Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
1984. június 8., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 mumm Ineoe és ei|i tapasztalatai Az építőiparban 1083. évtől új típusú kísérleti jövedelemszabályozási rendszer került bevezetésre. 21 kiyilelezö vállalat részvételével. 1984. január 1-töl további nyolc kivitelező kapott engedélyt alkalmazására, többek között a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat. Ennek lényegéről és eddigi tapasztalatairól kérdeztük Ka bay Györgyöt, a vállalat közgazdasági osztályának vezetőjét. — Alapvetően miben különbözik a kísérleti jövedeleinszabályozás az általános szabályozástól, és mi a lényege? — Az általános jövedelemszabályozás a bázishelyzethez viszonyított hatékonyságjavulást határoz meg követelményként, másrészt a bázis bérszínvonalhoz viszonyítva mérsékelt növekedési lehetőséget biztosít, és ezért a teljesítmények és jövedelmezőség növekedése esetén is csak bizonyos korlátok között érvényesülhet a keresetek, teljesítményekkel arányos differenciálódása. A kísérleti jövedelemszabályozás kényszert teremt a jelenleginél nagyobb hatékonysági szint elérésére és tartós növelésére, a nyereségérdekeltség erősítése révén a hatékony költséggazdálkodásra, az erőforrások racionális felhasználására, a vállalatok rugalmas, alkalmazkodó készségének javítására,, ugyanakkor lehetővé teszi a bérek és személyi jövedelmek teljesítményektől függő differenciálódását. Ez — számításaink szerint — vállalatunk vonatkozásában azt jelenti, hogy az. általános jövedelemszabályozás keretei között 85 millió forint nyereség realizálása cselén már 3 százalék, de 120 millió forint nyereségnél is csak 4,9 százalék bérfejlesztés hajtható végre. Ugyanakkor a kísérleti szabályozásban 1 (Ki millió forint nyereség realizálása' esetén még nincs bérfejlesztésre lehetőség, és II0 millió forint nyereséget kell elérni 3 százalék bérfejlesztés megvalósításához. de 120 millió forint nyere+ ségnél már 8 százalékos bérfejlesztés valósítható meg. Az a tény, hogy a kísérleti jövedelem- szabályozásban megszűnt a bázisszemlélet, azt is jelenti, hogy minden évben új lappal indulunk, minden vállalati fejlesztés az éves teljesítménytől, illetve nyereségtől függ. A szabályozás nem garantálja például, a bázisban elért, átlagkeresetet sem. — A kísérleti szabályozás hogyan hat a vállalat 19S4. évi gazdálkodására. ■ milyen változtatásokat telt szükségessé, illetve lehetővé?-— Elöljáróban el kell mondanom, hogy 1983. első felében a vállalat szervezetének korszerűsítését végrehajtottuk és o téren már csak kisebb finomítások várnak megoldásra. A szervezetkorszerűsítés végrehajtásánál számoltunk azzal is, hogy 1984-től a kísérleti jövedelemszabályozás keretei között működik vállalatunk, s az ebből eredő követelményeknek megfelelően alakítottuk ki az új , szervezeteket és érdekeltségi rendszerüket. Ennek keretében fokoztuk a termelőszervezetek önállóságát. Dön- téselőkészités alatt áll az az elgondolás, hogy a termelési feladatok dekoncénlrálá- sának sikeres megvalósítását követően már ' ebben az évben dekonecntrálni kell a vállalkozási, műszaki előkészítési, árképzési és munlcaügyi tevékenységet, 1984-ben leglényegesebb változás, hogy az építőipari fizikai dolgozóknál megszüntettük az átlagbér-gazdálkodást, helyette a fern elési értékhez viszonyított bérhányadgazdálkodást vezettük be. Ez egyértelműen a teljesítmények fokozására ösztönöz, mert magasabb teljesítmény eléréséhez — előre meghatározott mértékű — magasabb bér elérése kapcsolódik. A vállalat egész területén bevezettük, hogy a tervezettet meghaladóan realizált többletnyereség minden 1 millió forintja után további 279 ezer forint munkabért fizethetnek ki a fizikai dolgozóknak a többletnyereséget realizáló termelőszervezetek. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fizikái dolgozók is közvetlenül érdekellek legyenek az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásban, a nyereség növelésében. Kiterjesztettük a fizikai dolgozók anyagi érdekeltségét a hiánymentes épületátadásokra. valamint az épületátadási és árbevételi ütemtervhez viszonyított korábbi teljesítésre. A bérgazdálkodásban és az anyagi érdekeltség egészében bevezetett változtatásoktól a vállalati -gazdálkodás hatékonyságának javulását, a bérek és személyi jövedelmek teljesítménnyel arányos, erőteljes differenciálódását és — nem utolsósorban — a jövedelmezőség növekedését váx'juk. Említést kell tenni arról is. hogy a kísérleti jövedelemszabályozási rendszer vállalatunknál történt bevezetését, továbbá az' ebből adódóan megváltozott feladatokat, bérgazdálkodási és anyagi ösztönzési változásokat részletesen ismertettük ; vállalat kollektívájával különféle fórumokon és a vállalati sajtón keresztül. A felkészítés sokirányú volt. Nagy gondot fordítottunk annak megértetésére, hogy a vállalatnak és a dolgozóknak személy szerint is egyaránt érdeke a teljesítmények növelése. — Végezetül a kísérleti jövedelemszabályozás keretei között való gazdálkodás eddigi vállalati tapasztalatai miben összegezhetők? — A dolgozók megértették, hogy keresetük a teljesítményükkel arányosan növekedhet, minden korlátozás nélkül, és hogy érdemes az anyaggal-, energiával takarékoskodni, mert az is többletnyereség forrása, melyből többletbér formájában részesülnek. Az év eltelt időszakában az eddigiektől erőteljesebben differenciálódtak a keresetek, mint ahogy a teljesítmények sem azonosak. Folyamatos feladatnak tekintjük annak elfogadtatását a dolgozókkal, hogy az új típusú szabályozás keretei között vannak és lesznek, akik messze a vállalati átlag felett, mások az átlag alatt keresnek, teljesítményüktől függően. Meg kell ugyanis vallani azt is, hogy sokan kételkedtek ebben, és helyenként ennek a szemléletnek a gyökerei még ma is erősek. Érdekes tapasztalatunk, hogy bár sok szó esik országos szinten a teljesítményekkel arányos differenciált bérezés szükségességéről és indokoltságáról, mellyel általánosságban mindig egyetértés van a dolgozók körében, amikor azonban konkrét munkahelyi viszonyok között kerül sor megvalósítására, mindjárt nem olyan egyértelmű az egyetértés. Megállapítható az is, hogy a differenciált bérezésért, az új anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazásáért nem mindenki lelkesedik, mert, megszokta a keresetek nivellálódása kapcsán kialakult kényelmes helyzetet. A korábbi években nagy volt vállalatunknál a fizikai dolgozók elvándorlása. 1983- ban már mérséklődött a létszámcsökkenés, és 1984 eltelt időszakában a kívánatos szinten, a tervezettnek megfelelően alakult. Éves átlagban is biztosíthatónak látjuk a tervezett létszám foglalkoztatását, mellyel a megyében vállalatunk felé jelentkező építési igényeket teljes egészében ki tudjuk elégíteni, sőt a fővárosi lakásépítési feladatok megvalósításában is részt veszünk. Az I. negyedévben a brutto termelési érték, árbevétel és nyereség tervelőirányzatokat egyaránt túlteljesítettük, s ezzel összhangban növekedett a dolgozók átlagkeresete. Mindent összevetve, az eddigi lapasztala tok pozitívak. Az év ellelt időszakának eredményei figyelembevételével bizton számítok arra, hogy 1984-ben vállalatunknál a gazdasági hatékonyság Számottevően javul, tervfeladatainknak maradéktalanul eleget leszünk, és az eddigiektől eredményesebb esztendőt fogunk zárni. Egységes fermékkódrendszer Egységes termékazonosító kódrendszert dolgoznak ki 198t>-ig a legfontosabb 300 beruházási termékcsoportra, majd több száz vállalatnál megkezdik alkalmazását. A kódrendszer kísérletei tavaly elkezdődtek, amikor is a munkálatokba mintegy 120 vállalat kapcsolódott be. Tizenkét termékcsoport kapott sajátos, egységes kódjeleket, amelyek alapján egyértelműen azonosítani lehel a cikkeket. árukat. A kísérletek kedvező eredménnyel zárultak, s így megkezdődhetett a számos előnyt kínáló egység«' rendszer bevezetése. Az egységes hazai termékkódrendszer bevezetése minden eddiginél pontosabb központi — népgazdasági szintű — készletnyilvántartást tesz lehetővé, és nagyban hozzájárul a vállalati készletgazdálkodás hatékonyságának javításához. Hazánk 1984. január 1-től tagja a Nemzetközi Termékszámozási Rendszernek, amely a fogyasztási cikkeket látja el szám- és vonalkóddal. A hazai termék- azonosítási jeleket — amelyek a beruházási javakra i-s kiterjednek —, úgy alakítják ki. hogy azok illeszkedjenek a nemzetközi rendszerhez. A fogyasztási cikkeknél távlatilag a nemzetközi termékszámozási és vonalkódrendszert vesszük át. a beruházási javaknál pedig a nemzetközi rendszerrel összehangolva saját, egységes termék- azonosító kódot alkalmazunk. A munka már megkezdődött. 198(i-ig 300 beruházási termékkör azonosító kódrendszere készül el. Olyan alapvető cikkekről van szó. mint a cement, tégla, kohászati termékek, hengerelt rúdacélok, színesfémek, kötőelemek. A vállalatoknál — amelyek termelésükkel, illetve értékesítésükkel foglalkoznak — fokozatosan biztosítják a rendszer alkalmazásának feltételeit. Vállalatközi kapcsolataik szervezésében az egységes kódrendszert kell alkalmazniuk, de ha úgy kívánják, emellett megtart-^ hatják és párhuzamosan használhatják eredeti készletnyilvántartás! rendszerüket is. A munkában nemcsak az említett vállalatok vehetnek részt; mások is bekapcsolódhatnak. annál is inkább, mivel a rendszer alkalmazása jelentős előnyöket kínál. Játékos vetélkedő ez EPFU-aál A 3. számú ÉPFU KISZ- bizottsága évek óla patronálja a miskolci 13. számú Általános Iskolái. Az iskola tanulói és az üzemegység fiataljai között eléggé széles körű a kapcsolat: közös összejöveteleket szerveznek és a KISZ-bizottság rendezvényeit a tanulók kultúrműsora teszi színesebbé. E kapcsolat jegyében tegnap játékos vetélkedőt szervezett a KISZ-bizottság a tanulók részére, amelyre az üzemegység központjának ifjúsági klubjában került sor. A vetélkedőn részt vett 47 tanuló mellett a vendéglátók is jól szórakoztak. A színvonalas és mindvégig izgalmas versenyben a legjobban szereplők díja egy nagy torta és sok-sok sütemény, valamint csokoládé volt. Erdőtelepítés Ai Idén mintegy hetven hektáron telepítenek tölgyet, biikköt és lucfenyőt a Balatonfelvidéki Erdőgazdaság farkasgyepiii erdészetében. A március körepén megkezdett munka során 600 ezer fa- csemetét ültetnek el az erdészet dolgozói, részben kézzel, részben nagy teljesítményű hidraulikus csemeteültető géppel. Hasznos kezileményezés Az elmúlt év nagy meny- nyiségű almatermése, no meg a jelentős munkaerőhiány rs szülte azt a kezdeményezést, amelyet a szikszói, majd más gyümölcstermelő állami gazdaságok is megvalósítottak. Röviden szólva: ,,Szedd es vidd" akció néven váR ismertté. így a vásárló atte*! szedett alma kedvezményes áron jutott sok városi csalód téli tárolójába. A mindenkinek ..meoécT* akció utón döntött úgy n Szikszói Állami Gazdasagfve- zetése, hogy ebben az övben más gyümölcsre is hirdetnek „ szedd—vidd" akciót. Mint arról Gecsei Árpád ke- rüleligazrgato tájékoztatóit, o gazdaság aszalói gyümölcsösében jelentős mennyiségű cseresznye várja az érdeklődőket. Különösen a^rra számítanak, hogy kedvező időjárás esetén a hét végen növekszik majd meg a forgalmuk. Ennek megfelelően már most megtettek minden előkészületet arra, hogy megfelelő mádon tudjak kogodní és kiszolgálni azokeri, akiket éidekel a kezdemenyezesük. A vásárlók áltól lesz^olett cseresznyéért egységesei ti? forintot kell majd kilogrammonként. Biztos, Wogy o jelenlegi pioci ár-okot tekintve sok csalódnak kosz kedvező, hogy az crsealói gyümölcsösben töltsön ei »é- hány áfát a hét vege«. Szmtali iiaiai Saiíszcnlpéten — Dolgozói oknak közel a fele a harmincöt éven aluli korosztályhoz tartozik — mondja Tőzsér János, a Sa- jomenü Vegyesipari Szövetkezet elnöke. — Több mint száz ifjú dolgozónk van tehát. köztük sok a nő. — Hogyan vélekedik a szövetkezet vezetősége a munkájukról? — Nem csupán elégedettek vagyunk velük, hanem büszkék is rájuk. A legtöbb fiatal dolgozónk Sajószentpéle- ren lakik, ez is a magyarázata annak, hogy nagyon sok társadalmi munkál végeznek a nagyközség csinosítása, gyarapítása érdekében. Kapcsolataikat ápolják az óvodával és az iskolával is, hiszen gyermekeik érdekében jelentkeznek egy-egy korszerűsítési, tatarozást munkára. Gondot fordítanak a tanulásra is. Ezt legtöbbszik itt helyben oldjuk meg, de akad dolgozó, aki Miskolcon szerzi meg a szükséges végzettséget. Tavaly például húszán szerezték meg a láng- és ívhegesztői, illetőleg a lakatos képesítést. Kell a szaktudás a mi munkánkhoz, hiszen termékeink több megyében keresettek, sőt fémvázas bútoraink még külföldre is eljutnak. És ezt a hírnevet szerelnénk tovább öregbíteni. Sőregi Ferenc asztalos szakmunkás. a szövetkezel K1SZ- vezetőségének tagja: — Jelenleg negyvenen vagyunk a KISZ-ben. Az utóbbi időben elég sok srácot szólított el a kötelesség, merthogy behívták őket katonának. — Itt, a szövetkezetben egy műszakos beosztás van. Jut így elegendő idő a mozgalmi éleire . .. — Jutna, csakhál kevesen aktivizálják magukat. Van egy törzsgárda, akiket nem kell noszogatni semmire, mások viszont gyakorta még az unszolás ellenére sem jönnek el a találkozókra. Erről is szóltál» a nagyközségi küldöttértekezleten, amelyen tőlünk négy fiatal képviselte alapszervezetünket, A számomra olykor érthetetlen passzivitás mellett a politikai nevelömunka hiányosságaira hívtam fel a figyelmet. E kettő egyébként véleményem szerint szorosan összefügg egymással. — Milyen gondok foglalkoztatják általában a szövetkezetben a fiatalokat? — A lakáshiány. Magam is érintett vagyok ebben a kérdésben, mini a legtöbben. Feleségem az üveggyárban dolgozik. Van egy ötéves kisfiúnk. szeretnénk már a saját lakásunkban lakni. Talán az idén végre sikerül, Építkezni nem tudunk, nincs ahhoz, elegendő pénzünk. Reméljük. ezt az ével már a részünkre kiutalt tanácsi lakosban búcsúztathatjuk. Ugyancsak ezzel a gonddal küzd Fövenyessy Csaba né, Tünde is, akit a sacn<- dában kerestünk meg: — Három éve mentet« férjhez, azóta itt lakunk wi- bérletben, Sa jószen tpélererv, Ez. bizony nagyon sok pénzbe kerül. Igényünk van bent a tanácson, esélyünk azonban nem sok. Azt mondták, legalább még öt évig várnunk kell. Pedig mi is szeretnénk már családot. De albérletben ? Ismerik ezt a problémát a szövetkezet vezetői is. akik igyekeznek enyhíteni ezen minden tőlük telhető eszközzel. Bontott anyagokkal, szállítóeszközök, gépek kölcsönzésével. Csakhát a segítségnyújtás elsősorban a magánerős építkezőkre vonatkozik. Aki pedig ezt nem tud la vállalni, annak úgy tűnik, marad a várakozás ... Monos Mal ta Jubileumi vásár Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) A vásáron bemutatásra kerülnek egyebek közölt a nehézipar. a műszer- és elektronikai ipar készítményei, a műanyag, vegyicikk és fémtömegcikk készítmények, a bútor-, fa- és papíripari termékek, továbbá üveg-, porcelán-, ruházati és élelmi- szeripari termékek is. A vásárhoz kötődve. Miskolcon számos más rendezvényt is tartanak. így egyebek között az Országos Rendező Iroda hangversenyeket és más rendezvényeket is tart, továbbá gazdag programokat szerveznek a vásár rendezni a messziről érkezett vendégeknek Borsod és Miskolc nevezetességeinek megtekintésére. A résztvevő vállalatok a hagyományok alapján magas szintű termékeikkel pá\ lyáz.hatnak vásári nagydíjra és a különféle díjakra is. Az idén eddig száz.hűszan nyújtottak be a pályázatukat különféle vásári díjakra. Az elismerés elnyerésének a legelemibb teltétele az. hogy díjra csak olyan termék jöhet számításba, amely mögött gyártási fedezet van. Aridén egyébként a közönség szavazatával együtt negyvenkilenc különféle vásári díjat adnak majd ki. amelyből öt lesz a nagydíj. A X. jubileumi vásár végcélja. mint a megyei tanács elnökhelyettese mondta, a/., hogy az áru készítői és forgalmazói között bővüljön az információcsere, és ez lehetővé tegye egymás munkájának iobb megismeréséi:. Ennek pedig az állampolgárok, a fogvasztók látják iv.-ád hasznát. f Í V
