Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

11984. Július 4., sz«*dej I ESZ AK - WAG Y ARO R SZAG 3 zik az áfészeknéi? Beszélgetés dj. Szlamemcky Istvánnal, a SZOVOSZ elnökével Alig múlt egy esztendeje, hogy a Mi­nisztertanács értékelte a fogyasztási szö­vetkezetek munkájút, s tevékenységi kö­rük bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagságát, 1110 ezer dolgozóját, a me­gyei és országos érdekképviseleti szervek vezetőit, szakembereit. Az évfordulót kö­vetően arra kértük dr. Szlamenicky Ist­vánt, a SZŐ VOSZ elnökét, hogy összegez­ze ' a kormánytól kapott útmutatás végre­hajtásának tapasztalatait, tekintsük ál. mi­lyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. — Közismert, hogy tavasszal tagértekez­leteket, rósz- és küldöttgyűléseket tar­lónak az áfészeknéi. Milyen tapasztala­tokkal zárultak e tanácskozások? Mi volt az emberek véleménye az országos és he­lyi tennivalóij végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédeken, s. mintegy 60 ez­ren szólaltak fel, illetve mondtak véle­mény!. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tagértekezletek, rész- és kül­döttgyűlések súlyát és szerepét! Amint várni lehetett — á kormánytól kapott út­mutatás szellemében —, sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más, napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlethálózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bő­vítése céljából — fokozni kell az áfészek termelésszervező tevékenységét. Szüksé­gesnek tartották, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekvédelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak azért: is, mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóllak a mozgalom eredmé­nyeiről, s ha kritikára került sor, szinte mindig elsőbbséget kapott a helyi meg­oldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra, s igen örvendetes volt: szinte mindenütt szorgalmazták a kereskedelmi dolgozók u -oilményarányosabb megbe­csülését. — Aránylag kevés szó esett még a szö­vetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetéről, az ezzel kapcsolatos leendők­ről. Véleményé szerint, vük most a leg­fontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gaz­dái kod ást kell folytatni a szövetkezetek­ben, el kell érni, hogy csökkenjen az ala­csony hatékonyságú áfészek száma. Mint­hogy 1984-ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, offenzív és nye­reségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az elő­nyöket:, amelyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműkö­désben rejlenek, beleértve a szövetkezeti áruházi lánc, a Skála-Coop, valamint a nagykereskedelmi joggal felruházott 70 áfész kínálta lehetőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás, a zöldség- és gyümölcs­kereskedelem szférájában — terjedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már J400 kiskereskedelmi üzletünk ,és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb ré­szük gazdaságosan. — A beszélgetések során gyakran szó­ba kerülnek a lakás-, illetve a takarék- szövetkezetek ügyes-bajos dolgai is. Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például as, hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg persze az is, hogy az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépí­tési formára. Egyetértek azzal, hogy több támogatást érdemelnek, ez^rt hasznos len­ne, ha a vállalatok és a tanácsok az épít­kezés egész időszakára — a telek kialakí­tásától kezdve az új otthon műszaki át­adásáig — kiterjesztenék a segítségnyúj­tást. — A takarékszövetkezetek betétállomá­nya ma mintegy 27 milliárd forint. A ha­gyományos funkciók betöltése mellett bő­vítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági ér­dek, hogy a hitelezés során kiemelten támogassák a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésbővítő tevékenységét, s ter­mészetesen a lakosság áruvásárlási törek­véseit. — És a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetke­zeteink, vállalataink, a Zöldérlek .tevé­kenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szövetkezeti kül­kereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termékeket — például nyu- lat, tollat, libát és egyéb baromfit, zöld­séget, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az ún. kistjélelü cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg stb. — kivitelével is. Az egész külkereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi válla­latok — a Hu ngarofruct, Hungarocoop, Mavad — intenzívebb információs, ter­melői és áruforgalmi kapcsolatot építené­nek ki szövetkezeti partnereikkel. Meg­győződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalomnövekedést tudunk el­érni a szocialista országok szövetkezeti szerveinél is. — Igen vegyes véleményeket hallani a szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a di­cséret, de