Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

/ 1984. JúHus 25., sreräa ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ózd, augusztus 20. Munkás—paraszt—határőr találkozó őzd város és vonzáskörze­te a magyar—csehszlovák államhatárral több mint 57 kilométer hosszan határos. A város az államhatártól 7—8 kilométerre fekszik. A 'város és vonzáskörzetében élő, kö­zel 90 ezer ember — 52 ezer aktív dolgozó — tudatában van annak, hogy a honvéde­lemre való nevelés társadal­mi feladat, ezért egyre töb­ben kapcsolódnak be aktívan a határőrizeti feladatok vég­rehajtásának segítésébe. A lakosság aktivitásának fo­kozása, az eredményes poli­tikai. felvilágosító munka, a hazafias és honvédelmi ne­velés érdekében kérte a vá­rosi tanács a „Halárőrváros” cím felvételét. A tanács elő­terjesztésében hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évek során Ózd város vonzáskörzetében tevékenykedő három határ­őr-őrs és egy forgalomellen­őrző pont személyi állomé­in,va. a határterületi párt-, ál­lami es társadalmi szervek, gazdasági egységek között széles -körű munkakapcsolat alakult ki. Ugyancsak jó a kapcsolatuk a lakosság széles rétegeivel. Rendszeres a kö­zös politikai, társadalmi rendezvények megtartása, a feladatok egyeztetése, tájé­kozódás egymás helyzetéről, eredményeiről. A határterü­leti lakosság aktivitását feje­zi ki az a tény is. hogy a vá­ros vonzáskörzetébe tartozó hat település kapott „Határ­őr község” címet. A tizennégy önkéntes ha­tárőr-csoportban 166 fő segí­ti önként vállalt társadalmi megbízatásként a határőrizeti feladatok végrehajtását. Eredményesen folyik a fia­talok hazafias, internaciona­lista nevelése, a négy határ- őr-últörőgárda szakaszban közel száz fővel, és a két ha- tárőr-ifjúgárda szakaszban több mint száz fővel. A vá­rosi ifjúgárda zászlóalj, vala­mint a volt járási úttörőgárda zászlóalj részére a BM Ha­tárőrség országos parancsno­ka adományozott csapat­zászlót. A városban és von­záskörzetében élő határterü­leti lakosság állampolgári kötelezettségének mind a ter­melésben. mind a határőrizet segítésében a „Határőrváros” cím elnyerésének követelmé­nyei szerint lesz eleget. A rendező szervek, az. MSZMP Ózd városi Bizott­sága. a BM Határőrség Mis­kolc kerületi Parancsnoksá­ga, a városi tanacs, a KISZ Ózd városi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, az ipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek képviselői a múlt hét végén pontosították az augusztus 20-i programot, amelyet helyszíni bejárás követett. Az egész napos ünnepség két helyszínen kerül lebonyolí­tásra, — rossz, idő esetén • Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében. Délelőtt 10 órakor a város főterén politi­kai nagygyűlés lesz. melynek keretében kerül sor a Hatáir- órvárossá nyilvánításra és az új kenyér átadására. Az ünnepség után a város főte­re mögötti parkolóban kerül sor a mezőgazdasági gépek bemutatójára, a határőrség, a Munkásőrség, a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári véde­lem és az MHSZ technikai eszközeinek, fegyvereinek, berendezéseinek szemléjére. Az ÓKSE-stadionban lovas- és járőrkutya-bemutatóra ke­rül sor. Igen érdekesnek iV rkezik az itt lebonyolítás­ra kerülő harcászati és mo­dellező bemutató is. A sár­kányrepülők és a hőlégballo­nok szereplésén túl az ön­kéntes tűzoltó versenyrajok is bemutatják tudásúikat. Ez­zel egyidejűleg a város főte­rén és a felállított színpadon műsort ad a határőrség köz­ponti zenekara, az Ózdi Nép­művelési Intézmények fú­vószenekara. táncesoportja, népi zenekara és a domaházs népi együttes is. Délután motoros és airtufc felvonulás indul Ózdra. a határőr-községekből. D< mo­ha zárói . Hangonvból és Bán­révéről. Ehhez csatlakoznak a kerékpárosok és a lovas kocsis felvonulás is. Este a főtéren zenés-táncos rendez­vény várja a lakosságot. Eb­ből az alkalomból Ózdra vár­ják a -oott határőröket is a megye más részeiből. A Vo­lán külön ünnepi menetrend­del gondoskodik a zavartalan közlekedésről, mint ahogyan kellőképpen felkészülnek a keres kedel mi, vendéglátó vállalatok is. Másolom a napilapból: „Eljárás indult cserbenha- gyás vétsége miatt T., E., foglalkozás nélküli ellen, aki... a jobb oldali első kerékkel ráhajtott D. J. lá­bára. A férfi a kezében larlott gyermekkel a földre zuhant, de szerencsére .. 1 T. F., bár látta, hogy mi történt, nem állt meg, se­gítségnyújtás nélkül to- vábbhajtolt...” Naponta kínálják az új­ságok az idekívánkozó pél­dákat, amelyek jelzik, hogy élnek közöttünk olyanok, akik felelőtlenek, nem vál­lalják tettükért a felelős­séget, sőt embertelenek. Mi másnak nevezhet ném azokat, akik például tudva tudják, hogy a gépjármű veszélyes üzem. véletlenül is- történhet baleset, s még tetézik a baleset forrást: nem is ritkán, ittasan ül­nek a volán mögé. Közü­lük sokan fennakadnak az ellenőrzéseken, ráfizetnek, mert oda a jogosítványuk. Valószínűleg ilyenkor már szánják-bániák tettüket. S még örülhetünk, ha nem okoztak maradandó bajt. Számtalanszor kérdeztem magamtól a soha meg nem vólaszolhatót: hogyan me­rik a társadalmi normákat semmibevevő emberek vé­széi veztetni embertársaik életét ?I Figyelmeztető cikkek szá­zai intenek — különösen nyáron, az iskolai szünidő­ben — szülők, vigyázzatok gyermekei lekre, veszélyes hely játszásra az utca, s ne engedjétek tilos helyen fürödni szeretteiteket. És ugyanezekben az újságok­ban a híroldalon szaporod­nak a tudósítások: ..tiltott helyen fürdőit”, „nem tud­ták kimenteni”. Nehéz szabadulni a pél­dák sorától, amelyek bizo­nyítékai a Icözömbösseg- nek, a szabályok felrúgá­sának. Egvik ismerősöm csaknem életét vésztette, mert az autójavítóban el- feleitette a szerelő vissza­csavarni a csavart és út­közben mondta fel a kocsi a szolgalatot. . Amiről etfdtg szóltam, egyéni felelőtlenség. Nem mintha az utak ámokfutói nem okoznának súlyos tra­gédiákat, nem juttatnák eszünkbe, hogy sok a gát­lástalan, csak magával tö­rődő ember. Ámde, aki — s ezt is sokszor emleget­jük — agresszív az uta­kon, aki a közlekedés so­rán cserbenhagyja áldoza­tát, az, aki azt, hiszi, hogy a rendelkezések, szabályok nem neki szólnak, akkor hágja át azokat, amikor akarja — az a nagyobb kö­zösségben, családjában, munkahelyén sem lehet különb. Ezek azok, akik netn húzzák meg a csa­vart, s rántanak egyet a vállukon, ha netán kide­rül. ki tette: ezek azok, akik miatt kétszer-három- szor kell visszatérni ugyan­azt a munkát elvégeztetni, mert előszörre nem volt ínyükre a tisztességes mun­ka. Ezek miatt tolódnak el a határidők egv-egy épít­kezésen. Ezek nem érkez­nek meg az általuk meg­adott időben a vízcsapot szerelni, telefont, vagy vil­lanyt javítani.- holott miat­tuk szabadságot vett ki valaki . . . Lánc, végeérhe­tetlen lánc ez. Kit ne bosszantana, ha a szállítás rendellenessége miatt nem iut kenyérhez, vagy tej­hez. S kényszerből tudo­másul vesszük, hogy a gyár azért nem szállít időben árut, mert kooperáló part­nere nem tartotta be a szerződéses fegyelmet. Ki ne szenvedett volna már a kiszolgáltatottságtól? Hány panasz hangzott miir el a környezet szeny- nyezettsége miatt? Kit ne bántana, hogy a valaha fürdésre csábító folyók, ta­vak ma sok helyen élvez­hetetlenek Elhagyott lo­mok, oiajns, nvoexkoa jár­müvek piszka szennyen folyóin kát és hírneves üze­mek szennyvize károsítja a vizet, a víz élőlényeit, pusztítja a környezetet... Irtunk már fertőzött ivó­vízről, gondatlansag okoz­ta mérgezésről. Irtunk kö­vetkezményeiről is: bírsá­got fizetett egyén és gyár. De valami mégsem hagy nyugodni, mert ismétlőd­nek a jelenségek, napja­inkban sem csökken azok­nak a száma, akik nyugod­tan élik életüket, noha magatartásukkal egész tár­sadalmat sértenek. Felelősek a munkahelyek első számú vezetői is. akik­re rábízták a társadalom kisebb és nagyobb közös­ségeit. Akiknek nemcsak az a feladatuk, hogy sür­gessék a munkát, hanem az is, hogy ügyeljenek: mi­ként. látják el teendőiket az emberek. S bármennyi­re úgy tűnik, hogy más töröl fakad a jármüvei okozott egyéni felelőtlen­kedés, vagy a munkahely­re becsempészett ital, ne­tán más cikkben kellene megemlíteni a szervezet­lenségből fakadó lógáso­kat, majd ezt követően az eszeveszett kapkodásokat, a határidőcsúszásokat, a kör- n vezet szennyezést, a vál­lalt kötelezettségek nem teljesítését, a mindent min­denkor megmagyarázást, — szerintem ■ valamennyi egyetlen témakörbe: a tár­sadalom egészét sértő ma­gatartás kategóriájába tar­tozik minden szabálysze­gés. Cserbenhagyás ez is. Társadalmi méretekben. Idejében kell figyelmez­tetni. megróni, felelősség­re vonni mindenkit, aki megtűri maga körül a rendetlenséget, a íegye- lembontást. Idejében, amíg a rendetlenség, a fegyel­mezetlenség. a normákat felrúgó, semmibevevö ma­gatartás, a csak látszólag emberséges, valójában ká­ros. elnéző vezetői stílus nem okoz tragédiát. Vápyépítík a belvárosban Dorn, kábelek, betonpanetek, kubikosok é* sins terel ők • Wsw» teződés kritikusan nehéz szakaszán. Többen türelműket veszít­ve, gyalogosan vágtak neki az útnak a miskolci Bajcsy­Zsilinszky utcából, hogy cél­jukhoz, a Tiszai pályaud­varra érjenek, ugyanis egy rövidebb ideig nem járt a villamos. Az is ismert, hogy hétfőtől már nem \ közleked­hetnek autók a Tiszai pá­lyaudvar előtti Zója téren; a munkák előrehaladásával most a villamosmegállók felbontását kezdik meg. A kubikosok, a sínfekte­tők értetlenül néztek azok­ra a járókelőkre, akik azt tudakollak, mikor lehet itt újra villamosra Szállni. — Mindenkinek nem le­het külön-külön elmondani, hog}1, mi itt, a munkánkat úgy szerveztük meg, hogy a közúti forgalomban egy per­cig se legyen fennakadás. Ezért például a repülővá­gány elhelyezését is éjszaka végezzük — mondja Boncsér László építésvezető, aki a munkák mindéit mozzanatát nyomon követi, (A villamos- járat kimaradásának mát oka volt.) Ezekben a napokban két­szeresére, háromszorosára nőtt itt, az egyébként is ma­gas utcai zaj, ahol bontják a régi alépítményt, gép és ember küzd megfeszített erő­vel a megkopott pálya el­tüntetésén. Bontófejes gé­pek törik, szaggatják az út­testet, markológépek for­golódnak ormótlan nagy be­tondarabokkal és dübörögve zúdítják terhüket a várako­zó teherkocsik rakodóterü­letére. Nehéz jól eligazodni ebben * látszólag áttekint­hetetlen felfordulásban, ahol részt követel magának a közúti forgalom is. A miskolci villamospűlya rekonstrukciója 1983. febru­ár 8-án kezdődött es eddig az egyes szakaszok megépí­tése, át-adasa egyetlen na­pot sem késett. Az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat négy brigádja dolgozik ezeken a munká­kon jelenleg, és vállalásaik között el.só helyen szereivel a készülő szakaszok csak­nem negyedévvel a határ­idő előtt való átadása. '— Augusztus 20-ra. a ter­vezett október vége helyeit, teljes hosszúságában átadjuk a megújult pályát a Tiszai pályaudvartól — a Zója tér kivételével — az Ady-hídig —• mutat a térképre az épí­tésvezető. — A jövő Íjét vé­géig nyújtott műszakokban dolgozunk, olykor este tízig is. Akkorra — a jövő hét végére — már a Kim Béla utcai kereszteződesben is új vágányokon halad a villa­mos mindkét irányban. Mi­után aszfaltborítást kap a* úttest,, arra meg egy kicsié várni kell. Nagy László művewtő, aW sok hasonló építőipari mun­kát irányított már, most nyugtalanabb, mint bármi­kor azelőtt, mert ágy kell koordinálnia a feladatokat, hogy a nagyon beszűkült munkaterületen De hátrál­tassak egymást a brigádok, hogy ne legyen fennakadó» ezután sem a közlekedésben. A „felépítményesek” úgy dolgoznak, mint akik bátra is látnak: a nehéz terhek helyreillesztése közben is fi­gyelnek a mellettük kar­nyújtásnyira robogó «utók­ra, a lépésben csikorgó vil­lamosokra. lqnácz József ku­bikos brigádja -kezdettől részt vesz a rekonstrukciós munkákban és talán ennek is köszönhető, hogy teljesít­ményüket fokozatosan javí­tani tudták, mint ahogy ^ Biró Elek vezette vasbeton­szerelők és a Hojsza József által irányított ácsok is. En­nek a szakmai rutinnak is része lehet abban, hogy biz­tosra ígérhetik: augusztus 20-ra teljesítik, amit vállal­tak. Nagy József JFotó: lőj lan László Villamosok, autók járnak át a vágónyépitők munkahelyén Munkára (íeljelentkezem Több évtized után nehezen válik már meg az ember megszokott munkahelyétől. Manapság azonban olyan tág lehetőségek vannak, ezért úgy gondolom, hogy azt a bizonyos inunkat, amit Bu­dapesten a Hungária körút­ra hirdetnek, másodállásban, sőt, bedolgozóként is el tud­nám végezni. Ezennel és ezúton jelent­kezem az RTV Képújságában meghirdetett állásra. Bo­nyolítót keresnek. Igen, ez nem vicc, nem ámítás, an­nak a bizonyos vállalatnak bonyolítóra van szüksége. A bonyolító ezek szerint ön­álló kulesszámú, bejegyzett munkakör. Mivel nem tudok arról, hogy ezt a szakmát hol tanítják, milyen iskolai végzettség vágj' tanfolyam kell hozzá, biztosra veszem, hogy autodidakta módon szerzik az ilyen képességet. Az is lehet, hogy előző mun­kahelyen kell gyakorlatot szerezni, s ha a munkahely igazolja az ilyen tevékeny­séget. beszámít. Roppantul irigylem azt a bizonyos fővárosi vállalatot, ahol minden olyan tökélete­sen rendben és szabályosan megy, hogy az már szinte kóros. A jó munkahelyi lég­kör, a tökéletes termelés, szállítás, határidő-hetarlas gyanússá válhatott a iőhaló- ságoknák. Semmi sem lehet abszolút tökéletes. Há még­is annak látszik, akkor ott valami hiba van. Lehet, hogy éppen ezért háborgat­ják őket folytonos ellenőr­zésekkel, jelentéskérésekkel és egyebekkel? Egy ilyen rendes cégnél természetesen egyetlen ember sem akadt, aki képes lett volna tudato­san, sőt hivatásszerűen bo­nyolítani a vállalat munká­ját. Ezért keresnek külső embert. Kérem, vegyenek fel en­gem! ígérem, innen Miskolc­ról is képes leszek úgy ösz- szebonyolitani a dolgaikat, hogy ember legyen a talpán, aki kibonyolit ja. Évi rendes szabadságomból rááldozok egy hetet, hogy oda utaz­zam, megismerkedni az em­berekkel, a viszonyokkal, át­vegyem a személyzeti listát, * vállalati ügyrendet, a ter­melési es kiszállítást tervie­ket. A többit bízzák rám! igeiem, innen, 200 kilomé­terről is képes leszek bo­nyolítani az ügyeiket elfo­gadható tiszteletdíjért. „Le­informálható” vagyok mun- kahelyileg és családilag egy­aránt. Igaz, eddig nem tu­datosan, csupán spontán vé­geztém ilyen jellegű tevé­kenységet, de úgy éreztem a hatásokból, hogy tehetséges vagyok. Néha még a saját dolgaimat, körülményeimet ts képes vagyok önállóan bo­nyolítani. Sajnos, eddig sen­il i sem értékelte tehetsége­met, sőt* ki kellett innom olykor a keserű poharat. Te­hát edzett is vagyok. Ké­rem, hogy a jelentkezők kö­zül engem válasszanak, rám férne egv kis mellékkereset. Természetesen visszalépek az ajánlatommal abban az esetben, ha vállalati lebo­nyolítót keresnek. Ha a pon­gyolán megfogalmazott hir­detés vezetett félre, akkor elnézést kérek a zavarásért. Adamovics Ilon*

Next

/
Thumbnails
Contents