Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
1984. augusztus 26., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Két óra a levegőben OktatásDolitikai és egészségügyi szakemberek becsié, se szerint (egészen oontos felmérés e témában nem született) a 6—14 éves korú iskolás gyermekek több mint kétharmadát kellene meleg étellel ellátni naoonta a tanintézetekben. A szám nem túlzott; jelz a jelenlegi erőfeszítéseket is, hiszen az <s- koiák zömében ez az igény részben teljesíthető: másreszt o felelősseget, s o fejlesztési perspektívákat is körvonalazza. A nők (gyermekes anyak) foglalkoztatásának strukturális változása, különös tekintettel az iparfejlesztésre, újabb hangsúlyt ad a megállapításnak. Nemzetközi statisztikai adatok jelzik, hogy a réggé, livei iskolába engedett, déltájt meleg ételt fogyasztó kisdiákok tanulási teljesítménye több százalékkal halad, hatja meg azokét. akik az ellátásnak e lehetőségeit nem élvezik. Magyarán; a szervezett diákétkeztetés olyan iskolai, egészségügyi tényező, amely kihat az oktatás eredményességére is. Az étkezés milyensége — tartalma, mennyisége —, épp mostanában került éles reflektorfénybe, az országos érdeklődés középpontjába. Közismert, hogy a közelmúltban a budapesti iskolák konyháiban tapasztalt anomáliákat összegezte egy KNEB-vizsgálat. A fegyelmiket azóta kiosztották, a figyelmeztetések, büntetések -i jóllehet vakáció napjai vannak még -, gazdára találtak ... A gyerekek ételét, a konyhai nyersanyagokat szépecskén megdézsmáló szarkákat — érezhető voft ez a szülők, sőt az egész társadalom megnyilvánulásaiban elítélő és felháborodott hangulat minősítette. A KNEB szakértői azonban kisebb helyi ellenőrzések, s jó néhány jelzés nyomán arra utaltak, hogy az iskolai ételnyersanyag dézsmálása, csonkítása, a nemes alapanyag „eltűnése", hazavitele nem speciális fővárosi jelenség. Különösen a nagyobb, viszonylag sok általános iskolával rendelkező városokban tapasztalható, hogy a diákétkeztetés konyhai felelősei között akad, aki hazai spájzára is gazdálkodik ... A vaj, a gyümölcs, a jobb felvágottak e helyeken is az előírtnál gyérebben kerülnek az ételekbe, a terítékekre. Más előjelű jelenség — erre is érkeztek több helyről jelzések kisebb településekről is —, hogy a főzési szokások, a kiálakílott ét- rend, helyenként a fűszerezés "stb. . . . felnőtt gyomrokhoz igazított. Netán inkább eg.y-egy tantestület (vagy a konyha ellenőrzésével megbízott iskolai személy) gusztusát és kívánalmait szolgálja . . . E jelenségekről tudomást szerezve, megyei szinten nem egy helyütt tartottak az elmúlt években szúróorobasze- rű - több helyen igen alaposan végzett — vizsgálatokat. Kétségtelen az is, hogy igen sok iskolában nemcsak, hogy megfelelő a nyersanyag-felhasználás. Iv^nem — különösen egyiK-másik községben, falusi iskolában - még ki is egészítik azt a tsz jóvoltából és egyéb forrásokból a felhasználható nyersanyaqmennyiséqet. Ez persze nem teszi feleslegessé a figyelmet. Sőt a pesti tapasztalatokból következévé, inkább kötelező lenne '■Mindenütt, minden étkezést viziositó iskolában a nyersanyag-felhasználás és az étlapok alakulásának rendszeres vizsgálata. Gyerekekről, étvágyukról, ellátásukról, testi fejlődésükről van szó. 'Nem szőrszál- hasogatás, nem személyek ellen szóló valamiféle számonkérés, hanem' csakis értük. Ezért lenne kötelező! Felszállás előtt a miskolci repülőtéren. Légi figyelőkkel Fotó: Laczó József 10 óra 57 perc. Kissé borult, párás' az idő a miskolci repülőtér fölött. A pilóta felveszi napszemüvegét, beindítja a nyolcszemélyes Pilátus—Porter repülőgép turbináját. Forgásba lendül a propeller, a zaj egyre fokozódik. A gép egy fordulással kifutópályára áll, és 50—60 méter gyorsítás után elszakadunk a miskolci repülőtér talajától... A repülőút során a Gáz- és Olajszállító Vállalat munkatársai a hazánk területén húzódó gáz- és olajvezetékek biztonsági ellenőrzését végzik. Feladatuk a vezetékek üzemeltetése, javítása, karbantartása, és az előforduló hibák elhárítása. Az ellenőrzésnek többféle módja van, melyek közül az egyik a repülőgépről történő vizuális megfigyelés. Most a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték szemrevételezésére kísérjük el Pánczél Gézái, a miskolci üzem biztonságtechnikai megbízottját. 200 méter magasságban közel 200 kilométeres sebességgel repülünk. Felkiáltójel áll ki a tájból: a tokaji adótorony körvonalai tűnnek elő. Katona Lajos, az Országos Vízügyi Hivatal főpilótája biztos kézzel irányítja a gépünket. Nagy gyakorlat van mögötte: 1948 óta soksok órát töltött már a levegőben. Miközben mi az elénk táruló panorámában gyönyörködünk, Pánczél Géza elmondja, hogy a vezetékeket annak idején több mint egy méter mélységbe fektették le. Feleltük fél méterrel találhatók azok a távkábelek. melyek a számítógép-rendszerhez csatlakozva jelzik az állomások berendezéseinek üzemállapotát és meghibásodását. Ily módon a befutó gépi információk, jelzések alapján a számítógép azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Szükség van erre a fokozott biztonságra, hiszen a népgazdaság által felhasznált kőolaj menny iségnek 78 százaléka, míg a földgáznak 37 százaléka ezeken a nagy - fontosságú vezetékeken érkezik. Figyelembe véve az esetleges meghibásodásokból eredő nagyfokú környezetszennyezést. és a vezetékek kiemelt népgazdasági jelentőségét, az aktiv korrózióvédelemmel , ellátott, magas élettartamú (átlagosan 25 év) vezetékek biztonságával kapcsolatos feladatokat: a gázenergiáról szóló törvény és miniszteri utasítás is rögzíti. Ezek szerint a vezetékek nyomvonala mentén úgynevezett biztonsági övezet van. ahol áz építési és művelési tevékenységek korlátozás alá esnek. A repülés során ennek betartását is figyelemmel kísérik. Mindeközben nagy' távolságot lettünk meg, a párás táa távvezetékek fölött volból meglepetésszerűen' bontakozik ki a terep zöldjéből egy nagyobb település: Nyíregyháza. Gépünk pilótája rádión keresztül engedélyt kért a leszálláshoz, amit meg is kapott. Földet- élés után az üzemanyagkúthoz gördülünk. Nyíregyháza repülőterén marad egy kis időnk beszélgetésre, amíg feltöltik a gépet. Katona Lajos tájékoztat minket a Pilátus—Porter néhány jellemző adatáról. A svájci gyártmányú gép feltöltött tankkal egyszerre 3 óra 40 percet képés a levegőben tölteni. A fürge kis repülő akár a mezőn, de kenyszerhelyzetben a felszántott földön is tud landolni. Felszálláshoz mindössze 100. leszálláshoz pedig csupán 30 méter távolság szükségelletik. A főpilóta dicséri az „égi szekeret”, van alapja az összehasonlításra: pályafutása során 15 repülő- géptípust vezetett. 12 óra II perc. Charlie (ez gépünk azonosító elnevezése) megkapja a nyíregyházi irányítótoronytól a felszállási engedélyt, és máris a levegőbe emelkedünk. A horizont már kitisztult, amerre a szem ellát, mindenütt almafák zöldellnek. Szabolcsban az almaszüretre készülődnek, a fák közt, a magasból nézve gyufásska- tulya nagyságúra zsugorodott ládák sorakoznak. — „Jó helyen vagyunk?” — kérdezi tréfásan pilótánk. — Igen, látom a nyomvonalat — válaszolja Pánczél Géza, és felénk fordulva magyarázza : — Most a Testvériség gázvezeték felett repülünk. Könnyű észrevenni, mert a piros jelzőzászlókon kívül a talaj elszíneződése is mutatja, hol fekszik a vezeték. Ezenkívül biztos támpont a gyalogos vonalőrök taposta ösvény is. Az észak- magvarországi területen dolgozó Vonalörök a rájuk bízott, egyenként 10—15 kilométeres szakaszt rendszeresen bejárják. Az ő munkájukra is nagy szükség van, mert az ellenőrzés hatékonyságát növelő repülőgépes ellenőrzés nem helyettesítheti Egy megnyert csata után, avagy... ...az aralás csat rnmiúa teljes mértékben a gyalogos vonalöröket. Ezenkívül ezek az emberek szakfelügyeletet és karbantartást is végeznek. A vonalörök és a repülőgépes megfigyelők a növényzet elsárguláséból, illetve kráterek keletkezéséből következtetnek a gázszivárgásra. Ilyen meghibásodás történi 1982-ben Gyöngyös határában. ahol a leágazó vezeték j tört le a gerincvezetékről. A talaj szinte megfagyott a kitörő gáztól, ami miatt a helyreállítás megteszi teli. kémény munkát követelt. Szerencsére meglehetősen ritkák az ilyen problémák. 