Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
1984. július 7, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 FALURÓL-FALURA Kölcsön házra, kemencére A Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezetről tényleg el lehet mondani, hogy útbaesik jövet-menet. A nagyközség központjában található, 1978-ban berendezett tokaji irodájuk forgalmára nincs is panasza Szegedi Ti- bóménak, a takarékszövetkezet főkönyvelőjének. Mint elmondta, náluk egész esztendőben a július és az augusztus a legforgalmasabb időszak, ami, persze könnyűszerrel megérthető, ha valaki ismeri Tokaj idegenforgalmát. A Bodrog és a Tisza találkozása nemcsak szemet gyönyörködtető, de a Tisza balpartja remek fürdő- zőhelyet is kínál, enyhülésül meg ott a hűs pincék, hogy a világhírű borról már ne is beszéljünk. Az idegen pedig jön, s akár kelet, akár nyugat felől érkezik, nyomban pénzt igyekszik váltani. A takarékszövetkezetben tőkés és szocialista országból származó valutát egyaránt beváltanak, hasonlóképp a csekkeket is. Tavaly közel kétmillió forint értékű pénzváltó forgalmat bonyolítottak le, amelynek a nagy része az említett két nyári hónapra esett. Persze, az idegenek mellett fontos feladata a takarék- szövetkezetnek a helybeliek, pontosabban a tagság kiszolgálása. A Tokajban lévő irodájukon kívül ugyanis Bod- rogkeresztúron és Tiszala- dányban is működik kirendeltségük. Előbbi helyen a szegilongi és bodrogszegi, utóbbi helyen pedig a tisza- tgrdosi tagság ügyeit is interjú. Közel ötezer tagja van a szövetkezetnek, a részjegyalap 1 200 000 forintra tehe- •tő. A takarékszövetkezet leggyakoribb szolgáltatása a kölcsön folyási tás. Idei hitelkeretük az elmúlt évekhez képest némileg növekedett, így nem kell elutasítaniuk a szövetkezethez hitelért fordulókat. Amíg tavaly májusig 9 450 000 forintnyi hitelt folyósítottak a tagság számára, addig ez az összeg az idei esztendő hasonló időszakában már több mint egymillió forinttal haladja meg a tavalyi összeget. Mint azt a főkönyvelőnő elmondta, a fiatalok lakásépítését nem tudja a szövetkezet számottevően támogatni. A lakásépítési kölcsönt ugyanis — szemben az OTP háromszázalékos kamatú hitelével — csak nyolc százalék kamatfeltétel mellett tudnak folyósítani, így az építkezők zöme, érthetően, az Országos Takarékpénztárhoz fordul kölcsönért. Kedvezőbb a helyzet, ha a már meglévő ház felújításához igényel ügyfelük hitelt, azt ugyanis az OTP-vel azonos feltételek mellett tudják biztosítani. Ettől az évtől kedődöen folyósíthatnak lakásvásárlási kölcsönt is, ám ez sem örvend túlzott népszerűségnek, alighanem az évi hat százalék kamat, meg a két százalék kezelési költség miatt. A fiatalok körében legnépszerűbb a fiatal házasok kölcsöne, amelyet, harmincöt éven aluli házastársak igényelhetnek. A 80 ezer forint kölcsönt hároméves lejáratra folyósítják. Tavaly, az esztendő első öt hónapjában tizennégyen igényeltek a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezettől ilyen kölcsönt, idén pedig az év hasonló időszakában huszonhat házaspár vette igénybe ezt az áruvásárlásra fordítható hitelformát. Ezek mellett természetesen még többféle szolgáltatást nyújt a szövetkezet. Kisiparosoknak például, KIOSZ- javaslatra üzlet-, műhelynyi- tóshoz, illetve annak berendezéséhez is adnak támogatást. amelynek összege a beruházás értékének felerészét nem haladhatja meg. Festők, kiskereskedők szinte mindennap fordulnak hozzájuk, de a minap például kerámiaégető-kemence építéséhez nyújtottak pénzügyi segítséget. (vs. cs.) Hegen nyelvi tábor Sátoraljaújhelyen Július 2-án nyitotta meg kapuit és július 15-ig működik Sátoraljaújhelyen a Szlovák Tannyelvű Általános Iskola diákotthonában az idegen nyelvi tábor, ahol a látogató e két hét alatt ■ lemcsak szlovák szavakat 'allhat: angol és német velvü tábor indult újra az ' Halálos iskolások részére, y tábor szervezése már jó i:„hány éve a Tudományos 1 -merelterjesztö Társulat felvillan feladatai közé tartó- ük. Korábban is adhattunk hírt a füzérradványi, aggteleki, kácsárdi nyelvi táborokról. Az idén romantikus környezetben, igen jól felszerelt diákotthon ad otthont a nyelvet tanulni vágyóknak, mintegy negyven gyermek nek Ká roly f a i várói, akik németül tanulnak és ugyanennyi miskolci és le- ninvárosi gyereknek, akik az angol nyelvvel ismertednek. Az együttműködés, összefogás e tábor szervezésekor is megnyilvánult, hiszen a nemzetiségi nyelvi labor költségeit a Borsod megyei Tanács, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Hazafias Népfront, a TIT és — messzemenően — a Sátoraljaújhelyi városi Tanács viseli. Az idegen nyelvi tábor lakói játékos formában dalokkal. ötletes szerepjátszással sajátítják el az angol és a német nyelv alapjait. A haladók például országismereti órákon a gyönyörű kivitelű angol nyelvű Budapest útikönyvet is használják. A német nyelv tanulásánál képes német nyelvkönyv, a kicsiknek kivágás füzetek, hangszalagok adnak segítséget. A mindennapi élet leggyakoribb szituációinak nyelvi fordulatait tanulják meg es gyakorolják be kön.v-. nyedén. a nyelvtanulásra legalkalmasabb korban. A tábor ismeretterjesztő szempontból is szerfölött gazdag anyagot nyújt a résztvevőknek. A kisdiákok emlékeztető képek, filmek közvetítésével és szerepjátszással ismerkednek meg angolul és németül beszélő népek szokásaival, kultúrájával, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten. A kis közösségek igen jó hatást gyakorolnak egymásra. Erősödik közösségi szemléletük, segítő szándékuk. A két hetet kirándulások és sportolási lehetőségek, yatékok teszik teljesebbé Huszonegy gyerek kezdte a nyári turnust. Turistából is lehetne... Égerszög - a karszt ölelésében A környezet. „Aggtelek — Trizs — Rudabánya — Égerszög közé eső részen, ahol a mélybe süllyedt mészkókarsztot pannon kavicstakaró fedi. a cseres-tölgyes erdő helyén, emberi degradáció hatására alakultak ki a csarabosok. A szálerdő kiirtása után ugyanis a talajt nem köti növényzet, termőrétegét könnyen elviszi, elmossa az esővíz” — írja e vidéket is elemezve Jakucs László, Aggtelek című útikalauzában. Fodros fellegek simulnak egymásba. Két eső közötti szünetben serénykedik a falu odahaza levő népe. Autó érkezik, kiszáll a doktor, asszisztensnője hozza a „mozgó kartotékokat” a kéthetenkénti rendelőnapra. — Ha röviden kellene jellemeznie, mit mondana az éger-szögiekről ? — Megbecsült a szorgal- masság — állítja dr. Hagymást József körzeti orvos. — Ügy tartják: inkább dolgoznak, mint beszélnek, megbecsülik a javakat. A környéken kevés a munkalehetőség, nincs termőterület. marad az erdő és a bánya. 'természetesen a jsz is. Itt minden tenyérnyi kertért keményen meg lfell dolgozni. Akkor persze már termő, mert gondos munkát végeznek. A magas életkoruk, pedig a környezettel magyarázható. Húsz évvel ezelőtt még ezren felüli volt a lakosság száma, öt-hat évvel 700; most l(58-an laknak a faluban. Zömmel idős emberek. — öt-hat fiatal család él itt — sorolja Oláh De- zsöné. aki a tanácsi kirenj deltséget vezeti. — Hétvégeken látogatnak haza az innen költözött miskolciak, perkupaiak. Visszaáramlás nincs, de két debreceni család vásárolta meg az elhagyott parókiát, az év végén pedig Erika néni költözik ide Pestről, na. a vezetéknevét nem is tudom hirtelen, de tizenöt éve jár ide turistaként és itt akar letelepedni. Az apóka, akit már az utcán látunk, szorgalmasan Ai idősek is kimozdulnak, ha máshová nem, Perkupára. lapátolja a lezúdult víz utáni hordalékot, érthetően, vissza az udvarra, mert ha megint esik. úgyis elviszi a víz. A találomra megszólított bácsiról aztán szemérmes dicsekvéssel kiderül, hogy a XIX, században született, 1899-ben. felesége pedig a XX. század fordulóján, 1900-ban. Tóth Béni és Tarcali Erzsébet. Szíves az invitálás: beljebb. Mint egy dob szava, úgy- koppan a lépés az udvaron. ahol a lezúdult mindenben egy szemvillanás észrevenni az apró kövecskét is. Nem sokáig tűnődhettünk az idő múlásán, az évtizedek eddigiekén, mert a ház asszonyának foglalatossága magára vonja kíváncsiságunkat. Laskát süt. — Délre főzöm — nyújtja a tésztát. — De szoktam házi keny-eret is süti, a mi portánkon van a falu egy-etlen kemencéje. S nem is akárhogy, komlókovászszal. amihez magam szedem a komlót. Elhangzik a régi recept, évtizedekkel ezelőtti történetek a környék barlangjainak feliórásáról, amiben Jakucs tanár úrék segítségére siettek a falusiak, és azóta is büszkék a feltart látványra. — Bevetett kert — elevenednek meg Béni bácsi emlékei. — Virágos, pázsi- tos cseppkövek! Gyönyörű. ... Ám. nem mindenki otthon süt kenyeret, a boltot keresve, alig találtuk meg. Egy-ébként is kicsi, hiszen aki eljár dolgozni, a munkahelyéhez közel levő üzletekben vásárol, de hogy- éppen átépítés miatt ilyen pindurka helyre került, ezt nem gondoltuk volna. — Van itt azért minden — mondja a serényen sep- regeíő bollosasszony. — Februárban kezdték az átépítést. nagyon ígérik, hogy nemsokára befejezik. Az iskolaigazgató tanító hazafelé igyekszik Perkupára, a legközelebbi busz- szal. Csak éppen feljött szétnézni: mi újság y-an. — A három községben el vannak osztva az - évfolyamok — ismertet meg az oktatási renddel Simon László. — Itt, Égerszögön tanul a három falu második és negy-edik osztályosa, mind a nyolc. Szidják a kis hely-eket. hogy nem megoldott a tanítás. Az is igazság. hogy kévés gyerekkel sokkal többet lehet foglalkozni, szinte családias az iskola. * A falu központjában vendégcsalogató ház simul a domboldalba. Ráéreztünk, nem sokáig marad kocsma. — Az IBUSZ-osokkal tárgyalunk — mondja a tulajdonos, Tóth Béla. aki portája fejlesztését, mások kedvére is szeretné. — Az az elképzelésem, hogy az emeleti résszel egy-ütt, hat szálláshelyet alakítok ki, ebédet is tudunk főzni, s ha van rá igény, akkor szervezhetnék ide is. a környékre járó turistákat Még strandmedence is lenne . . . Mégsem egészen elhagyott ez a kicsiny falu. Akik maradtak, szeretnének jobbat, többet: itt. Három kisiparos táblája mutatja. kelendő szakmák birtokosai laknak a faluban. Az idegennek a szeme azonban a tájat simogatja. Pihenni vágyni a napi munka. fáradtság után. A falutól pár kilométerre van az ormosbányai bányászok pihenőháza. Az első gyermekturnus nyaral éppen, két tanító néni gondoskodása mellett. Romhányi Jánosáé a gondnok itt, mikor idekerült, eleinte egyedül érezte magát az erdőben. — Most várom a vendégeket, a visszatérő ismerősöket. akik egyre többen vannak... Köpeezi Edit Fotó: Laczó József Akár közhelyek is eszünkbe juthatnának, amikor a falu idilli képe elénk tárul az aggteleki karszton. A girbegurba utcácskákon hatvan ház sorakozik, romosságánál fogva romantikus a templom, mint a mesében, ügy kanyarog a patak, a portákon leginkább öreganyók és öregapók serénykednek... Azonban a falu legtöbb kútjában ihatatlan a víz, a mostani esős időjárás is bebizonyította: a víznyelőkkel tarkított vidék patakjai irgalmatlan mennyiségű vizet és hordalékot tudnak a falura borítani. Elhagyott már a porták egy része, hat-hét év körüli a falu legfiatalabb gyermeke. A kép teljességéhez természetesen hozzátartozik a csodálatos környezet, a civilizáció ártalmai között még megmaradt jó levegő — „ez utóbbival magyarázzák a lakosság életkorának országos átlaga feletti magasságát. Turistaparadicsom lehetne, mint szinte valamennyi kisközség megyénk peremvidékén. Hosszú évek után két debreceni család költözött ide, és a pesti Erika néni.- „Ebben az edényben szárítom a komlót."
