Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
\ VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE! EK! 47 80*1800-ABAtTj-arEMTLRN JVreCTfíT W?OTT«4fi'4N*K LAPJA XL, évfolyam, 193. szám Ara: 1,8(1 F( Vasárnap, 1981. augusztus TP. Politikai nagygyűlés a Csanyikban GazdaságuRkfokozatosan alkalmazkodik a szigorúkb követelményekhez i--“i Marjai József beszéde Uj kenyér. jft Fcledy Gyűlő rajza A hagyományoknak megfelelően az idén is Miskolcon, a Csanyikban került sor a kiemelt megyei ünnepségre, itt adtak találkozót egymásnak a város üzemeinek dolgozói, a városkörnyék, a megye településeinek képviselői. Munkások, parasztok, értelmiségiek együtt ünnepelték az alkotmányt, az új kenyeret, és emlékeztek első királyunkra. Tíz órakor vette kezdetét a politikai nagygyűlés. Elnökségében helyet foglalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Dudlci József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára, Gopelné Tóth Rózsa, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese, Tóth József, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Amrisko Gusztáv, a HNF megyei bizottságának titkára, Major János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Homolya Gizella, a HNF Miskolc városi Bizottságának titkára, Kovács Zoltánná, a KISZ Miskolc városi Bizottságának titkára, Hartman Bálint, a Termelőszövetkezetek megyei Szövetségének titkára, Sza- bóné Kertész Katalin, a Diósgyőri Gépgyár dolgozója, Kiss József, a bocsi termelőszövetkezet brigádvezetője. A Himnusz elhangzása után Kulcsár lm re, a Miskolci Nemzeti Színház művésze részletet adott elő Illyés Gyula Óda a törvényhozóhoz című verséből. Ezt követően Homolya Gizella köszöntötte az egybegyűlteket, méltatta augusztus 20-át, e nemzeti történelmünket sok szállal átfogó, hagyományokban gazdag ünnepünket. A nagygyűlésen Maijai József elvtárs mondott ünnepi beszédet. Mórjai József ünnepi beszédét mondja — Az új kenyér ünnepe alkalmat ad arra is, hogy számba vegyük a közelmúlt eredményeit, az cpílömunka soron levő feladatait es előretekintve beszéljünk jövőbeni céljainkról — kezdte beszédét. A Magyar Népköz- társaság belső és külső helyzete szilárd. Ennek a ténynek különös jelentősége van olyan időszakban, amikor a nemzetközi politikai és gazdasági feltételek — immár tartósan — kedvezőtlenül alakulnak. A nemzetközi helyzetre súlyosan nehezedik, hogy a két világrend- szer között tovább éleződik a feszültség, amit a szélsőséges imperialista körök agresszív militarista törekvései folyamatosan újraélesztenek. Mi a többi1 szocialista országgal együtt ilyen körülmények közöli sem mondunk le arról, • hogy a párbeszédet tovább folytatva keressük a konfliktusok békés, katonai erőszak nélküli megoldását. Hazánk belső viszonyait a társadalmi 1 közmegegyezés jellemzi. Ezt rendkívül nagy eredménynek, politikánk fő zálogának tartjuk. Fenntartása az egész nemzet, minden állampolgár létérdeke, amely mindenkitől folyamatos és áldozatos munkát követel a jövőben is. így van ez a gazdasági épitőmunkában is, ahol változatlanul fokozott követelményekkel találjuk magunkat szemben. A társadalmi- gazdasági fejlődésünk során felmerülő problémákra új megoldásokat kell találnunk, megszabadulva az elavult., vagy nem kellően hatékony módszerektől, sürgető a szervezeti változások végrehajtass. az iparban, es részben « mezögwzdusagba-n is. A tartós és kiegyensúlyozott növekedés feltételeinek megteremtésé vei növelni kell a versenyképes termetes részarányát. A továbbiakban Marjai József felelevenítette, hogy az utóbbi években a magyar népgazdaságnak milyen megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie, és elten a 1 Ima. majd igy folytatta: — A gazdasági növekedés lehetősége a jelenlegi időszakban korlátozottabb, mini a korábbi évtizedben volt. Világosan latnunk kell, hogy a gazdasági növekedés lelassulása szükségszerű következménye volt a nemzetközi gazdasági feltételek megváltozásának, s az, ebhez való tudatos gazdaságpolitikai alkalmazkodásnak. Elengedhetetlen feliétele volt ez annak is, hogy egy súlyos visszaesést, a kritikus helyzeteket elkerüljük. További külső eladósodásunk következtében nemcsak a növekvő kockázat miatt, hanem egyszerűen a lehetőségek hiányában sem tudtuk fenntartani a viszonylag magas növekedést. Természetesen exportképességünk és lehetőségeink gyorsabb kibontakoztatása, az egyensúly megőrzése és megtartása a gazdasági növekedés magasabb színvonalán mehet végbe. Ezért mondjuk azt, hogy az iparvállalatok és a mezőgazdaság exportképességének fejlesztése elsőrendű feladat. A minőségi követelmények fokozott érvényre, juttatása érdekében szigorítanunk kell a munkafeltételeket. Azokban az esetekben, amikor nyilvánvalóvá ’Válik, hogy az elvégzett munka nem arányos a kifizetett jövedelemmel. a társadalomnak saját érdekében határozottan fel kell lépnie. Képletesén szólva : az kaphasson nagyobb szeletet, a közös kenyérből, (folytatás s 3. oldalon-) Magtárakban a búza Sikeres uralás stíl - kezdetik az őszi aetitacsács A kalászosok érésének mintegy háromhetes késésé ellenére, augusztus 20. előtt megyénkben, az ország legészakibb fekvésű szántó- területein is sikeresen befejeződött. az aratás. Az új kenyér ünnepére magtárakba került a kenyérgabona, az „élet” és a többi kalászos. valamint a más nyári betakantású növények mintegy 120 ezer, hektárnyi, a vártnál gazdagabb termese. A jól végzett munka örömével ünnepelhetnek az aratok. Kombájnotok, traktorosok, gépkocsivezetők, szeretők, a szárítóüzemek dolgozói, akik hosszú heteken át nem kertek szabadnapot, pihenőt, akik a zaporszünetek alatt is készenlétben voltak, mindazok, akiknek részük, van abban, hogy jól szervezett volt a munka, s mennyiségben es minőségben is jó a termes. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán elkészült az aratás „gyorsmérlege”, s ennek alapján Kopasz Béla osztályvezető arról' tájékoztatott, hogy megyénk mezőgazdasága — a kalászosok termesét illetően — teljesítette a gabonaprogram célkitűzéseit. Az utóbbi négy év alatt megyénkben az őszi búza termésmennyisége mintegy 200 ezer tonnával növekedett. A kedvező termés- mennyiségek lehetőséget adnak arra, hogjr a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat, minden korábbit meghaladó mennyiségű kalászos gabonát vásároljon fel. Több olyan mezőgazdasági nagyüzeme is van megyénknek, ahol hektáronként 6 tonnát meghaladó, sőt helyenként. 7 tonna körüli búzaátlagtermést sikerült betakarítani. A mostoha adottságú gazdaságokban, a dombvidéken, helyenként a Bodrogköz homokos talajain sokkal szerényebbek az eredmények, néhol 3 tonna alatt maradt a kenyérgabona átlagtermése. Őszi és tavaszi árpából is akadnak az 5 tonnát meghaladó, a 6 tonnát is közelítő átlagtermést betakarító gazdaságok. Az időjárás meghatározó tényező voll az eredmények elérésében, de a legjobbkor érkezett májusi esők csak azokat a terméskilátásokat realizálták, amelyeket a mezőgazdaság dolgozói alapozlak meg. A gyors,- szem- veszteség nélküli aratás is az ember érdeme, a jó munkaszervezésnek, az árulásban dolgozok helytállásának, minden érdekéit összefogásának eredménye. Ami az aratás szervezettségét, az összefogást illeti:' a megyénkben rendelkezésre álló mintegy 900 kombájnhoz az ország más tájairól 7Ö kombájn és 17 tehergépkocsi, a szomszédos ■ Kelet-Szlovákia test várgazdaságaiból 93 kombájn és 41 tehergépkocsi érkezett a betakarítás segítésére. Megyén belül is számos kombájnt csoportosítottak at, és így az araló-csép- lögepek kapacitását mintegy 22 százalékkal sikerült növelni, á betakarítási időt. pedig 20 Százalékkal csökkenteni. Az aratási időszakban 170(1 hektár, a takarmány-, alapot bővítő tarló és má- sodvetés került magágyba a mezőgazdasági üzemekben. A szalmabetakarítást es a nyári talajmunkákat is sikerült mar elvégezni a learató! 1 terület közel kétharmadán. A sikeres aratás után meg nagyobb munkacsúcs vár megyénk mezőgazdaságának dolgozóira. Érnek a -kalászosoknál is nagyobb területen termesztett őszi betakartfSsú kultúrák, s közeledik az őszi vetés elvégzésének optimális időszaka. Az aratáshoz hasonló jó munkaszervezésre, összefogásra, emberi szorgalomra, helytállásra van szükség ahhoz, hogy a nyárvégihez hasonló legyen az év végi „mérleg” is. Sűrű, tömött, jó termést adó kalászok az idei aiatás utolsó fordulóit végző kombájnok egyike előtt. Viszontlátásra hamarosan a napraforgó-, majd a kukoricatáblákon... ’omm, mmmm