12 óra • 53 perc. Már a magyar-szovjet határ közelében, Beregdarócnál ■ vagyunk. Eles kanyarral fordulunk meg a kompresszorállomás közelében, s eközben érezzük „igazán” elő- j szőr, hogy repülőben ülünk, j A számunkra szokatlan, hir- j leien manőver alatt elnehezednek végtagjaink, és fejünkbe tóiul a vér. Rövid idő elteltével Fényeslitkére érünk, ahol — a Barátság II. kőolajvezeték magyarországi szivattyúállomása felett — teszünk egy tiszteletkört. Utunk során tüzetesebben megvizsgálja a biztonsági megbízott az 1975-ös kékesei olajfolyás helyszínel. 13 óra 30 perc. Ekkor a leninvárosi fogadóállomást vételezzük szemre, ahová már négy nemzetközt távvezeték fut be: a Barátság II.. a Testvériség, a román földgáz- és az etilen vezetékek. Tovább repülve megpillantjuk Miskolc épületrengetegét, miközben felettünk egy másik repülőgép, alattunk pedig egy gólya húz el. 13 óra 4<i perc. Üjra föld! Kétórai repülőút után ismét a miskolci repülőtér füves talajára, lépünk. Utunk sikeres volt: a légifigyelö-jelentésbe nem kerül meghibásodásról szóló bejegyzés, csupán a szolgálat előírásszerűén pontos teljesítése. Mészáros István^— Papp Zsolt A sárga gabonatenger annak i-endje-módja szerint időben „eltűnt " a baktakéki, hol kifelé, hol befelé horpadó dombokról is. A tarló úgyszintén a múlté már, csupán a frissen rakott .szalmakazlak — kénsárga színükkel — bizonygatják a határban bóklászó embernek: néhány évvel ezelőtt itt valóban kalászos búza ringott. — Milyen? Jó jel, Abonyi József, * baktakéki Szárazvölgy Tsz elnöke a nekiszegezett kérdés hallatán elneveti magát. Ügy is mondhatom, fülig ér a szája. —- Költői túlzással fogalmazhatok úgy is: még az álmainkat is fölülmúlta. Itt a Szárai völgyön, amióta ember él, még soha nem termett 51 mázsa búza egy hektáron ! De a 45.8 mázsás őszi árpa termésünkkel sem kell a mi viszonyaink között szégyenkezni. — Szerencséjük volt!? Az elnök meghökkent — Ezt kérdezi, vagy állítja? Mert ha állítja, visszautasítom. ha kérdezi, jogosnak tartom — válaszol kissé ingerülten. — Kérdezem. — Tudja — kezdi most már higgadtabban — azért beszélünk mi. azért emlegetjük fel az idén annyiszor a szerencsét, mert valójában kishiíöek vagyunk. Akár a futballban. Kora tavasszal annyian, de annyian temetlek a gabonát. Meg a kenyerünk se lesz meg, jósolta néhány vészmadár. Az időjárás. mint fontos tényező, eleinte valóban nem kedvezett. A hosszú őszi szárazság miatt, a kelés elnyúlt, mint a rétestészta, következésképp elég fejletlen növényállomány ment a télbe. Eleinte még a tavasz sem ígért sok jót. De amit a természet elvett októberben, meg márciusban, kamatostól visszaadta májusban. Azok az esők úgy kellettek, mint éhes embernek a falat kenyér. Közbeszólok. — Amit ed-, dig mondott, az is a szerencse szerepét erősíti meg . Legyint. — Azét is5! Mert kérdem én: Ha egész évben edeni idő lenne, megteremne itt a már említett gabonamennyiség silány fajta, rossz, vetőmag esetében? Ha nem lenne a növényvédelem tökéletes, hu esetleges lenne a tápunyag^viss/.a pótlás, ha a betakarítást nem lennénk képesek rövid idő alatt elvégezni. ha nem lenne szervezettség, agrotechnika és műszaki színvonal, ugyan mennyi szem kerülne be a' magtárakba? Fele vagy tizede a mostaninak! A nagy termésben az ember szerepe. az ember által teremtett feltételek legalább olyan döntőek, ha nem döntőbbek, mint az időjárás. — Szavaiból úgy veszem ki, elégedett az idei gabona érdekében végzett szakmai munkával, emberi hozzáállással. Vagyis az aratás megnyert csata Baktakéken. — Feltétlenül az — bólogat. — Hiszen ezt a rekord búzatermést 900 hektár átlagában értük el. A fizetség, amit érte kapunk, nagyon jót jön a szövet kévét konyhájára . .‘. — Persze, mindent nem old meg — vetem közbe. — Ha arra gondol, hogy csupán jo aratással nem tud egy szövetkezel eredményes evet zárni, akkor igaz a megjegyzése. Az aralas valóban csak egy részgyözelem, hiszen a csatát december vegéig keit vívnunk, s a végső sikerhez sok részgyözelem szükségeltetik. De ezek között az aratás az egyik legfontosabb! önbizalmat, hitet ad. pénzügyi helyzetet javít, szóval rendkívül fontos. Nagyobb reményekkel vágunk neki az ősznek. — Ha már említi az őszt, milyen harmadik évszak várható Baktakéken? — Remélem, gondtalan — válaszol nevetvet — Persze ez nem csupán óhaj kérdése. Sok teendőnk lesz,” sőt már van is, talán több mint aratás idején. íme . . . Szeptember vegén beüzemeljük az- energiaracionalizálási hitelből -épült szalmadúsitón- kat. Vannak másodvetése- ink, remélhetőleg beernek es bővítik a takarmány bázist. Ügy néz ki. 150 hektár vöröshere es 30 hektár lucerna esetében kepesek leszünk magfogásra. Jo lenbe, mert az aprómagvak vetőmagja jó pénz. Biztató, a napokban elkezdett silókukorica meny- nyisége is. A szerves trágyázás 200 hektáron mar megtörtént a napokban, es végezzük az őszi vetések magágykészítését. A napraforgónk gyönyörű. De ezt is be kell takarítani, mégpedig olyan sikerrel, mint a búzát. Tehát gyorsan es veszteségmentesen. Dolog és dolog. Az előbbi szimbólummal élve sok apró, de fontos és megvívandó küzdelem, csata. Azt szokták mondani: csata után a közlegény is okosabb, mint csata előtt a tábornok. Mégis megkockáztatom, előre kimondom: várhatóan sikeres csaták lesznek az ősziek is. Es ezzel éppen a bevezetőben, említett szerencsét cáfolom. Részünkről igyekeztünk mar eddig is mindent megtenni, és ez az ősz folyamán ugyancsak várható. Ehhez az emberi, a-műszaki feltétel szövetkezetünkben egyaránt adott. Munkánkban az időjárás jó vagy rossz, szövetséges. Semmivel nem több. Tehát bármikor is, ha „győzünk”, az elsősorban a mi munkánk, a ' mi színvonalunk sikere, akárcsak fordítva. Ha kudarc ér, az úgyszintén a mi munkánk, a mi színvonalunk kudarca. De ez uióbbiból nem kérünk. Hajdú Imre Konténeres fuvarozás A vasúti konténeres fuvarozásnak és a rakodás gépesítésének a fejleszt őséről hangzott el tájékoztató a Gépipari Tudományos Egyesület által Szolnokon rendezett országos targoncaüzemeltetési szeminárium második napján. Elmondták, hogy az országos konténerpark csaknem fele van a MÁV tulajdonában. Emellett a tengelyen történő szállításba igyekeznek bekapcsolni a vállalatok birtokában levő és azok belső anyagmozgatási, tárolási céljait szolgáló konténereket is. Hétfőtől: nagyjavítás az ŐKÜ durvahengerművében Egyéves folyamatos termelés után, augusztus 27- én, hétfőn reggel hat órakor leáll a termelés az Ózdi Kohászati Üzemek hengermű gyáregységének durvahengerművében. hogy elvégezzék a tervszerű nagyjavítást. A hengerészek helyét ettől kezdve a karbantartók veszik a birtokukba. A technológiai berendezések felújítására, illetve az éves nagyjavításra 13 napot: és nyolc órát irányoztak elő. Így például korszerűbb lesz és kicserélik a U. számú buga görgősorát; az 1-es és a Ill-as szánul hengerlökocsH új görgősorral látják el, ugyanis ez a berendezés eddig sok zavart okozott a folyamatos termelésben. A ke- mencekóművesek is munkához látnak, átépítik a Ill-as és a IV-es számú előmelegítő mélykemencéket. A nagyjavításban mintegy 110(1 karbantartó és kisegítő vesz részt, akiknek elsődleges feladatuk, hogy a tervbe vett munkákat határidőre, az előirányzott költséget nem túllépve, jó minőségben és balesetmentesen végezzék el. A feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében az üzemfenntartási gyáregység a fizikai dolgozók részére 150 ezer forint jutalmat tűzött ki. A vállalat a nagyjavítási munkákra 3(i millió forintot fordít. v
