Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

1984. július 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az nnoMG postájából segítene a jelzőlámpa Az idegenforgalom miatta szokásosnál is nagyobb a járműforgalom városunkban. Az autós turisták százai elő­szeretettel keresik fel Mis­kolc-Tapolcát, az itteni kem­pingeket, ahol szívesen töl­tenek el néhány napot. Na­gyon sok miskolcinak, vagy a környéken lakónak van Tapolcán hétvégi telke, így érthető, hogy kora tavasztól ók is rendszeresen járnak ide, így aztán szinte egy­mást érik a gépkocsik. Meg­keseríti azonban a kijutást és sajnos balesetet is okoz az ismerten veszélyes útke­reszteződés, az Egyetemvá­ros, tapolcai elágazásnál, ahol bizony nagyon elkelne már egy jelzőlámpa. Az Lapunk július 10-i számá­ban közöltük Szabó Péter „Hatalom” című írását, amelyben többek között szu- vá tette, hoóv egy diáklány, aki Karcsúra diákjegyet kért, a kalauz csak teljes áru me­netjegyet volt hajlandó ki­adni, s ezt sem a legudvaria­sabb formában. Szóvá tette még azt is, hogy az autó- buszvezető egy pocsolya előtt állt meg, úgy, hogy a fel­szállóknak ezen keresztül kellett átevickélni, ha utaz­ni akartak. S bar kérték, hogy álljon egy kicsit előbb­re a kocsival, ezt sem tette meg. Az Írásra dr. Kuttor István, a Volán 3. sz. Válla­lat forgalmi igazgatóhelyet­tese válaszol: „A diákigazolvány önma­gában nem jogosít utazásra, s a 75 százalékos kedvez­ményt csak a tanítási időre szolgáltathatja ki erre a ka­lauz. Vállalatunk 1984. júli­us 1 -töl augusztus 31-ig — a diákok kedvezményes uta­zása érdekében — 50 száza­lékos kedvezményt hirdetett meg és alkalmaz is. Mivel azonban a cikkben szereplő diáklány június 29-én uta­Nemrégen olvastam az Észak-Magyarországban a vá­sárok és piacok új rendje című írást, s őszintén he­lyeseltem, hogy végre erről is szó esik. Valóban ideje lenne már rendet teremteni a kispiacokon, ahol a ter­melők helyett egyre inkább a nyerészkedők foglalják el a helyet. Teljesen kiszorít­ják innen azokat, akiknek valóban joguk lenne itt áru­sítani azt a kevés feleslegü­ket, amit a családi háznál, vagy hétvégi telken maguk termeltek, s nem Pestről, vagy a Búza térről vásárol­nak fel. En az Avas-déli En­gels utcán levő 925-ös bolt előtt helyfoglalási engedél.v- lyel árulok, magam terme­lem a virágot, zöldséget, gyümölcsöt, s amire nincs szükségünk, eladom, hogy abból egyrészt fedezzem az adót, a permetezőszert, mű­trágyát. palántát, ami nélkül áru sincs. Bérházban lakom, s szeretem a természetet, a földdel való foglalatosságot, s nyugdíj ki egészít esnek is jól jön ez a kis pótlás. Eddig valahogyan meg is voltunk amúgy is zsúfolt városi út­jainkat ' is mentesíthetnénk ezzel, hiszen a Budapest fe­löl érkezőknek nem kellene behajtani a városba, de a Diósgyőr—Lillafüred felől érkezőknek is könnyebb len­ne a hegyen át, kikerülve a várost, az egyetem mellett kanyarodni Tapolcára, vagy egyenesen tovább Budapest felé autózni. Tudjuk, nem lehet mindenhová jelzőlám­pát tenni, s nem is olcsó do­log, de reméljük, találnak megoldást az illetékesek ar­ra, hogy mielőbb elhelyez­zenek ide egyet. K. Ií. Miskolc, Kilián-del zott, így a tel-jes áru jegy kiadása szabályos volt a ka­lauz részéről. A teljes áru menetjegy Sátoraljaújhely— Karosa között 18 forint, te­hát a cikkben szereplő di­áklány sem fizethetett sem­miképpen plusz 20 forintot, mint ahogyan azt Szabó Pé­ter írja, hiszen akkor 38 fo­rintért utazik Karosára. Egyébként a diáklány 20 fo­rintot adott a kalauznak, aki ebből 2 forintot vissza is adott részére. A rossz he­lyen történt megállással kap­csolatban: Az autóbusz a íelszállóhelyként kiemelt járda mellett állt meg, in­nen lehetett felszállni. A ko­rábban leesett eső miatt való­ban voltak tócsák az állo­más területén — amely egyébként most van építés alatt —, s mintegy hetven utas fel is szállt az autó­buszra. A csuklós jármű utolsó ajtajánál, a járdaszi­get mellett felszállók azon­ban valóban kénytelenek voltak ebbe a kisebb tócsá­ba lépni, mert a kocsi előbbre állását az előtte in­dulásra beálló autóbusz aka­dályozta.” itt a bolt előtt, s a hozzám hasonló idősebb emberek­nek , még szórakozást is je­lentett, hogy itt árusíthat­tuk, amit valóban magunk termeltünk. Jelenleg azon­ban úgy elszaporodtak ezen a helyen is a már említett, úgynevezett viszonteladók, hogy szinte félünk tőlük. Erőszakosak, leszorítanak az asztalról, áruinkra pakolják a Pestről hozott nagy szeg­fűket, gombákat, s bizony már nemegyszer majdnem teltlegességre került sor, amit már csak korunk miatt is szeretnénk elkerülni. Tarthatatlan már a hely­zetünk, s valóban ideje len­ne az illetékeseknek ellen­őrizni, de különösen szom­bat és vasárnaponként, és­pedig rendszeresen, hogy az itt árusítók termelők-e, vagy csak nyerészkedők, akik se­hol nem dolgoznak, adót sem fizetnek, csak erősza­koskodnak, szemtelenek, amit ráadásul még mi, régebben itt árusítók takarítunk el utánuk. S. F.-né Miskolc, Tizes honvéd u. Miskolc megyei város Ta­nácsa V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Orosz László válaszol: „Az a vasi lakótelepen tör­ténő árusítással kapcsolatos panaszt a helyszínen kivizs­gáltuk. A kispiacokat, bol­tok melletti árusítóhelyeket valóban a kistermelők ré­szére jelöltük ki, annak ér­dekében, hogy a kiskertek­ben termelt fölösleges áru- mennyiséget értékesíthessék. Az értékesítésre való jogo­sultságot osztályunk több esetben ellenőrzi. Az avasi kispiacokra (ABC-porla kö­zötti terület) jelenleg árusi- tási engedély nincs kiadva, tehát Császár László kiske­reskedő sem kapott ilyen engedélyt. Nevezettet felszó­lítottuk, hogy cégtábláját az árusítőasztalról szerelje le, és az árusítást szüntesse meg. A kiskereskedő ellen jogtalan telephelyen kívüli árusítás miatt szabálysértési feljelentést tettünk.” VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Lapunk június 28-i szá­mában „Vigyázat, fűnyírás” címmel közöltük" Lerch Ki­nőné, Miskolc, Munkás u. 8. sz. alatti lakos levelét, amelyben arról írt, hogy bér­házuk előtt társadalmi mun­kában kiskertet alakítottak ki. Az abba ültetett bokro­kat, iát nem kerülték ki a fűnyíráskor, így hiába dol­goztak, igyekeztek szepiteni környéküket. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat megbízott igazgatója, Rudolf László válaszol: „Helyszíni vizsgálatom al- ka I má va I megállapítottam, hogy a bérház lakói a 150— 180 centiméter széles park­sávban »kiskertet* alakítot­tak ki. A keskeny parksá- vot növényiek ültetésével fel­szabdalták, ezzel a gépi fű­nyírást lehetetlenné tették. A fűnyírást végző dolgozó a történtekért ezért nem hi­báztatható. Evek óta szá­mos fórumon — sajtó, rádió — felhívtuk a környezetüket szépíteni akaró lakók fi­gyelmét arra, hogy társadal­mi munkavégzésük előtt kér­jék ki vállalatunk társadal­mi munkát szervező és irá­nyító szakemberének taná­csát, segítségét, hogy az ilyen és ehhez hasonló ese­tek ne ismétlődjenek meg.” SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. L. né Miskolc: Jogi felvilágosítást kérő levelére sajnos nem tudunk választ adni. mivel sem nevét, sem címet nem irta meg, bár mar többször tájékoztattuk levél­íróinkat, _ hogy csak névvel és pontos címmel irt leve­lekre tudunk válaszolni. Csep Kálmánná. Mezőcsát: Levelét sajnos nem tudjuk közölni, egyrészt, mert nem tudjuk milyen rendezvényre volt hivatalos, másrészt azt sem. hogy mikor volt az. Azt javasQljuk, hogy köszö­netét írja meg levélben a MÁV-igazgatóságnak. NEM JÁRT KEDVEZMÉNY LEGYEN RENDSZERES AZ ELLENŐZÉS Áz őserdő éiő bulldózerei A közép-vietnami Dac Lac nevű tartományban élő nem­zeti kisebbség tagjai az utób­bi években, 500 vadeletán- tot fogtak be és szelídítet­tek meg. A vastagbörüek a még kevéssé feltárt úttalan vidéken nélkülözhetetlen se­gítőtársak. Ezek az állatok több ezer köbméter követ, és földet szállítanak öntözőberendezé­sek építéséhez, és az erdők­ből nagy tömegekben von­lainak el haszonfát és tűzi­fát a településekre. Az utób­bi három évben egy község lakossága nem utolsósorban 13 elefántja segítségével tud­ta a 150 hektáros rizsföld öntözéséhez szükséges két gát építéséhez a mintegy 8000 köbméternyi követ és földet megmozgatni. A vadelefántok csopor­tokban mozognak. A fiatal, három-négy éves bikák nagy keresletnek örvendenek. Ha megtörtént a kiválasztás, ak­kor a vadászok meglepetés- szerű támadást indítanak a csorda ellen. Csak ha a csor­dát elég messze elhajtották a befogandó fiatal bikától, akkor vezetik az állatot a faluba. A szelidítés veszé­lyes és megerőltető munka; öt-hét hónapot vesz’ igénybe. Ha a vastagbőrü eléggé engedelmessé vált, akkor megtanítják a fák kilépésé­re, gömbfák felmáglyázásá- ra, terhek vontatására és hordására. Legalább egy évbe telik, amíg egy elefántot teljesen megszelídítenek. Az elefánt a mező- és erdőgazdaságban csakúgy, mint a szállításban a közeljövőben is nélkülöz­hetetlen marad. Védett madarak A mai emberek zöme alig ismeri ragadozó madarain­kat. A sas, sólyom, hója, ölyv már inkább csak szólá­sokban, közmondásokban, versekben, mesékben hasz­nálatos nevek. A múltban tűzzel-vassal irtották a ra­gadozó madarakat, mivel sok bosszúságot és kárt okoztak a falusi népnek. A vadászok még e század elején is válo­gatás nélkül lelőttek minden „görbe csőrű” madarat. Ma’ már mindegyik ritkaság, és a kipusztulástól kell óvni őket. Csak azért van még néhány darab belőlük, mert kitűnő röptűkkel messzire el­kalandoznak, és egyes, ne­hezen hozzáférhető helyeken még zavartalanul megma­radhatnak. Minden országban, így ná­lunk is most már szigorú természetvédelmi intézkedé­sek tiltják a ragadozó ma­darak lelövését. Ezeknek a ritka, természeti kincsnek tekinthető madaraknak tilos a befogása, fészkeik zavará­sa, tojásaik kiszedése is. Sú­lyos pénzbüntetéssel sújtják, rágcsáló kártevők, amelyek­nek éppen ragadozó mada­raink voltak legjelentősebb pusztítói. Számos országban az egyes állatfajok egyedeinek az ér­tékét pénzösszeggel fejezik zott ritkaságok: a pariagi­és rétisas, a nagykócsag, a kanalasgém, a túzok. Érté­kük 50 ezer forint. Akik ezeket az állatokat elpusztít­ják. ekkora összegű kár oko­zásáért vonhatók telelösseg­aki ragadozó madarat meg­öl. vagy fészkét kifosztja. Védelmük már csak azért is fontos, mert hiányuk a me­zőgazdaságban is érezhető. Soha nem képzett, mennyi­ségben elszaporodtak a me­zei pockok, egerek és egyéb ki. Ezek eszmei értékek. Az értékelés alapja az egyes fa­jok természetvédelmi jelen­tősége. Magyarországon leg­kisebb — 300 forintnak meg­felelő — eszmei értéke az apró’ énekesmadaraknak van, a legdrágábbak a féltve őr­re. Képünkön egy lelkiisme­retlen orvvadász áldozatául esett kékvércsét láthatunk. Elpusztítójának nem buk­kantak a nyomára. A tete­met gombaszedők találták meg a Bakonyban. Mezőkövesd Gyógy- és Strandfürdő Vízben az orvosság Egy esztendeje, hogy hiva­talosan is gyógyfürdővé nyilvánították a mezőköves­di Hőfürdőt, közismertebb nevén, a Zsórit. Igaz, előtte is ismeretes volt a közönség és a szakemberek előtt, hogy vize jelentős gyógyhatassal rendelkezik. A fürdő üzemelését Jek®­leg három termálkút bizto­sítja, közülük kettő, mint­egy ötszázhatvan méter mély­ségből hozza felszínre a vi­zet, egy pedig közel ezer méter mélyből. A vizek hő­mérséklete 42, 46, illetve 65 Celsius-fok, ez utóbbinak legnagyobb a vízhozama is. A szakemberek számitásai alapján legalább száz esz­tendőre elegendő termálvíz­készlettel rendelkeznek még ezek a kutak, igy a kőv<es- dieknek jó okuk van rá, hogy hosszú távon számol­janak a kutak vizének fel- használásával. Hogyan történik napja­inkban a Zsóri gyógyvizé­nek felhasználása, kiaknáz­zák-e a termálvíz adta gyó­gyítási lehetőségeket? Erről készült jelentés a minap Me­zőkövesden. A jelentés meg­állapítja, hogy jelenleg or­vosi rendeles egesz eszten­dőben napi két órán keresz­tül van, holott a rendeletek szerint a fürdőben főállású^ orvost kellene alkalmazni. Ezt kívánná a gyógyfürdő­be gyógyulni érkezők érde­ke is. ám többszöri hirdetés ellenére sem sikerült főállá­sú orvost alkalmazni. A fürdő egész évben fog­lalkoztatott dolgozóinak szá­ma 68, s mellettük a nyári időszakban a fürdőigazgató­ság nyugdíjas, illetve diák munkaerőt is foglalkoztat, am a fürdő kifogástalan mi­nőségű üzemeltetéséhez szük­séges létszámot nehéz fenn­tartani, mert — mint a je­lentés megállapítja — a szombat, vasárnapi munka­rend miatt, nem vonzó mun­kahely a fürdő. A mezőkövesdi fürdőt évente mintegy félmillióan keresik fel, közöttük sokan vannak, akik a környező szocialista országokból ér­keznek. A kívánatosnál ke­vesebb viszont a nyugati fürdővendég, amelynek oka részben az, hogy a mezőkö­vesdi gyógyfürdő szolgálta­tásai egyelőre nem érik ei a gyulai, zalakarosi vagy balti fürdők színvonalát. Többek között ezert is szük­séges a fürdő fejlesztése. A jelenlegi sportolási lehetősé­geket a közeljövőben két te­niszpálya építésével szeret­nék a fürdő területén bőví­teni, a tervek szerint jövőre elkészül egy aszíaltborítá- sú kézilabdapálya is. Itt üzemel az ország leg­nagyobb és legmodernebb hullámmedencéje, a két és fél ezer köbméteres meden­ce pedig úszásra kiválóan alkalmas, a 20—23 Celsius- fok közötti hőmérsékletű vi­zével. A medencék vízforga­tó berendezésekkel vannak ellátva, igy a vizek tiszták, jó minőségűek. A következő években töb­bek között újabb termálku- takat szeretnének furatni a fürdőben, sor kerül majd a fedett fürdő teljes rekonst­rukciójára, valamint az előt­te levő kismedence lefedé­sére, illetve a fedett fürdő­vel való összekötésére. (csendest Dolgozókat alkalmaznak A Gábor Áron Kohó- és On­tóipari Szakközépiskola (Miskolc, Bolyai 1. ií. 10.) azonnali be­lépéssel 4 órás munkaidőre kő­műves karbantartót keres. .le­iem kezén az intézmény gazda­sági vezetőjénél, Miskolc megyei varos Tanacsa V. B. Városgondnoksága, költ­ségvetésből gazdálkodó Intéz­mény, felvételre keres munka­társat pénzügyi «söpört vezetői állásra, felsőfokú végzettséggel, jelentkezni lehet városgondnok­ság, Miskolc, Győri kapu 48— 50. sz. alatt, a munkaügyi elő­adónál. P AL V A ÍZ AT! .. B ” - k at cg o riás tcrmeloegyseg pályázatot hirdet jogtanácsosi munkakör betölté­sére. A munkakör betöltőjét egyúttal meg kívánjuk bízni a jogsegel\ szolgálat-vezetoi teen­dők ellátásával is. A kezdő jog­tanácsosokat előnyben részesít­jük. Személyi alapbér a vonat­kozó jogszabály l»»Tbesorolásá- nakP megfelelően. \ pályázato­kat „Jogtanácsos 2077” jeligére kérjük a kiadóba. Közgazdasági szakközépiskolá­ban most végzett gépíró admi­nisztrátort felvesz a vi/solyi Le­nin Mgtsz. Építési és Szolgálta­tó Főágazata. Jelentkezni lehet: Miskolc I„ Huba u. Z. sz. 6.30 —15.20 óráig. A Kazincbarcikai Sütőipari v, pályázatot hirdet gazdasági igaz­gatóhelyettesi munkakör betölté­sére. A kinevezés meghatározott időtartamra — 5 évre — szol, alkalmasság esetén megújítható. A vállalat B-kategóriájú. Címe: Kazincbarcikai Sütőipari Válla­lat. Kazincbarcika, Szabó Lajos út 2. A munkakör betöltésének alapvető feltétele: közgazdasági egyetem vagy pénzügyi számvi­teli főiskolai végzettség: közép­fokú politikai végzettség: öi év szakmai gyakorlat. A pályázat­ban szerepeljen a pályázó mun­kahelyének neve, beosztásának, munkaköri leírásának és jöve­delmének megnevezése, eddigi munkaköreinek és tevékenységé­nek felsorolása, részletes önélet­rajz. A pályázatot a vállalat sze­mélyzeti vezetőjéhez. :»700 Ka­zincbarcika. Szalui lajos út 2. sz alá kérjük benyújtani. Bé­rezés megállapodás alapján. Az állás betölthető: 1984. Oktober 1- én közgazdasági és számviteli osztályvezetőként, a gazdasági igazgatókéi vett esi kinevezés: 1985. október 1-től. A sajókazai cukrász-term tizem (szerződéses egység) pá­lyázatot hirdet cukrászsegéd al­kalmazására. Jelentkezés: Sajó- kaza. üzemvezetőnél. Fizetés: megegyezés szerint. A kazincbarcikai kórhát fesó­falvi alkohologiai s/akkorliáza rajz—ének vagy ének—testnevelő szakos pedagógusokat keres a beutaltakkal való foglalkozások, szabadidős programok szervezé­séhez.. A kulcsszámon belül ki­emelt bérezés és lakasjuttatás lehetséges. Jelentkezés személye­sen vagy írásban a kazincbar­cikai kórház személyzeti vezető­jénél. A7 F.riclenyt Építő- es Szerelő- ipari Szövetkezet dolgozókat al­kalma/ a következő munkakö­rükben. Építőiparban jártas ár- kalkulátor 1 fő. gépíró 1 fő. bá­dogos i fő. A bérezés megegye­zés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet elnökénél. Értélen v. Április 4. út 56. szám alatt. Te­lefon: 101. KiliAn-déli kenyérgyárba fel­vételre keresünk: pék szakmun­kásokat, férfi «‘s női segédmun­kásokat. valamint Kemenceke- zelöi munkakörbe férfi munka­vállalókat. Jelentkezni lehet: Miskolci sütőipari Vállalat. Mis­kolc, Lorántffy Zs. u. 34. w. alatt. A P. v. Diósgyőri Papírgyár* felvételre keres: gépírni tudó irattárost, esztergályos, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, egy» műszakos, női betanított munkásokat két és három mű­szakos, férfi betanított tmm Al­sókat folytonos munkarendbe, valamint kertészeti munkához értő nyugdíjas férfit. Folytonos munkarendben műszakpótlé­kot fi/etilnk. Jelentkezni leheti személyesen a gyárban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents