Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
ESZAK-MAu^üucQ&SZAü 4 1984. augusztus 23., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy tiszta nő — meg mások # Életünk A nyomok az alsó tagozatba vezetnek Hiányos Nastassia Kinslci, az Egy tiszta nő főszereplője f E héten ismét bem illatáéra duzt van a miskolci premiermozikban. A címben is emIllett Egy tiszta nö című angol—francia filmen kívül elöbemutató keretében, azaz csak Miskolcon látható A szenzáció áldozata című amerikai társadalmi dráma, Sydney Pollack rendezése, amelynek főszerepeit Paul Newman és Sally Field alakítja A bűnügyi történetek kedvelői bizonyára érdeklődéssel fogadják Az ember, aki lezárta a várost című szovjet filmet, Alekszandr Gordon rendezését, amely egy tengerparti városka új szállodájának halálos áldozatot is követelő tűzkataszt- róíájáról, illetve annak nyomozásáról szól. Nyolc évvel ezelőtt mutatták be először a mozik az NDK-ból való Vértestvérek című filmet, amelyben Dean Reed és Goj- ko Mitic játsszák a főszerepeket. Ez egyike az NDK- •ban készült indiántörténe- tekpek, amelyeket korábban a fiatalabb nézőkorosztályok érdeklődéssel fogadtak, mert azóta újabb nézőgenerációk nőttek fel, bizonyára most is szívesen nézik meg a kalandfilmek iránt érdeklődő fiatal és idősebb nézők. És ha még mindez kevés a választékhoz, az érdeklődők megtekinthetik a Tekintetek és mosolyok című angol fii-' met is, amelyet Kenneth Loach rendezett. A fentiek természetesen nem az érintett filmek kritikái, pusztán előzetes tájékoztatásul szolgálnak, s' e hét műsorából kiemelten > az Egy tiszta nő című filmmel foglalkozom, arról szólok bővebben. * Az 1840 és 1928 között élt angol író Thomas Hardy Tess of the D’Urbervilles című. 1891-ben megjelent, nálunk Egy tiszta nő címmel fordított és többször kiadott regénye képezi az alapját a Roman Polanski rendezte kétrészes filmnek. Thomas Hardy regénye támadás a viktoriánus prüdéria ellen, a maga korában roppant nagy vihart is kavart Angliában. A történet főhőse egy Tess nevű fiatal falusi lány — a film eredeti angol címe egyébként; Tess, — aki iszákos apja kényszerítő akaratára elhagyja a népes családot, hogy az apa vélt nemesi őseinek egy másik ági leszármazottait felkeresse. A szép lányt szegény rokonként fogadják és dolgoztatják, majd a család legénjjfia megerőszakolja, S' ekkor hazamenekül a faluba. Megszüli gyermekét, az meghal, majd sokfélé dolgozik, > s tiszta szerelem is beköszönt az életébe, de a kor prüdériája nem engedi, meg. hogy boldog legyen. A férjévé lett szerelmés elűzi maga mellől, miután megtudja múltját, s végül a szerencsétlen Tess hajdani csábítójának , síkosává lesz, akasztófán I fejezi be életét. Thomas Hardy regénye nem egyszerűen, egy falusi lány meghurcoltatása. Nemcsak a meghiúsult remények, akaratok és a kudarc, hanem a kitaszítottság poklába lökött ártatlan áldozatba, „bukástól” az akasztófáig sodródó nő tragédiája. De ezt a tragédiát nem a végzet okozza, mint azt Tess környezetériek elmaradott, bigott falusi emberei hiszik, hanem a társadalmi konvenciók késztetik kálváriájának végigjárására, és írják elő könyörtelen tragédiáját. A gyermek- lány-fejjel megerőszakolt teremtés nem tud a társadalmi megbélyegzéstől szabadulni. S ha később férjétől elhagyottan, sok keserv után mégis visszatér csábítójához, csak a kényszer hatására és annak csak kitartottja és nem szerelmese lesz. Férje felbukkanására úgy támadnak fel érzései, hogy gyilkosságra is . képes. S ekkor már hiába a férj kései megértő szeretete. Roman Polanski — igen sok film alapján nálunk is jól ismert lengyel származású amerikai rendező — francia—angol koprodukcióban készítette el kétrészes filmjét. Polanski palettája rendkívül sokszínű. Emlékezhetünk a hajdan még Eengyelországhan készült Kés a vízben című kamaradrámájára, vagy az ellenkező végletből említve egyet, az amerikai Kínai negyedre. Most! e nagy méretű hatalmas társadalomkritikai regényt szép filmmé változtatta. Igen, síép, gyönyörűen fényképezett filmmé — operatőrök; Gcofjry Uns- worth, és Ghislain Cloquet — és ragyogó színészekre bízta a szelepeket. Nastassia Kinski kijelölése a főszerepre, szereposztási telitalálat. Nemcsak szép ez a nő hanem szemével-, ajkainak rezdülésével, minden játékával el tudja hitetni a nézővel, meg tudja éreztetni a szerencsétlen falusi lány belső vívódását, a némán tűrt tragédiát, egész élete nyomorúságát. Polanski filmje azonban ott tér el Thomas Hardy regényétől, hogy jóllehet rendkívül precízen jeleníti meg külsőségeiben a környezetet, a korabeli Angliát, a társadalmi. vonatkozásokra, a társadalom kritikai ábrázolására -kevesebb figyelmet fordított, mint a történet romantikus vonásainak kiemelésére. így az eredetileg 'nagyon kemény társadalomkritikai állásfoglalás kicsit mcgszelídülten var) jelen a filmben, amely pontosan 185 percnyi tartalmas szórakozást ígér azoknak, akik a mozikban nem a har- sányságot, hanem a szépet, az értékest’ keresik. (A rendező a filmet a néhány éve meggyilkolt feleségének, Sharon Tale-nek ajánlotta, noha a két nő tragédiájának párhuzamát nehéz felfedezni.! fbenedek) A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely a legfontosabb adatokról több évtizedre visz- szamenöen nyújt áttekintést, képet ad az ország társadalmi, gazdasági szerkezetéről, a lakosság életkörülményeiről. A népmozgalmi adatok szerint az országnak 1984. január 1-én 10 678 770 lakosa volt, a lélekszám öt év óta folyamatosan csökken. Tavaly 21 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. 127 258 gyermek született, köztük 1352 kettős, 12 hármas, egy négyes és egy ötös iker. 1948-tól 1983-ig a legtöbb ikerpár — 1900 — 1975-ben, a legtöbb hármas iker — 26 — 1981-ben, egy év alatt két négyes iker pedig 1980-ban született. Ötös ikrek az utóbbi 36 esztendőben tavaly jöttek először világra hazánkban. A férfiak és nők aránya évek óta néni változik, 48,4, illetve 51,6 százalék. A városlakók száma és aránya növekedett: jelenleg Buda-\ pesten él az ország lakosságának 19,3, a vidéki városokban 36,7, a községekb'en 44 százaléka. Nőtlen, illetve hajadon a 15 éven felüli korosztály 18,1, házasságban él 65,4, özvegy 10,8, elvált pe- ' dig 5,7 százaléka. Több a nőtlen, mint a hajadon, az elváltak és özvegyek nagyobb hányada viszont nő. Az elmúlt évben 75 969 házasságot kötöttek az országban — 419-cel többet, mint egy érvel ezelőtt. Bőséges a kínálat Az idén mintegy 46 000 fiatal fejezte be tanulmányait a különféle szakmunkásképző iskolákban. Az érettségi mellé pedig több, mint hétezren szereztek szakmunkás-bizonyítványt is. Van, aki még csak most, a nyár utóján néz munka után, mások már korábban