Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
/ 1984. június 13., szerda mmmmmmmm ____i________ R eménykedés - realitással ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tartályok A Tiszai Kőolajipari Válla latnál úgynevezett merevtetős, szigetelt tartályokban tárolják o fűtőolajat. Képünkön a 3(1 ezer köbméteres tartályok, előtérben a szivattyútér. Fotó: Szobó Istvánná ígéretes a határ Zemplénben r Talán a tizedik napját tapostuk a májusi esős periódusnak: Mindenesetre már nagyon hosszú ideje hullt az előtte hónapokig hiába óhajtott égi áldás. Újra napfényre, melegre -vágyva, a gaz- dász emberek száján is már- már kiszaladt: — Senki sincs, ki elzárja az esőcsatornákat? Nem is beszélve az asz-,, íaltkoptatők „átkáról”! Szóval ebben, a számunkra bizonytalan, a mi elképzelésünk szerint se jó, se rossz klímában jártunk a bükkábrányi Béke Tsz-ben. Kurucz Miklós elnök azonnal egyértelművé tette a helyzetképet: — Nálunk — 'hangsúlyozom, nálunk — ez ideig minden lehullott esőcsepp hasznosult! Tehát jól jött az eső, sőt még a mai napig is jól jön. Egyetlen cseppje sem felesleges. Sejt, a korábbi hónapok, a tavalyi év aszálykárait, csapadékhiányát ez ideig mégnem is sikerült teljesen pótolni ... Tudom, azokban a gazdaságokban, ahol sok a szálas takarmány, most bosszankodnak. s ez érthető. A szénakészítéshez száraz periódus szükségeltetik. Nálunk, mivel kisebb az állatállomány, kevesebb a pillangós, a gyepterület, ez a gond kevésbé jelentkezik. Azokat a munkákat pedig, amit ebben az időszakban kell. kellene elvégeznünk,- azt tudjuk később is pótolni. Az esőt viszont, nem tudnánk ... Egyetlen dolog, ami hiányzik nekünk is, és ez azt hiszem mindenhol hiánycikk: az eső nem párosul meleggel. Sajnos, ez a hűvösebb idő valamennyi növény fejlődését, érését késlelteti. s Szűk hónap múlva mindenhol ' —, Így BUkkábrányban is — kezdetét veszi az idei év betakarítási időszaka. Időszerű a kérdés: a becslések szerint milyen termést realizálhatnak a még zöldellő kalászok, a most fejlődő kukorica, napraforgó, vagy pz éppen, virágzó mustár? .pgyanis ezek. a növények alkotják a Béke Termelőszövetkezet vetésszerkezetét. j Az elnök megvákarta a fejét, s, kissé kínosan mosolygott. Látszott, nem szívesen vállalkozik a jós szerepére. Meg is mondtg: még a kaA közvélemény és az • állatvédelmi szervek erél.ves tiltakozását váltotta ki az a módszer, amellyel több nyugati ország gazdálkodói a borjúhiz- • lalást folytatják. A közönség egyre több borjúhúst fogyaszt. s többnyire a fehéres színű húst keresi, amelynek nagyobb táplálkozási és egészségügyi értéket tulajdolászosok betakarításáig is sok minden történhet. Hát még az ősziekkel! Végül, mégiscsak ráállt, ha nem is a jóslásra. a lehetőségek latolgatására. — Kezdjük a búzával __ N emcsak azért,' mert ez a növény elsők között kerül betakarításra, hanem azért is, mert ebből a legnagyobb a vetésterület. 