Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
1984. jűfíus 28., szombat KZAXjaAGYARORSZAG 7 öl Cardinal névre keresztelték azt az új szamócafajtát, amelyet amerikai biológusok állítottak elő, már régóta termesztett fajtából: a Fragariából és az Ana- nassa Duchból. Az új fajta húsa piros, kemény, felülete száraz, a mechanikai hatásoknak jól ellenáll. Ez utóbbi azért fontos, mert lehetővé teszi a gépi betakarítást. Egyenletes tor- mésformája is a gépi művelésnek kedvez, de ezenkívül az új fajta illatosabb i« sok réginél, és C-vitamintartalma is nagyobb az átlagosnál. FECSKE CSABA: Levél, Szalonnára (Kalász Lászlónak) Öszhajú kamasz ötven éves, meg egy lelkünk kincstárában Napóleon-a lányként fé nyesed j vehessünk rajtad álmokat, jövőt mit lángelmék szövőszéke szőtt Légy jogos dühünk ökle, karma ha az örök-rossz győzni akarna fölöttünk, ne védtelen kapálódzzon az értelem Érlelj koponyádban — szívedben nemes vers-aszút ne lerészegedni! — örülni töltsd fülünkbe a szót az édes emberi beszédet, ahogy a szőlősgazda tölt elűzni felhőt, bánatot A kín nyilával átlőtt gégével is szeretni, sors —bírni taníts mint az övéit — s minket is — Babits! Az alku nrtf MMpUMfi Üi vulkánok Két olyan működő vulkáni fedezlek fel az Antarktisz keleti részében, amelyek friss kitörés nyomait viselik magukon. Az egyik még mindig füstöl. A vulkánokat helikopterről pillantotta meg Oscar Gon- zalez-Ferran chilei geológus, aki e kevésbé ismert vidéket tanulmányozta. — Hogy a zöldbab? — Húsz. — Ugyan! A két hivatalnok kinézetű hölgy tovább lép. A Búza téri piacon vagyunk, s utánuk szegődöm, mert úgy' látom, igen értik hogyan kell jól vásárolni, nyilván takarékos háziasz- szonyok. Addig bolyongtak, mtg találtak babot 18-ért. Aztán következett a paradicsom-. paprika vásárlás. — Mire mondja a paradicsomot ? — Harminc. — Sok. Huszonötért? Az árus unottan elfordítja fejét. A két nő addig talpal, míg találnak paradicsomot 26-ért. Eddig í forint » megtakarításuk. Vesznek még paprikát 20- ért 25 helyett, ez már 11 forint nyereség. Gyümölcs is kefl, s újra körbe járnak, most már az őszibarackokat mustrálgat- jak. — Harmincért ad? — Nem — hangzik az Salkut élesen elvágó valasz. Mennek tovább. Láthatóan élvezik a vásárlást, szinte tűzbe jönnek két- három forint körüli vitákban. Az őszibarackot. S forinttal olcsóbban vették, így a konyhapénzből megmaradt 14 forint. Elégedettek. Hiába, vásárolni tudni kell. Kissé bele is fáradtak. — Gyere, igyunk egy kávét — ajánlja a fő alkudozó, aki nagy rutinnal száguldott eddig az eladók közt, s a vásárlásoknál ő volt a szóvivő. Betértek a nagy fűszer- csarnok álló presszójába. — Két kávét kérek — mondja az. önmagával elégedett takarékos háziasszony. A másik hölgy rs elkezd pénztárcája után kotorászni, mire a barátnő rászól: — Ugyan hagyd már, majd én fizetek, úgyis veszek még egy Harmóniát. Elégedetten kortyolgatják kávéjukat, s én kiszámolom, hogy a jól gazdálkodó, ügyesen vásárló hölgy megtakarított 14 forintot. Erre büszke. Azután a két kávéért és a cigarettáért kifizetett 38 forintot. Ezt észre sem veszi. Ennyit igazan megérdemel egy jó, ügyes vásárló körút után! A. L célzott. Hát nem értitek, hogy most béke van, hogy most csak a pálcikákra lehet lőni?! * Achel a varázsló a cél- lövöldés mögötti domboldalon verte föl a sátrát. Rikító zöld-piros csíkokkal mázolta be az oldalait, a bejáratra pedig fekete betűkkel írta ki: „Achel, a nagy varázsló található itt!”. Felesége egy hatalmas dobot püfölt, ő volt a kikiáltó. — Ide. ide! Csodatevő Achel megérkezett! Gyengébb idegzetűek ne jöjjenek! Aki ide bejön, láthatja. amit nem láthat! Csoda lesz. hát ne kerülje el! Tíz perc múlva kezdünk! Ide-ide. tessék! Achel nyájas mosollyal szedte be a nénzt, és tessékelte be a kíváncsiskodókat. Amikor már elég súlyosnak érezte kalapját az összeszedett pénztől, intett a feleségének. hogy hagyja abba a dobolást. Achel leengedte a sátor bejárati szárnyát, és elkezdte a mutatványt. Kisebb-nagyobb biivész- triikkökkel kezdte. A közönség gyéren tapsolt. Valaki b“fütvült. — Mi lesz a csodával, taaestró!? Achel csendet kért, nagy léptekkel kiment a porond szélére, és behozott középre egy hatalmas ládát. Kinyitotta a tetejét, és kör- bemutogatta. A láda üres volt. Közben az asszony a dobot letette az egyik bámészkodó lába elé. miközben riadt, galambsze- mekkei nézett rá. Aztán beállt az üres ládába, Achel a varázspálcájával három kört irt le, majd becsukta a doboz fedelét. A nézők most már visszafojtott lélegzettel figyelték a varázslót, aki egy hatalmas fűrésszel a kezében tért vissza. A dobozt öt egyenlő részre vágta. A dobozdarabokkal körbe sétált a porondon. majd halkan kommentálta a fejleményeket. — És most figyeljenek! Ez még mind semmi! Eltüntetni egy asszonyt, az nem csoda, de előteremteni, az igen! A közönség körében elismerő morajlás, pisszegés hallatszott. Achel elemében volt. Erezte, hogy művészete. a pillanat káprázata. most ért a tetőfokára. Nem húzhatja tovább az idegszálakat. Gyakorlott mozdulattal egymás tetejére rakta a dobozkákat, és pálcájával újra három kört I rajzolt a levegőbe. Kinyitotta a láda ajtaját. Az asszony ott volt a ládában. A nézők iszonyodva néztek hol Achelre, hol az asszonyra, majd kitámolyogtak a sátorból. Az asszony megint azzal a riadt, galambszemével nézett az urára. — Achel, megint összekeverted a dobozokat! Achel. a varázsló fátyolos tekintettel ült az asz- szony mellé, miközben arra gondolt, hogy a fején mégsem ugrálhat élete párja. és a lábával sem mosogathat, a kezéről nem is beszélve! Ezen a délutánon Achel csodál szeretett volna lenni! * A körhintánál álltak a legtöbben. A pecsenyésen kívül ennek volt a legnagyobb sikere. A hintás megvárta, mig az előző menet emberei leszédülnek a várakozók közé, majd újra csengetett. Mindenkit belóncoltak. A szerelmesek egymás hintájába kapaszkodtak. És indult a kör. A fiú háromszor könyörgött Karóimnak, hogy üljön be vele. Még le is térdelt neki. Érdemes volt. Elindult a kör. Lassan emelkedtek a kiváncsi platánlombok fölé. Aztán a fiú elengedte Karolin hintáját. A lendület. magasra lódította a lányt. Karolin először si- koltott, de amikor a kör- zuhatagbán újra meglátta a fiú ragyogó képét, megnyugodott. — Ne engedj el még egyszer! — próbálta nyöszörögni, de a fiú meleg leheletétől elkábult. A sebesség varázsától, a rozsdásodó láncok félelmetes kattogásától megrészegülve, a fiú egyre vadabbul dobta ki a lányt. — Leszel az enyém? — üvöltötte, amikor a lány hintája közeledett felé. — Ugye az enyém vagy? Te, te büszke lány! Egyre jobban elzsibbadt, ahogy a lány hosszú haja kibomolva elúszott a szeme előtt. — Gyere csak! Ide hozzám. csak az enyém vagy, érted ?! Aztán lassult a forgás. A hintás csengetett. Tíz forintért ennyi elég. A hinták méltóságteljesen közeledtek a föld felé. A fiú görcsösen szorította a lány hintáját. — Gyere vissza! Te, te büszke, bolond lány! — ráneigálta az üres hintát. Alig tudták lefejteni a kezét a láncról. Szűcs Mariann A napokban a BalateI 1 non. a.z egyik kcrlvendéglö- ben két külföldi halászlét akart enni, s mindig hoz- ji zátette, mint jelzőt: „szelj gedi”. A vendéglős vono- S gáttá a vállát, - hogy' nála | bajait főznek. A külföldiek í nem értették a különbsé-. I " get, de ízlett a bajai, vagyis helyesebben a dunai,ha- lászlé, hosszú metélt tész- jj tavai. I ” A halászlé magyar specialitás, s elkészítésének s sokféle változatát ismerik. I A halászlékedvelők esküsznek a bográcsra, a szabad fi tűzre, az átpasszírozott k hagymára, a halfejre és !> sorolni lehetne, vidéken- < ként miként változik az el- (j készítési módja. Más a táji szai halászlé, s más a dunai, megint más a balatoni. Meg a tavi. Amit azonban a sütögetők kínálgat- nak, azoknak kevés közük c van a magyar vizekhez. Olvastam egy szaklap- ban, hogy a hal tenyésztési I világranglistán a magyar technológia első helyen áll... Ez természetesen nem folyóink tenyészetére vonatkozik, hanem a tógazdaságokéra, hiszen a mi hazánkra az a jellemzőbb. A tógazdasági haltenyésztés jellemzője pedig az, hogy egy-egy tóban négy halfajtát, tenyésztenek, köztük fő halként a pontyot. Ezt a közkedvelt halat gabonamagvakkal takarmá- nyozzák, a többi ott élő ; halnak maga a tó ad ele- séget. Különösen nagy elismerést váltott ki a pisztrángok termelésének magyar technológiája. Magyar hallal a külföldi otthon is találkozhat, hiszen bőven van exportunk. Az angolna például csaknem teljesen exportra kerül. Pontyot az NSZK-ba szállítunk. A növényevő halakat, köztük a busát eddig Irak vásárolta előszeretettel. Ezekből a halfajtákból azonban most bőven marad a belföldi piacon is. A busa ugyan nem jó halászlének, de sütve, különböző módokon elkészítve nagyszerű eledel, egyelőre azonban itthon még nem fedezték fel és a kereskedelem sem rendel belőle eleget. Okos gondolat vo+t megjelentetni az amurból és busából elkészíthető ételek recept könyvét, hiszen ezeknek a halaknak nem volt nálunk soha hagyománya. Nem is lehetett, csak húsz évvel ezelőtt honosodtak meg, távoli ázsiai vizekről kerüllek hozzánk. Hatvan receptet tartalmaz a kis füzet, csak néhány címszó: Busa tejfölösen. Citromos raguleves amurból. Amur káposztában. Lecsós amurszelet, Gombás busa. Busa kapormártásban. Busa- pörkölt, Amur újvidéki módra. Amur. busa roston, Hagymás amur sütőben elkészítve. Azt mondják a hozzáértők, hogy a halételeket a férfiak ízletesebben készítik, kimondottan férfimunka a halászléfőzés is. Nosza rajta, férfiak, van bőven hal, olcsóbb a húsnál. táplálóbb, mert ka- lóriaszegényebb, s a halfehérje magas biológiai értékű. A halfogyasztás nem hizlal, sőt a kínaiak szerint fiatalít. Magyarországon 44 ezer tonna halat merítenek ki évente a vizekből, inkább a tavakból, mint a folyók- ból. Ennek a mennyiségnek mintegy 65 százaléka ponty. Ez a legkedveltebb hal hazánkban, mivel jó sütve, rántva, a halászlé pedig el sem képzelhető ponty nélkül. A pisztráng már nem ilyen népszerű. Ami pedig a növényevő halakat illeti, azok iránt alig van érdeklődés, pedig egyes külföldi országokban a busa. az amur igazi csemege. A halak zömét tógazdaságok tavaiból emelik ki a hálók. A nagy tavon, a Balatonon, a Balatoni Halgazdaság, a kisebb, mesterséges tavakon a tógazdaságok gazdálkodnak, az állami gazdaságok egy része is foglalkozik halte- nyésztéssel. Európa egyik legnagyobb halgazdasága a hortobágyi. Valóságos hal- birodalom. És hol a keszeg? Mi lett a keszeggel? Van aki még emlékszik rá: sütötték lisztbe hempergetve a balatoni üdülőhelyeken, meg lehetett enni a ropogós kis halat szálkástól, igen ízletes volt. Nincs keszeg? Rengeteg van. De nincs aki megvegye, aki elossza, aki megsüsse. Elment a keszegsü- téstől a vállalkozók kedve. Kár. Van halunk tehát bőven, sok jó és Ízletes halunk, akad szép számmal halkedvelő, halszerető közönség ís, csak éppen nem jut el hozzájuk a hal. A Balaton partján alig lehet balatoni halat kapni, Szegeden kevés a jiszai... I.S. PAPP LAJOS: Idill A macska fehér gombolyag Néha fölül a heverőre Nagymamák kötnek végtelen puha sálat néha belőle Főtemplom
