Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-03 / 129. szám
I 1984, június 3*, rasámap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy elemzés tanulságai Milyen a TVK dolgozóinak eszmei-politikai arculata? Hogyan rá Hozott a Tiszai Vegyi Kombinát dolgozóinak eszmei-politikai arculata a XII. kongresszus óta? A TVK pártbizottsága által a kongresszusi felkészülés jegyében a közelmúltban készített elemzés abból indult ki, hogy az elmúlt években sokféle külső és belső tényező határozta meg és befolyásolta a TVK dolgozóinak, kommunistáinak életét. Döntő szerepet játszott ebben a bonyolult és feszültebb nemzetközi helyzet mellett belpolitikánk és gazdaságpolitikánk számos olyan változása, amely hatással volt, és van a kombinát dolgozóinak cselekedeteire és gondolkodására. A TVK — ha szerényebb növekedéssel is — az elmúlt években tovább folytatta az 1970-es időszakban megalapozott eredményes gazdálkodását. Az eredmények azonban a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket és korszerűbb szemléletet igényeltek. Milyen a dolgozók eszmei- politikai arculata? A kérdésre adandó válaszhoz feltétlenül szükséges ismerni a vállalati kollektíva sajátos szakmai, szociális összetételét. A dolgozók BO százaléka munkás, ezeknek 53 százaléka szakmunkás, de figyelembe kell venni, hogy a munkások 37 százaléka bejáró. A kombinátban — a borsodi vállalatok átlagához képest — magas a műszaki, közgazdasági értelmiség aránya. Az üzem nehézipari jellege ellenére magas (40 százalék) a nők aránya es a dolgozók 36 százaléka 80 éven aluli. A TVK dolgozói elkötelezettek a szocializmus iránt, de náluk is érződnek a világgazdaság negatív hatásai, társadalmi életünk ellentmondásai. Ezek egyeseknél — főleg fiataloknál — elbizonytalanodást, helytelen következtetéseket, illetve magatartást váltanak ki. Az utóbbi néhány év jellemzője, hogy differenciálódott mind a politikai, mind a gazdasági tudat, az ideológiai kérdésekben is fokozódott a vita. Egyebek között különféleképpen ítélik meg a kisvállalkozásokat, az értelmiség szerepét. Érzékenyen reagálnak társadalmi életünk ellentmondásaira, a fejlődés állal felvetődött új kérdésekre. Többségük marxista alapon keresi a választ, de számos esetben tapasztalható pesszimizmus és türelmetlenség is. A vállalat 900 kommunistája és 1000 KISZ-tagja mellett a szocialista bngádsk- ban, a szakszervezetben dolgozók százai bizonyítják elkötelezettségüket. A nagyüzemi környezet meghatározó materialista gondolkodásunk fejlődésében. Elbizonytalanodás elsősorban a fiatalok es a nyugdíjasok körében van. Tapasztalható, hogy a fiatalok egy része példaként emlegeti a nyugati életforma egyes elemeit. De ezeknek a nezeteanek a cáfolását segíti, hogy jelentős számú dolgozó vett reszt technológiai betanuláson egyes kapitalista országokban, ahol a fények mellett az árnyoldallal, a társadalmi élet negatív jelenségeivel is megismerkedtek és hazatérve elmondták tapasztalataikat. Elgondolkodtató, hogy a nyugdíj előtt álló, vagy nyugdíjas párttagoK egy része, 20—25 évi párttagság után kéri kilépését a pártból. Világnézeti szempontból egységesebb réteget alkotnak a városban lakó munkásolc, sokkal heterogénebb képet mutat a bejáró munkások eszmei arculata. A körükben található negatívumok eltűnését segíti a községek szerepének növekedése, a községek kulturális fejlődése és a velük való megkülönböztetett foglalkozás is. Az értelmiség képzettsége és betöltött munkakörében szerzett tapasztalatai alapján racionális gondolkodású, többségében materialista. Világnézeti szempontból sokszínű képet mutatnak a vállalat fiatal dolgozói: politikai érdeklődésük élénk, de az összefüggéseket, a történelmi hátteret nem ismerik megfelelően. A fiatalokkal való foglalkozás fontosságát a vállalat pártszervei is felismerték, de a jobb gyakorlat, például a velük való. leginkább kívánatos párbeszéd kezdeti lépéseinél tartanak. A kombinát dolgozóinak politikai aktivitása, közéleti tevékenysége a vállalatnál és a városban is jó. Aktív részesei a különböző szervezetek, testületek munkájának, sok ezer óra társadalmi munkát végeztek Leninváros és a TVK érdekében. Igaz, hogy a közéleti tevékenységet is hátrányosan befolyásolja az életszínvonalban elmúlt egy-lcét évben bekövetkezett változás. A szocialista brigádok tevékenységében is volt egyfajta megtorpanás, de az elmúlt időszakban munkájuk újabb lendületet vett. A dolgozók gazdaságpolitikai ismeretszintje, a munkában tanúsított magatartása pozitív változást mutat az elmúlt években. Emellett néhány negatív jelenség is tapasztalható: gyakran gondot okoz az elvégzett munka gyenge minősége, de a dolgozók tulajdonosi tudata sem elég erős, sokszor pazarlóan bánnak anyaggal, energiával. A TVK pártszervei, társadalmi szervei jelentős szerepet töltenek be a dolgozok ideológiai, politikai nevelésében. Sokfele módon törekedtek az elmúlt években erősíteni ezt a tevékenységüket. A pártértekezletre, a kongresszusra készülve, a legfontosabb teendőkben állást foglalt a Deninvárosi városi Pártbizottság is: elismerték az eredményeket és felhívták a figyelmet arra, hogy az eszmei-politikai nevelő munka fontos feladata az eredményes gazdálkodáshoz szükséges nyugodt, alkotó légkör biztosítása. Az eredményeket jobban meg kell becsülni, hiszen a lakóhelyi környezet és a vállalat kedvező helyzete jó lehetőségeket kínál a tudatformáló munkára. Fokozni kell a felvetődő problémák iránti politikai érzékenységet, arra kell törekedni, hogy azokra időben és érdemben válaszoljanak. Tetra József — A titkár elvtárs tanulmányi szabadságon, elnökünk pedig beteg. De bármiben nagyon szívesen segítünk — fogadták a sályi tanácsházán kollégámat. Hamarosan elő is került a hatalmas, poros könyv a falu anyakönyvi adataival. A csendben, amit csak a lapozgatás zaja tört meg, nézelődtem. Megszokott delidet Irodanyugalom. Néma írógépek, összetolt üres íróasztalok. Az egyiken illatozó or- gonaesokor. Hirtelen zajt hallottunk kintről, a köves folyosóról, majd a szobába valósággal berobbant, beviharzott egy fiatal nő, hóna alatt két mankóval. — No lám! Vendégek? És mi járatban? Nagyon örülök! — cövekelt le mankóival a szoba közepén, és arcán látszott, nem udvarlas- kodik. Látogatásunk valóban felvillanyozta. — ö az elnökasszonyunk... — terelte össze a bemutatkozás kézfogó gesztusait az előbbi segítőkész fiatalasz- szony. s elképedt arcunk láttán alig bírta visszafojtani a nevetéséi. A mankós fiatal nő, Fekete Jánosné semmi kétség, a Sályi községi Közös Tanács elnöke. — Hát igen... — bicegett fürgén íróasztalához (az •rgonacsokroshoz)..., mindenkit érhet baleset, különösen az olyat, mint engem, aki... Égy pillanat! — csapott le a fel berregő telefonra. — Halló? Tessék! Vártunk. És ámulva hallgattunk. Mert körmönfont tanácsi beszédekhez szokott fülünknek valóságos muzsika volt ez a szaftos tiráda. Az elnökasszony vitatkozott, győzködött, kiabált és uram bocsa', még káromkodott is, muld-diudulmus arccal csapta helyére a kagylót. — Hajajl Ha az ember nem nyitja ki a száját, semmire nem halad. — Rágyújtott, kínált, folytatta. — Itt vannak ezek az építkezések. Pénz van, persze sose any- nyi, amennyi kéne. Csak az elinduláshoz elég. A befejezéshez a tanácsnak kell megteremteni, illetve megszervezni a megteremtés többleteit. — Honnan? — Honnan? Hál a faluból. Az emberektől. A kétkezi társadalmi munkából. Nem mozdulhatnánk semerre, ha ez a falu nem olyan lenne, amilyen. Felújítjuk a kastélyiskolát. Épül egy|új, négy tanteremmel és tornateremmel ám! Itt a tanácsháza udvarán lesz az egészségügyi központ. De közben Borsod- geszten. a társközségben be kell fejezni a ravatalozót... és mindent ebben az évben. Mindegyik sürgős es fontos. Ez ennyi millió, az annyi százezer. Kapunk ugyan támogatást, de ha nincs szorgalom. hozzáállás. önerő, semmit sem tudnánk befejezni. Más a kalkuláció, másak az árak. És micsoda szerencsénk van a téeszünkkel! Olyan építőipari részlegük van, hogy csuda! A munka java részét ók végzik, nem kell megbízhatatlan kivitelezők ulán imádkoznunk, szaladgálnunk. A Bükkalia Tsz meg sose hagyott minket cserben. Nem úgy. mint engem ez a rohadt motor Elnökasszony mankóval Átalakulás Fotó: laczó József Alapozás - fél költséggel Űj, olcsó épületalapozási módszert alkalmaznak a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. Az épület alapozásához szükséges betoncölöpök anyagát a föld előzetes kiemelése nélkül, jelenleg is használatos építőgépekkel sajtolják a talajba. Először spirálmenet-formájú éles tárcsát mélyítenek fúrómozgással a földbe. Ez körülmetszi. de nem emeli ki a cölöp kijelölt helyén a földet. Ezután az üreges fúrószáron keresztül nagy teljesítményű szivattyúval betonmasszát préselnek a mélyben levő fúrótárcsa alá; ennek a nyomása emeli ki a tárcsát, a nagy földdugóval együtt E módszer teljesen kiküszöböli a közvetlen emberi munkát, feleslegessé teszi az üreg be- omlását meggátló zsaluzást, mélyebb helyeken pedig a talajvízbetörést, illetve az ezzel kapcsolatos szivattyúzást, öz- don hamarosan két, egyenként tízemeletes lakóházat alapoznak ilyen módon. KI mit épít? A rendelet még érvényes! Kajszilermeszlési tanácskozás 1985-ben hazánk lesz a rendezője a 4 évenként másmás országban sorra kerülő nemzetközi kajszibarack-termesztési tanácskozásnak. A hazai kajszitermesztés központjában — Kecskeméten — július 15-én megnyíló 10 napos eszmecserén a világ kajszitermelésének valamennyi időszerű kérdése napirendre kerül. Hazánk, a rendezők szerint, arról adhat számot: a hajdan világhíres magyar kajszitermelés túljutott az utóbbi évtizedek nagy válságán. Ez, mint ma már egyértelmű, abból adódott, hogy a kajszi hazánkban megszűnt köztes lenni, s ugyanakkor még hiányoztak az üzemi, nagyüzemi termesztéshez szükséges fajták és technológiák. Mivel a szedés kézimunka-igényes, ezért egyre alacsonyabb törzsű fáival neveltek, s ezzel még nagyobb fagyveszélynek tették ki a termést. A jövőt a már rendelkezésre álló új fajták és technológiák, a termőhely jobb, az üzemi igényekhez igazodó megválasztása jelenti. — Motor? Végül is hogyan történt? — kérdeztük a mankókra nézve. — A rám legjellemzőbb módon. Esküszöm, nem is én volnék, ha nem fordul elő ilyen velem. Mondtam ugye a ravatalozót; no hát az félmillió forint. Pénzünk meg csak 200 ezer. A többit társadalmi munkával kell pótolni. Nem is volt ebben hiba. A hiba bennem volt, aki úgy morfondíroztam, hogy ugyan minek piszkítsam én össze a garázsban álló, kiglancolt kocsimat a sáros utón, megyek inkább Borsod- gesztre motorral. Szokás szerint siettem is, mert engem nem a tatár hajt, hanem a saját természetem, amikor Borsodgeszt felé, az úton akkorát puffantam a kismotorral. hogy csak a kórházban tértem magamhoz. Combnyaktörés. Most itt vagyok ni, megáldva a rossz lábaimmal. A fene ette volna meg! Amikor annyi a munka. Nem is tudok nyugton ülni otthon. Táppénzen vagyok, de naponta bejárok ide és mankóval szaladgálok az ügyek után. Egyszer majd csak megszabadulok tőlük — rázta meg indulatosan a botokat. — Nekem úgysem ez a kél vacak fa a tő támaszom a munkában, hanem az emberek. Keresztény Gabriella — Nem tudja mi épül ftt? •— Biztosan nem tudom, talán ez lesz a miskolci televízió ... — Ugyan, ez valami más. Ilyen és hasonló beszélgetéseket haliam mostanában Miskolcon. Az északi tehermentesítő úton haladó buszon valaki így szólt a tűzoltóparancsnokság melletti munkálatokra pillantva: — Nézd már, ez valami bunker lesz... — Micsoda kráter, alighanem igazad van ... Alaposan felbolygatott városunkban sok helyen tanakodnak az emberek, s találgatnak. Találgatnak, kérdezősködnek egymástól, pedig erre semmi szükség nem kényszerít, sőt! Van egy ma is érvényben levő rendelet (száma: 4/1961. [III. 12.] É. Mű, az építkezéseken a tervező és a kivitelező nevének és egyéb adatoknak tájékoztató táblán való feltüntetéséről. Ezt a több mint húsz éve született rendeletet nem hatálytalanították eddig — csak néhány vállalat a gyakorlatban. Mert kivételek elvétve akadnak. A Tiszai pályaudvar előtti Zója téren láthatunk ilyen táblát, amelyen közük az arra járókkal, hogy itt egy tér. nevezetesen a Zója tér kialakításának munkálatai folynak. A Miskolcon működő beruházó és kivitelező vállalatok emlékezetének felfrissítése érdekében idézünk néhány pontot a rendelet négy paragrafusából : — Az építkezésen jól látható helyen, általában a be(Folytatás az 1. oldalról) a megye vállalatai, intézményei adtak ahhoz, hogy a park első létesítménye elkészülhessen. Hogy megyénkben a mozgáskorlátozottak segítését egyre kevesebben tekintik csupán kampányfeladatnak. azt bizonyítja ez a tizenkét személyes tidülöház, s a mellette épülő másik nyolc faház, valamint az, hogy a rehabilitációs park Immár vízzel, elektromos árammal ellátott terület, s készen állnak a tervek valamennyi épület közművesítésére is. járat közelében, tájékorteW táblát kell elhelyezni. A táblán fel kell tüntetni a generálkivitelező szerv nevét és címét, a tervezésért felelő* személy nevét, az építésvezető nevét, lakó- és középületeknél (felújításnál isj épületenként a műnk* kezdésének tényleges időpontját és az előírt befejezési határidőt is. A tájékoztató táblánál* elvan méretűnek kell lennie, hogy a felsorolt adatok jól láthatóak legyenek: 120x80 em-nél kisebb azonban nem lehet. A rendelet kitér ez építőipari szövetkezetekre és » kisiparosokra, ez esetben a tábla kötelező mérete 60x40 centiméter. Az É. M„ mindezt 1961- ben az egész építőiparra kiterjedő hatállyal rendelte eL A városi tanácsnak szorgalmaznia kellene, hogy a Miskolc területén dolgozó vállalatok, kisiparosok tartsák be minisztériumuk rendeletét. A városban jelenleg folyamatban levő nagy munkálatok elég sok kellemetlenséget okoznak a járókelőknek. Ha tudják, hogy hol mi készül, minden bizonnyal tü- v relmesebben viselik a* építkezésekkel járó kényelmetlenségeket. Akkor nem kellene például Diósgyőrben a villamospótló buszok utasainak sem találgatniuk, hogy miért és meddig kell kényszerátszállással közlekedniük, s az sem jó, ha egy középület alapjait bunkernak vélik. Az üdvözlő szavak után Farkas Kálmán, a Tiszai Kőolajipari Vállalat igazgatója adta át a vállalat ajándékát, a felvonulási épületből kialakított üdülőházat, amely speciális kiképzésével leetövé teszi. hogy a mozgáskorlátozottak minden nehézség nélkül használhassák, s amelynek berendezéséhez a Bubiv 10. számú encsi gyáregységének dolgozói társadalmi munkájukkal járultak hozzá. Ezt követően László Vilmos elismerő okleveleket nyújtott át mindazoknak a személyeknek és kollektíváknak. akik a legtöbbet tettele azért, hogv a létesítmény mielőbb elkészülhessen. A. I. M /