950 hektáron termesztjük az őszi búzát. A tervünk hektáronként 46 mázsával számolt, ez — kár lenne szépíteni — nemigen lesz meg. Sajnos, mielőtt a májusi esők megjöttek, már száradtak, feketedtek a búzalevelek. Az aszály a rügy- differenciálódásnak, a bok- rosodásnak nem kedvezett. Bizony, ha nem jön az eső, nem lett volna mit betakarítani ! Szóval az eső aranyat ért- ez kétségtelen, de aminek márciusban kellett volna hullnia, azt a májusi sem volt képes pótolni. .. Amiben reménykedhetünk? Az ezer- magsúlv, a megtermékenvü- lés viszont — éppen a májusi esők hatására — a vártnál jobb lesz. Ez kompenzál valamit a termésmennyiségnél. — Az árpa? — Tavaszi árpát 190 hektáron termesztünk. Először, épp az aszály miatt, attól féltünk. ki sem tud kalászolni. Szerencsére a nedvesség hatására összeszedte magát, s utolérte a búzát. A szél által „kifújt” 150 hektár mák helyére is fehér mustárt vetett a Béke Tsz. Mindösszesen 500 hektáron díszük a vetőmagcélra termesztett. s az utóbbi években egyre több helyen „divatba” jött növény, az ábrányi. bükkaranyos^ vattai határban. Az elnök ellentmondóan emeli fel mutatóujját: — Nem divatból termesztjük! A lényeggel kezdem: anyagilag megéri. A TESZK-en keresztül értékesítjük. 1900 forintot kapunk egy mázsa mustárvetőmagért. Termesztésének másik fő oka a csak 2800 hektár szántóterületünk. Pillangósokat — az állatállomány kis létszáma miatt — alig termesztünk, így a mustár .a vetésszerkezeiben fontos, talajjavító szerepet is betölt. Rövid tenyészidejű, a talajt nít. A borjúhús fehérsége viszont attól függ. hogy mekkora mozgásszabadságot engednek meg az állatnak, és hogy szálas takarmány nélkül nevelik-e fel. Ebből a két. feltételből azután szívet tépő jelenetek játszódnak le az istállókban. Az állatokat olyan rövid kötéllel kötik a jászolhoz, hogy se megfordulni. se lefeküdni ne tudnem zsarolja. Természetesen a döntő szempont — nem valami szép szó. de manapság ezt használják — az árfekvés. Korábban a mustár szerepét a repce, és a len töltötte be. Azoknál most érdemesebb mustárt termeszteni! — Es mi a helyzet a napraforgóval?, — tettük fel a kérdést. — Értem a célzást — bólogatott az elnök. — Ami a dolog anyagi oldalát illeti, legszívesebben csak ezt a növényt termesztenénk. Ám, itt közbeszól az agrotechnika, a növényegészségügy. Volt már • nálunk 550 hektár napraforgó is, de a betegségek megelőzése érdekében le kellett mennünk 250 hektárig. Az igazság az, hogy a szántóterületek nagysuga ennyi nap. raíorgó termesztését bírja el biztonsággal, A napraforgónk egyébként szépen kikelt. s ugyanez a 235 hektár kukoricánknál is elmondható. Sajnos, a hűvös, nem éppen nyárias időben, fázik mindkét kultúra. A kukorica például sárgul... Persze ezeknek a növényeknek a betakarításáig még nagyon sok minden történhet, akár negatív, akár pozitív vonatkozásban. Következésképp, a mezőgazdászban túl azon, hogy a helyes agrotechnika érdekében teszi a dolgát, s biztosít mindent a növénynek, amit csak ember adhat — mindvégig ott az aggodalom, a gombóc a torkában, ami csak akkor szűnik meg, amikor az utolsó kalász, az utolsó szár kukorica termesét is magtárba küldte a gép ... Summázat ? Azt mondhatnám: növénytermesztői szempontból nem könnyű év az idei. Mert ugye ezt szoktuk mondani? Snyilván joggal mondjuk, mondják, mert ha most azt kérdezném magától: tudna olyan évet említeni, amelyikre azt mondtuk, optimális volt a mezőgazdaságnak, bizony gondolkodnia kellene. Éppen ezért én azt válaszolom: nehéz év az idei. Nyilván lesz benne sok öröm. és sajnos, kudarc is, annak ellenére, hogy ez utóbbit senki nem óhajtja. Egyszóval másságában is olyan ez az év, akár a többi: küzdelmes. Hajdú Imre janak. Ügyelnek rá. hogy a mozgásra ne legyen alkalmuk, az ugyanis az izmok fejlődéséhez vezet, ami pedig nem fehér hús .. . A borjakat csak zsír- és fehérjetermékeken tartják, s mivel hiányzik nekik a szálas takarmány, egymásról rágják le a szőrt, vagy a bokszok fáját rágcsálják. Mindamellett a világosság teljes kizárása mellett nevelik az állatokat, állítólag ez is fehér húst eredményez. . Nos, ilyen körülmények láttán léptek közbe neves szakemberek, követelvén a kormányoktól, hogy törvény- nvel vessenek véget a felháborító állapotoknak. Ugyanakkor azt is leszögezték. hogy a fehér borjúhúsnak semmiféle különleges táplálkozási értéke nincs, csupán egyszerű divathóbortról van szó. A gazdálkodók viszont nem nagyon hagyják magukat meggyőzni, úgy vélekednek, hogy az állatok rövid életük után úgyis pusztulásra vannak ítélve, tehát mindegy nekik, hogy milyen körülmények között élnek. Arra viszont nem gondolnak, hogy nem is kis meny- nviségű állatról van szó (például csupán Svájcban évente mintegy 900 ezer borjú születik!). Hazánkban ismeretlen a borjak ilyen kegyetlen módon való nevelése. Képünk tanúsága szerint -szálas takarmány mellett a gondozói figyelemből is kijut nekik. A föld még „elbírná" az esőt, hiszen csapadék dolgában tavalyról jócskán adós maradt neki a természet. De úgy lenne jó, ha közben- közben tartósabban sütné már a nap, s lehetne dolgozni a halárban. Erre ugyanis az elmúlt három héten a szinte mindennapos esőzés miatt, kevés alkalom adódott. Pedig a munka sürgetővé vált, s a meleg, napos időt — az előrehaladott vegetáció miatt — a gabonafélék, „ kapások, szőlőtáblák, gyümölcsösök ugyancsak igénylik. , ígéretesen szép a hata,r, bármerre járunk is Zemplénben. A hegyaljai, hegyközi, bodrogközi, a Szerencs környéki, taktaközi es a ha- rangodi tájon mindenütt gazdag termessel kecsegtetnek a gabonaföldek. A végeláthatatlan táblákon jól fejlett, sűrű. gyomtaian, haragoszöld kalászosokat ringat a szél. A májusi-júniusi időjárás kedvezett nekik, a tél végén, tavasz elején gyengébbnek látszó vetések is „megbokrosodtak”, erőteljes fejlődésnek indultak, de a késés miatt a hagyományos időben: Péter-Pálkor az idén nemigen kezdődhet az aratás, majd csak júliusban. Hasonlóképpen szép termést ígérnek a kapások is. A kukorica, napraforgó, cukorrépa ugyancsak kívánja már a kapát, mivel a kultúrnövényekkel együtt, tálán azoknál még jobban erősödtek a gyomok is. de az esőzések miatt a növényápolást (Folytatás az 1. oldalról) első öt hónapjában 34 millió rubel volt. A Szovjetunióba és a többi szocialista országba irányuló export ugyancsak meghaladta a múlt évi értéket. * Dinamikusan növelte az év első öt hónapjában az exportját az Észak-magyarországi Vegyiművek, és a tervezett 3 millió dolláros árbevétel helyett .3.5 millió dollár értekben szállított a termékeiből a nyugat-európai megrendelők számára. A dollárelszámolású piacra a gyár elsősorban növényvédő szer hatóanyagokat. továbbá gyógyszer- es növényvédő szer intermecliecsak. akadozva, „részletekben” végezhetik a gazdaságok és a háztáji termelők. A korai ültetesű burgonya virágzik, a házi kertekből fogyasztják, piacra hordják a zöldborsót, de a második vetésű is virágzik már. Tokaj-Hegyalja fo-fö értéke. a szőlő — az előző két évhez hasonló — szép termést ígér. Bök a fürt a zöld venyigéken, s közelesen megkezdődik a virágzás is. A gyakori esőzés itt is hátráltatja a munkát: a karos tőkéknél a kötözés, a kordonotoknál a hajtások huzalok köze való „igazítása’', legfőképpen pedig a kapaias, gyomirtás a sürgető munka. A permetezést elvégzik a helikopterek. amelyek a szükséges alkalmakkor — évente beíszer-nyolcszor — „berepülik” a történelmi borvidékét. hogy permet level megszórva a tőkéket, venyigéket a peronoszpóaa, lisztharmat, atkafertőzés, szölőorbanc kártevéset megakadályozzak. Az állami es szövetkezeti gazdaságok számára az állattartás szempontjából ige« fontos takarmány felék betakarítása ezekben a napokban nagy gondot okoz, mert az első kaszálásit réti széna és a pillangósok egy részé már szinte megmenthetetlen. A megfeketedett szénát, lucernát, vörösherét legfeljebb trágyának használhatják fel. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben például — Nagy József párttitkár és Tarhos Ferenc elnök- helyettes tájékoztatása szerint — a 322 hektárnyi lureket küldött. A vásárló országok közül Jugoszláviába Szállították a legnagyobb mennyiséget, de jelentős volt az osztrák, az angol, a holland és a francia vásárlások mennyisége is. A szocialista országokba az államközi szerződéseknek megfelelően, az év első öt hónapjában összesen 9.5 millió rubel értékben exportált az ÉMV. Ebben a küldeményben elsősorban a Szovjetunió számára az agrokémiai egyezmény keretén belül Alirox '80 EC kukoricagyömirtc szert szállítottak, összesen mintegy 2400 tonna mennyiségben A Szovjetunió mellett igen jelentős volt a többi szocialista országba küldött kemikália mennyisége, elsősorban Bulgáriába. Csehszlovácernát lekaszálták ugyan, dw csak 112 hektárról sikerült behordani. A 40 hektár lekaszált füveshere bői is rmndösz- sze 14 hektárnyi termésből lehetett szilázst. készíteni. Ezenkívül 103 hektár zöld- lucernát hideglevegós szárítással lucernalisztté dolgoztak fel. A Bodrogközben és a Felsőhatárban egyaránt, gyönyörű a teesz 1830 hektárnyi búzatáblája. Eddig nem okozott kart a mely fekvésű bodrogközi földeken a máskor oly veszedelmes belvíz* mivel a múlt évi csapadekiüany miatt kiszáradt talaj „elnyelte" a májusi—júniusi esőt. Szépen mutat a 380 hektár kukorica, a 627 hektár silókukorica, a 305 hektár napraforgó és a másik két olajosnövény: a 311 hektárnyi repce és a 100 hektárnyi olajlen. És jót tett az eső az 50 hektáron létesített új íú- telepítésnek is. ígéretes, viduló határ tárul a zempléni tájon mindenütt az ide látogatók szeme elé. De az elkövetkező napokban, hetekben a növény- ápolási, betakarítási munkákhoz napfényes, meleg időre lenne szükség. A gazdaságok vezetői, szakemberei, dolgozói jó termesben bizakodnak. Természetesen ez még csak remény, hiszen az aratás, a kapások, vélemények, gyümölcsök érése, nemkülönben az októberi szőlőszüret messze van, és bizony sok veszély „leselkedik” még addig a nagyon várt, gazdag termesre. (h. j.) exportja kiába. az NDK-ba és Romániába döntően Satecid 65 WP nevű növényvédő szert exportáltak. * Az első félévi 6000 tonnás exporttervének időarányos, részét teljesítette a dollárel- 8zámolasú piacon az első öt hónapban a December 4. Drótművek. Ahová elsősorban acél-alumínium kábeleket. tömörített kábeleket, sodronyköteleket és különféle huzalokat szállítottak. Ugyancsak teljesítet!e az ál-’ Ismközi szerződésben megbatározott exportkötele/ettséeét a vállalat a szocialista országokba is. Az év első öt hónapjában a Szovjetunióba összesen mintegy 600 tonna laposkötelet küldtek el. Borjúhús és állatvédelem 9 Ndvekedell megyénk
