Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. augusztus 19., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

nélkül sei ne mk

Beszélgetés dr. M. Tóth Imre megyei feirgyésznelyettessel

Atlcotmányos jogunk, egyben kötelességünk, hogy legjobb ■ képességeink szerint dolgozzunk. Társadolmi rendünk alapja a munka — a rendszeresen megszolgált kereset képezi az egyéni és családi szükségletek kielégítésének, a boldogulásnak forrását. A pénz nem boldogít — • tartja a közmondás, ám • ugyancsak kényelmetlenül érezzük magunkat, ha huzamosabb ideig üres a zsebünk. A vastag tárca nem jelenti -feltétlenül azt, hogy az élet minden területén gazdagok vagyunk, de manapság jó néhányon úgy gondolják, jobb minél hamarabb a zsebükben érezni a dagadozó bugyellárist; egyesek pedig a törvénytelen eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza. Ha évtizedek szorgalmas munkájával, tudásával teremtett valaki magasabb életszínvonalat magának, családjának, nem érzünk irigységet. Mérhetetlen erkölcsi kárt okoz viszont a társadalomnak, ha kénytelenek vagyunk tapasztalni, hogy egyesek a törvények kijátszásával, ügyeskedéssel, netán a beosztással

járó lehetőségek „célszerű alkalmazásával”, rövid időn belül olyan javak birtokába juthatnak, amelyről - bérünket és fizetésünket tekintve — éppencsok álmodni merünk. Hazánkban a törvényesség betartásának őre az ügyészség. Hogyan vélekedik az előbbiekben megfogalmazott problémákról? Kérdéseinket dr. M. Tóth Imrének, o Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Főügyészség főiigyészhelyettesének tettük fel.

— Több mint harang évtizede dolgozom ezen a pályán. Tapasztalataim szerint néhány .éve többeknél indokolatlanul erős gazdagodáisi vágy érezhető. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott harc nem a napi szükséglétek, hanem a luxusigények kielégítését, célozza, s tereli őket a bűn útjára.. Úgynevezett tulajdonosi szemléletük ellentétes a szocialista elvekkel és gyakorlattal., A bűncselekményeket elemezve megállapítható,, .hogy az ilyen személyek egyrészt .hagy károkat okoznak a társadalmi tulajdonban, összeütköznek a szocialista erkölcsi normákkal, és sajnos másokat is erre az útra visznek. Több olyan esetet tai'tunk szákion, amelynek során éppen az. szegte meg ,a.. szabályokat, helyezkedett szembe törvényein,kkel, akinek éppen példát kellett volna mutatnia.

— Például?

— Egészen friss ügyet említhetek. A mezőcsá.ti. Tü.zép-telep volt vezetője ellen a közelmúltban indult eljárás. Négyezer forintot el nem érő fizetése mellett (nős. családos .ember) rövid idő alatt egymillió forintot „takarított meg". Hatszázezret készpénzben találtak,meg nála, a többit takarékbetétben elhelyezve. Amint a vizsgálat. niegállapította, a hiánycikknek számító árukat,.-építőanyagot csak úgy volt hajlandó eladni, ha megkapta az előre meghatározott, csúszópénat. Ugyanakkor gazdasági munkaközösséget szervezett, amelyben lányát is alkalmazta, aki semmilyen munkát nem végzett, pusztán ő. kasszírozta a csúszópénzt.

.....*• íA

G

yakorivá vált bizonyos vállalatok vezető beosztású embereinek összefonódása a vállalattal szerződött kisiparosokkal. F,1 nem végzett .munkát, fizettek ki számukra, természetesen megfelelő juttatás ellenében. Elméletük' szerint jól járt a kisiparos, jól jártak ők is, csak éppen a társadalom károsodott. A fiktív számlákkal eltakart anyagok pedig ,,Csodálatos” átalakuláson mentek' keresztül, például egy hétvégi háznak nevezett villában öltöttek testet.

—- Nem kétséges, a törvénysértők— legyenek bármilyen beosztásban — clőbb- titóbb a törvény elé, a bíróságra kerülnek. Néni túl hosszú azonban a „követési távolság”? Arra gondolunk, hogy egy ügyeskedő okos ötletekkel hamar megszedi, magái, aztán mosolyogva vészi a kalapját?

— Ha valaki bűncselekményt követett el. nem érezheti magát, nyeregben, nem mosolyoghat sokáig. Megítélésem szerint a 'megyében dolgozó bűnüldöző szervek, közöttük a rendőrség felderítő tevékenysége magas színvonalú, eredményes. A Népi Ellenőrzési Bizottságok vizsgálatai törvényesek, alaposak, sokat segítenek, munkánkban, többek között az említett törvénysértő folyamatok megszakításában, a felelősségre vonásban. A vállalati belső ellenőrök tevékenysége. viszont már nem dicsérhető. A belső ellenőrzés, a revizori irodák által kezdeményezett vizsgálatok, eljárások nem elég hatékonyak. Az igazi segítség részükről az lenne, ha egy-egy konkrét, ügy tanulságait elemeznék, figyelmesebben dolgoznának, s maguk akadályoznák meg a károk keletkezését.

—■ Térjünk ál más területre. A gyors meggazdagodásra — a közvélemény álláspontja szerint — elegendő jó foglalkozást választani. A zöldségesekről szólva például már kimondjuk és leírjuk, hogy valóságos maffia működik körükben, amelynek tagjai munka nélkül jutnak busás jövedelmekhez. Bevallom, szíven üt a tény, hogy nálunk maffia működhet..

— Ez a „maffia” még véletlenül sem azonos, vágj’ hasonló az olaszországihoz, vagy amerikaihoz. Az elnevezést a tömegkommunikáció használja a helyzet érzékeltetésére. Magyarországon nincs szervezett bűnözés, bár létrehozására már tettek Kísérletet — eredménytelenül. Valóságos tény azonban, hogy létezik a spekuláció, büntetőjogi megfogalmazásban, az üzérkedés. Ezt a cselekményt azok követik el. akik jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytatnak, vágj’ vállalkozást tartanak fenn. Ha az illető az áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas módon kereskedik, szintén üzérkedés miatt vonjuk felelősségre. Aki spekulál, azért, vásárol, hogy rövid időn belül jelentős haszonnal tovább adja. Ez a cselekménvfaj- ta azért is nagyon veszélyes a társadalomra. mert egyrészt munka nélkül jut magas jövedelemhez az elkövető, másrészt tevékenységével indokolatlanul megdrágítja az árut. Számtalan példát említhetnénk, amikor az. ilyen cselekmények elkövetőit 'felderítettük, és szigorúan felelősségre vontak,

— Eddig a jogosulatlan kereskedésről volt szó. Vannak viszont olyanok, akik engedéllyel ugyan, de meg nem engedett eszközökkel. tesznek szert indokolatlanul magas haszonra. Különösen a butikosok, autóalkatrész-kereskedők, a hiánycikknek számitó árukkal foglalkozók körül forrósodott jel mostanában a levegő.

— Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, természetesen azonnal közbelépünk, az ál- . l&mi és nem állami kereskedelemben, valamint az újonnan létrejött gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok esetében is. A kereskedelem ellenőrzésére számtalan állami és társadalmi szervezet létrehozta a maga apparátusát. Ezek sorából feltétlenül kiemelendő az adóügyi hatóság szerepe, tevékenysége. Az adóbevallásokat, a jövedelem alakulását már meglevő, jó módszerekkel figyelemmel lehet kísérni. Arra is vannak megfelelő eszközeik, hogy közbelépjenek, ha a munkával arányban nem álló jövedelemre, vágj’ meg nem engedett eszközök alkalmazására bukkannak.

— Készül-e új jogszabály a munka nélkül szerzett magas jövedelmek visszaszorítására?

— Tudomásom szerint nem, nem is szükséges, hiszen a jelenlegi szabályozás jó, csak megfelelően kell alkalmazni és érvényt szerezni' az írásba foglalt elveknek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa a szocialista társadalom építése során jelentkező ellentmondásokat elemezve rámutatott, hogy a jogtalan előnyök szerzése, a spekuláció, a munka nélküli jövedelemszerzés, a nyerészkedés olyan negatív társadalmi jelenség, amelyek leküzdése az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén folyamatos, sokirányú feladatot jelent. A társadalom e negatív jelenségeinek megszünlelé- sében jelentős szerepe van az ügyészségeknek. rendőrségeknek, bíróságoknak. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló elnöki tanácsi határozat rögzíti azokat az alapvető elveket, amelyeket követni kell e jelenségek visszaszorításában, akár a bűnügyi, akár a polgári, akár egyéb eljárások során érvényesítenünk kell. Ehhez a munkánkhoz a megyei pártszervek nagy segítséget nyújtottak. Többet vár az ügyészség az e területen jelentkező visszaélések megelőzésében az állami, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetektől. Különösen a társadalmi 'vagyon védelmével megbízott állampolgáraink nyújthatnak e területeken nagyobb segítséget. A szocialista erkölcsi normák állandó, erőteljes tudatosítása, fejlesztése közös célunk. ha pedig a cél közös, az összehangolt cselekvés feltétlenül eredményes lesz.

Udvardy József

A kara-kumi csatornának az érintett területek természeti és éghajlati viszonyaira gyakorolt hatását, tanulmányozták a Türkmén Tudományos Akadémia Sivatagkutató Intézetének tudósai. Megállapították, hogy a csatorna nyomvonala mentén gazdag növényzet keletkezett, javult a talaj biológiai produktivitása, enyhébb

Csatorna a

lett, az éghajlat. Az új földterületek birtokbavételének körzetében 5—10 százalékkal nőtt a csapadékmennyiség, észrevehetően csökkent az átlagos nyári hőmérséklet,

A tizenegyedik ötéves tervben a köztársaságban újat*

sivatagban

szűzföldeket vesznek művelés alá, nagy területű legelőket öntöznek. A tudósok következtetései hozzásegítik a tervezőket és a szűzföld meghódítóit ahhoz, hogy megőrizzék a sivatag egészsége« ökológiáját.

Kövesdi kombájnosolc Szlovákiában

A síksághoz szokott kövesdi kombájnosolc a szlovák hegyek között is állják a sarat

HELYT

Abban, hogy a mezőkövesdi ember nemcsak faluja. illetve most niár városa határában arat, úgy gondolom, nincs semmi meglepő. Megismerte, megszokta ország, s világ a múltban, hogy innen Dél-Borsodból minden nyár elején vagonba szállt több száz, sőt ezer ember — kaszával, sarlóval, a szükséges cókmókkal felszerelve —, s elindult az ország, sőt Európa más-más tájára, hogy aztán 3—6, vagy még több hónapos sum- másként megkeressék maguknak a mindenkori téli betevő falatot.

Persze, esetünkben a hasonlóság csupán annyi, högv most ők is messze aratnák a kövesdi rónáktól. De nincs kasza, se sarló, nincs 3—6 hónapos távoliét, nincs a hírhedt hatostál, s nem is a létszükséglet, a teli betevő falat hajtotta őket ide a távoli tarlókra. Segíteni jöttek, egészen pontosan visz- szaadni azt a kölcsönt, amit néhány héttel korábban ők kaptak.

A Szilicén arató kombájnosok egyike: Pacza Albert.

*

A hír lényege: a mezőkövesdi Matyó Tsz — befejezve fennállása óta legeredményesebb aratását — kombájnjaival és természetesen kombájnosaival segíti a kelet-szlovákiai, szilicei Vörös Zászló és a bidovcei Építők Szövetkezet gabonabet akart - tását. Hét kombájnnal, hét kombájnossal és egy szerelővel. A napokban Sebe Imrének, a Matyó Tsz gépesítési fóágazatvezetőjének kíséretében, mi is felkerestük a Szlovákiában arató kö- vesdieket. Utunk első állomása Szilice volt, ez a 870 lélekszámú magyar ajkú község. Bodnár Gyula, a szövetkezet elnöke készséggel mutatta meg a környéket:, ami festőién szép, hegyekkel, dombokkal szabdalt.

— Am, ami a szemnek szép, az aratóknak nehézséget jelent. Hiába csak 270 hektár kalászos területünk van, a körülmények miatt felér 1000 hektár síkterületivel. Tábláink szabdaltak, a legnagyobb is csupán 32 hektár. A betakarítást idén az újra és újra megeredö eső is nehezíti. Sajnos szárítónk nincs, így gyakran le kell állni a gépeknek.

Ottjártunkkor is — az előző napi kiadós zápor miatt

— állt a betakarítás. A kövesdi kombájnosokat a gépműhely udvarán találtuk meg, ahol — kihasználva a pauzát — az egyik E—516-os kombájnjukon a magfelhordó meghibásodott csapágyát cserélték ki.

— Egy hete vagyunk itt

— újságolt« Pacza Albert

—. de ez ideig az esők miatt elég keveset vágtunk, pedig még Tornagörgőre is átmentünk segíteni három napot. Ezt a várakozást, ezt a tétlenséget sokkal nehezebb elviselni. mintha éjjel-nappal folyamatosan aratnánk.

A másik kombájnost, Juhász Tibort, a szilicei terep- viszonyokról faggattuk.

— Először megijedtünk a meredek tej töktől, de aztán csak megszoktuk. Mindenesetre nagy figyelemre van szükség a borulásveszély miatt is, meg azért is, mert a talaj eléggé köves.

Csathó Albert, a harmadik kombájnos az ellátást, a fogadtatást dicsérte, ám ebben nincs semmi meglepő. Valóban barátok, ismerősök közé jöttek, hiszen a szilicei Kovács István és társai előzőleg Mezőkövesden arattak, s mint mondották, őket is nagy-nagy barátsággal fogadták. úgy hogy jövőre is szívesen visszamennének.

— Ezek szerint ez az idén indult betakarítási együttműködés tartós lesz a két gazdaság között? — kérdeztük Bodnár Gyula elnököt.

— Mi nagyon szeretnénk, mert nekünk jól jön a se• gitség. Nem is beszélve róla, hogy elégedettek vagyunk a kövesdiek munkájával. Sőt, mi úgy képzeljük, hogy a sport, a kultúra, sőt az üdülés terén is együtt tudunk majd működni. Nekünk tetszik a Zsóri vize, önöknek meg a Tátra. Ezekben a kérdésekben • rövidesen le szeretnénk ülni komolyan tárgyalni a Matyó Tsz vezetőivel .

Szilicét kanyargós szerpentinen elhagyva, hegyek kísérte,' szép völgyön át, Kassa felé tartottunk. Második helyszínünk egy Kassa melletti község, Bidovce volt. Dombok arra felé is voltak, de korántsem vetekedtek, a szili cetekkel. Itt- valamivel könnyebb az aratók dolga—■ konstatáltuk a vidék láttán.

Az 5350 hektáros gazdaságban Ottmar Hroncpk ;jcl- nök tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy 2210 hektár az összkalászos területük. és ezt 25 kombájnnal, köztük négy Mezőkövesdről érkezett E—516-ossal takarítják be. Eddig a terület feléről került be a szem. 45 mázsás átlagterméssel, ami ezen a tájon kiváló átlagnak;, számít. Kérdeztük az elnököt: elégedett-e a kövesdiek munkájával ? Erősen bólogatva válaszolta: — Már. hároméves ez a. kapcsolat a kövesdiekkel.. .idén is bt kombájnnal voltunk náluk. Ügy érzem, zavartalan, j'o együttműködés alakult ki közöttünk ...

És, hogy mindazt, ámít mondott, nem udvariasságból mondta, megmutatta az összes kombájnos ,elso négy napjanak kimutatását. Ezek szerint a legnagyobb területet, 30 hektárt. Bité Szilveszter vágta le valamenV- nyi kombájnos között. De a többiek, Gáspár Gáspár, Nagy-György János, Karcagi István is állják a sarat.

— Mennyiben más itt aratni, mint odahaza? — ezt már a Bidovcén arató kövesd! fiúktól kérdeztük.

Gáspár Gáspár: — A vidék dimbes-dombos. Nem árt az. óvatosság. Nagyon sok az alattomos kő ...

Bite Szilveszter: — Nár lünk a legszúgorúbban a szem veszteséget veszik. Hogy szemetes a búza, tehát gyom-, mag, meg ez-az belekerül, nálunk nem annyira baj, hiszen ott a tisztító. Itt egy kicsit fordítva van. A széni- vesztességgel mintha elnézőbbek lennének, fő a tisztaság... Mi mindenesetre; alkalmazkodunk a követelményekhez ...

Alkalmi munkásszállón,, nyolcágyas szobában helyezték el a kövesdieket Bi- dovcén, ezért az elnök elnézést is kért, mint mondotta, tudja, hogy kissé kényelmetlenek a körülmények, de- most vették át ezt az épületet. Egyúttal megígérte, hogy jövőre már sokkal na-' gyobb kényelmet biztosítanak. S akárcsak Bodnár Gyula. 6 is a kapcsolatok további bővítését emlegette, mondván: ne csak a 'dolog kapcsolja össze a gazdaságokat !

Mi továbbítjuk e kérést, ezt az óhajt, melyre úgy gondolom. Kövesden is egyetértőén bólogatnak a vezetők. Elvégre közös érdekről van szó!

(hajdú í.)

Fotó: Kovács Mátyás

1