Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

1984. augusztus 26., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Két óra a levegőben OktatásDolitikai és egész­ségügyi szakemberek becsié, se szerint (egészen oontos felmérés e témában nem szü­letett) a 6—14 éves korú is­kolás gyermekek több mint kétharmadát kellene meleg étellel ellátni naoonta a tan­intézetekben. A szám nem túlzott; jelz a jelenlegi erő­feszítéseket is, hiszen az <s- koiák zömében ez az igény részben teljesíthető: másreszt o felelősseget, s o fejlesz­tési perspektívákat is körvo­nalazza. A nők (gyermekes anyak) foglalkoztatásának strukturális változása, külö­nös tekintettel az iparfej­lesztésre, újabb hangsúlyt ad a megállapításnak. Nemzetközi statisztikai adatok jelzik, hogy a réggé, livei iskolába engedett, dél­tájt meleg ételt fogyasztó kisdiákok tanulási teljesítmé­nye több százalékkal halad, hatja meg azokét. akik az ellátásnak e lehetőségeit nem élvezik. Magyarán; a szervezett diákétkeztetés olyan iskolai, egészségügyi tényező, amely kihat az ok­tatás eredményességére is. Az étkezés milyensége — tartalma, mennyisége —, épp mostanában került éles ref­lektorfénybe, az országos ér­deklődés középpontjába. Közismert, hogy a közelmúlt­ban a budapesti iskolák konyháiban tapasztalt ano­máliákat összegezte egy KNEB-vizsgálat. A fegyelmi­ket azóta kiosztották, a fi­gyelmeztetések, büntetések -i jóllehet vakáció napjai van­nak még -, gazdára talál­tak ... A gyerekek ételét, a konyhai nyersanyagokat szé­pecskén megdézsmáló szarká­kat — érezhető voft ez a szülők, sőt az egész társa­dalom megnyilvánulásaiban elítélő és felháborodott hangulat minősítette. A KNEB szakértői azonban kisebb helyi ellenőrzések, s jó néhány jelzés nyomán ar­ra utaltak, hogy az iskolai ételnyersanyag dézsmálása, csonkítása, a nemes alap­anyag „eltűnése", hazavitele nem speciális fővárosi je­lenség. Különösen a na­gyobb, viszonylag sok álta­lános iskolával rendelkező városokban tapasztalható, hogy a diákétkeztetés kony­hai felelősei között akad, aki hazai spájzára is gazdálko­dik ... A vaj, a gyümölcs, a jobb felvágottak e helyeken is az előírtnál gyérebben kerül­nek az ételekbe, a terítékek­re. Más előjelű jelenség — erre is érkeztek több hely­ről jelzések kisebb települé­sekről is —, hogy a főzési szokások, a kiálakílott ét- rend, helyenként a fűszere­zés "stb. . . . felnőtt gyomrok­hoz igazított. Netán inkább eg.y-egy tantestület (vagy a konyha ellenőrzésével meg­bízott iskolai személy) gusz­tusát és kívánalmait szol­gálja . . . E jelenségekről tudomást szerezve, megyei szinten nem egy helyütt tartottak az el­múlt években szúróorobasze- rű - több helyen igen ala­posan végzett — vizsgálato­kat. Kétségtelen az is, hogy igen sok iskolában nemcsak, hogy megfelelő a nyers­anyag-felhasználás. Iv^nem — különösen egyiK-másik köz­ségben, falusi iskolában - még ki is egészítik azt a tsz jóvoltából és egyéb for­rásokból a felhasználható nyersanyaqmennyiséqet. Ez persze nem teszi felesleges­sé a figyelmet. Sőt a pesti tapasztalatokból következ­évé, inkább kötelező lenne '■Mindenütt, minden étkezést viziositó iskolában a nyers­anyag-felhasználás és az ét­lapok alakulásának rendsze­res vizsgálata. Gyerekekről, étvágyukról, ellátásukról, testi fejlődésük­ről van szó. 'Nem szőrszál- hasogatás, nem személyek el­len szóló valamiféle számon­kérés, hanem' csakis értük. Ezért lenne kötelező! Felszállás előtt a miskolci repülőtéren. Légi figyelőkkel Fotó: Laczó József 10 óra 57 perc. Kissé bo­rult, párás' az idő a mis­kolci repülőtér fölött. A pi­lóta felveszi napszemüvegét, beindítja a nyolcszemélyes Pilátus—Porter repülőgép turbináját. Forgásba lendül a propeller, a zaj egyre fo­kozódik. A gép egy fordu­lással kifutópályára áll, és 50—60 méter gyorsítás után elszakadunk a miskolci re­pülőtér talajától... A repülőút során a Gáz- és Olajszállító Vállalat mun­katársai a hazánk területén húzódó gáz- és olajvezeté­kek biztonsági ellenőrzését végzik. Feladatuk a vezeté­kek üzemeltetése, javítása, karbantartása, és az előfor­duló hibák elhárítása. Az ellenőrzésnek többféle mód­ja van, melyek közül az egyik a repülőgépről történő vizuális megfigyelés. Most a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték szemrevételezésére kísérjük el Pánczél Gézái, a miskolci üzem biztonságtechnikai megbízottját. 200 méter magasságban közel 200 kilométeres sebes­séggel repülünk. Felkiáltójel áll ki a tájból: a tokaji adó­torony körvonalai tűnnek elő. Katona Lajos, az Or­szágos Vízügyi Hivatal főpi­lótája biztos kézzel irányítja a gépünket. Nagy gyakorlat van mögötte: 1948 óta sok­sok órát töltött már a leve­gőben. Miközben mi az elénk táruló panorámában gyönyörködünk, Pánczél Gé­za elmondja, hogy a veze­tékeket annak idején több mint egy méter mélységbe fektették le. Feleltük fél mé­terrel találhatók azok a táv­kábelek. melyek a számító­gép-rendszerhez csatlakozva jelzik az állomások beren­dezéseinek üzemállapotát és meghibásodását. Ily módon a befutó gépi információk, jelzések alapján a számító­gép azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Szükség van erre a fokozott biztonságra, hiszen a népgazdaság által felhasznált kőolaj menny iség­nek 78 százaléka, míg a föld­gáznak 37 százaléka ezeken a nagy - fontosságú vezetéke­ken érkezik. Figyelembe véve az esetleges meghibásodá­sokból eredő nagyfokú kör­nyezetszennyezést. és a ve­zetékek kiemelt népgazdasá­gi jelentőségét, az aktiv kor­rózióvédelemmel , ellátott, magas élettartamú (átlago­san 25 év) vezetékek bizton­ságával kapcsolatos felada­tokat: a gázenergiáról szóló törvény és miniszteri utasí­tás is rögzíti. Ezek szerint a vezetékek nyomvonala mentén úgynevezett bizton­sági övezet van. ahol áz épí­tési és művelési tevékenysé­gek korlátozás alá esnek. A repülés során ennek betar­tását is figyelemmel kísérik. Mindeközben nagy' távolsá­got lettünk meg, a párás tá­a távvezetékek fölött volból meglepetésszerűen' bontakozik ki a terep zöld­jéből egy nagyobb telepü­lés: Nyíregyháza. Gépünk pi­lótája rádión keresztül en­gedélyt kért a leszálláshoz, amit meg is kapott. Földet- élés után az üzemanyagkút­hoz gördülünk. Nyíregyháza repülőterén marad egy kis időnk beszélgetésre, amíg feltöltik a gépet. Katona La­jos tájékoztat minket a Pi­látus—Porter néhány jellem­ző adatáról. A svájci gyárt­mányú gép feltöltött tankkal egyszerre 3 óra 40 percet képés a levegőben tölteni. A fürge kis repülő akár a me­zőn, de kenyszerhelyzetben a felszántott földön is tud landolni. Felszálláshoz mind­össze 100. leszálláshoz pedig csupán 30 méter távolság szükségelletik. A főpilóta dicséri az „égi szekeret”, van alapja az összehasonlításra: pályafutása során 15 repülő- géptípust vezetett. 12 óra II perc. Charlie (ez gépünk azonosító elnevezé­se) megkapja a nyíregyházi irányítótoronytól a felszál­lási engedélyt, és máris a levegőbe emelkedünk. A ho­rizont már kitisztult, amer­re a szem ellát, mindenütt almafák zöldellnek. Sza­bolcsban az almaszüretre készülődnek, a fák közt, a magasból nézve gyufásska- tulya nagyságúra zsugorodott ládák sorakoznak. — „Jó helyen vagyunk?” — kérdezi tréfásan piló­tánk. — Igen, látom a nyomvo­nalat — válaszolja Pánczél Géza, és felénk fordulva ma­gyarázza : — Most a Test­vériség gázvezeték felett re­pülünk. Könnyű észrevenni, mert a piros jelzőzászlókon kívül a talaj elszíneződése is mutatja, hol fekszik a veze­ték. Ezenkívül biztos tám­pont a gyalogos vonalőrök taposta ösvény is. Az észak- magvarországi területen dol­gozó Vonalörök a rájuk bí­zott, egyenként 10—15 kilo­méteres szakaszt rendszere­sen bejárják. Az ő munká­jukra is nagy szükség van, mert az ellenőrzés hatékony­ságát növelő repülőgépes el­lenőrzés nem helyettesítheti Egy megnyert csata után, avagy... ...az aralás csat rnmiúa teljes mértékben a gyalogos vonalöröket. Ezenkívül ezek az emberek szakfelügyeletet és karbantartást is végeznek. A vonalörök és a repülőgé­pes megfigyelők a növényzet elsárguláséból, illetve kráte­rek keletkezéséből következ­tetnek a gázszivárgásra. Ilyen meghibásodás történi 1982-ben Gyöngyös határá­ban. ahol a leágazó vezeték j tört le a gerincvezetékről. A talaj szinte megfagyott a ki­törő gáztól, ami miatt a helyreállítás megteszi teli. kémény munkát követelt. Szerencsére meglehetősen ritkák az ilyen problémák. 12 óra • 53 perc. Már a magyar-szovjet határ köze­lében, Beregdarócnál ■ va­gyunk. Eles kanyarral for­dulunk meg a kompresszor­állomás közelében, s eköz­ben érezzük „igazán” elő- j szőr, hogy repülőben ülünk, j A számunkra szokatlan, hir- j leien manőver alatt elnehe­zednek végtagjaink, és fe­jünkbe tóiul a vér. Rövid idő elteltével Fényeslitkére érünk, ahol — a Barátság II. kőolajvezeték magyaror­szági szivattyúállomása fe­lett — teszünk egy tisztelet­kört. Utunk során tüzete­sebben megvizsgálja a biz­tonsági megbízott az 1975-ös kékesei olajfolyás helyszí­nel. 13 óra 30 perc. Ekkor a leninvárosi fogadóállomást vételezzük szemre, ahová már négy nemzetközt táv­vezeték fut be: a Barátság II.. a Testvériség, a román földgáz- és az etilen vezeté­kek. Tovább repülve meg­pillantjuk Miskolc épület­rengetegét, miközben felet­tünk egy másik repülőgép, alattunk pedig egy gólya húz el. 13 óra 4<i perc. Üjra föld! Kétórai repülőút után ismét a miskolci repülőtér füves talajára, lépünk. Utunk sike­res volt: a légifigyelö-jelen­tésbe nem kerül meghibáso­dásról szóló bejegyzés, csu­pán a szolgálat előírásszerű­én pontos teljesítése. Mészáros István^— Papp Zsolt A sárga gabonatenger an­nak i-endje-módja szerint időben „eltűnt " a baktakéki, hol kifelé, hol befelé horpa­dó dombokról is. A tarló úgyszintén a múlté már, csupán a frissen rakott .szalmakazlak — kénsárga színükkel — bizonygatják a határban bóklászó ember­nek: néhány évvel ezelőtt itt valóban kalászos búza rin­gott. — Milyen? Jó jel, Abonyi József, * baktakéki Szárazvölgy Tsz elnöke a nekiszegezett kér­dés hallatán elneveti magát. Ügy is mondhatom, fülig ér a szája. —- Költői túlzással fogal­mazhatok úgy is: még az ál­mainkat is fölülmúlta. Itt a Szárai völgyön, amióta ember él, még soha nem termett 51 mázsa búza egy hektá­ron ! De a 45.8 mázsás őszi árpa termésünkkel sem kell a mi viszonyaink között szé­gyenkezni. — Szerencséjük volt!? Az elnök meghökkent — Ezt kérdezi, vagy állítja? Mert ha állítja, visszauta­sítom. ha kérdezi, jogosnak tartom — válaszol kissé in­gerülten. — Kérdezem. — Tudja — kezdi most már higgadtabban — azért beszélünk mi. azért emle­getjük fel az idén annyiszor a szerencsét, mert valójában kishiíöek vagyunk. Akár a futballban. Kora tavasszal annyian, de annyian temet­lek a gabonát. Meg a ke­nyerünk se lesz meg, jósolta néhány vészmadár. Az idő­járás. mint fontos tényező, eleinte valóban nem kedve­zett. A hosszú őszi száraz­ság miatt, a kelés elnyúlt, mint a rétestészta, követke­zésképp elég fejletlen nö­vényállomány ment a télbe. Eleinte még a tavasz sem ígért sok jót. De amit a ter­mészet elvett októberben, meg márciusban, kamatostól visszaadta májusban. Azok az esők úgy kellettek, mint éhes embernek a falat ke­nyér. Közbeszólok. — Amit ed-, dig mondott, az is a sze­rencse szerepét erősíti meg . Legyint. — Azét is5! Mert kérdem én: Ha egész évben edeni idő lenne, megterem­ne itt a már említett gabo­namennyiség silány fajta, rossz, vetőmag esetében? Ha nem lenne a növényvédelem tökéletes, hu esetleges lenne a tápunyag^viss/.a pótlás, ha a betakarítást nem lennénk képesek rövid idő alatt el­végezni. ha nem lenne szer­vezettség, agrotechnika és műszaki színvonal, ugyan mennyi szem kerülne be a' magtárakba? Fele vagy tize­de a mostaninak! A nagy termésben az ember szere­pe. az ember által teremtett feltételek legalább olyan döntőek, ha nem döntőbbek, mint az időjárás. — Szavaiból úgy veszem ki, elégedett az idei gabona érdekében végzett szakmai munkával, emberi hozzáál­lással. Vagyis az aratás megnyert csata Baktakéken. — Feltétlenül az — bó­logat. — Hiszen ezt a re­kord búzatermést 900 hek­tár átlagában értük el. A fi­zetség, amit érte kapunk, na­gyon jót jön a szövet kévét konyhájára . .‘. — Persze, mindent nem old meg — vetem közbe. — Ha arra gondol, hogy csupán jo aratással nem tud egy szövetkezel eredményes evet zárni, akkor igaz a meg­jegyzése. Az aralas valóban csak egy részgyözelem, hi­szen a csatát december ve­géig keit vívnunk, s a végső sikerhez sok részgyözelem szükségeltetik. De ezek kö­zött az aratás az egyik leg­fontosabb! önbizalmat, hi­tet ad. pénzügyi helyzetet javít, szóval rendkívül fon­tos. Nagyobb reményekkel vágunk neki az ősznek. — Ha már említi az őszt, milyen harmadik évszak várható Baktakéken? — Remélem, gondtalan — válaszol nevetvet — Persze ez nem csupán óhaj kérdé­se. Sok teendőnk lesz,” sőt már van is, talán több mint aratás idején. íme . . . Szep­tember vegén beüzemeljük az- energiaracionalizálási hi­telből -épült szalmadúsitón- kat. Vannak másodvetése- ink, remélhetőleg beernek es bővítik a takarmány bázist. Ügy néz ki. 150 hektár vö­röshere es 30 hektár lucerna esetében kepesek leszünk magfogásra. Jo lenbe, mert az aprómagvak vetőmagja jó pénz. Biztató, a napokban elkezdett silókukorica meny- nyisége is. A szerves trá­gyázás 200 hektáron mar megtörtént a napokban, es végezzük az őszi vetések magágykészítését. A napra­forgónk gyönyörű. De ezt is be kell takarítani, mégpedig olyan sikerrel, mint a bú­zát. Tehát gyorsan es vesz­teségmentesen. Dolog és do­log. Az előbbi szimbólummal élve sok apró, de fontos és megvívandó küzdelem, csa­ta. Azt szokták mondani: csata után a közlegény is okosabb, mint csata előtt a tábornok. Mégis megkockáz­tatom, előre kimondom: vár­hatóan sikeres csaták lesz­nek az ősziek is. Es ezzel éppen a bevezetőben, említett szerencsét cáfolom. Részünk­ről igyekeztünk mar eddig is mindent megtenni, és ez az ősz folyamán ugyancsak várható. Ehhez az emberi, a-műszaki feltétel szövetkeze­tünkben egyaránt adott. Munkánkban az időjárás jó vagy rossz, szövetséges. Sem­mivel nem több. Tehát bár­mikor is, ha „győzünk”, az elsősorban a mi munkánk, a ' mi színvonalunk sikere, akárcsak fordítva. Ha ku­darc ér, az úgyszintén a mi munkánk, a mi színvonalunk kudarca. De ez uióbbiból nem kérünk. Hajdú Imre Konténeres fuvarozás A vasúti konténeres fuva­rozásnak és a rakodás gépe­sítésének a fejleszt őséről hangzott el tájékoztató a Gépipari Tudományos Egye­sület által Szolnokon rende­zett országos targoncaüzemel­tetési szeminárium második napján. Elmondták, hogy az országos konténerpark csak­nem fele van a MÁV tulaj­donában. Emellett a tenge­lyen történő szállításba igye­keznek bekapcsolni a válla­latok birtokában levő és azok belső anyagmozgatási, tárolási céljait szolgáló kon­ténereket is. Hétfőtől: nagyjavítás az ŐKÜ durvahengerművében Egyéves folyamatos ter­melés után, augusztus 27- én, hétfőn reggel hat órakor leáll a termelés az Ózdi Ko­hászati Üzemek hengermű gyáregységének durvahenger­művében. hogy elvégezzék a tervszerű nagyjavítást. A hengerészek helyét ettől kezd­ve a karbantartók veszik a birtokukba. A technológiai berendezések felújítására, il­letve az éves nagyjavításra 13 napot: és nyolc órát irá­nyoztak elő. Így például korszerűbb lesz és kicserélik a U. számú bu­ga görgősorát; az 1-es és a Ill-as szánul hengerlöko­csH új görgősorral látják el, ugyanis ez a berendezés ed­dig sok zavart okozott a fo­lyamatos termelésben. A ke- mencekóművesek is munká­hoz látnak, átépítik a Ill-as és a IV-es számú előme­legítő mélykemencéket. A nagyjavításban mintegy 110(1 karbantartó és kisegítő vesz részt, akiknek elsődleges feladatuk, hogy a tervbe vett munkákat határidőre, az előirányzott költséget nem túllépve, jó minőségben és balesetmentesen végezzék el. A feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében az üzemfenntartási gyáregység a fizikai dolgozók részére 150 ezer forint jutalmat tűzött ki. A vállalat a nagyjaví­tási munkákra 3(i millió fo­rintot fordít. v

Next

/
Thumbnails
Contents