Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

£SZAK*mG*'ABC*SZAO~tű

Feltámad

Amerika fölfedezése előtt a korabeli szerzők azt írták, hogy „Magyarország aranyban gazdagabb minden más országnál”, hogy „csupán Erdély aranybányái több nemesfémet adnak. mint azonkívül egész Európa”, pedig az egykori (Trianon előtti) Magyarországon nem csupán Erdélyben voltak aranybányák, hanem ' a Felvidéken is, mégpedig nem is kevés!

Hogy a Kárpát-medence területén hány aranybányát müveitek, azt aránylag könnyen es gyorsan megállapíthatjuk, am azt vajmi kevesen tudják, hogy több száz helyen folyt aranymosás, es négy nagy aranymosó centrum is volt itt. Ez utóbbiak: az Erdélyi-erchegy ség, a Felsö- Tisza vidéke, a Duna Po- 'zsonyiöí Esztergomig terjedő szakasza, a Drava melléke a Muraközzel. Amikor az első aranybányát megnyitották (évezredekkel ezelőtti, mar több évezredes múltra tekinthetett üt vissza az aranymo- isás!

Ha a miakoldak, s a megye lakosai nem látták ■we&na a tévé képernyőién vás korábban, az idei te- ■neáeszfcrvaion láthatták az egyik dunai aa-anymosóról forgatott fűmet. Többek csodálkozva, alméikodva nézték, a hozzam fordultak, hát ilyen is van. a Eár^t-medenceben, s * men Magyarországon ?

Röviden csak azt vála- «aoSsaktam nékik, hogy er^ezredek óta van, most is vwv e a jöv őben k le&z, feásaen áss ísg aranyrnoeo jsemasdek képviselőinek. asáma — ha lassan is, de — állandóan gyarapodik.

Ha csupán hagyosnanr= őrző néprajzi értékeit tekintenénk, már akkor sem szabadna megengednünk, hogy ez a titokzatos és kevéssé ismert ősá mesterség feledésbe merüljön. De — ebben az esetben — nem csupán hagyományőrző kegyeletről, és néprajzi értékről van szó, hanem valószínűleg népgazdasági érdekről és értékről is!

Romániában (Erdélyben«) 1980 óta törvényerejű ren- fielet szabályozza a felien- ” dűlőben levő aranymosást, s 1980 óta Magyarországon és Csehszlovákiában is egyre gyarapszik az új aranyászok száma. A Magyar Nemzeti Bank illetékesei tudják, hogy évről évre új aranyászok kérnek közvetítésükkel mosási engedélyt.

Ezek még csali szárnypróbálgatások, s art áltahik kimosott . aranymennyiség

„Artmyat mostam km a Duna fl&v&nyeböt,

aranyat hintett rám a nap w az égről Ha daloltam néha az ezüst csillagoknak, a vízre szép meseket aronyporral írtak."

(Aranyászlegény sírfelirata)

Aronymosó, ««lohol a Csallóközben

(N. László Endre felvétele)

nemzetgazdasági szempontból a nullával egyenlő, de bízom benne, hogy évről évre több aranyat kínainak majd tel a Magyar Nemzeti Banknak az uj ara- nyaszok, s tálán mar nincs is olyan messze az az idő. amikor a • folyóvizeinken dolgozó hatalmas kavics- kotrókat alkalmassá teszik arra, hogy a hordalékban levő aranyat különválasz- szák a kavicstól es a homoktól.

De térjünk esak tssss* a® aranymosas ősi, s ma is élő kérdéseihez, problémaihoz! Aki elméletileg, vagy gyakorlati tag foglalkozik ív-agy foglalkozni akar) arany mosással, abban a kezdet kezdeten felvetődik három kérdés:

1. Hogyan kerül as arany a folyóvizek hordalékába?

2. Honnan kend az arany a folyóvizek hordalékaiba?

3. Milyen arany kerül » folyóvizek hordalékába ?

Ezekre a válasz — 8.

kérdések sorrendjébe» — a következő:

1. Az arany a folyók hordalékába kerülhet természetes úton, az erózió következtében, tehát emberi beavatkozás nélkül, s kerülhet bele mesterséges úton, az aranybányák tökéletlen zúzóműveiből, a még tökéletlen aranydúsi- tási, 'tisztítási eljárásokból adódóan, tehát emberi beavatkozás által. S a harmadik lehetőség: ha ebhez az ember és a természet fele-fele arányoan járul hozzá!... De hogyan w értsék eZt a harmadik lehetőséget? A régi (és ma is működ ó) bányák med- dőháhyöira kerültek olyan felszínre hozott kődarabok, melyekben igen kevés volt az arany, s ezért a zúzásuk nem fizetődött volna ki. A természet, az erózió nem ilyen válogatós. Az idő és az időjárás „vasfogs” homokká őrölte, áradások. esők alkalmával ez a felaprózott anyag belekerül a folyóvíz hordalékába, a víz megkezdi csak Hamupipőke munkájához hasonlítható vegteien türelmű tevekenyseget: fair súlyúk szerint osztályozza (nagyjából) es bizonyos helyekre lerakja ezeket a horaalékan vágok at.

