Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

1984. július 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hajnali szállítók Húsosok A Keleti pályaudyar régen A 100 esztendős Keleti A Konténeres hússzállítók éjfélkor randevúznak a mis­kolci Húskombinátban. A nagyméretű fémdobozok ad­digra ott sorakoznak a ki- porciózott adagokkal, kigör­dítésre várva. Hatvan na­gyobb bolt kap így naponta összesen mintegy 100 mázsa árut. A be- és a kirakodás­ban segít a gép — hidrauli­kus szerkezet emeli, engedi a rakományt a kívánt ma­gasságba — ám ez az em­ber irányítása, beavatkozása nélkül elképzelhetetlen. A ra­kományok körül fehér ruhás emberek sürgölődnek, itt mindenkire nézve kötelező a fehér kabát, nadrág, sapka viselése, söl egy váltás fehér felsőruházat készenlétben tartását is elvárják. A mun­ka olyan, hogy a váltásra szükség is lehet, miután a húst, a húskészítményeket — lévén igen kényes élelmi­szerek —, csak tiszta körül­mények között szabad szál­lítani. Menyhárt Attila és Bed/.só József évek óta együtt jár­ják az utakat, a hajnali órákban. A korai kelés nyű­gös pei’ceit általában egy for­ró kávéval igyekeznek elüt­ni. de ha nem tágít az ál­mosság, akkor elszürcsölget­nek még egyet, nagy ritkán pedig délig a harmadikat is megisszák. Menyhárt Attila hat év alatt nem tudta meg­szokni. hogy akkor kell kel­ni, amikor mások a legmé­lyebb álmukat alusszák, így öt ébreszteni kell. Társa, aki Alsózsolcán építkezett, ak­kor sem tudott aludni, ami­kor már nagyon álmos volt, annyi gond fclhözte a nap­jait ' az építkezés idején. Évente két-három hízott ser­tést is vágnak, ám egyiknél sem ő a böllér, annyira nem sikerült közel kerülni a hú­sos szakmához. Ennek elle­nére mindketten vallják; évek, évtizedek múltán is a törzsgárdatagok számát gya­rapítják majd a Húskombi­nátban. Azért is, mert az éjszakai, hajnali szállítás Jobb a nappalinál. Zavarta­lanabbal lehet dolgozni, ke­vesebb a zavaró, hátráltató körülmény a közlekedésben is. Kimondatlanul ott buj­kál a szavak mögött az isi nincs annyi fölösleges kér­dés, csendesebb a műszak. Valamiben azonban még­iscsak erősen eltérő a véle­ményük, az ízlésük: amíg a gépkocsi vezetője a legíny­csiklandóbb pecsenyét . is nyomban elcserélné egy. tá­nyér grizes tésztára, Beazsó- éknál a forró zsírban átsü­tött tarja vezet kelendőség­ben az étlapon, de a sorban következők is mind húsos élelek. Ennélfogva könnyen megosztoznak a műszak vé­gén kapott étkeken. A napi munka végeztével újabb szállítók érkeznek be déltájt a Húskombinát ud­varára. Tóth Gyula és Pusz­taszeri János tőkehúst hord­tak ki az üzletekbe. A fél sertést cipelők ruházatát csuklya egészíti ki. Ha mar­hahúst is visznek. — ma már a negyed is ritkán for­dul elő —, a további darabo­lással legfeljebb harminc- negyven kilót kell egyszerre megemelni. A fél sertés pe­dig általában 18—20 kilós. — Igen ám — csattan Pusztaszeri János hangja —, de jól néznénk ki, ha egyen­ként sétálgatnánk a fél ser­téssel a boltba. Akkor a műszakunk estig is eltartana. Hármat is felvesz, aki ha­ladni szeretne a dolgával. Ott van még a mérlegelés is. amire különösen figyelni kell, mert két egyforma mér­leg nincs, mi pedig sokfelé megfordulunk, a