Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

T984. augusztus 22., szerda

ESZAK-M AGYARORSZÁG 7

Ügyes kezű

kövesdi asszonyok

— Matyó lakodalmas —

Színes ruhát kapnak a babák, színes népviseletbe 5Uőznek a menyecskék és a vőlegények. A díszdobozok és a tűpárnák is szebbnél szebb huzatba bújnak, míg a blúzok és mellények a kövesdi asszonyok ügyes keze nyomán borulnak virágba ... A festett tányérok és a tojások is minden színben pompáznak. Bárhol is látjuk őket, kelletik magukat a legkülönfélébb matyó díszek, ruházati cikkek.

A népművészet, a magyar nép szellemi vagyonának a legszebb és legbecsesebb kincse. A matyók büszkén mondják magukról, hogy ápolják és fejlesztik a hagyományokat. Tevékenységük a múlthoz kötődik és a kezük alól kikerülő népi iparművészeti alkotások, termékek a magyar népművészet tárgyi remekeinek igazi utódai. Alkotásaik csodálatos formavilágról és színkultúráról árulkodnak, s a világ számos országában elismertek. Harminckét éve szövetkezeti rendszerben terjesztik ezt a kultúrát; kezdetben, 1952-ben még csaknem 3 millió forint termelési értéket produkált a Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet. Ez a szám azonban évről évre gyarapodott és ma már eléri a 100 (!) millió forintot. Természetesen a kezdeti 50 fős és az 550 fős bedolgozói létszám is jócskán megduzzadt, és jelenleg 2550-en tevékenykednek (a bedolgozói létszám 2100). Kezdetben csak a voK mezőkövesdi járás községeinek asszonyai és lányai dolgoztak be, de ma már jóval kiszélesedett a kör. 38 községben működik a szövetkezetnek bedolgozói csoportja.

Az eltelt több, mint három évtized során lényeges változások következtek be a termékstruktúrában is. A hagyományos termékeknek a népművészeti blúzok, a hímzett kézimunkák és a népviseleti babák számítanak.

— A két legnagyobb szakágat a blúz- és a népművészeti részleg jelenti, de az egyik legdinamikusabban fejlődő a népviseleti babakészítés — mondta Palik Mihály né, a szövetkezet elnöke. — A termelése ennek például alig öt év alatt megduplázódott. Külföldön is jól ismerik a matyó hímzéseket, hiszen öt világrész több mint húsz országába exportálunk. Tevékenységünkben jelentős szerepet tölt be a tiszta forrásból táplálkozó matyó hagyományokat őrző népi díszítő művészet. Dajaszászyné, Dietz Vilma irányításával éppen harminc éve indult meg a hímzések mintaanyagának gyűjtése. Jelenleg 700 eredeti tárgyról készült rajz és műszaki leírás, s tiszteletben tartva a múlt értékeit, a legtehetségesebb szövetkezeti tagok nagy hozzáértéssel tervezik a mai ember igényének megfelelő. ízléses alkotásokat. Nyolcán megkapták a Népművészet mestere címet, míg 34-en népi iparművészek. Többek között a leghíresebb matyó népművész Kis Jankó Bori is, aid a szövetkezet alapító tagja volt. Három évre rá, 1954-ben hunyt el. Nevét azóta az országos hímzöpályázat őrzi. Rajta kívül még sokan öregbítették a matyók hírét, nemcsak idehaza. de külföldön is — ugyanis évről évre számos kiállításon szerepelnek legszebb munkáik.

A szövetkezet többször elnyerte a Kiváló szövetkezet címet és egy alkalommal a Minisztertanács Vándorzászlaját. Ezenkívül még számos elismerés, oklevél és díj fémjelzi tevékenységüket. termékeik magas színvonalát. A Tyereskova szocialista brigád pedig a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben kiérdemelte a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja, valamint a Szakma Kiváló Brigádja címet. Ma 22 brigád működik a háziipari szövetkezetben.

Az utóbbi években jelentős beruházásokkal igyekeztek javítani a munkahelyi körülményeket, illetve növelni a termeléskapacitást. örvendetes, hogy egyre több fiatal lány és asszony bekapcsolódik a szövetkezet munkájába és ápolja, fejleszti a matyó népművészet gazdag motívumkincsét. Az örökölt, motívumok tehát tovább élnek, színesednek, új kompozícióba olvadnak. Ez a biztosítéka annak, hogy még nagy jövő előtt áll a népművészet szélesítése, gazdagítása és népszerűségének növelése, tehát nem fenyegeti a kihalás, az el- laposodás veszélye.

Érdemes szót ejteni a jelenről, az elmúlt hónapok eredményeiről is. A szövetkezet évek óta a népművészeti termékek készítésében országosan a legnagyobbak között is az első helyen van. A termelés kis és csak részben nagy értékű munkákból tevődik össze. Tavaly csaknem 1 millió darab terméket, készítettek az asszonyok, ugyanakkor a textilruházati részleg mintegy 300 000 hímzett blúzt, gyermekruhát, há- lóinget. mellényt, kötényt, stólát varrt meg, míg a népművészeti részleg félmilliónál több alátétet, garnitúrát, futót., dobozt és tűpárnát, a harmadik részleg pedig 130 ezer matyó babát készített. A termelékenység és hatékonyság az elmúlt évekhez képest tetemesen javult. A vidéki munkacsoportok közül 11 több mint egymillió forint vagy azt megközelítő munkabért kapott.

A szövetkezet elnöke elmondta, hogy a kilátások biztatóak a jövőt iljetően. 122 millió forintos árbevételt terveznek, s eddig 85 millió forint értékű munkára kaptak megrendelést. Örömükre a tőkés exportban 2—3 hónap alatt több megrendelést kaptak, mint egész évben. Keresik, kutatják a piacot, úi és új partnerekkel kerülnek kapcsolatba és bekapcsolódtak a Hajdú, illetve Borsod megyei textilruházati társulásba is.

*

A X. miskolci ipari vásár és kiállítás egyik legújabb bemutatkozó állomásuk a kövesdi matyó asszonyoknak. Egy matyó lakodalmast mutatnak be. tánc-, illetve lagzi jelenettel. A babákon az 1 ni0-től 1935-ig használt népviseletek láthatók, ugyanakkor egy „beöltözött” rajkó zenekar, perec- és kalács- osztogatók fokozzák a látványosságot. Az akkori szokásoknak megfelelő főzést is „bemutatnak” a babák. Az 50 matyó baba a régi hagyományt, népviseletet őrzi — s ebből alkotja a jelenlegi mintákat a ielkes. és jól felkészült művészeti csoport. A kiállításon és vásáron látható modern blúzok is ennek nyomait, emlékeit őrzik. A tarka, harsány hímzéseket felváltották a lágyabb. finomabb a lapanvágókra készített egyszínű hímzések, melyek az alapanyagok színéhez hasonlítanak.

(x)

A Matyó Háziipari Szövetkezet (Mezőkövesd) kiállított termékeivel a MÉSZÖV különdiját nyerte el.