Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

1984. jűfíus 28., szombat KZAXjaAGYARORSZAG 7 öl Cardinal névre keresztel­ték azt az új szamócafaj­tát, amelyet amerikai bio­lógusok állítottak elő, már régóta termesztett fajtából: a Fragariából és az Ana- nassa Duchból. Az új fajta húsa piros, kemény, felü­lete száraz, a mechanikai hatásoknak jól ellenáll. Ez utóbbi azért fontos, mert lehetővé teszi a gépi be­takarítást. Egyenletes tor- mésformája is a gépi mű­velésnek kedvez, de ezen­kívül az új fajta illatosabb i« sok réginél, és C-vita­mintartalma is nagyobb az átlagosnál. FECSKE CSABA: Levél, Szalonnára (Kalász Lászlónak) Öszhajú kamasz ötven éves, meg egy lelkünk kincstárában Napóleon-a lányként fé nyesed j vehessünk rajtad álmokat, jövőt mit lángelmék szövőszéke szőtt Légy jogos dühünk ökle, karma ha az örök-rossz győzni akarna fölöttünk, ne védtelen kapálódzzon az értelem Érlelj koponyádban — szívedben nemes vers-aszút ne lerészegedni! — örülni töltsd fülünkbe a szót az édes emberi beszédet, ahogy a szőlősgazda tölt elűzni felhőt, bánatot A kín nyilával átlőtt gégével is szeretni, sors —bírni taníts mint az övéit — s minket is — Babits! Az alku nrtf MMpUMfi Üi vulkánok Két olyan működő vul­káni fedezlek fel az An­tarktisz keleti részében, amelyek friss kitörés nyo­mait viselik magukon. Az egyik még mindig füstöl. A vulkánokat helikopterről pillantotta meg Oscar Gon- zalez-Ferran chilei geoló­gus, aki e kevésbé ismert vidéket tanulmányozta. — Hogy a zöldbab? — Húsz. — Ugyan! A két hivatalnok kinéze­tű hölgy tovább lép. A Bú­za téri piacon vagyunk, s utánuk szegődöm, mert úgy' látom, igen értik ho­gyan kell jól vásárolni, nyilván takarékos háziasz- szonyok. Addig bolyongtak, mtg találtak babot 18-ért. Az­tán következett a paradi­csom-. paprika vásárlás. — Mire mondja a para­dicsomot ? — Harminc. — Sok. Huszonötért? Az árus unottan elfordít­ja fejét. A két nő addig talpal, míg találnak para­dicsomot 26-ért. Eddig í forint » megtakarításuk. Vesznek még paprikát 20- ért 25 helyett, ez már 11 forint nyereség. Gyümölcs is kefl, s újra körbe járnak, most már az őszibarackokat mustrálgat- jak. — Harmincért ad? — Nem — hangzik az Salkut élesen elvágó valasz. Mennek tovább. Látha­tóan élvezik a vásárlást, szinte tűzbe jönnek két- három forint körüli viták­ban. Az őszibarackot. S fo­rinttal olcsóbban vették, így a konyhapénzből meg­maradt 14 forint. Elégedettek. Hiába, vásá­rolni tudni kell. Kissé be­le is fáradtak. — Gyere, igyunk egy ká­vét — ajánlja a fő alkudo­zó, aki nagy rutinnal szá­guldott eddig az eladók közt, s a vásárlásoknál ő volt a szóvivő. Betértek a nagy fűszer- csarnok álló presszójába. — Két kávét kérek — mondja az. önmagával elé­gedett takarékos házias­szony. A másik hölgy rs elkezd pénztárcája után kotorász­ni, mire a barátnő rászól: — Ugyan hagyd már, majd én fizetek, úgyis veszek még egy Harmóniát. Elégedetten kortyolgat­ják kávéjukat, s én kiszá­molom, hogy a jól gazdál­kodó, ügyesen vásárló hölgy megtakarított 14 fo­rintot. Erre büszke. Azután a két kávéért és a ciga­rettáért kifizetett 38 forin­tot. Ezt észre sem veszi. Ennyit igazan megérdemel egy jó, ügyes vásárló kör­út után! A. L célzott. Hát nem értitek, hogy most béke van, hogy most csak a pálcikákra le­het lőni?! * Achel a varázsló a cél- lövöldés mögötti dombolda­lon verte föl a sátrát. Ri­kító zöld-piros csíkokkal mázolta be az oldalait, a bejáratra pedig fekete be­tűkkel írta ki: „Achel, a nagy varázsló található itt!”