végelszá­molásnál viszont egyezni kell a számoknak. Ritkán az is előfordul, hogy a különbség árát levonják a fizetésből ... — A boltvezetők többsége olyan, hogy ha észreveszi a tévedést a mérlegelésnél, akkor nyomban szól, nem hagyja, hogy a szállítók té­rítsék meg a különbséget, hogy ráfizessenek a figyel­metlenségükre — egészíti ki az előbbieket Somsak Lász­ló, a szállítási osztály veze­tője, majd hozzáteszi: — Özdról, Kazincbarciká­ról, Sátoraljaújhelyből is naponta szállítanak az üzle­teknek. A vidéki szállítási rendszert a szakmában „óra­pontos” árukihordásnak ne­vezik. Ez közelebbről azt je­lenti, hogy a korai, nagyobb­részt hajnali időpontra való tekintettel egy óra időtarta­mot adnak meg a szállítók a boltvezetőknek. Akkorra viszont illik is megjelenni a hússal, a húskészítménnyel. A húsosok szállítási pon­tosságát az utóbbi időben nem érte semmilyen kritikai észrevétel. Ha pedig a mé­résnél tévesztenek hajnali sietségükben, azt fizetésna­pokon lehet szánni-bánni. így aztán ez is csak elvét­ve fordul elő ... Vadászat, lovastúrák, hajójárat Egyre több külföldi, es ha­zai turista keresi fel ha­zánk szép tájait, városait, és e növekvő idegenforgalom­mal arányosan, bővíteni kell a vendéglátás színvonalát, a szálláslehetőségeket, az aján­lott programok körét. A megyei idegenforgalmi bizottság Tokaj és körnt'éke albizottsága több — a Zemp­lénbe irányuló turizmus fel­lendítését célzó — elképze­lés és terv kivitelezésén munkálkodik. A helyi lehe­tőségek még jobb, szerve­zettebb kiaknázását tűzték ki célul.. Ennek keretében fejleszteni kívánják a mind nagyobb népszerűségnek ör­vendő falusi turizmust, hi­szen a környék nevezetessé­gei vonzzák a külföldi és hazai turistákat. Terveik közt szerepel Erdőbénye mellett egy csónakázótó, és horgászparadicsom létesíté­se ; az Aranyosi-völgyben si- és szánkópálya építése. E festői völgyben már most is kirándulók százai pihennek egy-egy hétvégén. Tokajban és környékén a vízi sportok üzesére jó lehetőség kínál­kozik. Ennek bővítése, fej­lesztése szintén növelné az ide „zarándokló” vendégek számát. Ezzel kapcsolatos még az az elképzelés, mi­szerint hajójárattal lelvet majd Tokajból Sárospatakra «ttami. Mindezeken kívül szervezett természetjárás, va­dász- és lovastúrák szolgál­ják majd az idelátogatók ki­kapcsolódását, szórakozását. A fentiekben vázolt elkép­zelések »r elkövetkezendő években folyamatosan való­sulnak meg. Első lépésként egy utazási iroda nyílik a közeljövőben Szerencsen, ahol az érkezőknek informá­ciókkal szolgálnak és külön­féle programokat ajánlanak. fen» *i Budapesten a Keleti pá­lyaudvar impozáns epülete több. mint műemlék, szim­bólummá vált, nemcsak a vasutasok, de az utazók sze­mében is. Igaz, epitészetileg annyira nem híres, mint körúti testvére, a Nyugati, azonban a maga idejében nemcsak az ország, de a Mo­narchia legnagyobb „fejállo­mása” címmel is dicseked­hetett. Szimbólum más érte­lemben is. a magyar vasút­nak hű tükrét lehel ebben az épületben látni. Rosszat és jót is. A vasminiszternek is ne­vezett Baross Gábor, még gondolni sem gondolhatott akkora forgalomra, s olyan technikai fejlettségre, amely Az Ózcfi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot végzett annak megállapítására, hogy az egészségügyi szervek, a vállalatok miként hajtják végre a táppénzeléssel, a táppénzes fegyelemmel kap­csolatos rendeleteket. A vizs­gálat természetesen kiterjedt az üzemorvosi, körzeti orvo­si intézményrendszer helyze­tére is. A népi ellenőrök a város­ban, annak vonzáskörzeté­ben, sót az egykori járás te­rületén végezték el vizsgála­taikat, hiszen a vizsgált idő­szak 1981-gyel kezdődik. Megállapították, hogy Ózdon a lakosság eloszlása *és a meglevő egészségügyi létesít­mények befogadó képessége, ezek területi elosztása között nincs összhang. A városköz­pontban új, korszerű rende­lőintézet kialakítására lenne szükség. (A városi tanács terveiben szerepel ez a léte­sítmény.) Mind a városban, mind a vonzáskörzetben gon­dot okoz, hogy nem tudnak folyamatosan hozzájutni az egyszer használatos eszkö­zökhöz. Kívánatos lenne még, hogy a vidéki körzeti ren­delőket ellássák EKG-készü- lékkel és CB-rádióval, mert mindkettőre nagy szükségük van az orvosoknak. Özdon évek óta gond az orvoshiány, a felnőtt és a gyermek körzeti orvosi állá­sok egyharmada tartósan be­töltetlen, üzemi orvosokból pedig még a legnagyobb üzemben, az ÓKÜ-ben is ke­vés van. Hiányos a szakren­delői hálózat is. Kevés a fog­orvos, a szemorvos, az ideg- gyógyász, a bőrgyógyász, a röntgenvizsgálatok is terv­ma már megszokott a Kele­tiben. A füstös, gőzös pari­pák helyét átvették a vil­lanymozdonyok a ..pala­csintasütőver’ integető vas­úti altiszt helyét az integra- domino biztosítóberendezé­sek. A Keleti sok elsőséggel dicsekedhet. Innen indult út­jára ötvenkét éve az első hazai villanymozdony von­tatta menetrendszerűen köz­lekedő vonat. És a többi el­ső: királyok, államférfiak, miniszterek sokasága a Ke­letiből kilépve ismerkedett először Budapesttel, de nem­csak ők, hanem egyszerű emberek is innen tekintettek először a fővárosra. Króni­szerűlleriek. Más területekkel ellentétben, itt van elegendő asszisztens és nővér, mert a József Attila Gimnáziumban sok lányt képeznek erre a pályára. A körzeti orvosok és szakrendelők viszonya ál­talában jó, de több helyen szóvá tették, hogy túl hosz- szú az ideggyógyászati szak- rendelésekre az előjegyzés időtartama, a röntgenvizsgá­latok korlátozottak, lassú az ügyek intézése a városi re­habilitációs bizottságnál. Gondot okoz a későbbiek­ben, hogy a körzeti orvosok nem ismerik az üzemekben dolgozók munkakörét, ezért formális a munkaalkalmas­sági vizsgálat. Nem megol­dott a bejáró dolgozók meg­előző-gyógyító ellátása sem. Szervezett üzemorvosi ellátás az ÖKÜ-ben, a BSZV far- kaslyuki, putnoki üzemében és a Borsodnádasdi Lemez­gyárban van csupán. A többi üzem, szövetkezet üzemorvo­si ellátását részmunkaidő­ben végzik a területileg il­letékes körzeti orvosok, akik­nek nem jut idejük a meg­előzésre, az utógondozásra. A népi ellenőrök azt ta­pasztalták, hogy általában jó a munkahelyek és az egész­ségügyi szervek közötti kap­csolat. Az ÓKÜ és az egészségügyi vezetők például időnként véleményt cserél­nek, megbeszélik a tenniva­lókat. Azt azonban megje­gyezték a vállalatok vezetői, hogy az orvoshiányt bizonyos mértékig enyhíteni lehetne azzal, ha jobban szerveznék az egészségügyi munkát, ha a megelőzésben és az utó­gondozásban például több ezek a kövek beszelni tud­nának ... Váltókezelők, kocsirende­zők, sarusok, tülök — ki tudná felsorolni, hányán, hányféle munkát végeznek itt. Szigorú szabályok szerint es sokat dolgoznak a vasu­tasok. Ebben a nehéz, de szép szakmában bizony egy­re kevesebben vannak, így aztán egyre kevesebb a le­hetőség szabadnapra, nyuJ godt, gondtalan szabadságra, ünnepre. Sokszor morgunk a késések miatt, szidjuk a koszt. a rendetlenséget. Ilyenkor mindig gondoljunk a feszített munkára, a sok túlórára, az óriási felelősség­re ... E. X. szerepet kaphatnának a szak­dolgozók. Táppénzeléssel való vis­szaéléseket nem tapasztaltak a vizsgálat során, b;(r egyes üzemek jelezték, hogy a kör­zeti orvosok esetenként tűi liberálisan ítélik meg a pa­naszokat. Vannak esetek, amikor a dolgozó fizetetten szabadságot igényel, ezt nem kapja meg, de másnapra be­teget jelent, és hosszabb-rö- videbb ideig táppénzes állo­mányban van ... Más ese­tekben pedig túl szigorúak a körzeti orvosok, üzemi or­vosok, indokolatlanul töre­kednek a táppénzes napok számának lecsökkentésére. Ilyenkor a betegek félig gyógyultan térnek vissza munkahelyükre és ott nem tudják kellő színvonalon vé­gezni munkájukat. Az ilyen szemléletnek a következmé­nyei azért is súlyosak, mert rontják az orvos—beteg köz­ti viszonyt A népi ellenőrök — azon túl, hogy a rendelők számá­nak gyarapítását és az orvo­si státusok betöltését szor­galmazzák — javasolják, hogy a körzeti orvosok to­vábbképzési rendszerébe ik­tassanak be üzemlátogatást; építsenek a városban a ki­sebb vállalatok, szövetkeze­tek számára egy közös üzem­orvosi rendelőt. Nem a be­tegek rovására kell javítani a statisztikákat, hanem olyan légkört, munkamorált é* ér­dekeltségi rendszert kell te­remteni az üzemekben, hogy érdemesebb legyen dolgozni; mint indokolatlanul betegál­lományba menni. I0*i Nagy József Mosolyból született kenyér Néha egy tekintet, egy szemvillanás eíé* az ősi-asszonyi bölcsességek örökítésére. Az alig eszmélt gyerekkor után, az oda­haza látott mozdulatok öntudatlanul öt­vöződnek ismeretté, még egy olyan pró­zainak tűnő dologban is, mint a sütés-fő­zés. Nyolcvannégy év tapasztalata, bölcses­sége is teheti természetessé az ebéd, a Másiknak adott étel elkészítését. A recept, a módszer utáni faggatózásra szemér­mes mosoly a válasz; ez, meg ez, de nem akárhogy... Van abban az alapanyagon kívül más is. Akarom, hogy ízletes legyen, hogy a sütéshez szedett komló olyan ko­vászt adjon a kenyérhez, aminek ízéhez a kemence forrósága úgy teheti a ropogós­ságot, hogy napok múltán is érezni a fris­seségét. Talán a tapasztalás mosolya az, ami le sem írható, akkor is. amikor úgy sikerül, hogy megégett, ki lehet dobni az egészet Az nem volt az igazi. Ki kell dobni, —el­felejteni nem, mert ez másfajta tapaszta­lat —, aztán megsül a másik. Az igazi. A foszlós, finom, távolból m emlékezetes ízű, mert van ám olyan, amire a mesz- szeségből is emlékszik az emberfia. S ahol ilyen kenyér sül, oda visszavágyik ... (köpcesi—lansé) kás könyvekben olvasható közhely kívánkozik ide: ha Liberális vagy szigorú? Az egészségügyről, a táppénzes fegyelemről - Ózdon

Next

/
Thumbnails
Contents