Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

E^K-MAüYARQRb^Aü 4 1984.június 1„ péntek Könyvheti találkozások Itt nemcsak lakni, élni kell! Mikes Kelemen oly na­gyon szerette Rodostót, hogy el nem feledhette Zágont. A hasonlat — Miskolc es Zagyvarékas analógiára — nem véletlenül hangzott el Márkus Bélától, az Alföld főszerkesztő-helyettesétől Serfőző Simon bemutatása ürügyén. A költő, aki ides­tova húsz esztendeje él Mis­kolcon, tulajdonképpen itt is, most is, a zagyvarékasi ös­vényt tapodja. Kötődése a tanyavilág embereihez, a holddal világító házak lakói­hoz, a madaraknak ágat nyújtó fákhoz, az izmok ere­jét fölemésztő barázdákhoz nem szerepvállalás — lét­forma. Mindezt kötetei kap­csán elmondták már róla tízszer, hússzor, százszor is. Az ünnepi könyvhét bor­sodi-miskolci eseményeinek egyik jelentős, megkülönböz­tetett figyelmet érdemlő ta­lálkozója volt az, amelyet a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban tartottak szer­dán délután. A Miskolcon élő költő — egyszersmind a Nap jaink rovatvezetője és az Írószövetség területi szerve­zetének titkára — verseit mondta el Kulcsár Imre szín­művész. Szándék szerint Ser­főző új verseskötetének ün­nepi bemutatása lett volna ez az est, mely végül — a kiadói kiszámíthatatlanságok miatt — kedvcsináló előze­tes lett. Serfőző Simon új kö­tetét csak a nyár derekára — nyár végére ígéri a Szép- ' irodalmi Kiadó. Mégis jó, hogy az ünnepi könyvhéten sor került erre az estre! S talán az is sze­rencsés, hogy a költő nem a dadogó szavakkal vallott szerteágazó „gyökereiről”, hanem rábízta a vallomást a versekre és a színészre. Kulcsár Imre az est első ré­szében a kiadás előtt álló kötet azon verseiből váloga­tott, amelyek Serfőzó es a* útnak indító táj, az útnak indító emberek kötődését erősítik. Mondhatnánk úgy is — az örökségéről szólnak, /amelyet magában hord. S amely örökség természetes­nek elfogadása segítheti egyedül, hogy népben, nem­zetben is gondolkodhasson. Az est harmadik részében — a másodikban hangzott el az irodalomkritikus Márkus Bé­la már említett méltatása a költőről — már ezt az utób­bi. a társadalomban, nem­zetben felelősséggel gondol­kodó költőt szólaltatta meg az előadóművész. Ha nem is szó szerint, de volt igazság abban, amit zárszó ürügyén Serfőző Si­mon mondott. Ez az est a Kulcsár Imréé is volt, s nemcsak azért, mert ma már szokatlanul, nem olvasta, ha­nem mondta a verseket. Ha nem fáradtunk bele a vers- hallgatásba, akkor az ő értő s értelmező versmondása volt segítségünkre. Illeti hát leg­alább egy halk köszönet azért, ahogyan felvállalta — gondoljunk csak tavalyi, Ka­lász Lászlót ünneplő műso­rára — e táj költőinek be­mutatását. Az est — mégha közel há­romnegyed órányi összeállí­tás is hangzott el a kiadás előtt álló új kötetből — csak ízelítőt adhat magából a ver - seskönyvből, a versekből. Mi­nősít a megállapítás: akik ott voltunk, s tisztes szám­ban jöttünk össze, fiatalok és idősebbek, kíváncsiak le­szünk a teljesebb élményre, magára a verseskötetre is. Az új kötetre, amely Serfő­ző gondolatvilágának, fele­lősségvállalásának. tenniaka- rásának kiszélesedését ígéri. Azt. amit oly módon fogal­mazott egvik versében, hogv itt nemcsak lakni, élni kell! S az ..itt” éppúgy jelenti Miskolcot, mint Magyaror­szágot. Irodalom, amely nem hazudik r fró—olvasó találkozón ve­hettek reszt az érdeklődők a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárában. Az egyetemi dolgozókon kívül fiatalok alig-alig jöttek el. Talán a vizsgaidőszak szorí­tása riasztotta őket, talán a „propaganda” nem volt meg­felelő. Az egyetem környé­ken egyetlen plakát, egyet­len kiírás sem adott hírt az eseményről. Páskándi Géza címszavak­ban számolt be eddigi pá- tvalutasárót, írói hitvallásá­ról. A nehézkesen induló be­szélgetést az író, őszinte, szenvedélyes hangú válaszai­val lendítette tovább. Nem köteteiről folyt a beszélge­tés, hanem politikáról, esz­mék fejlődéséről és hatásá­ról, konstruktív történelem- szemlélet és kritika kialakí­tásáról. Hallottunk tőle bírá­latot és méltatást olyan ese­ményekről. társadalmi, tör­ténelmi folyamatokról, ame­lyek a ma emberének életét leginkább befolyásolják, hi­szen történelmi témájú drá­mái, — szavai szerint — épp azért becsületesek, mert bi­zonyos történelmi rálátással bírnak, nem részletkérdé­sekkel foglalkoznak, „nem egyedi drámákat kritizál­nak. Az író akkor becsü­letes, ha nem a napi politi­kába avatkozik bele.” — Azért jöttem el, mert érdekelt mint ember, érde­kelt, milyen Páskándi Géza rálátása a dolgokra. Azt kap­tam, amit vártam. Megér­tettem Erdélyhez való sze­mélyes kötődését, történelmi témaválasztásának indítéka­it — mondta a találkozó után egy fiatal lány. „Az irodalom is csak- bi­zonyos személyes csatorná­kon hathat” — Páskándi Gé­za véleménye szerint. Ez a találkozó mindenképpen ezeknek a „csatornáknak” a kiépülését segítette. Can torás—Nagy A Népszínház jövő évada r X Népszínház, amely kis részben ellátja Borsod tele­püléseinek színházi kiszolgá­lását is, közzétette az 1984 —85-ös színházi évadra ter­vezett műsorát. Az új évad­ban a felnőttek részére hat uj bemutatót tart, amelyek közül kettő zenés. Az egyik Mozart A színigazgató, a má­sik Donizetti A csengő cí­mű játéka. A zenés művek­hez számítható még Szigli­geti—Horváth—Aldobólyi A mama című zenés vígjátéka. Bemutatják továbbá Kertész Ákos A névnap, Zilahy La­jos A szűz és a gödölye és Camorettj Boldog születés­napot című játékát. A gyer­mekek részére öt új bem»­tattík tartanak, * mt rffiző évad bemutatói közül fel­nőttek részére további nyolc művet tartanak repertoáron. Mennyi jut el ebből majd az évadban Borsodba, egye­lőre nem tudható. Minden­esetre kívánatos lenne, hogy a korábbi éveknél jóval több produkció és sokszorosan több helyre jusson el, mint eddig, és a Népszínház ne elsősorban Borsod városait frekventálja, mint tette ko­rábban, hanem a kisebb te­lepüléseket Í6, ahol várják és szívesen fogadják. Három fivér Egy délolcisz faluból szárma, zott el három fivér: az egyik bíró Rómában, a terroristák­tól fenyegetett ember, mert szembenáll mindenféle terror­ral; a másik nevelőintézetiia- nár, kisiklott ifjú életeket pró­bál helyes útra téríteni; a har. madík torinói gyári munkás, hevesvérű, forradalmár alkat, akinek éppen felbomlóban van a házassága. A három fivér anyjuk halála alkalmá­ból tér haza a faluba. Rövid együtt töltött idejük, vissza­emlékezéseik, lidérces, illetve túlszínezett ólmaik, nemkü­lönben egymással folytatott beszélgetéseik igen sokolda. lúan rajzolják fel a mai olasz társadalom szorongásait, vá. gyait, lappangó, fel-feltörő indulatait, a terrorizmusról ki­alakult véleményét. Francesco Rosi olasz rendező Három fi­vér című, most bemutatott filmjében látható ez a törté­net. (Andrej Platonov A har­madik fiú című elbeszélése szolgált a film alapjául.) Lassú sodra ellenére is feszült dráma, megérdemli a figyel­met. (Képünkön a legifjabb fivér a kislányával.) (bm) Június 12-1ŐI 16-ig Isiséi lesz kohászvásár A Lenin Kohászati Művek­ben úgy döntöttek, hogy a korábbi sikeres vásár ta­pasztalatait felhasználva, is­mét megrendezik a kohász­vásárt. Június 12-től 16-ig naponta reggel 7 órától este 8 óráig a gyár területén 20 kereskedelmi vállalat vonul ki különböző árucikkeivel úgy, hogy többen árkedvez­ményt is adnak. A vásárom az élelmiszerektől kezdve az ipar- és ruházati cikkeken át, a lakásépítéshez szüksé-i ges építőanyagokig, solfi mindent árusítanak. A rádió Fórum-műsorában kérdezték Miskolc nyári művészeti programjában hagyományo­san kiemelkedő szerep jut a zenének. Ezek a zenei estek különböző csoportokba sorol­hatók. Gazdagnak ígérkezik az idei zenei program is. Hosszú évek óta igen si­keresek a Collegium Musi- cum sorozat hangversenyei a műemlék avasi templomban. Ezek sora már meg is kez­dődött május 21-én, a leg­közelebbi orgonaest a temp­lomban június 4-én lesz. Ek­kor Peskó Györgyöt hallhat­ják az érdeklődők. Ezt kö­vetően további nyolc orgo­naest várható augusztus 27- ig, nagyobbrészt hazai orgo­naművészekkel, de a közre­működők között svéd kóru­sok, a szólóművészek között pedig szovjet és román or­gonista is található. A sátoraljaújhelyi bűn- megelőzési tanács a közel­múltban megvitatta a város és a városkörnyék mezőgaz­dasági üzemei vagyonvédel­mének helyzetét. A jelentés az utóbbi másfél-két év ta­pasztalatait elemezve, meg­állapította, hogy a mellék­üzemági tevékenységek ki­szélesedésével a termelőszö­vetkezeti munkahelyek terü­letileg is erősen széttagolód­tak. Az anyagok, eszközök, gépek gyakran több tucatnyi munkahelyen, telephelyen vannak. Ilyen helyzetben a vagyonvédelem alapvető fel­tételeinek biztosítása és a vagyonvédelmet szolgáló te­vékenység megszervezése is nehezebb. A diósgyőri várban tartan­dó koncertek is népszerűek. A várkoncertek sora június 8-án kezdődik és július 13- ig hat alkalommal hallható a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar koncertje. Ezek közül az első három a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsa által támogatott nép­szerű zenekari est lesz, s a hat koncert dirigensei között több külföldi karmestert ta­lálunk. Ebben az évben először hangversenyek lesznek a Deák téri görögkeleti (orto­dox) templomban. A Musica Antiqua Hungarica együttes augusztus 11-én középkori és reneszánsz hangszereken Európa XI—XVI. századi ze­néjéből válogatott hangver­senyt mutat be. augusztus 24-én pedig Botár Katalin és Sebestyén János két­esem balos estje hallható. vezetői számára nyújtanak segítséget az ellenőrzési te­vékenység megszervezéséhez. A sátoraljaújhelyi bűn­megelőzési tanács első mun­kaülésén a vagyonvédelmi munka nehéz és egyre bo­nyolultabb feladatainak meg­oldásához, a közvagyon elle­ni bűncselekmények meg­előzéséhez fogalmazódtak meg hasznos, másutt is meg­szívlelendő tanácsok. (jaskó) 9 kövesdi álész árai A Mezőkövesd és Vidéke Áfész működési területén majdnem 19 ezer szövetke­zeti tag tevékenységét szer­vezi. A munka a zöldség- es gyümölcsfelvásárlástól kezd­ve a kisállattenyésztésen ke­resztül az élplmiszer és ru­házati cikkek árusításáig széles skálán mozog. Nem véletlen tehát, hogy Kiss Imréhez, a kövesdi áfész el­nökéhez, a miskolci rádió hétfői Fórum-műsorában sok kérdés érkezett. Közülük háromra válaszolunk. — Az áfész húsüzemének termékeit nemcsak a köves- diek, hanem a távulabb la­kók is szívesen vásárolják, vásárolnák. Miskolcon miért nem lehet kapni az ízletes termékekből? A kérdést Tóth Ernő, a Diósgyőri Gépgyár dolgozója tette fel. — Örömmel hallom a di­csérő szavakat — mondja Kiss Imre. Szívesen árusíta­nánk Miskolcon is, de hús­ipari termékeinket a szabá­lyok szerint csak működési, ellátási területünkön hozhat­juk forgalomba. Ha mi a tő­kehúsból, töltelék- és füs- töltaruból máshová is szál­lítanánk, annak területünk lakosai látnák kárát. Így mintabolt létesítésére sincs lehetőségünk a megyei vá­rosban, mint azt már többen kérték tőlünk. — Miért nincs a szövetke­zett boltokban megfelelő mennyiség és választék a közkedvelt bébiételekből ? — kérdezte Magyar Jánosné Me­zőkövesdről. — Nagyobb boltjainkban, üzleteinkben a bébiételekből is igyekszünk a teljes válasz­tékot kínálni. A kisebb te­lepülések boltjaiban sajnos, gyakran nehézségeink adód­nak e szigorú szavatossági 'idővel rendelkező cikk áru­sításával. A nagykereskede­lem ugyanis csak 25—40—60 üveget tartalmazó tételeket szállít, sokszor előfordult már, hogy a lejárt szavatos­sági idő miatt a bébiételeket selejtezni kellett. Ha a nagy­kereskedelem, vagy a gyártó megoldaná a kisebb tételeit szállítását, a bébiétel a mos­taninál nagyobb választék­ban, mennyiségben kapható lenne a kisebb településeit boltjaiban is. — Az áfészek — hangzott Kovács Egon miskolci hall­gató véleménye — viszony­lag olcson vásárolnak fel, é* azután drágán árusítanak, Néha már árfelhajtó szere­pük van a szövetkezeti starv-, dóknak. Mi énnek az oka? — A kérdésben foglalt vé- lemény meglehetősen som­más, nem fogadhatjuk éli Felvásárlási és eladási tevé­kenységünket szigorú rende­letek szabályozzák. Egyrészt figyelembe kell vennünk a termelő, másrészt a vásárló érdekeit, amelyek ellentéte­sek. A kistermelő természet tesen magasabb áron szeret­né eladni portékáját, a vá­sárló pedig olcsón szeretné hozzájutni a termékekhez. A felvásárlási árra a szabályok szerint maximálisan 30 szá­zalékos árrést számíthatunk fel, ebből kell fedeznünk a költségeket, a munkabéreket, a romlásból eredő vesztesé-! geket. Mi a kérdező állít»-) savai szemben éppen arra tö-1 rekszünk, hogy árainkat reá­lisan alakítsuk ki, és azok mérséklő hatást gyakorolj»-! nák, mondjuk a kiskereske­dők áraira. őrt Vagyon védelem, bűnmegelőzés Elemezte a bizottság a va­gyonvédelem jelenlegi rend­szerét, amelyről megállapí­tották, hogy sok tekintetben javításra, változtatásra szo­rul. Ezzel együtt javult az ellenőrzések rendszeressége, de azok mélysége, átfogó jel­lege, hatékonysága az emlí­tett okok miatt kevés eset­ben minősíthető jónak. A belső ellenőrzési szer­vezet sem képes ma még minden mezőgazdasági üzem­ben a hatékony ellenőrzésre. Nincs minden szövetkezet­ben függetlenített belső el­lenőr (bár jogszabály írja elő), kedvezőtlen a felsőfokú szakképesítésű ek aránya, il­letve előfordul, hogy a belső ellenőrt más munkafelada­tokkal is megbízzák, stb. Az intézkedési javaslatok elsősorban m szó vétkesetek. | Japán nap az egyetemen Á távol-keleti ország múltja-jelene egy­formán misztikus számunkra, technikai új­donságai — már amit megismerünk belőle — csodálatunkat váltják ki. Arról nem is szólva, hogy testkultúrájuk, harci sportjaik egyre népszerűbbek fiataljaink körében. Szombaton, június 2-án egész napos japán program lesz a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, amelyet 11.30-kor dr. Czibere Tibor akadémikus, az NME rektora nyit meg. Lesz ipari és műszaki újdonságokat bemutató kiállítás. Mitsui Szerinek, az egyik legismertebb japán képzőművésznek a kiál­lítása nyílik az egyetemi galériában, lesz Ikebana — virágkötészeti — bemutató, s a Japánról szóló filmek vetítése mellett a tá­voli ország legismertebb magyar kutatói, is­merői tartanak előadásokat — Japán múlt­járól. jelenéről, a hagyományos művészetről, valamint színházművészetéről. Afféle pót­gyermeknap is lehet ez az egyetemre láto­gató ifjabb korosztály számára, hiszen dél­előtt M órától késő délutánig játékos fog­lalkozásokon ismerkedhetnék meg a sajátos japán papírha.i toga tás. az origami művésze­tével, megtanulhatják a keleti sárkányok építését és saját kezűleg állíthatnak össze ikebanát. De kétségkívül őket is érdeklik majd az egyetemi sportcsarnokban este 7- kor kezdődő sportbemutatók, amelyek közül esetleg most még kevesen tudják megkü­lönböztetni a karate-stílusokat, s zavarba jönnének, ha különbséget kell tenni az aiki­do, dzsiu-dzsicu, a Kung fu meg mondjuk a kendo között, de szombat estére, mire véget ér a sportműsor, e tárgykörben lényegesen műveltebbek lesznek. A programokban sze­repel Kili Anikó karate világbajnoknőnk, s a 6 dános ju jutsu mester Ebet Schuber, a Judo Akadémia Eurónai Szekciójának tarto­mányi főnöke, valamint az USA-ban meg­rendezett világbajnokság szaltósárkány ka­tegóriájában győztes magyar versenyző is. A japán nap részletes programját a hely­színen. az egyetemen minden idelátogató meg ka. hatja. Miskolci nyíri zenei esi

Next

/
Thumbnails
Contents