majd megjelent a Népszava híres karácsonyi száma a népi-nemzeti összefogás jegyében, 1942 elején létrejött a nemzeti erők első közős szerve, a Magyar Történelmi Emlékbizottság. Üjabb és újabb állomások követték e folyamatot, miközben a dolgozók körében országosan, a baloldali pártok és szervezetek tevékenységben konkrét megnyilvánulásokban is nőtt a mémetellenesség én a háborúellenesség. Különösen nagy jelentőségű volt a Békepártnak 1944 januárjában a közéleti személyiségekhez eljuttatott nagylélegzetű memoranduma, melyet ezúttal teljes terjedelemben olvashatunk a kötetben. Hasonlóképpen a Magyar Front memorandumát, amelyben felszólította Horthy Miklóst a fasiszta Németországgal való szémbefordu- lósra és a fegyverszünet megkötésére a szövetséges hatalmakkal. A dokumentumok ilymódon 1941 nyarától 1944 karácsonyáig — 32 fényképpel és fotókópiával illusztrálva is — tükrözik hazánk történelmének e tragikus korszakát, amelynek utolsó harmadában, az ország fölszabadulásának folyamatával és az új demokratikus rend kialakulásával már fölfénylett a magyar nép új jövője is. • Li. Z. Zavartalanul, jó hangulatban folytatódott és fejeződött be vasárnap a pusztavacsi bé- kefesztivál. Több tízezren írták alá az ország közepén elhelyezett békekönyvet, s ugyancsak sokan írták fel az e célra állított hófehér kartonfalakra békével kapcsolatos gondolataikat. Ezen a napon érkezett meg a. mezőgazdasági dolgozók, a nyugdíjasok, a mecseki szénbányászok, a KISZ-esek és a nők küldöttsége, továbbá a hazánkban élő nemzetiségiek békezászlaja. A műsorok három helyen zajlottak. A nagyszínpadon népi együttesek, színészek, pol-beat és táncdalénekesek léptek fel. A politika iránt érdeklődők Berecz Jánossal, a Népszabadság főszerkesztőjével, Bíró Gyulával, az MSZBT főtitkárával és dr. Laukó Károllyal, a Béke-vi- lágtanács magyar titkárával beszélgettek. A fesztivál japán vendége — Jamamoto Hideroni békehareos — az Békefesztivál Pusztavacson. A képen: Jamamoto Hideroni japán békehareos, oz Atomsérültek Tokiói Szövetségének főtitkárhelyettese a fesztivál résztvevőinek egy csoportjával. Atomsérültek Tokiói Szövetségének főtitkárhelyettese a Nagaszaki elleni atomtámadásrpl, a túlélők sorsáról, tudatosan vállalt békeharcáról szólt a fiataloknak. Genscher a lelet- nyngati visznyríi Hans-Dietnch Genscher, nyugatnemet külügyminiszter, hétfőn terjedelmes nyilatkozatban fejtette ki az NSZK kormányának külpolitikai aiapelveit, különös tekintettel a kelet—nyugati viszonyra. A Bonnban nyilvánosságra hozott ellentmondásos és gyakran igen egyoldalú állásfoglalásban Genscher megalapozatlan támadásokkal illette a Szovjetuniót így — többek között — azt állította, hogy míg a Nyugat és azon belül az NSZK egyértelműen az enyhülésért száll síkra, addig „a Szovjetunió egyenlőtlen, katonai enyhülési tervet akart rákényszeríteni Nyugal-Európára”, ez azonban meghiúsult. A külügyminiszteri nyilatkozat negatívumaihoz sorolható az a félre nem érthető szándék is, amellyel Genscher ártalmatlan színben és „jogos válaszként” kívánta feltüntetni az Egyesült Államok erőltetett fegyverkezési politikáját, a NATO nyugat-európai rakétatelepítését. Genscher leszögezte, hogy a Kohl-kormány tiszteletben tartja „az összes európai állam területi integritását határai között”, így például Lengyelországét.. A nyugatnémet külügyminiszter szorgalmazta a Kelet és a Nyugat gazdasági együttműködésének fejlesztését, valamint az erőszakról való lemondás „konkretizálását, pontosítását”. Közvetítési kísérlet Perez óe Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn újabb közvetítéssel próbálkozott Bécs- ben a ciprusi görög, illetve török népcsoport képviselői között. Tekintette] a két fél közötti mélyreható, ellentétekre, a főtitkár borúlátóan nyilatkozott közvetítése távlatairól. Mint mondotta: előkészítő megbeszélésekről van szó. amelyek lehetőséget adhatnak arra, hogy későbbi időpontban új elgondolásokat alakítsanak ki a ciprusi kérdés rendezésére.. Becsben Andreas, Mavom- matis.. a ciprusi külügyminisztérium főigazgatója . és " Necatj Mpnir Értékűn,, az úgynevezett észak-ciprusi .tőrök köztársaság külügymir niszterg nem is ül le egy asztalhoz, az ENSZ-fótitkár — a Biztonsági Tanács megbízásából — küiön-külön tárgyal velük, majd közvetítéssel próbálkozik. Makariosz érsek és Denk- tas, a ciprusi törökök vezetője 1977-ben elvben megállapodott, hogy kél övezetből álló köztársaságot hoznak létre. Denk las ezután 1979-ben tárgyalt Makariosz utódjával, Kiprianu ciprust elnökkel — eredmény nélkül. A sziget lakosságának 80 százalékát kitevő görögök álláspontja szerint a két népcsoport övezetei ugyan mesz- szemenő autonómiát élveznének, de erős központi kor- .mányra és közigazgatásra .van szükség,, élén görög nemzetiségű államelnökkel és töröli álelnökkel. A görög vélemény szerint a török övezet csak a sziget területének 25—28 százalékát tehetné ki, s természetesen ki kell vonni a török csapatokat. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár ismét erőfeszítéseket tesz a ciprusi válság rendezésére. A képen (balra) a világszervezet vezetője a ciprusi görög közösség képviselőjével tanácskozik Bécsben. MOST ÉRKEZETT ÁRUHÁZUNKBA! COLONEL LEMEZBORDÁS RADIÁTOR, HÁROMFÉLE MÉRETBEN 4220 Ft A jugoszláv fővárosban, héttőn bejelentették, hogy a Belgrádi Kerületi Bíróságon hamarosan megkezdődik egy, az ország alkotmányos rendjének aláásására szövetkező illegális csoport pere. A befejeződött vizsgálat alapján a hat vádlottról — 25 és 55 év közötti korú értelmiségiek — bebizonyosodott, hogy fő szervezői voltak azoknak az illegális összejöveteleknek, amelyeken az alkotmányban kikényszerítendő változtatások, Jugoszlávia alkotmányos rendjének ' megváltoztatása eszméjéhez próbáltak újabb híveket toborozni és a csoportot ily módon is megerősíteni. 4140 Ft 2200 Ft VÁRJA ÖNT A t