. Felesége egy hatal­mas dobot püfölt, ő volt a kikiáltó. — Ide. ide! Csodatevő Achel megérkezett! Gyen­gébb idegzetűek ne jöjje­nek! Aki ide bejön, láthat­ja. amit nem láthat! Cso­da lesz. hát ne kerülje el! Tíz perc múlva kezdünk! Ide-ide. tessék! Achel nyá­jas mosollyal szedte be a nénzt, és tessékelte be a kíváncsiskodókat. Amikor már elég súlyosnak érezte kalapját az összeszedett pénztől, intett a feleségé­nek. hogy hagyja abba a dobolást. Achel leengedte a sátor bejárati szárnyát, és elkezdte a mutatványt. Kisebb-nagyobb biivész- triikkökkel kezdte. A kö­zönség gyéren tapsolt. Va­laki b“fütvült. — Mi lesz a csodával, taaestró!? Achel csendet kért, nagy léptekkel kiment a porond szélére, és behozott közép­re egy hatalmas ládát. Ki­nyitotta a tetejét, és kör- bemutogatta. A láda üres volt. Közben az asszony a dobot letette az egyik bá­mészkodó lába elé. miköz­ben riadt, galambsze- mekkei nézett rá. Aztán beállt az üres ládába, Achel a varázspálcájával há­rom kört irt le, majd be­csukta a doboz fedelét. A nézők most már visszafoj­tott lélegzettel figyelték a varázslót, aki egy hatalmas fűrésszel a kezében tért vissza. A dobozt öt egyen­lő részre vágta. A doboz­darabokkal körbe sétált a porondon. majd halkan kommentálta a fejleménye­ket. — És most figyeljenek! Ez még mind semmi! El­tüntetni egy asszonyt, az nem csoda, de előteremte­ni, az igen! A közönség körében el­ismerő morajlás, pisszegés hallatszott. Achel elemében volt. Erezte, hogy művé­szete. a pillanat káprázata. most ért a tetőfokára. Nem húzhatja tovább az ideg­szálakat. Gyakorlott moz­dulattal egymás tetejére rakta a dobozkákat, és pál­cájával újra három kört I rajzolt a levegőbe. Kinyi­totta a láda ajtaját. Az asszony ott volt a lá­dában. A nézők iszonyod­va néztek hol Achelre, hol az asszonyra, majd kitá­molyogtak a sátorból. Az asszony megint azzal a riadt, galambszemével nézett az urára. — Achel, megint össze­keverted a dobozokat! Achel. a varázsló fátyo­los tekintettel ült az asz- szony mellé, miközben ar­ra gondolt, hogy a fején mégsem ugrálhat élete pár­ja. és a lábával sem moso­gathat, a kezéről nem is beszélve! Ezen a délutánon Achel csodál szeretett volna len­ni! * A körhintánál álltak a legtöbben. A pecsenyésen kívül ennek volt a legna­gyobb sikere. A hintás megvárta, mig az előző menet emberei leszédülnek a várakozók közé, majd újra csengetett. Mindenkit belóncoltak. A szerelmesek egymás hintájába kapasz­kodtak. És indult a kör. A fiú háromszor könyörgött Karóimnak, hogy üljön be vele. Még le is térdelt ne­ki. Érdemes volt. Elindult a kör. Lassan emelkedtek a kiváncsi platánlombok fölé. Aztán a fiú elenged­te Karolin hintáját. A len­dület. magasra lódította a lányt. Karolin először si- koltott, de amikor a kör- zuhatagbán újra meglátta a fiú ragyogó képét, meg­nyugodott. — Ne engedj el még egyszer! — próbálta nyö­szörögni, de a fiú meleg leheletétől elkábult. A se­besség varázsától, a rozs­dásodó láncok félelmetes kattogásától megrészegülve, a fiú egyre vadabbul dob­ta ki a lányt. — Leszel az enyém? — üvöltötte, amikor a lány hintája közeledett felé. — Ugye az enyém vagy? Te, te büszke lány! Egyre jobban elzsibbadt, ahogy a lány hosszú haja kibomolva elúszott a sze­me előtt. — Gyere csak! Ide hoz­zám. csak az enyém vagy, érted ?! Aztán lassult a forgás. A hintás csengetett. Tíz fo­rintért ennyi elég. A hin­ták méltóságteljesen köze­ledtek a föld felé. A fiú görcsösen szorította a lány hintáját. — Gyere vissza! Te, te büszke, bolond lány! — ráneigálta az üres hintát. Alig tudták lefejteni a kezét a láncról. Szűcs Mariann A napokban a Balate­I 1 non. a.z egyik kcrlvendéglö- ben két külföldi halászlét akart enni, s mindig hoz- ji zátette, mint jelzőt: „sze­lj gedi”. A vendéglős vono- S gáttá a vállát, - hogy' nála | bajait főznek. A külföldiek í nem értették a különbsé-. I " get, de ízlett a bajai, vagy­is helyesebben a dunai,ha- lászlé, hosszú metélt tész- jj tavai. I ” A halászlé magyar spe­cialitás, s elkészítésének s sokféle változatát ismerik. I A halászlékedvelők esküsz­nek a bográcsra, a szabad fi tűzre, az átpasszírozott k hagymára, a halfejre és !