Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

\ 1984, augusztus 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az ÉSZAKMAGYARQRSIÄG postájából Gumiabroncsok TELEFON: 36-303 Nem először van részem hasonló, felháborító látvány­ban. s ezért is- éreztem szük­ségét annak, hogy az újságon keresztül hívjam fel az il­letékesek figyelmét. Augusz­tus 27-én délelőtt egy kutya teteme lógott bele a Szin- vába. Nyakán kötél egy kő­darabbal. A híd másik ol­dalán egy elgázolt kutya te­teme hevert, s hogy elgá­zolták, arra abból következ­tetek, hogy a szegény állat szinte szét volt Francs hozva. Pár nappal előbb a Vadas- park gazdasági bejáratánál egy németjuhászkutya tete­me, a Kun Béla utcán lévő 4. sz. autóbusz megállójánál pedig szintén egy elütött ku­tya hevert napokig az úttes­ten. Látványuk nagyon rossz érzést keltett a járókelőkben, s volt. aki megjegyezte: va­jon ki az illetékes, akinek kötelessége lenne elszáilítat- ni ezeket a szerencsétlen ál­latokat? Nemcsak azért, mert rossz ilyet látni, hanem mert egészségügyi ' szempontból sem helyes az elpusztult ál­latokat lakott területen hagy­ni. Nagyon elszomorító, hogy nemcsak a gépjárművek ütik el őket, de vannak mégolyán „emberek” is. akik kínozzák, s így pusztítják el a védte­len állatokat. Sajnos, nem tudjuk hol, kit kell értesíteni akkor, ha ilyennel találkozunk a város területén. B. P.-né Miskolc Katalin utca * Az utóbbi hónapokban saj­nos, több olvasónk is meg­kereste levelével, vagy te­lefonon felhívta szerkesztő­ségünket. hogy elpusztult ál­latokat láttak a város' kü­lönböző részein, de nem tud­ják, hol tegyenek bejelen­tést. Tájékoztatásul közöl­jük, hogy akár a 3fí-303-as számú telefonon, akár sze­mélyesen az Állategészség­ügyi- telepen, Miskolc, Fono­da utca 3. sz. alatt. Kérik es szívesen fogadják a lakos­sági, bejelentéseket azért, is, mert bár kocsijuk naponta járja a város területéi, elő­fordulhat, hogy elkerüli fi­gyelmüket, vagy az ottlétük után kerül az úttestre az ál­lal teteme. (Szerk. megj.) VENDÉGSÉGBEN Pávakörünk, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet meghívására 1984. augusztus 19-én nép­zenei találkozón vett részt. A füzesgyarmati közönség együtt ünnepelte e találkozó résztvevőivel a Ikotmányunk és a termelőszövetkezet megalakulásának 35., a nagy­község felszabadulásának kö­zelítő 40. évfordulóját. Olyan baráti, igazán kedves fogad­tatásban volt részünk, amely mindannyiunk számára fe­lejthetetlen maradi. Népdal- körünk tagjainak sikeres szereplését bizonyította a felcsattanó taps. Ebéd titán megtekintettük a Füzesgyarmaton élő fafa­ragók kiállítását, a termelő­szövetkezet almáskertjét és a tájházal. Közös szalonnasü- lésen vettünk részt, ahol a citerák kísérete mellett, a késő esti órákig szólt a dal. Űj barátokat szerezve, új népdalokat tanulva, a jól si­került szereples örömével in­dultunk haza ebből a ked­ves Békés megyei nagyköz­ségből. Ezúttal is szeretnénk kö­szönetét mondani Vatta köz­ség Tanácsának, hogy támo­gatásával lehetővé tette pá­vakörünk működését és a találkozón való részvételün­ket. Molnár Lászlöné Vatta ÉRDEMES VOLT MEGNÉZNI Igaz, hogy már a X. ipari kihullást es vásárt rendezték meg Miskolcon, de mi — s most sajnáljuk igazán — csak először mentünk el megnéz­ni. Az biztos, hogy a jövő­ben semmiképpen nem mu­lasztjuk el az ilyen alkal­mat, hiszen olyan sok szépet láttunk, amit egyhamar nem felejtünk el. Őszintén mond­juk, sajnálhatja, aki nem latta. Sok olyan vállalat, üzem munkájával, termékei­vel ismerkedhetett meg itt. az ember, amit egyébként csak az ott dolgozók, vagy a szakemberek látnak. Ilyen volt például a Medicor mis­kolci Orel gyára, a Decem­ber 4. Drótmüvek, vagy a . pVK termékeit bemutató pa-1 viíon. .Ezen a kiállításon szinte mindenki találhatott az érdeklődésének megfele­lő látnivalót. Sok szép ru­ha, kézimunka, bútor, lak- berendezési és lakástextil, porcelán- és üvegáru került bemutatásra, s ezekből a be­vásárló pavilonokban , vásá­rolni is lehetett. Most lát­tuk igazán, milyen gazdag áruválasztékkal rendelke­zünk, s bizony, nagyon jó lenne ezekkel az üzletekben is gyakrabban találkozni. Amit pedig külön meg sze­retnénk köszönni, hogy gon­dollak a gyerekekre is. Szom­baton ugyanis, amikor a miskolci rádió szerkesztette az egész napi programot — ekkor jártunk mi is itt —, a szülők nyugodtan nézelőd­hettek. mert a gyerekeket bábelőadással és színes, gaz­dag programmal szórakoz­tatták. Kovács Béla, Tóth Dénes és családja Özd PALYAKEZPO FIATALOK! A Borsodi Vegyi Kombinát. Kazincbarcika, ió Ucrcscii lehe­tőséggel alkalmit/: gépipari icl- Icgü. villamosípari. műszeripari, építőipari szakközépiskolában végzett, valamim lakatos, gép­szerelő. gépi forgácsoló, hegesz tó. csőszerelő, asztalos. íestö- mázotó. ács szakmunkás-b.izo- oy il vánnya i rendelkező fiaialo- kat a szakirányt'! végzettségük­nek megfelelő szakmunkás mun­kakörökben. A foglalkoztatás heti 40 őrás iminden szómba! szabadi, ecyntnszakos állandó délelőttös munkarendben törté­nik. Az alapéra béren felül 10% nrémiurnot fizetünk. — Folyama­tos. hárontnttíszakos munka­rendbe. vegyipari berendezéske. zelöi munkakörbe alkatmu/iinU vegyipari szakközé piskótában Végzett fiúkat, linónkat: gimná­ziumban végzett fiúkat: vegy­ipari szakmunkás-bizonyítván v- ti.va! rendelkező fiúkat, lányokat A vállómüszakban dolgozók ré­szére 30% folyamatos. 30% dél- ntános, !íO% éjszakai pótlékei fi­zetünk. A vállalat korszerű mun- Kásszálion elhelyezést, bejárók résiére utazási kedvezményt biz­tosi!. a pályakezdő fiatalok ré­szére külön megállapodás alap­ján szakközépiskolát végzettek­nek és szakmunkásoknak 3000 Ft, gimnáziumi érettségivel rendelke­zők részére 2000 Ft beillesz­kedési juttatást fizetünk, A vas­ipari jellegű végzettséggel ren­delkezőkéi egyéni igény szerint folyamatos hárommúszakos vegy­ipari berendez.éskezelő munka­körben is tudiuk foglalkoztatni, .Jelentkezés és részletes felvilá­gosítás a vállalat tnunkaerő- gazdálkodási osztályán Kazinc­barcika. Bolvai tér munka­napokon í—13 óráig. Telefon: ló-én ,10-00,05 mellék. Az „UNIÓ" Afcsz pályázaiot híreiéi kereskedelmi és hálózat­irányítási osztályvezetői munka­kör betöltésére. Feltételek : keres­kedelmi és vendéglátóipar! főis­kolai végzettség, legalább 10 éves szakmai és 0 éves vezetői gyakorlat. A pályázaiot részle­tes önéletrajz beadásával, sze­mélyesen kérjük benyújtani, a személyzeti osztályon, Miskolc, Kossuth ne 1. szám alant­„láncruhában” kerékpArtúra CSONGRÁDIJÁN A/, ónodi általános iskola é,s H/. úttörőcsapat egyik leg­szebb hagyománya a gyere­kek nyári táborozása. Az idén is igen gazdag, élmé­nyekben bővelkedő táborok tették emlékezetessé a va­kációt. A csapat vándortá­bora Bükkszentkereszten volt, ahol nagyon jól érezték ma­gukat a gyerekek. Tizenegy kislány Zánkán, jutalomtá­borozáson vett részt. A leg­kisebbek. a kisdobosok ön­álló csapattáborban a Hejő- parton táborozlak 2 hétig. É nyáron már nyolcadik al­kalommal indult a kerékpá­ros vándortábor, és a bát­rabb úttörők Csongrád me­gyét keresték fel. Jártak Szegeden, Makón, Hódmező­vásárhelyen, Mártélyon, Szen­tesen, Csongrádon, Ópuszta- szeren, és a két hét alatt ismerkedtek a Viharsarok történelmével, az alföldi táj szépségével, jól szórakoztak, strandoltak, és sok barátot is szereztek. Örömmel mondhatjuk, hogy iskolánk tanulóinak több mint a fele táborozhatott a nyáron. Szeretnénk ezért mindazok munkáját megkö­szönni, akik hozzájárultak tanulóink emlékezetes, jól sikerült táborozásaihoz. Soltész András csapatvezető Ónod SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Bánkuti Károly, Mis­kolc, Marx K. ut: Bejelenté­sének kivizsgálását kérve, továbbítottuk levelét Eger­be, a Nemzeti Park Igazga­tóságának. Sajnáljuk, hogy pontos címét nem írta meg, s így a kivizsgálás eredmé­nyéről nem tudjuk tájékoz­tatná. — Molnár György. Miskolc: örülünk, hogy jól érezték magukat a kiránduláson. El­ismerésüket az e célra rend­szeresített vásárlók könyvé­be kellett volna bejegyezni­ük, amit az étterem dolgozói mindig szívesen fogadnak. — Tóth Péter, Kazincbar­cika: Kérjük, keresse fel szerkesztőségünket, s hozza magával az ügyével kapcso­latos összes iratokat, enélkül ugyanis sem véleményt, sem tanácsot nem tudunk adni. A kőbányákban, út- és mélyépítésben, föld alatti munkahelyeken, valamint az alagút- és csatornaépítésben alkalmazott szállító- és ra- kodójárműveknél az utóbbi évtizedekben széleskörűen elterjedt a lánctalpak alkal­mazása. Ám kiderült, hogy ezek számos alkalmazási te­rületen lassúak. A lánctal­pas járművek különösen ak­kor bizonyulnak gazdaság­talannak, ha a munkahelyi forgalomban nagy a talaj- kitermelési és -rakodási hely közötti távolság. Bebizonyo­sodott, hogy nagy mennyi­ségű kitermelt földtömeg gyors elszállítása csak kere­kes jármüvekkel lehetséges. Ma már nem ritkák az 500 kW teljesítményt és 90 ton­na összsúlyt meghaladó gu­miabroncsos rakodógépek, dömperek, dózerek, földnye­sők és talajgyaluk sem. A gumiabroncsos földmunka-és építőgépeknek az is előnye, hogy jobban alkalmazkod­nak a talaj egyenetlenségé­hez. és így jobban kímélik az embert és a gépet. A gumiabroncsos munka­gépek kényes részei a kere­kes és különösen a légtöm­lős gumiabroncsok. Ezek kí­mélésére abroncsvédő lánco­kat fejlesztettek ki, amelyek a gumiköpenyt sűrű háló,*! láncpáncéllal zárják körül, és védik a mechanikus, ter­mikus és egyéb szélsőséges igénybevételekkel szemben. Az abroncsvédő lánc lénye­gében rugalmas, erősen öt­vözött acélból készült lánc­Az eimúH időszakban többször komolyan vesze- lyezfette Sárospatak vízellá­tását a Sátoraljaújhely felől becsatlakozó fŐnyomóveze- tek' egy rövid szakaszának korrodáltsága. A hiba elhá­rítására alapos tervet dol­goztak ki a megyei vízmű­vek szakemberei, csupán az időpont megválasztása oko­zott némi fejtörést. A váró« vízellátásában ugyanis a munkák legkevesebb egy­napos kiesést jelentenek. Ugyanakkor nem feledkez­hettek meg a másik, igen­csak szorító körülményről sem, hogy a javítás már nem odázható sokáig, hiszen mindennap újabb és újabb csőtöréssel — ebből fakadó­an nagy vízveszteséggel, át­meneti vízhiánnyal — fenye­get. Így inkább amellett dön­töttek, hogy nem bízzák mo­háié, mely az abroncsot fu­tófelületén es oldalain is szorosan körülzárja. Ezáltal megszűnik a közvetlen kap­csolat a gumiabroncs és az útpálya között, ami igen sok előnnyel jár. A védőháló bővíti a gumiabroncsos gé­pek alkalmazási területét. A kerekes rakodók, dózerek, talajgyaluk, dömperek stb. az abroncs védelme nélkül gukat a véletlenre, megter­vezik ezt a vízhiányos na­pot, mégpedig úgy, hogy azt a város ipari üzemei a leg­kevésbé se érezzék meg, hogy a termelésben semmi kiesés ne következzen be. Szeptember 1-én hajnali 4 órától délután 4 óráig nem lesz ivóvíz Sárospatakon, ami azt jelenti, hogy a napi víz- szükségletet mindenkinek előre be kell szereznie. Ha a helyi közlemény a város­lakók közül valakinek elke­rülné a figyelmét, akkor még mindig kínálkozik lehe­tőség vízvételre, ugyanis egész nap járja majd a pa­taki utcákat egy hétköbmé­teres gyomrú locsolókocsi, amiből ki-ki tud majd vizet vételezni magának. Ez alatt negyvenen dolgoz­nak majd a rövid, szitásra rozsdásodott vezetékszakasz sok területen, átázott, lágy és mély talajon nem hasz­nálhatók. Különleges alkal­mazási területekre találnak az abroncsvédö láncos mun­kagépek a mező- és erdő- gazdaságban, kő- és homok­bányákban és a forró salak­hányókon. Képünkön lánchálós óriá­si gumiabroncsokat láthatunk egy kiállításon. cseréjen. Amit csak lehetett, azt a szakemberek előre odakészítették már a javítás helyszínére és bíznak abban, hogy a vezeték megbontása után sem éri őket majd újabb meglepetés, így dél­után négy órára újra meg­kezdődhet a vízszolgáltató« az egész városban. Szeptember elseje, szom­bat, a tanévnyitó napja, ami­kor a diákvárost előzőnk a tanulóifjúság. Lehet, hogy a nap megválasztására túlsá­gosan sok idő nem maradt, az azonban bizonyos, hogy ezen a napon nagyon hiány­zik majd az ivóvíz Sárospa­takon. Jó, ha előre felké­szül erre az üdítőipari üzem, és ha erre a napra valami­vel nagyobb készletet állíta­nak be a boltok ásványvíz­ből, üdítőből. — nagy — Szeptember elsején < „Tervezett” vízhiány Sárospatakon Egyik ismerősöm vA­• sárolt egy zsák ... mit is? Én szecská­zott. szalmának néztem, ó azonban azt állította, hogy a műanyag zsákon levő lyukakból tenyérnyi gom­bák sereglenek majd elő, laskagomba a becsületes neve. Már régen elfelejtettem az egészet, amikor a mis­kolci Búza tér piacán egy nagy rakás laskagombára esett pillantásom. A mellé­je helyezett táblán ezt ol­vastam: „Házilagosan ter­mesztett laskagomba”, no meg az ára: 1 kg 50 forint. Le kell szögeznem, nem értek a gombához, egyedül a szegfű-, azaz harmat- gombát ismerem fel egy szakértő biztosságával, a hozzá hasonlító, de mérges susulykával együtt. (Most jut eszembe, • hogy a sze- leskedő, túlzottan virgonc- kodó gyermeklányokat „su- sulykának” csúfolták fa­lumban, mert aki ilyen gombát fogyasztott, kicsit — „megbolondult” .. .) Ügy esett, hogy abba a községbe vitt az utam. ahol a szecskának való. de még­is gombát termő szalmazú­zalékot árusítják M Irta Sajó menti falu nevét nem vethetem papírra, mert meg azt találják hinni, hogy „megvásároltak" egy tál laskagombáért.) Egy zsák laskagomba alapanyagért 125 forintot leszurkoltam. Laska, de gomba megkapva hozzá a sokszo­rosított használati, ponto­sabban termesztői utasítást is. „l(j—20 fok között, szórt fényben kell tartani”, meg­szabván a relatív páratar­talmat is. ' A pincémben van szórt fény, a hőmérséklet 18 fok — ezt megmértem — a re­latív páratartalomhoz nem konyítok. Kikötöttem a zsá­kot. nehogy hanyatt rántsa majd a temérdek gomba, és vártam, hogy 2—3 hét mütv* rámszakaefjo» a gombaáldás. Nehogy elfelejtsem, „ház­táji gomba termesztő” va­gyok. zsebnaptáramban fel­jegyeztem, mikor vásárol­tam s mikorra várható a „rekordtermés" — két hét múlva. Jól tettem, hogy beírtam noteszomba — valóban ki­ment volna az eszemből. Lesiettem a pincébe. A zsák ott állt a helyén, de bizony egyetlen pöttöm gombát se láttam. Rögvest felforrt bennem a méreg. Ezek engem becsaptak! Az­tán arra gondoltam, hogy az a titokzatos „relatív pá­ratartalom” hiányozhat, te­hát nincs mit a gmk sze­mére hánynom. Az egyik este megint fel- rémlett tudatomban, hogy van nekem zsáknyi laska- gomba-tenvészetem. Zseb­lámpát ragadtam, és min­den számítás nélkül, lebal­lagtam a pincébe. Elképesztő látvány tárult szemem elé. A nejlonzsák eltűnt. Sietek megjegyezni, nem lopták el. Zsemlyeszí­nű „virágok” borították al­jától a feje búbjáig. Fello­holva lakásomba, kosarat ragadtam (a gombát ne szedjük műanyag szatyor­ba, mert összetöredezik!), és bicskával a kézben, szüret­hez láttam. Akár hiszi a nyájas ol­vasó, akár nem, az első ter­més 3 kg 50 dekát nyo­mott. A pörkölt nem esett jól belőle, de rántva és fa- sírtnak igazán ízletes fa­latnak bizonyult. Attila fiam, aki jobban kiismeri magát a gombák, mint az emberek világában, megjegyezte, hogy az ő „óriás csiperkéje”, amit fa­lumban, Garadnán talált,, mégiscsak különb volt. Ugye, a „természet lágy ölén” termett, kálapátmé- rője 34 cm, súlya — egyet­len példánynak! — 92 de­kagramm volt. De amikor az általam készített laskagomba-fasír- tot majszolta, rá kellett szólnom: nem egy éhes száj van a háznál, hékás. Sosem gondoltam volna, hogy egy öreg miskolci ház pincéjében „háztáji gazdál­kodást” lehet folytatni. Most izgatottan várom a második termést. Az etső fölöslegét elosztogattam. Most töröm a feiern, hogy — talán — piacra dobom. G. M. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents