Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

1984. július 13., péntek tSZAK-MAGYARORSZAG 3 BOO V! NA-töi ek vések Híd az elmélet és a lyakarlat közölt Egy kis történelem Tulajdon ké p pen minden adva voll. Az. egyik oldalon K.'/.a k - M a g.v a ro rszág hegyes- völgyes, dimbes-dombus vi­déke. A völgybe zári kövé­rebb füvű legeld és a déli lejtők napfakitott, kora nyár­ra léiig kiégett ösg.vepe kí­nálta magát az ún. külterjes állattartásra. A másik olda­lon a szarvasmarha jó piaci lehetősége. (Akkoriban min­den hetedik dollárbevételünk a marhahús exportjából származott!! Létrejött lehat az 1977-es esztendőben az észa k - magya rországi h ús- marhatartási rendszer, a/, ún. HUTÁR. melynek cél­ja: a lűlegelö. mint tömeg­takarmány. valamint mel­léktermékre alapozott, kis beruházási igénnyel olcsó, piacképes marhahús terme­lése. 1980-ban tevékenységi körükéi a juhra is kiterjesz­tették, s ekkortól már BOO- V1NA néven bejegyzett ter­melési rendszer. A követke­ző évben átkerült a TAU- RINA Szarvasmarha-tenyész­tő Közös Vállalat gesztorsá­ga alá. Sokan — szakmai berkekben — leírták, s még­is talpon maradt. Szaktanácsadás garanciával Vergilius szerint a merm tudó szíveké a világ. A há­rom évvel ezelőtti, dr. Ker­tész István címzetes egyete­mi docens vezette BÖQV1JNA GT mert .és nyert. Szerveze­tük kiesi, munkájuk sok. Pénzügyi rendezési kapcso­latba kerültek a TAUR1NÁ- vaj. Akkoriban rendszerük már öt: megyében végzett koordináló tevékenységet. Ma ötvennégy nagyüzem tartozik hozzájuk. Ugyanak­kor a mezőgazdaságban sok rendszer működik. Jók és még jobbak. Aki ma nem számol', könnyen elvesz, hisz’ a nagyüzemek anyagi lehe­tőségei szűkösek, s a rend­szerek nem olcsók. Dr. Kertész István: —Mi korán felismertük, a mai viszonyok között mér egy­szerű szaktanácsadó-szolgá­lattal , üzemet megtartani már nem lehet, Ennél a mai költségek mellett többet kell adnunk. Például: regi, una­lomig ismételt telel: az ál­lattenyésztés sikere a takar­mányozás módján áll vagy bukik. Az olcsó tömegtakar­mányozás jeieniőségét nem győzzük elégszer hangsú­lyozni. A legnagyobb, szó szerint parlagon fekvő tar­talékunk a ki nem használt gyep. Lényeges kérdés tehát a gyepjavítás, melynek kulcsszava: táp'a nyaggazda 1 - kodás. A több mint tízéves nagyüzemi és parcellás kí­sérletek eredményei bátorí­tották a rendszert arra, hogy kölcsönös kockázatvállalás elve alapján vezessük be a garanciális gyepszaktanács­adást. Vagyis, mi bizonyos termés többletre szerződünk partnereinkkel. Ha szakta­nácsaink nyomán az üzem megtermeli a többletet, ak­kor fizet nekünk a többle­tért. Ellenkező esetben mi fi­zetőnk. A ^BOOVINA partnerei száma évről évre no. Sajnos a kedvezőtlen közgazdasági és sok helyen gyengébb üze­mi körülmények miatt a partnereik juhállománya csökken. Dr. Kertész István: —Ma egyre többen hivatkoznak a juh veszteséges voltára. A kulcsszó itt is:, ésszerűség. A gyepre kell alapozni a ta­karmányozást. Általános ta­pasztalatunk. keveset legel­nek juhaink. Későn hajtják ki, s korán hajtják be az állatokat. A nem elég lege- lés hiányát drága abrakkal pótolják. Sajnos, a gyepte­rületek zöme elhanyagolt. Sok benne az olyan vesze­delmes gyomnövény, mint a mezei iringó vagy a cat. Olyan kidolgozott technoló­giával rendelkezünk, mely­ben a juhok takarmányszük­séglete gyepre alapozott, s ott van még a birkák cse­megéje, a szántóföldi mel­léktermék. Fejeié az úton A BOOVINA törekvései a jövő felé szólnak: a nva is­mert legmodernebb tenyész- eljárással. a legjobb, leg­megbízhatóbb alapanyaggal a mindenkori piaci igények­nek megfejelő olcsó árutö­meg előállítása. Felelősséget érez.nek partnereikkel szem­ben. A legjobbak akarnak lenni. Ezért ipaguk is kiser­ieteket folytatnak. Állandó a kapcsolatuk a hazai tudomá­nyos élet legjobbjaival. Gaz­dasági társaságukon belül három szakbizottság műkö­dik. Dr. Dohy János egye­temi tanár. Molnár József egyetemi docens, dr. Bár­csak Zoltán egyetemi docens mint szakbizottsági elnökök, valamint 1 er melős xö ve tkez.eti elnökök. állatni gazdasági igazgatók. mint bizottsági tagok tudása és tapasztalat- halmaza teszi lehetővé, hogy a BOGV1NA hidat alkosson a gyakorlat és elmélet kö­zött. s haladjanak felfelé az úton. Balogh Andrea Szerencsi Tüzép-telep: Mi kapható és mi nem? (Folytatás az l oldnlrói) méretek miatt — célszerűbb 20x20-as méretű burkolóla­pokat keresik. A fürdőszo­bákhoz szükséges felszerelé­sekből sincs elég. Kádat le­het többféle színben is kap­ni, viszont komplett garni­túrát (egyfajta színből) nem. Csaptelepek kaphatók, de a ilaszlékban a drágább ti- tsúak vannak túlsúlyban. .Hókból, ablakokból jónak- mondható a választék. Fűré­szelt gerendából hiánycikk­nek számit a hat méter hosx- szúságú. Fenyőléc a napok­ban érkezett, de minőségi problémák miatt kénytelen Volt a Tüzép visszaküldeni a gyártónak. Mi várható a jövőbenf Erre vonatkozóan a telep­vezető megemlítette, hogy a választékot bővítendő, lehető­séget kaptak arra, hogy ön­álló piackutatást, és vásár­lást végezzenek. (Ez az új forma természetesen nem­csak a szerencsi telepre vo­natkozik.) Ily módon rövi­déből idő alatt pótolhatják a telepen a hiányzó anyagokat. Remélhetőleg ez az új torma beváltja a hozza fűzött re­ményeket, és mind kevesebb- szer kell majd a Tüzép dol­gozóinak az érdeklődők kér­désére azt a lakonikus vá­laszt adniuk, hogy: sajnos, n i ncs . .. intesz» ros) Öntözési tanácskozás Próbaüzem előtt Áz ózdi salakfeldolgozó mű A kivitelező vállalatok mindenütt gépesítették az építkezés to lyamotát, ahol erre csők lehe­tőség nyílott. Képünk a centeri térségben készült. Tomós István felv. Az egyenetlen eloszlású, bőségesnek tűnő júniusi csa­padék ellenére is öntöziji kell — állapították meg csütörtö­kön Kalocsán, az országos ön­tözési tanácskozáson. Helyen­ként 400 milliméter eső esett, másutt viszont a lehullott csapadék mennyiségé alig ér­te el a 100—150 millimétert, ami a tavalyi aszály után csupán a növények életben tartásához volt elegendő. Most a kánikula beállta vsai szinte mindenütt dolgoznak a* öntöző berendezések, de a még szélesebb körű csapa­dékpótláshoz több gépre, ön­járó esözletöre lenne szük­ség. A mezőgazdaság a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek közepette sem mondhat le az öntözés fejlesztéséről, a berendezések rekonstrukció­járól. Ax öntözés formáját a termőhelyi adottságokhoz, és a növénykultúrákhoz kell igazítani, amivel elkerülhető a vízpazarlás. A vizet megfe­lelően porlasztó esözfelö be­rendezés egyelőre még ke­vés, de a módszerek sokfélék lehetnek, és még az árasztá­sos öntözés is has/.nos lehet olt, ahol a növénykultúrák azt lehetővé teszik. A tanácskozás résztvevői gyakorlati bemutatón vettek részt a Kalocsai Állami Gaz­daságban. a bátyai, a lajszi es a miskei termel őszövetke­zettjén. Megtekintették töb­bek között a tömlős önjáró esozletót, s a géppel vontatott öntöző berendezést. A koordinációs értekezle­tet dr. Petites András vezér­igazgató nyitotta meg, majd Soltész István miniszterhe­lyettes értékelte az eddigi munkát. Felhívta a figyel­met arra. hogy a beruházá­si munkáknak szeptember­ben el kell készülniük, mert ezt kívánja az. ország ipar­politikai érdeké ks. A kél héttel ezelőtti helyszíni be­járásán tapasztaltak kész­tették arra, hogy a mostani é r t ekez 1 et et öss z.eh rv j a. Horogh Lajos. az. ÓKÜ műszaki igazgatója adott tá­jékoztatást. elmondotta, hogy a műszaki készültség foka 78 százalékos, a munkák lényé­gében az. ütemtervnek meg­felelően haladnak. A mint­egy 25 tonnányi különböző berendezés még nem érké­zéit még. pedig ezek létfon­tosságúak a technológiai sze­reléshez.. Meg kell gyorsíta­ni a szállítószalag szerelé­sét is. A villamos szerelő munkáknál segítséget jelent az. hogy a feladatok egy ré­szét átvállalta a Tatabányai Szénbányák Vállalat. A Cen­terben meg kell gyorsítani a fel- es leadó állomások gé­pészeti szerelését, s tartó- és a vonókötelek elhelvezeset, mivel szeptember 7-en a pá­lyának már üzemképes álla­potban kel) lennie. A kivitelező vállalatok képviselői fetszölalasuKÓan kinyilvánították, hogy' közös érdekük a célkitűzéseket időre megvalósítani. Megál­lapodtak abban is. hogy he­tente figyelemmel kísérik a beruházás állapotai és ha szükség van. azonnal intéz­kednék. A tanácskozás után a koordinációs értekezlet, résztvevői helyszíni bejárá­son vertek reszt. A lakóházak tatarozása Miskolcon (folytatás ne 1. oídidróW Miskolc város Tanácsának Végrehajtó 'Bizottsága leg­utóbbi ülésén a lakóház-fel­újítás idei tervének megvi­tatása mellett tárgyalt e munka végrehajtásának el­múlt évi tapasztalatairól is. A tervezett háromszázhal- van helyett több mint négy- százharminc lakást újítot­tak fel az építők a/, elmúlt esztendőben. A túlteljesítés azonban az időszerű felújí­tások — tellát a 2Ő—át éve épült lakóházak — eseteben mutatkozott, elmaradást ta­pasztaltak viszont a legré­gebben lelő alá hozott Iá­it ások k or s zer űs í lésé ben. Figyelemre méltó, hogy a korábbiakkal ellentétben a tervek a kivitelezés megkez­dése előtt már az építők rendelkezésére állták. így a munkák’ előkészítését, szer­vezését időben megkezdhet­ték A felújítandó otthonok bérlőit a munka el végzésé­nek idejére igényeiknek megfelelő lakásba költöztet­ték ki, így jóval tkevesebb panasz hangzott el az épí­tők munkájára, mint akár két-három évvel ezelőtt is. A mesterek azonban nem •bízhatják el magukat: szer­vezési hibák es anyagpazar­lás is előfordult munkájuk során Ezenkívül — a fél­reértések elkerülésére — pontosabb és gyorsabb tá­jékoztatást igényelnek a la­. . *>: kok a mwok.uk megkezdesé­ről. s a bet ej exes határide­jéről é Emelet- es tetőtér- beépítesre a tervezett majd­nem ötmillió forinttal szem­ben csak 1.8 milliót rordnen a tanács, e lakásépítési le­hetőségre ssáme alig akad jelentkező. Mi várható jövőre? A je­lenlegi tervek szerint Idők­ben 114 lakást újítanak tel, vagy korszerűsítenek az épí­tők. A VI. öteves terv utol­só esztendejében továbbra is a -belváros elöregedett la­kóházai adják maid a leg­több munkát a kivitelezők­nek. A tanár úr cseresznyéje „Ezt nézze meg, a kertünk­ben termett!...” Idős asz- s/.onv kinalja így a cseresz­nyéjét a piacon. Ropogós, nagyszemű, abból veszek, t amíg kiméri, elmondja hol termett. .,Lát ni. hogy háztá­ji!" — mondom. Kedvesen és b< »beszédben tel világosít, hogy nem háztáji, mert ők nem léesztagok. „Tanár a férjem, nyugdíjban vagyunk mindketten, s behordom a piacra, ami terem a kert­ben !” Tűnődve ropogtatom a cse­resznyét hazafelé menet, és azon gondolkodom. hány ilyen nyugdíjas kiskertben termelnek ma hazánkban gyümölcsöt, zöldséget e« más konyhakerti véleményt'! A felmérések szerint a kister­meléssel foglalkozó csaladok­hoz az ország lakosságának 42 százaléka tartozik, a tár­sadalom csaknem valanieny- nyi osztályából és rétegéből. Azt a gyűjtőfogalmai hasz­náljuk megjelölésükre: ..ház­táji és kisegítő gazdaságok". A városi ember könnyen azt hiheti — s azt is hiszi —, hogy ezek a termelők zömé­ben földművesek. Pedig hál a mezőgazdasági főfoglalko­zásúak aránya itt mindössze 15,3 százalék, a lobbi mun­kás, alkalmazott, nyugdíjas vagy egyéb nem mezőgazda­sági főfoglalkozású. Tanár, vasutas, iparos (a/, ipari munkások aránya 21 száza­lék. tehát több mint a föld­műveseké). Csak a ...'.abad idő has/.nos eltöltéséről van szó? A ta­nár úr cseresznyéje bizonyít­ja, hogy nem. hiszen a pi­acra is jut bőven a megter­melt gyümölcsből, zöldségből, tojásból, baromfiból, sértés­ből. vágónyulból. A mező­gazdasági össztermelésnek több mint 34 százalékát ad­ják a kistermelők, bruttó termelésük elérte a 30 mil­liárd forintot. Ezek áz. adatok azt bizo­nyítják, hogy a háztáji ter­melés, a kiskertek gyümöl­cse. z.öldségje, a nyugdíjas munkások óljában hízott sér­tés. a vasutasok és tanítok udvarán kapirgáló tyűkok. há/.inyuluk jelentős szerepel játszanak a mezőgazdasági termelésben. Arra kell törekedni, hogy ezt a termelést tovább fokoz hassuk. E téren kedvezőek az eredmények, egvre szoro­sabbá válik a kistermelők kötődése a nagyüzemekhez és az. áfész-ekliez. Ez nem vo­natkozik azonban a hobbi­kertesekre. s a nyugdíjasok nagy részére. Az ö termelé­sük irányítása és támogatása külön feladat. Többségüknél a szakértelem hiánya is gon­dot jelent. Az ipari mun­kás. a nyugdíjba vonult vas­utas. tanár vagy niás váro­si értelmiségi nem örökölt szüleitől hasznos tapasztala­tokat a kertészkedést illető­en. Nem ismeri a metszést, a sz.emz.es vagy a növény­ápolás fortélyait, nincs tisz­tában a termelés alapvető togaimaival sem. Kitől, ho­gyan tanulja meg ezeket? A legjobb tanító a könyv. Szerencsére mezőgazdasági szakkönyvkiadásunk ’ még idejekorán felismerte, hogy milyen óriási szerepe lehet a termelésben a közérthető nyelven írott, olvasmányos kézikönyveknek. Ma már nines olyan ága a termelés­nek. amelyet ne segítene köz­érthetőén megírt szakkön vv. amelynek az. is feladata nap­jainkban. hogy például a gyümölcstermelést es zöld­ségtermelést az új nemzedék számára vonzóvá tegye. A jó könyv napjainkban mun­kaeszköz. mert egvre fonto­sabb lesz a szaktudás, és mert a hozzáértés a jövede­lemben is lemérhető. Így válik a hobbikért tulajdono­sa árutermelővé De ehhez több is kell, mint szaktudás. termelési kedv. Hogy a kiskerttulaj­donOB, vagy a hétvégi Hsrz. kertjének birtokosa áruter­melővé váljon és piacra vi­gye termését. így gazdagít­ván a lakosság áruellátását:, a könyveken kívül sok más is szükségeltetik. Elsősorban megfelelő technikai ellátott­ság. szerszám, kisgép, majd a termelés tokozására mű­trágya. a védekezésre nö­vényvédő szer. Tehát sok olyan cikk, amiből egyelőre gyakori a hiány. Nincs kellőképpen megold­va a kiskertek termesének begyűjtése. Ez évek óta gond és visszahúzó erő a terme­lésben. Az. áfész.-ek ugyan év­ről évre több gyümölcsöt, zöldséget vásárolnák fel a kis­kertek terméséből 0970 óta a Itt százalékos részaranvt 5W. százalékra növelték), de el­més mindig nem elég.. Sok még a kihasználatlan lehető­ség. A felvásárlás jobb meg* szervezése növelhetné a ter­melési kedvet, bővíthetné a választékot, javíthatná ar el­látást. De arra is ügvelnl kellene, hogy az így maori kerülő áru ne legyen három­szor drágább mint amennyit a termelő kap érte í. s. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents