Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
tSZAK-MÁGYARORSZAG « , T984. június 5,, liccTä A képernyő előtt Chaplin — IC t Aligha vagyok egyedül, akinek Chaplin jelenti a nagybetűs Filmet. Nem kevesebb, mint ötvennyolc esztendeje láttam először filmvetítést. Az állóképes-mutogatós vetítések után az első mozgókép-élményem Chaplinhez kapcsolódott, s ez egy életre tisztelőjévé tett. Ám nemcsak a gyerekkori élmény miatt jelenti Chaplin nekem a Filmet, hanem a későbbiekben megismert munkái, az örök kisember megszemélyesítője, a csetlő-bolló, keménykalapos, nagycipős, pálcás emberke kalandjai, szinte minden mozzanattal újabb derűt fakasztó humora, majd később, amikor a filmet már nemcsak néztem, hanem láttam is, s a pergő képkockák mögött nemcsak történést, hanem mondandót is észlelhettem, a művész mélységes humanizmusa mélyítették bennem tovább a tiszteletet Amikor az 1948 és 1973 közötti kényszerű negyedszázados kihagyás után a hazái mozik újra vetíteni kezdték filmjeit, megszilárdult bennem: az elmúlt évtizedekben . megismert újabb filmalkotó-óriások sem halványították meg Chaplin dicsfényét; amit ő hajdan művelt, az örök értékű, az egyetemes művészet diadalmasan ragyogó darabja. — Ez a szubjektív és talán túlontúl is magánjellegű közlés azért kívánkozott a heti tévéjegyzetem elejére, mert az elmúlt napok műsoraiból okvetlenül kiemelést kíván Az ismeretlen Chaplin című, három részben sugárzott Chaplin-összeállítás, olyan filmkockák és képsorok együttese, amelyeket a „legelszántabb” Chaplin-rajongók és -kutatók sem ismerhettek eddig. Az irodalomból ismert gyakorlat, hogy az elhunyt irodalmi nagyságok hagyatékát feldolgozzák az életrajzírók, -kutatók, a fiókokban hátrahagyott kézirat-töredékeket megpróbálják elhelyezni a nagy életműben, vázlatokat, jegyzetdarabkákat is regisztrálnak és publikálnak, így sokszor az olvasó többet tudhat meg az adott író elvetélt gondolataiból, soha meg nem valósult terveiből, mint amennyit valaha olvasott tőle. Ennek természetesen van irodalomtörténeti haszna, (meg van bizonyos bennfenteskedő íze is). Valami ilyen történt (most Chaplin celluloidszalagos jegyzeteivel, amelyek a közelmúltig teljesen ismeretlenek voltak. Hollywoodban hajdan az elrontott filmtekercseket, próbafelvételeket elégették. Valóban ritka véletlen és szerencse, hogy Chaplin ezekből igen sokat megőrzött, és halála után svájci otthonának páncélszekrényében fedezhették fel a nagyon becses, filmtörténeti értékű dokumentumokat. — Akik Az ismeretlen Chaplin című háromrészes adástól kerek film-miniatűröket, rövid burleszkeket, egyéb szórakoztató darabokat várlak, bizonyára csalódtak, mert itt más történt. Kulisszák mögé engedett bepillantást a Kevin Brownlow és David Cili összeállította film, megismerhettük Chaplin alkotó módszereit, kísérleteit, híres járásának, gegjeinek születését, bizonyos értelemben felvételi trükkjeit, de főleg munkaimádatát, örökkön újakon töprengését. Nagy kár, hogy ez a hagyatéki összeállítás viszonylag nagyon keveset mutathatott meg a későbbi alkotó korszakokból — legfeljebb a korábbi gégék visszatérését egyes későbbi művekben egy-egy villanásra —, s kár, hogy a hosszabb, kimaradt, a filmekben nem látható jeleneteknek természetszerűen hiányzott a feliratozása is. Tulajdonképpen nagyon értékes adalékokkal gazdag filmtörténeti ismeretterjesztő műsort kaptunk, az ismeretlen Chaplinről valamivel többet tudhatunk. S ez is érték. Más kérdés, hogy ilyen jellegű adássorozat éppen a hét vége három estéjének fő adásidejébe kívánkozott-e? * Nem az én korosztályomhoz kíván szólni az új ifjúsági magazin, arz IC, azaz az Ifjúsági Centrum, amely kedden jelentkezett először. Éppen ezért nem vagyok biztos benne, vajon minden téma az ifjúságnak szólt-e az összeállításban, illetve csak az ifjúságnak szólt-e. Mindenképpen érdekes és ígéretes, hogy új arcokat vonultatott fel, vállalva annak kockázatút is. Talán kicsit sokat is markolt, igen sokfélét akart nyújtani, sokféléről akart szólni, ugyanakkor egy-két témát csak éppen érintett. Valami fiatalos sodrást kívántak adni a műsornak, s talán ebből adódik, hogy az ifjú riporterek nem is mindig figyeltek a riportalany válaszaira, belefojtották a szót, még ha valami érdekes is kívánkozott volna ki belőle, vagy az érdekes beszélgetést — például az érettségi hasznáról — lapos közhellyel zárták. Ne adjanak a gyakorlatlan riporter, egyéb alá forgószéket, mert ideges hintázása a nézőt is idegesíti, csakúgy a zsebre dugott kézzel nyilatkozó ifjú zenész há- nyavetisége. Persze, igen sok jó volt ebben az első egyórás összeállításban, de nem érződött az élő adásban a műsorvezető aktív jelenléte. S mert a vezérlőtermet is láttuk, hihettük, annak is jut valami szerep * Tetszett Bokor László összeállítása A hatben a negyven év előtti normandiai partraszállásról és előzményeiről. — A Te- leráma arra a nézői kérdésre is próbált válaszolni, hogyan készülnék a szexjelenetek felvételei. Érdekes módon a választ nem televíziósokkal kísérelték meg. Benedek Miklós Megkérdeztük: Milyen a folscikkellátás? Június elsején hivatalosan is megkezdődött az idegenforgalmi főszezon. Egyre többet gondolunk arra, hová kirándulunk a hét végén, és hol töltjük majd el szabadságunkat. A nyári utazásaink alatt nagyon sok élmény, látnivaló vár bennünket, olyanok is, amelyeket érdemes megörökíteni, lefényképezni. Ilyenkor megnövekszik a forgalom a fotócikkeket árusító üzletekben is. A miskolci Fotó-áruházat azzal a kérdéssel kerestük meg, hogyan készültek fel a nyári szezonra? Az üzlet vezetője, Hankó Pál.né elmondta, hogy a profi fotósok által keresett 27 DIN érzékenységű ORAVO- film hiánycikk ugyan, de a színes diafilmékből és színes negatívokból van megfelelő választék, jó az ellátás. Nem mondható el mindez a fényképezőgépekről. Jelenleg kicsi a kínálat, ám a közeljövőben érkeznek újabb szállítmányok. Így várható Chinon villanóval egybeépített középteljesítményű fényképezőgépek szállítása. Az áruházban önkiszolgáló felvevőhely működik, ahol az amatőr filmek kidolgozását vállalják. E tevékenység iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. A leadott filmeket Budapestre, esetenként Pécsre szállítják, ahol korszerű automata gépeken dolgozzák ki az anyagokat. Két hét alatt elvégzik a dia- és színes filmek előhívását, de a „mozifilmeket” is elkészítik három hét alatt. A vállalási határidőket jelenleg tudják tartani, de a forgalom későbbi növekedésével előfordulhatnak esetleg kisebb csúszásoik. P. Zs. Kempingkalanz ’84 - táborozókiak A hazai és a beutazó kempingezők segítésére a Magyar Camping és Caravanning Klub kiadásában megjelent az idei négynyel- vű Kempingkalauz. A kiadvány célja megismertetni hazánk üdülési centrumait, megfelelő útmutatásokat, átfogó képet nyújtani a. magyarországi kempingekről. A színes kiadvány részletesen bemutatja az ország 126 kempingjét, s megismerteti az érdeklődőket a táborhelyek történelmi és idegenforgalmi látnivalóival: A jelmagyarázatokból az érdeklődők így előre tudhatják, hogy egy-egy táborozásra kiszemelt helyen milyen kategóriájú kempinget találnak, és ott milyen szolgáltatások várják őket. Mit? Hogyan? Miből? A vizsilyi miveíiési házban... A művelődési ház vezetője a „jövőbe mutat”; vagyis az épület mögötti növényes- fás területre. Majd egyszer itt kellene csinálni egy szabadtéri színpadot, a nézőteret emelkedő széksorokkal ki lehet alakítani. S akkor — majd — nyáron lehetne szabadtéri vetítéseket is tartani ... A beszélgetést hallotta egy nem helyi illetőségű férfi is, s nem mulasztotta el megjegyezni, a népművelőhöz intézve szavait: „Azt látom, hogy fiatal, de ugye, nem is régen van még itt?!” Eltalálta. Abban azonban tévedhet, hogy „ ... így vannak ezzel a fiatalok, nekiszaladnak nagy tervekkel, szép reményekkel, aztán lassan majd megértik a realitásokat, belefásulnak a mindennapokba .. A realitásokat természetesen meg kell érteni, akár fiatal az ember, akár korosabb. És Kormos Ferenc, « vizsolyi művelődési ház igazgatója kellően felmérte a helyzetet. A mit lehet?, a hogyan? mellett a miből lehet? kérdéseiről beszélgettünk ezen a délelőttön. — Az időm egy része aszal telik, hogy pénzt kerítsek ahhoz, hogy dolgozni lehessen ... — mondotta egy alkalommal, s erre igazán illő a kérdés: — Hogyan lehet pénzt csinálni? — Természetesen az áTI»- mi támogatást mi is megkapjuk, de a tartalmi munkára ebből igen kevés jut A mezőgazdasági termelő- szövetkezet most kezd kilábalni a korábbi évek hullámvölgyéből, tőlük is kapunk rendszeresen anyagi támogatást, emellett nagyon jelentős az a segítség, amit más formában élvezhetünk, a téesz vezetőiben az együt.t- működési készség megvan. Aztán megragadok minden lehetőséget, amit a pályázatok kínálnak, így kaptunk például 50v ezer forintot az ÁIB-tól az értelmiségi klub létrehozására, működtetésére, most neveztünk a videó- pályázatra, bár ebben nem sok a reményünk. Aztán pénzt lehet csinálni a szokásos terembérből, ilj'en alapon a sportot kedvelők — például teremfocira — is járnak hozzánk... — Máshol az úgynevezett műsoros esteket is azért rendezik, hogy növeljék a bevételt. Ezt nem említette. ■ — Csínján kell bánni a hakniműsorokkal, erre mar megtanított az élet. Egyébként ezekkel is egyre kevésbé lehet „keresni”, de nagyobb bajok vannak a színvonallal. A falusi embereket se lehet már elkábítani... És nem is akarok mindenáron pénzt csinálni. Az eleve ráfizetéseket meg el kell kerülni. Egy kollégám például azt kérdezte a múltkoriban, hogy színházi estéket, előadásokat nem szervezek? Nem én. Itt nagyon rossz körülmények között csak ráfizetés lenne a falunak, pénzben, élvezetben. A téesztő! kapunk buszt, s akkor inkább elmegyünk Miskolcra, Patakra, Sátoraljaújhelyre, ahol jó körülmények között, színházi környezetben lehetünk... — Visszatérve a pályázatokhoz, úgy tudom, a megyei tanácstól is kapnak támogatást rekonstrukciós terveik megvalósításához ... — Ez így igaz. A kiírás értelmében szükséges saját erőforrásunkhoz 250 ezer forint támogatást kaptunk, de a körzetünkhöz tartozó Korlát és Hernádcéce művelődési létesítményeit akarjuk mindenekelőtt rendbehozni. Alapvető épületbeli hiányosságok vannak, elhanyagolt, leromlott épületbelsők kívánnak helyreállítást. Ami a pénzből marad és a saját erőnkből itt, Vizsolyban, a művelődési ház előterét kívánjuk célszerűen elrendezni... — Végűt is nrí az, (»mi rvm és amit csinálni szeretnének „közművelődés” címén? — Vannak alapvető kötelességeink a művelődési házban. Támogatóink, gazdáink elvárják, hogy gyermekeknek, s. más kisközösségnek működési feltételeket biztosítsunk. Van jelenleg gyer- mektánccsoportunk és bábszakkörünk és a tinédzsereknek van végre rendeltetésének megfelelő ifjúsági klubja, találkozóhelye. Ez a klub egy évvel ezelőtt alakult, és tartalmasán éli a* önmaga által elhatározott életét... — A korábbiakban érteImiségi klubról is szólt. Nem túlságosan „arisztokratikus” ez? — Nem. Ennek a társaságnak a tagjaitól azt várjuk persze, hogy kohéziós erő legyen, közösséggé váljék, de mi nem fogunk „diplomát kérni” .., Az elnevezésen lehet vitatkozni, de a lényeg a mi számunkra az, hogy az érdeklődésnek megfelelően, megtaláljuk a rétegeknek a legjobb művelődési formát-fórumot. Nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy éppen az értelmiségi klubból akarjuk majd létrehozni a vizsolyi kört... ■— Ez szépen hangzik ... — Bár fiatal vagyok, nem ma kezdtem a pályát. Vége van már a nagy-általános „népművelésnek” itt, Vizsolyban is. A rétegekre, az azonos érdeklődésű csoporVelem együtt nyilván nagyon sokan bejelölik a heti rádióműsorban mindazt, amit hallgatni akarnak. így minden hónap első hétfőjét is, amikor a kora esti órákban megszólal a Rádió Kabarészínházának jól ismert szignálja. Vajon eszébe jut-e valakinek, hogy ez a műsor már tizenöt éves? Pedig így van, és a Kabarészínház alkotógárdája születésnapi, ünnepi műsorral készül a jubileumra. Ügy kezdődött, hogy Marton Frigyes, a Rádió Kabarészínházának szülőapja és főszervezője—rendezője levelet írt mindenkinek, aki még él az alapító tagok közül, meg azoknak, akik folyamatosan kapcsolódtak be másfél évtized alatt a munkába. Ez a színház ugyanis újra meg újra országos pályázatokon is szélesre tárja kapuit a szerzők előtt, az amatőrök előtt, akik közül nem egy ma Mikrofonközeiben profiként dolgozik a törzsgárdában. A levélben arra kérte őket, hogy vegyenek részt a születésnapi műsorban. A címzettek nevét felsorolni helyszűke miatt lehetetlen. Elégedjünk meg annyival, hogy 54 szerzőt, illetve közreműködőt kereslek meg a levelekkel. És levelet kapott 25 közfél évtized alatt megszólalt a műsorokban. Őket is meghívták: legyenek ott a jubileumon, adjanak tanácsokat, javaslatokat a következő 15 év munkájához. Marton Frigyesék remélték, hogy minél többen elfogadják a meghívást. Most ott tartanak, hogy valószínűleg csak két adásba fér bele a születésnapi műsor, amellyel először június első hétfőjén, tehát 4-én jelentkeznek. Természetesen szerepelnek az ünnepi programban a régi, közkedvelt figurák,; mint Jenő és Lujza, a kraháesiak, és még sokan mások — ahogy a szrwlapon írni szokás. Sajnos, az elmúlt 15 év alatt sokan örökre eltávoztak az alapító tagok közül. Nincs már Komlós János, Ősz Ferenc, Somogyi Pál, Baktai Ferenc, Brachfeld Siegfried. És akik részt vesznek az ünnepi adásban? Valószínűleg úgy lesz, mint az érettségi találkozókon. Nézegetik egymást, és megállapítják, hogy nicsak, mennyit öregedtek — a többiek. Szerencsére a Rádió Kabarészínháza nem öregszik. Képes mindig megújítani önmagát, szerzőit és szereplőit. Ezt bizonyíthatják majd az egy vagy két jubileumi műsorban, no meg a következő évek során. E. M. eleti személyiség is, aki valamilyen formában a másJubilál a Rádiókabaré tokra számíthatunk igazán. Ezért aztán idő kell, amíg megtalálja mindenki a helyét a kínálatban, ebben az 1100 lakosú községben is. Nagyon izgat az is, hogy olyan tevékenység legyen a művelődési házban, amely az otthon, szabad időben is hasznosítható tevékenységet segíti-támogatja ... A realitásokkal — mondtam korábban — természetesen számolni kell. így van ez jól. Az igazgatóval folv- talott „kötetlen” beszélgetés^ arról győzött meg, hogy hosszú távra lerveződlek a lépések. Azok az aprók, amelyekről tanácskozásokon szoktak szólni: úgy. mint lehetségesekről és ésszerűekről ... Tcnagy József