2. A folyóvizek fövenyé-- bői mosható arany a hordalékba kerülhet » Kárpát-medencén kivüh helyekről (a Dana. Rába, Lajta, Mur«, Drava, stb. eseteben főként az Alpokból). s a Kárpát-medence» belüli -sranytelerekből, azok elmallasaból, elporlasábőí (a Vág, Garat», Tisza, Szamos, Aranyos, Maros, stb, esetében!.

3. A foiyők füaenyéb«

kerülő — mosható, tehát szabad — arany lehet, rög, főként egyes erdélyi folyóvizek esetében, vagy apró aranyszemcse la többi folyóvizünk eseteben). Legtisztább az Alpokból szármázó arany (33 karátos, 950—970 ezrelékes, arm azt jelenti, hogy ezer súlyrész- bőí 9S0—970 az arany, s az SO, föefcve 90 sülyrész többnyire ezüst). Az erdélyi folyók hordalékából mosott arany többsége 18 karátos „csupán”.

Kétségtelent?? érdekes feladat lenne a megye természetjárói, ' hivatásos es műkedvelő geológusai számára az észak-magyarországi folyóvizeik hordalék- ' anyagának rendszeres átvizsgálása, hiszen tudjuk, hogy az egykori Felvidékem és a mai . Észak-Magyar- országon több aranybánya volt, tehát egyes folyóvizek (bármilyen jelentéktelennek tűnő folyóvizek is) hordalékába kerülhet arany

* A

témával foglalkozó

ra irta rövid tanulmányát.

* még bei nem tárt tetoívekDot, az aranyt»»» geay sozeiek vagy a med- uonanyók anyagából. Viszont tudniuk, kell, ba a folyóvíz patak csupán, esetleg eget, zen másként nyerhető ka belőle az arany, mint a nagy folyóvizek iovényéből.

Itt a kutatónak eisőoo«- ban azt kell megállapítania, melyik folyóvíz hordalékában található arany, egy köbméternyi anyagba« mennyi arany található a dúsulasos helyeken, s mik az arany kísérői, ; kísérő anyagai, amelyek csalhatatlanul eláruljak- a nemes- lem jelenlétet. (Ilyen kísérő pl. a Duna, a Mura es a Drava eseteben a vörösgránát homokja és a magnetic stb.j Ha ezekre a kerdesekre megtalálta' a megfelelő, a megnyugtató választ, szívesen ajánlok módszert az arany lehető leghatékonyabb kinyerésére. Ha azonban valaki már induláskor tanácstalan, a közeljövőben — ugyanebben a lapban — adhatok néhány hasznos tanácsot arra nézt e is,- hogyan kezdjen hozzá a vizek aranyának. tel kutatása hoz.

*

A Duna említett szakaszán már megjelentek az u:i aranyászok Magyarországon es Csehszlovákiában is. Szamuk évről évre nő, s meg ebben az evbesi megkezdjük — terkópésa saak- em béreink segjtsegevel, akik szinten aranyásaok —, ezxvn a folyamszakaszon a mosásra alkalmas helyek fel- terképezéset. A Drava portján ebben az evben próbálnák Szerencset az új aratnyászok közül nehanyan. Nagyon szeretnénk, ha 1985-ben mar a® éezask- magyarorszagt folyóvizeknél is bizonyíthatnák: szakmai hozzáértésükét, rátermettségüket újsütetű ara- nyászaink. Ha riaorszag nyújtotta, esodálato« környezet és romantika után, most a hegyek vidékére » ellátogathatnánk:

jíem akarok ■ mi ««w’- lazat támasztani, nem célom, hogy em-berek szaza? hágj7ják . el munkahelyüket es csapjanak fel arany asznak. Nem árt viszont, ha a természet és a vizek rajongói tudják, hogy szabad idejükben akár aranyat is moshatnak. Azt szeretném, ha elsősorban azok szegődnének az ananymosás híveivé, akik szeretik a szabad természetet, de életük java részét mégis íróasztal mellett, vagy zajos üzemekben, esetleg előadótermekben töltik el.

Az ősi aranyászétet saép, de kemény küzdelem volt az életbenmaradásért, s mindennapi kenyérért. Most ez a küzdelem szórakozássá, testedzéssé. hobbivá, romantikává, hagyomány- ápolássá szelídül, melyet beragyog a tiszta arany és a nap fenve.

M, László Rndr*

KomiroüitHí etö neves néprajcfcutatd — a!cu»efc hasosrte könyve kiadás előtt ásk — lapunk száméDolgozókat alkálmáznak

1 - • - J1 > - ' . • • Ve' ■■ :

A Kohászat! Alapanyag-elöké- mcítö Közön ' Vállalat, Miskolc Repülőtéri Gyáregységébe pályakezdő kö/ép- és felsőfokú műszaki vegzettségüek jelentkezését várjuk, akiket középtávon vezetői feladatok ellátására ta alkalmassá szeretnénk tenni* Yermeloberendézések kezelése, kárban tartási, szállítási, rakodási feladatok ellátása közül az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő tevékenységet a jelentkezők maguk választhatják ku Kereseti lehetőség: 4—6000 Ft. Cím: Kohászati Alapanyag- előkészítő Közös Vállalat Miskolci Gyáregység, Miskolc-Repülőtér, Nógrádi S. út S. Érdeklődni lehet: a személyzeti vezetőnél a 16-051-es telefonon.

Műszaki egyetemet, vagy főiskolát végzett fiatalt keresünk műszaki előadói beosztásba. A munkakörön belül termelésprogramozási, elemzői, szervezői és újításokkal kapcsolatos feladatokat. kell ellátnia. Fejlődési és előrelépés! feltétele középtávon biztosított. Fizetési feltétel: besorolás és megegyezés szerint Címünk: Kohászati Alapanyag- előkészítő Közös Vállalat Miskolci Gyáregysége, Miskolc-Repülőtér, Nógrádi S. út 5. Érdeklődni lehet a személyzeti vezetőnél a IMüUeű telefonon«

Gép- és Fctvoatószerettí Vállalat Borsod megyei, budapesti ea egyéb, vidéki munkahelyekre felvesz: lakatos, hegesztő, minősített hegesztő (1. éa n. oszt.), csőszerelő, ács-állványozó, betanított és segédmunkásokat. Különélést fizetünk, szállást biztosítunk, útiköltség-hozzájárulás. Jelentkezés: Miskolc, Széchenyi út 28. L emelet 2.

Tiszámén ti Mgtsz, Tíszake&ri Iclvesz pék, hentes, villanyszerelő, lakatos, kőműves, ács, autószerelő, autófényező, vízvezeték-szerelő szakmunkásokat, tanfolyami végzettséggel rendelkező S55TK-ügyintézőt, üzemgazdászt, belső ellenőrt. Jelentkezés a termelőszövetkezet munkaügyi osztályán.

AMFORA - ÜV ÉRT Miskolc, Besenyői u. 16. sz. 4 fő áru kiszállító dolgozót keres (elvételre. Jelentkezés a fenti címen, személyesen. A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Tel.; 3ő-H£.

Aa Sszak-magyarwfisági Vfc»- ttgyj Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálata felvételre keres általános gépszerelőket, autószerelőket, forgácsoló szakmunkásokat, autódaru-vezetőt (ADK — 70). takarítókat. Feltétel: legalább 5 eves szakmai gyakorlat. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehel: a Műszaki Biztonsági Szolgalat biztonsági csoportjánál. Tel.: 17-298. Miskolc, Besenyői u. 30. Vásártér mellett.

A Hajda megyei Altatni Építőipari Vállalat felvesz: csóhószi- getdö, csobadogos, festő, kőműves, ács, vasbetonszerelő, hidegburkoló. hegesztő,, lakatos, asztalos szakmunkasokat, valamint betonozókat, kubikosokat és segédmunkásokat. Munkásszálló, étkezés, utazási kedvezmény biztosítva, 40 órás munkabet. a munkásszállón lakók részére felemelt külön ölési pótlékot fizetünk. Jelentkezés a munkáétó- gazdalkodason; Debrecen, Kálvin tér 11. ss.

Af Észak-magyarországi Vte- Ögyi Igazgatóság Gépüzeme felvételre keres építőipari-gépszerelő, motorszerelő, rv- ée láng- hegesztő, fényező, géplakatos szakmunkásokat, valamint kezdő gépészmérnököt gyártasclö- késziftöi munkakörre, jelentkezés az üzemvezetőnél, Miskolc, Fonoda, út 23. a munkahely megközelíthető a 8-a& autobusz- Rzal.

A Miskolci Tejüzem felvess: érettségivel rendelkezőket raktárosnak, 3 műszakos munkarendben, értékesítési adatelöké- szitö és elszámoltató, aruelokc- szítö-csomagolokat, rakodomun- kasokat, targoncavezetőket és szállítmány ki verőket. jelentkezés: Miskolc m.. Erdélyi a. 1. Kereskedelmi iroda.

Arz EM ASZ Vaálalat Miskolci tjzemigazgatósaga azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező gépkocsi- és munkagép- szerelőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. n. 63., gépjármü- ey szállítási osztályvezetőnél. Szerelési munkaiatokhoz villanyszerelő, lakatos, festö-mazolő szakmunkásokat és segédmunkásokat. igazgatási csoporthoz: őr- portásokat (lehet nyugdíjas in). Jelentkezni lebeí: Miskolc, Patak m. r*—8., munkaügyi csoport.

Kerül-e még darutól! a csikóskalapra?

Valamikor rége« a ttmok- toll mellett a szürke daru- toll volt a csikós- és gulyáskalapok dísze, ott lengette a szél minden pusztai ember kalapján, aki csak egy kicsit is adott magára. Manapság azonban már valóságos kincsnek számit egy-egy szép darutoll a Hortobágyon, Ritka lett, akár a fehér holló. De hát hogyan és miért tűnt el a daru a magyar pusztákról ?

Ez a gólyánál is nagyobb, hosszabb lábú. hosszú cső- rú, szürke tollú madár ré- gente rendszeres fészkelő volt hazánkban es a nagy tájatalakitások, ’ a végtelen lapteriiletek lecsapolása ideien tűnt el — a hattyúval es a pelikánnál együtt — a magyar Alföldről. Utolsó biztos feszkelesi adataink a századforduló Iáján a fonyo- di Nagy berekből es a Berettyó es a Kórósok hatalmas árterületeiről valók. Feljegyzések szerint például Esadányban még 18'iO táján rendszeresen költött a darui es a falusiak az összegyűjtött tojásokat libákkal keltettek ki.

A daru fészkelese HrJluafk ma már sajnos a múlté. A büszke, szép madar északabbra . szőrűit vissza, bár például fos szambán Romániában ma is feszkel. De azért ivem lett hűtlen teljesen hazánkhoz sem. Évente kétszer, tawasszaá es ősszel, * nagy vándorlás ideien rendszeresen megjelennek * magasban szárnyaló, krúga- te daraehapatok. Tavasat»}

március—áprilisban. ós9M!

pedig szeptember végétől no. * vemberig tart a vonulás. Míg azonban a tavaszi fel. vonulás rendszerint gyors, hiszen a madarak sietnek költőterületeik fele, ősszel, elsősorban októberben, a csapatok hosszasabban is elidőznek nálunk, különösen hajdani fő költőhelyeik színhelyén, az ország délkeleti részében. Itt azokat a nagy, nyílt pusztaságokat keresik fel, ahol messzire elláthat az éles daruszem és ahol éppen ezért tökéletes biztonságban érezhetik magukat. Nagyon hamar rájöttek ezek az ovatos, nagy madarak arra is, hogy hol vannak azok a helyek, ahol teljes biztonságban éjszakázhatnak.

Hogy azutan ezek a csapatok meddig időznek nálunk, az elsősorban az időjárástól függ. Derült, száraz időben hetekig kitartanak, a goromba őszi szél és a csapkodó eső viszont hamarabb útra kényszeríti őket.

A magasból lehailatszo da~ miszó tálán esak a ködös semmiből aláhulló őszi libahangokhoz hasonlítható. . Soha nem felejti el, aki csak egyszer is hallotta. Es bár a daruk általában mar régen túl vannak a vedlésen, amikor hozzánk érkeznek, egy- egy szép tollat • itt-ott meg- isesak eihullajta-nak. Nem csoda hát, ha ma ts meg. dobba« a csikós- vagy a su- lvas-sziv, ha egy-egy Ilyen fejedelmi tollat éppen feleje kerget a sárguló puszta te* lett kavargó saeélö.

Petőfi-vers

Ha as elszakacft káneszs- meket helyes sorrendbe» fűzitek egymás mellé, a betűpárokat összeolvasva Petőfi Sándor egyik versének címét kapjátok eredményül.

Mi a vers címe?

Beküldési határidő: julius 18. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki.

A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése :

Lásd a mellékelt ábrát?

Könyveket nyertek: Menyhért Attila, Miskolc, Vfgh Ro- land, Ernőd, Wcpy Ágoston, Taktaharkány Kiss Enikő, Sa» jóvelead, Márta, Miskolc, Bogdány Anikó, Hemádnemeti.

A honiakat poétán káádjók el.