döntöttek, hogy visszatérnek a tanulóéveikből jól ismert gyári kollektívához. Bőségesen kínálnak számukra állást. A hiányzó munkáskézről a vállalatok többsége igyekszik jó előre gondoskodni: kapcsolatot tartanak az iskolákkal, ösztöndíjat adnak a visszavárt tanulóknak, sok helyütt pedig saját tanműhelyeket építenek a fiatalok gyakorlati képzéséhez. A jelentős anyagi erőfeszítések árán van, ahol sikerül megoldani a szakember-utánpótlást, másutt ennek ellenére is létszámgondokkal küzde- . nek, Tudósításom címére írásom végén adok magyarázatot. A 3-as szabadnap eleve ünnepi hangulatba ringatja az embereket, s mi mást kívánhatnánk? Ünnephez méltó jó időt, tehát meleget árasztó napsütést. Forrón — ellentétben nevével — majdhogynem októberi hűvösségben ülték meg szocialista alkotmányunk 35. születésnapját augusztus 19- én. egyben emlékezve állam- alapító királyunkra, I. Istvánra. és az új kenyérre. „Lógott az eső lába”, ahogy errefelé, Abaújban mondják, ráadásul a szél is fokozta a hidegérzetet. De azért szép számmal összejöttek az iskolaudvaron, hogy gyönyörködjenek az új iskola látványában, mely végképp megoldotta a 364 tanköteles gyermek elhelyezési gondját, korszerű körülményeket teremtve az oktató-nevelő tevékenységhez. (A fancsali felső tagozatosok eddig áldatlan viszonyok között tanultak, ugyanis Encsen és Baktaké- ken szóródtak szét.1 Az általános műveltség sokkal több vita tárgya volt a múlt évtizedekben, mint az alapműveltség. Ezt, kevés kivételtől eltekintve, nem tartotta senki vitathatónak;; az általános műveltség minden meghatározása abból indul ki, hogy adottnak veszi az alaptudást, az alapkultúrát, az alapkészségeket. Hogy is lehetne másként megszerezni az általános műveltséget, mint az alapokra építve? Az alapokat pedig az általános iskola rakja le. Minden általános iskolai tan- terv abból indul ki, és azt deklarálja, hogy a tudományosan hiteles ismeretek alapjait és a tanuláshoz szükséges készségeket megtanítja, megszilárdítja, begyakoroltatja. AZ ELÖFEÉTÉTEI. írni, olvasni, számolni mindenkinek meg kell tanulnia az általános iskolában, pontosabban már az alsó tagozatban. Erre épülve meg kell tanulni fogalmazni, értelmezni írott szöveget (ami azt is magában foglalja, hogy meg kell tudni különböztetni szépirodalmi, leíró és tudományos olvasmányt) és olyan számításszámolás technikát kell ismerni, amelyre a magasabb matematikai összefüggések ráépíthetők. Ez azonban még nem alapműveltség. Ez csupán valami előfeltételnek nevezhető kiindulópont. A mai általános iskola többek között abban különbözik a háború előtti elemi iskolától, hogy ott — ha nem is bevallottan — igen széles tömegek iskolázottsági szintje ezen a ponton meg is állt Egy 1938- as keltezésű tankerületi jelentés szerint az elemi iskolát végzett gyermekeknek nagy része le tudta írni a nevét, el tudta olvasni — szótagolva — az újságok címeit, s — úgy-ahogy — tudott összeadni, kivonni, szorozni és osztani, legfeljebb néhány számjegyig. Az 1954-ben kiteljesedett általános iskolai oktatás ennél. sokkal magasabb célokat tűzött maga elé. Sokáig azt hittük, a tudás egyszerű növelése kialakítja az emberek általános műveltségét, az alapok gondozásával nincs semmi probléma: egyszerűen rá kell rakni magasabb ismeretanyagot, és megy minden a maga — didaktikai — útján. Ma már tudjuk, hogy az általános műveltség és az alapműveltség között az összefüggés nem ilyen egyszerű, nem ilyen egyenes vonalú. Az általános műveltség szintje Dr. Bodnár István, a tanács titkára nyitotta meg az ünnepséget, megköszönve Encs város párt- és állami vezetőinek, hogy Forrói, az egykori mezővárost tisztelték meg a város és vonzás- körzete központi ünnepségével. Aki nem ismeri a helyi sajátosságokat, meglepőnek erezhette, hogy az iskolát tető alá hozók első számú vezetője, Szeműn Lajos, a Her- nád menti Építőipari Szövetkezet elnöke tartott rövid, de megindítóan kedves beszédet. Azért tehette, ezt, mert maga is forrói születésű, és a saját bőrén érezte az egykori iskola viszontagságait, mert volt idő, amikor otthonról hozott — vagy elcsent — fával kellett fű- teniük. Jélés vendég, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára vágta el a nemzetiszínű szalagot. MindALAPOK nem attól függ, hogy mennyi új elemet teszünk hozzá az alaphoz, teszem azt történelemből, irodalomból és matematikából. Ugyanis a mennyi itt igen gyakran attól függ, milyenek az alapok: gyatra olvasási készségre nem lehel irodalmat, történelmei, természettudományos isiVieretelemet rárakni; kezdetleges szinten megrekedt gondolkodási képességekre nem lehet magasabb összefüggések megértését alapozni. KUI.CSSJCER EPREN: A MEGÉRTÉS A gondolkodási képesség és az olvasási készség — a beszéddel együtt — nagyon szorosan függ össze. A megértésben a kettőnek együtt van óriási szerepe. A megértés tehát a szellemi képességnek az a foka, amelyre el kell juttatni a tanulókat elég korán, nagyjából az általános iskola alsó tagozatán, hogy az alap- műveltség elemei biztos bázison álljanak. A következő lépés a tudásszint egyszerű emelése, tudáselemek összerakása, magyarán az ismeretkörök bővítése. A negyedik, >majd főleg áz ötödik osztályos tantárgyak frontálisan igyekeznek eleget tenni ennek a feladatnak. Történelem, irodalom, a természettudományos ismeretek bővülése, a matematika itt most már szilárd bázison növelik a tudás mennyiségét, és egyszerre ezzel elmélyítik a gondolkodás-megértés szintjét —•' elméletileg. Hangsúlyozzuk:: elméletileg. Ugyanis a gyakorlatban a zavarok ebben az időpontban, illetve ezen munka közben a legszembeötlőbbek. A negyedik, ötödik osztályban vészi észre a pedagógus először, hogy a tanulók nagy része nem tud olvasni, nem tud gondolkodni, nincs a megértésnek olyan fokán, hogy a tanítás zavartalanul mehetne tovább. A jelzések ugyan még csak szórványosak, a nevelők inkább a lehetetlennel próbálkoznak: a megértés hiányában is megpróbálják megtanítani tananyaguk ismeretmorzsáit. FEGSZtNES TANULÁS Ekkor következik be az egyik igen tragikus pedagógiai hiba: ez a törekvésük annyiunkat meglepett az egyemeletes épület belső kiképzése, korszerűsége. Az ünnepség a forrói sportpályán folytatódott, ahol díszes tribünön foglalt helyet az elnökség, élén dr. Havasi Bélával, a központi ünnepség szónokával. A megyei pártbizottság' titkára, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselő- csoport vezetője emelkedett hangon méltatta államalapító királyunk történelmi érdemeit, első szocialista alkotmányunk korszakos jelentőségét. mezőgazdaságunk világraszóló sikereit, melyek eredményeként hazánk nem szenved kenyérínségben. Gondjainkat sem rejtette véka alá, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a nép összefogott erejével úrrá tudunk lenni fölöttük. A beszéd elhangzása után ez Encsi Általános Iskola néptáncosai lepték él a fcl—• hála hatalmas energiájuknak, nagy rutinjuknak es erőfeszítéseiknek — sikerrel jár. A gyermekek verbálisán megtanulják a tananyagot, anélkül, hogy megértenék. Itt már nincs idő a tanulás előfeltételeinek pótlására: sem a gondolkodás elemi szintű működésének csiszolására, sem az olvasás technikájának gyakorlására.' sem a beszéd — szinte öncélú — művelésére. Csak tanulni lehet, mindegy milyen következménnyel jár is a megértés nélküli, vagy csak felszínesen megértett tudás. A felső tagozaton ez a folyamai most már öntörvényűén megy tovább. Bővül a •tantárgyak köre és az egyes tantárgyak ismeretanyaga. Tanulni és tanulni mindenáron: csak ez az út. járható a diákok számára, és tanítani, tanítani mindenáron: e* a tanító pedagógusok egyetlen lehetséges feladata. A tanár, bem kezdheti elölről az egész folyamatot, még csak az alapok pótlására sem vállalkozhat, mert nem a már alaposan megzavart gondolkodású, egyenetlen tudású, fel nem mérhető szellemi teljesítményű diákokkal áll szemben. A kiegyenlítési törekvés óhatatlanul a színvonal leszállítására kényszeríti a pedagógusi: mindig a tudás minimumát tűzheti ki célul, mert az elmélyült gondolkodás feltételei hiányoznak. Tehát, lefelé nivellál, tegyük hozzá, kényszerből. ÉS AZ EREDMÉNYT Az eredmény érmék megfelelően, egyenetlen tudás, a gondolkodási képesség minimuma, ami adott esetben befogadási képesség szűkösségét is jelenti. A tanulók a nem szervesen egységes ismeretanyagtól eleve idegenkednek azért, mert tapasztalatból tudják, milyen nehéz alig értett, vagy csak elkülönülő elemeiben megértett tananyagrészeket megtanulni. Ók is a legkönnyebb megoldást választják: a napra szóló tanulást, amit aztán el is felejtenek. Ilyen tudásra nagyon nehéz később egységes általános műveltséget ráépíteni. Eszmefuttatásunk korántsem elméleti: ezt igazolják a felvételi vizsgákról szóló jelentések, az egyéni tapasztalatok, ' a tanulók olvadási készségét firtató felmérések, a növekvő tanítási gondok a felsőoktatás első éveiben, az érettségi vizsgák egyre kínosabb feltételei. Az általános műveltség kialakítása ma nagyon problematikus. és ennek oka az alapműveltség hiány ossáL ga. Ez pedig az általános iskola alsó tagozatának hibáira vezethető vissza. S. É. díszített színpadot. Az egymást váltó szünetek sem voltak „szünetek”, a testvéri Kelet-Szlovákla Szepsi városának, Moldovának 1 kitűnő fű vöszenekara szórakoztatta az egybegyűlteket, minden számuk után tapsot aratva. Az ünnepi műsort az országosan ismert garadnai vegyes kórus zárta be, Kocsis Lajos pedagógus vezényletével. 1 Végezetül zokon ne vegye senki, de mégis meg kell jegyezni, igen rosszul esett a forróiaknak. hogy augusztus 19-én reggel a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója az új forrói iskolát — Encsre helyezte. Forró nagy múltú, jeles település, ma is önálló tanácsú község, melynek lakói nemcsak büszkék falujukra — áldozatra is képesek érte, Az új iskola kivitelezői nem árulnak zsákbamacskát; meggyőződésűn, hogy á lakpsság. a fon ói a k odaadó társadalmi munkáia .nélkül nem készülhetett volna el rekordidő, másfél esztendő alatt az új iskola. Gulyás Mihály l Zokon ne vegyék... I