az elmarasztalás is. Mi érről « véleménye? — Való igaz, elismerően szólnak a szö­vetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főkén! a falusi boltokra irá­nyul. Nos — minthogy az áruházi lánco­lat kialakítása nagyobb részt befejeződött —, elsősorban a községek felé fordulunk, s 1986 végéig szeretnénk befejezni a kis­településeken a kereskedelmi hálózat, a felvásárló- és tüzelőanyag-telepek re­konstrukcióját. Mintegy 2600 bolt, üzlet és telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál ki­sebb falvakban találhatói felújítására, technikai korszerűsítésére kerül sor. A há­roméves akció pénzszükséglete 1.3 milliárd forint, a saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös fejlesztési alapjai, a célrészjegyek stb.-k jelentik az összeg fe­dezetét. Örömmel közölhetem, hogy a szö­vetkezeti tagság támogatásával már min­den megyében megkezdődött a rekonstruk­ciós munka. — Természetes, »»ért más térségekben « folynak fejlesztések; a hatodik ötéves terv során csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alap­területe. S bár már 14 szövetkezeti áru­házunk van — legújabb létesítményünk a Skála-Sztráda és a Skála-Metró —, azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházat avatunk Veszprémben is. — Napirenden van a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Mit jelent ez a szövet­kezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet mun­kánk további javítására. Fejleszteni sze­retnénk a fogyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi vi­szonyokat. A hatékonyabb gazdálkodást segítheti a szövetkezeti egységek fokozot­tabb önállósága. Nagyon fontos, hogy az érdekvédelmi, érdekképviseleti szerveze­tek által kezelt közös fejlesztési »lapok felhasználása, elosztása a jövőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szövetkezeti fejlődést szolgáló vállalkozások finanszí­rozásához. A fejlesztési törekvéseket segí­ti ar. is, ha * takarékszövetkezetek mun­kájában erősödnek a bankszerű vonások. — A gazdálkodás, a megújulás hajtóere­je lehet a szövetkezeti demokrácia tovább­fejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák döntési hatáskörét, csökken­teni az önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egy időben célszerű lenne, ha job­ban érvényre jutna az egyszemélyi fele­lősség is. S még egy, amit fontosnak tar­tok : korszerűsíteni kell az országos és me­gyei érdekképviseleti szervek munkáját, meg kell teremteni a hatékonyabb érdek­szolgálat feltételeit — mondotta befejezé­sül dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. B. S. Műanyag F rnneiáországban sikerült olv,. : anyagot előállítani, amely helyettesítheti az út­építésben a bitument. Az új- hiila útburkolat kötőanyaga a köszénkátrány mellett, je­lentős részben műanyaghul­ladékból áll. A nyolcvanas évek elején télipari, majd ■Pari méretekben építettek kísérleti utakat, ebből az anyagból. Ezeket az utakat útburkolat most próbálják ki, s néhány év múlva, véglegesen eldönt­hető, hogy az eljárás alkal­mazható-e széles körben. Az újfajta útburkolat al­kalmassága esetén jelentősen csökken a bitumenfogyasztás, az energiafelhasználás, és nem utolsósorban megoldha­tó az egyre inkább szaporo­dó műanyaghulladék elhe­lyezésének problémája is. r öjrafntózzák A Swerencsi Állami Gaz­daság abaújszántói újra- futózó üzemében bővítették a szolgáltatások körét. Az üzemben újrafutózzák a.spe­ciális felületű Kamaz teher­gépkocsik gumiabroncsait is. Az Olaszországból vásárolt speciális vulkanizáló forma segítségével eredeti mintá­zattal látják el az elhaszná­lódott. szovjet radiál köpe­nyeket. Ennyire gazdagok vagyunk? i A mellékelt fotó több helyen késiül- ® heteit volna, sajnos. Jelen esetben egy 1977-ben gyártott, 3—5933 siámú Niva kombájnról van sió. Félrelökve és „kibelei- ve" — már egy kereke és a motor főbb ré­sié is hiányolnak; ami moidítható volt,, le- sierelték róla. Síinte a senkiföldjén, sieder- bokrok kölött esii a roisda a tisialúci pon- tonhidnál. Alig siói lépésre hirdeti a löld tábla; „Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatá­fa.” Igái, a gép már a határon túl, vagyis c szomsiéd megyében ácsorog. Semmi olyan feliratot, áruló jelet nem találtunk benne, rejta, amely a tulajdonosra utalt volna. Ez talán nem véletlen; valósiinüleg gondos ke­lek távolitottak el róla minden olyon jel- lést, amely a gaidára vallana. Valamelyik termelőszövetkezet, körös gazdaság leltárá­ban azonban még valószínűleg nyilvántartják. Legalábbis Így kellene lennie. Mivel még a kiselejtezett gépek sem ai ót síélén vég. nk.~~. Tamás István ín*». Eltűntek a kombájnok Jémré: után - aratás előtt Az út mellől eltűntek a kombájnok. Aki keresztül­hajtott már Sajóhidvégen, annak azonnal. feltűnt, üres az országút melletti tér, nyo­ma veszett az itt sorakozó arató-cséplőgépeknek. Igaz, nem mentek messzire. — Csak javításra a mű­helybe, hiszen lassan nya­kunkon az aratás. De mond­hatnám mindezt múlt időben is, — teszi hozzá Vadas Jó­zsef, a sajóhidvégi Rákóczi Termelő«zóvet kezet elnöke — hiszen az elmúlt héten már megtartottuk a betaka­rítás előtti nagy gépszemlét, öt kombájnunk, erőgépeink, szállítóeszközeink, s termé­szetesen a munkagépek ké­szen állnak a nyári erőpró­bára. Idén a javításra nagy gondot fordítottunk, mert még mindig nagy termés ígérkezik. — Mit jelent az, hogy még? — Két hete jeget kaptunk. A körömi határban galamb- tojás nagyságú jégdarabok is estek. Az akkori határ nem sok jót mutatott (Volt olyan tábla, ahol szárig csupaszi- totta le a kukoricát) De nem olyan „tragikus” a helyzet, ahogy kinézett. A szemlék alapján, még mindig ötton- nás búza-, négy tonna felelti tavasziárpa-termés várható, s hely fejőitek a kapáskultú­rák is. Természetesen a kór megmaradt, de csak a ter­ven felüli több leírná zsákat vitte el. A legfontosabb cé­lunk, hogy a további vesz­teségeket megelőzzük. Ezt csak úgy érhetjük el, hogy megerősítjük gépparkunkat, s kifogástalan műszaki állapo­tú kombájnokat engedünk kj a határba. Már megkötötték a szerző­déseket, s így két csehszlo­vák, s kél áfész kombájnt fogadnak, hogy az aratás idejét lecsökkentsék. A ki­lenc betakarítógép bőven ele­gendőnek tűnik a 660 hek­táros kalászos és borsóterü- lét aratásához. Meglehetősen eredeti módszerrel oldják meg a gépek bejáratását is. A korán érő. mindössze húszhektárnyi őszi árpában járatják be a kombájnokat, hogy azok a hibák is „ki­bukjanak”, amelyek a mű­helyben elkerülték a szere­lők szemét. Szakemberek felvethetik, hogy mi ebben az. eredeti, hiszen legtöbb sző y etkezel ün kben úgy an i gy cselekednek? Nos, a terület hasznosítása, a kétszeres haszon. Az árpa betakarítá­sa után, azonnal megjelen­nek a táblán a szalmahúzók, s fcarlóhántó gépek, hogy magágyat nyissanak a siló- kukoricának. A tarlóba ve­tett szuperkorai fajták öntö­zéses körülmények között 200 mázsás hektáronkénti ter­mést biztosítanak. Az elnök: — Kis literetek között meg kell ragadni minden lehető­séget, amellyel fokozni tud­juk árbevételünket. Ezért vásárolunk idén újabb ön- lözőszivattyút, hogy burgo­nyaterületünk egy részét meg tudjuk védeni az. esetle­ges szárazabb időjárástól. A burgonya legjobb árfekvése július végén, augusztus ele­jén várható, akkor kapunk érte a legtöbbet. Ezt kihasz­nálva igyekeztünk olyan faj­tát ültetni, amely korábban terem. G-rácia. Furcsán fest sötét­zöld bokraival ez. a fajta a még fehéren virágzó burgo­nyásotok között. Lnc.zi Ist­ván növénytermesztési ága­zatvezető kihúz egy tövet, igazolásképpen, hogy akár már most is felszedhetnék ezt a korai burgonyát. De gyorsan hozzáteszi: A háziasszonyok részéről sokszor érle vád a kereske­delmet, hogy nem forgalmaz olyan üveget, amelyben el lehet télire tenni a gyümöl­csöt, a lekvárt, savanyúsá­got. Az AMFORA ennek a vásárlói igénynek a kielé­gítése érdekében kereste meg a Sajószentpéteri Üveggyá­rat és kötött vele megálla­podást ilyen termékek gyár­tására. Az üveggyár július 5-én kezdi meg a háztartásokban kiválóan alkalmazható üve­gek sorozatgyártását. A ter­— Így még nem éri meg. Egy hónap múlva, ha az idő­járás továbbra is kegyes ma­rad hozzánk, akár 25 tonnát is felszedhetünk hektáron­ként.' De mivel „körbesétált” a burgonya (hétévenként ke­rül ugyanabba a táblába) most termesztjük ismét azon a területen, ahol megvalósít­ható az. öntözés, így a szá­raz nyártól sem félünk. Nem is a növénytermesz­tés jelenti a gondol ebben a kis szövetkezetben, hiszen az elmúlt évben is közel négy­millió forint jövedelmet ho­zott. A betakarítás előtti fe­szültebb napokban is á? ál­lattenyésztés jövőjéről tár­gyal az elnök, próbál támo­gatást szerezni. hogy a szarvasmarhateiep régóta in­dokolt rekonstrukcióját meg tudják oldani. Nagy anyagi ráfordítással ki tudták cse­rélni az állományt, a keresz­tezés — Holstein-Fríz vonal — eredményeként ma már csak egy gátja van az előrelépés­nek, a telep rózsásnak alig­ha nevezhető állapota. A sa­ját erőn kívül, legalább öt­millió forint támogatás kel­lene az istállók rendbetéte­lére, s mivel kedvezményben még sohasem részesültek, re­ménykednek abban. hogy' kedvezően bírálják el kérel­müket. Akármilyen furcsa, Sajóhidvégen ez most a leg­égetőbb probléma az aratási felkészülés kellős közepén. — kármán — mékek formatervezet l ek. négyszögletes alakúak, hogy jól elférjenek a hűtőszekré­nyekben is. Mivel elsősor­ban kisebb üvegek iránt volt nagy az igény, a gyár 800 milliliter űrtartalmú termé­keket készít. A tervek sze­rint az év hátralevő részé» ben közel félmillió darab kerül le a gyártósorról. A zárótetővel készülő üvegeket az AMFORA forgalmazza, s az a célja, hogy még au­gusztusban. tehát * befőzé­sek megkezdésekor már lead­ható legyen az üzletekben. Üveg a háziasszonyoknak

Next

/
Thumbnails
Contents