> sorolni lehetne, vidéken- < ként miként változik az el- (j készítési módja. Más a tá­ji szai halászlé, s más a du­nai, megint más a balato­ni. Meg a tavi. Amit azon­ban a sütögetők kínálgat- nak, azoknak kevés közük c van a magyar vizekhez. Olvastam egy szaklap- ban, hogy a hal tenyésztési I világranglistán a magyar technológia első helyen áll... Ez természetesen nem folyóink tenyészetére vonatkozik, hanem a tógaz­daságokéra, hiszen a mi hazánkra az a jellemzőbb. A tógazdasági haltenyész­tés jellemzője pedig az, hogy egy-egy tóban négy halfajtát, tenyésztenek, köz­tük fő halként a pontyot. Ezt a közkedvelt halat ga­bonamagvakkal takarmá- nyozzák, a többi ott élő ; halnak maga a tó ad ele- séget. Különösen nagy el­ismerést váltott ki a piszt­rángok termelésének ma­gyar technológiája. Magyar hallal a külföldi otthon is találkozhat, hi­szen bőven van exportunk. Az angolna például csak­nem teljesen exportra ke­rül. Pontyot az NSZK-ba szállítunk. A növényevő halakat, köztük a busát ed­dig Irak vásárolta elősze­retettel. Ezekből a halfaj­tákból azonban most bő­ven marad a belföldi pia­con is. A busa ugyan nem jó halászlének, de sütve, különböző módokon elké­szítve nagyszerű eledel, egyelőre azonban itthon még nem fedezték fel és a kereskedelem sem rendel belőle eleget. Okos gondolat vo+t meg­jelentetni az amurból és busából elkészíthető ételek recept könyvét, hiszen ezek­nek a halaknak nem volt nálunk soha hagyománya. Nem is lehetett, csak húsz évvel ezelőtt honosodtak meg, távoli ázsiai vizekről kerüllek hozzánk. Hatvan receptet tartalmaz a kis fü­zet, csak néhány címszó: Busa tejfölösen. Citromos raguleves amurból. Amur káposztában. Lecsós amur­szelet, Gombás busa. Bu­sa kapormártásban. Busa- pörkölt, Amur újvidéki módra. Amur. busa roston, Hagymás amur sütőben el­készítve. Azt mondják a hozzáér­tők, hogy a halételeket a férfiak ízletesebben készí­tik, kimondottan férfi­munka a halászléfőzés is. Nosza rajta, férfiak, van bőven hal, olcsóbb a hús­nál. táplálóbb, mert ka- lóriaszegényebb, s a halfe­hérje magas biológiai érté­kű. A halfogyasztás nem hizlal, sőt a kínaiak szerint fiatalít. Magyarországon 44 ezer tonna halat merítenek ki évente a vizekből, inkább a tavakból, mint a folyók- ból. Ennek a mennyiség­nek mintegy 65 százaléka ponty. Ez a legkedveltebb hal hazánkban, mivel jó sütve, rántva, a halászlé pedig el sem képzelhető ponty nélkül. A pisztráng már nem ilyen népszerű. Ami pedig a növényevő ha­lakat illeti, azok iránt alig van érdeklődés, pedig egyes külföldi országokban a busa. az amur igazi cse­mege. A halak zömét tógazda­ságok tavaiból emelik ki a hálók. A nagy tavon, a Balatonon, a Balatoni Hal­gazdaság, a kisebb, mes­terséges tavakon a tógaz­daságok gazdálkodnak, az állami gazdaságok egy ré­sze is foglalkozik halte- nyésztéssel. Európa egyik legnagyobb halgazdasága a hortobágyi. Valóságos hal- birodalom. És hol a keszeg? Mi lett a keszeggel? Van aki még emlékszik rá: sütötték lisztbe hempergetve a ba­latoni üdülőhelyeken, meg lehetett enni a ropogós kis halat szálkástól, igen ízletes volt. Nincs keszeg? Rengeteg van. De nincs aki megve­gye, aki elossza, aki meg­süsse. Elment a keszegsü- téstől a vállalkozók kedve. Kár. Van halunk tehát bőven, sok jó és Ízletes halunk, akad szép számmal halked­velő, halszerető közönség ís, csak éppen nem jut el hoz­zájuk a hal. A Balaton partján alig lehet balatoni halat kapni, Szegeden ke­vés a jiszai... I.S. PAPP LAJOS: Idill A macska fehér gombolyag Néha fölül a heverőre Nagymamák kötnek végtelen puha sálat néha belőle Főtemplom

Next

/
Thumbnails
Contents