Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
T984. június 30., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Rátka — Rudabánya íj zeolitfeldolgozó özei A tömöri határ (de az iro- tai, laki, szakácsi, hegymegi is ide sorolható) ma is olyan mint két vagy több évvel ezelőtt. A lejtők szöge egy foknyit sem szűkült, az aranykorona érték nem növekedett, több napfény sem süti a tájat, az eső aránya sem kedvezőbb, mint bármikor. Az emberek zöme is megegyezik a tavalyiakkal, tavalyelőttiekkel. Hát akkor mi az, ami változott? Merthogy változott valami, azt még a vak is látja! Hiszen az 19111-es esztendőt alaphiánnyal záró tömöri Petőfi Termelőszövetkezetből — csak úgy magától — nem lehetett volna az 1983-as év után Kiváló Termelőszövetkezet. Márpedig az lett, kiváló tsz! Apropó ... Tényleg kiváló üzem a tömöri tsz? Ezt azért is meg kell kérdeznünk, mert a hír hallatán annak idején többen (szakmabeliek is) feltették ugyanezt a kérdést. Nem tagadom, voltak olyanok (nem kevesen), akik hitetlenkedtek a cím hitelességét illetően. Nem rosszindulatból tették, hanem csupán azért, mert a kiváló alatt abszolút értelemben élenjárót értelmeztek. Ilyen vonatkozásban pedig van alapja a kétkedésnek. Abszolút mértékkel mérve, Tömör ma meg nem tartozik a megye öt legjobb gazdasága közé. (Tavaly ennyien kaptak kiváló címet.) Ám értékeiből mindez semmit se von le. Önmagukhoz képest, főlég az 1981-es alaphiányos évhez viszonyítva nagyot fejlődtek, s mivel a cím odaítélésekor a gazdaság korábbi önmagához viszonyított fejlődésének mutatószámai esnek döntően latba, az elért címük jogos, megérdemelt. Hogy mi ez a fejlődés, pozitív változás? Ezt boncolgatni ültünk le a Petőfi Tsz fiatal elnökével Orosz Sándorral. Róla tudni kell, hogy korábban ugyanitt gépész üzemmérnök képesítéssel a gépesítési ágazatot vezette. Szóval alaposan és belülről ismerte a gazdaság kereszt- metszetét, lehetőségeit, gondjait. — Már ágazatvezető koromban is úgy éreztem, hogy ebben a tsz-ben lényegesen több van, mint ami az eredményekben realizálódik. Ám, ahhoz, hogy ezek a lehetőségek kiaknázást nyerjenek, elsősorban eszközökre volt szükségünk. Mondjak példát;? Az egy hektár lermőterület- re eső eszközértékünk nem érte el a tizenkétezer forintot. Következésképp a gépesítés színvonala is rendkívül alacsony volt. Ezek döntő szerepet játszottak a gyakran jelentkező pénztelenségben, s ha pedig nem volt pénzünk, gyorsan eladtunk valamit. Ám ilyenkor nem azt, amit szerettünk volna, s természetesen nem is olyan áron . . . A diagnózis — amit áz új vezetés felvázolt, megállapított — ezen kívül mást is magában foglalt. Többek között az alaptevékenység, ezen belül is a növénytermesztés szerkezetének a finomítását,, az alaptevékenység és a melléküzemágak helyes arányának keresését, a munkafegyelmi gondok — amelyek elsősorban italozásból és szervezetlenségből adódtak — feltárását. — De azt sem lehetett, lehet szem elöl téveszteni — sorolta tovább az elnök —. hogy ez az öt apró település a maga 1800 fős összlakosságával éppen a földrajzi zártságból adódóan (napi egy buszjárat van csak Miskolcra) mennyire .szorosan kapcsolódik a tsz-hez. Valóságos élettere olyan értelemben, hogy munkát biztosít és olyan értelemben is, hogy a nálunk még nagy produk- tumú háztáji termelés zavartalanságának feltételét, elsősorban a takarmányt biztosítja. És gondolnunk kellett a fiatalokra is! Hiszen a jövőt, a jövőnket jelentik, s a döntő többségük már Ede- lénvbe költözik, ott építkezik. A 360 aktív dolgozónkból 114-en 30 éven aluliak. Őket csak magas fizetéssel, jó munkakörülményekkel — ebbe beletartozik az is, hogy Edelényből busszal hozzuk ki és busszal visszük haza — tudjuk idekötni. Ennek érdekében vállaltuk a 4,5 millió munkadíjadót is. Mi mást tehettünk volna? Kényszer- lépés, de a jövőnk érdekében meg kellett tenni, hiszen a bérszínvonalunk nagyon alacsony, 43 ezer forint . .. Ez utóbbi már több mint diagnózis, már lett, ami a< jövő útjának helyes felismerése. És hasonló tett volt a gépesítés fejlesztése is, hitelekből, fejlesztési támogatásokból, önerőből. A 4300 hektár összterülethez ma már'öt darab T—150 K és kél Zetor Crystal erőgép áll rendelkezésre, s az idei aratáshoz már öt darab E—516- os kombájn lát neki. Ha már az aratás szóba került, említsük meg a vetésszerkezet „finomítását”. Az arányok a búza irányába tolódtak el. Idén már 700 hektáron díszük a búza (345 hektáron a tavaszi árpa), míg a másik pénzes növényüknek, a napraforgónak 420 hektár a területe. A növénytermesztés a tavalyi kiváló évhez 12 milliós nyereséggel járult, hozzá. A véletlen műve — mondták erre sokan. Tényleg az lenne? Orosz Sándor nem először hallja ezt a kétkedő kérdést: — Kétségtelen — kár is lenne tagadni — az időjárás számunkra nagyon szépen produkált. De ebben a tizenkétmillióban azért benne van az igényesebb talajművelés, amelyet új főmezőgazdászunk megkövetel, a több és jobb gép ereje, mert bár azt a szántást, vagy növényápolást meg lehet, két hét múlva is csinálni, de az mégse olyan. Többek között ezek is részei a tizenkétmilliónak, Mi úgy véljük, ettől az ágazattól a leggyengébb évben is ötmillió forint nyereséget várhatunk, természetesen, ha úgy tesz- sziik a dolgunkat, ahogy tenni kell. És ehhez hozzáadva a melléküzemágak (ruhaüzem, lakatosüzem, építőbrigád és az öt szakcsoportunk) produktumát, az évi 8—10 millió forintos nyereség realitás, Ném csináltunk, csinálunk csodát, ezt a jövőben sem szándékunk tenni, csupán a meglevő eszközökkel, emberekkel próbálunk úgy gazdálkodni, hogy a jól végzett munka tudata töltsön el mindenkit. A viszonyítás, a mércénk csak egy lehet: korábbi önmagunk. Ez pedig azt jelenti, hogy évről évre magasabbat kell átugrani. Lefelé semmi esetre sem szabad tenni a lécet! Hajdú Imre Közúton több mint nyolcvan kilométer a távolság Rátka es Rudabánya között. Mégis megéri, hogy így szállítsak a 21-es számú Volán, a Bányászati Teherfuvarozási Vállalat 12 tonna teherbírású tehergépkocsijai a rát- kai bányában kitermelt zeo- litot a május első napjaitól termelő új rudabányai üzembe. Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai es Rudabányai Müvei február közepétől működnek együtt a Tokaji-hegységben található hatalmas zeoli tvagy on bányászatában és feldolgozásában. Ez a színtelen, vagy enyhén színezett, víztartalmú ásványcsoport többnyire a vulkáni működés terméke. Sokáig ismeretlen volt még a szakemberek előtt is. hogy milyen sokoldalúan alkalmazható. Dr. Mátyás Ernő, a hegyaljai müvek kutatási osztálya vezetőjének es kollégáinak is köszönhető, hogy a különböző zeolittermekek ma már a mezőgazdaságban, a talajjavítástól kezdve az állattenyésztésig, széles körben elterjedtek. Az idén már 60 ezer tonna a hazai igény, és erőteljesen növekszik a külföld, a -tőkés országok érdeklődése, igénye is. Miután Mádon csak 20 ezer tonna zeolitterméket iehet előállítani, így Rudabányára hárul az igényelt többségének kielégítése. Február közepén a ruda- bányaiak átvették a ráíkai banyát, helyi üzemvezetőséget hoztak létre, munkás- szállást alakítottak ki. Ä kőzet jövesztését a korábbitól eltérően nem robbantással, hanem a japán gyártmányú ekés kózietjövesztő dózerral végzik. Megoldották a gépi rakodást is. Rudabányán — ahogy erről Bálin László főmérnök tájékoztatott —, 16 millió forintos költséggel, sajat tervezésben és kivitelezésben kialakították a nyersanyagtároló-he- lyet, ahol közetapriíó gép működik és létrehozták az őrlö-csomagoló kapacitást. Alig három hónap aiatt átalakítottak a volt barnavas- érc-őrlő berendezést, hogy két milliméter szemnagyságot nyerhessenek, felszerelték a kalapácsos malmot, kiépítették a szállítószalagrendszert, munkába állították az automata mérő- es zsákoló berendezést, es új rakodógépet vettek. Közel ötven új dolgozót vettek fel. főleg nőket a gépek, a berendezések kezelésére. Ma már naponta 100—150 tonna zeolittermék kerül vasúti kocsikba, hogy az ország minden táján működő tápkeverőüzemekbe, -telepekre eljusson ez a fontos termék. Jelenleg 76 helyre szállítanak. A már évek óta folyó termékszerkezet-váltással Rudabánya ezzel a gyorsan megtérülő beruházással fordulópontjához érkezett. A művet a múlt évi jó munkáért. az idén Élüzem címmel tüntették ki: a 390 millió forint termelési érték mellett 7 millió forint nyereséget értek el. Az idén közel 500 millió forint termelési értékre vállalkoznak, és úgy számítják, hogy a nyereségük is megközelíti a 10 millió forintot. Az egytermékes Rudabánya napjainkra húsztermékessé vált. Az idén a 215 ezer tonna vasérc, a Szükség van még a kézi zsákolásra is. Laczó József felv. 280 ezer tonna dolomit, a 36 ezer tonn'a anhidrid mellett 8—10 ezer tonna különféle magas értéket hordozó őrleményt állítanak elő. A Rudabánya—Mád-féle együttműködés azonban nem merül ki a zeoütbányászatban és -feldolgozásban. Július elején kezdődnek meg Ruqa- bánván azok a kísérleti munkák az erdőbényei kovafölddel, amelyektől exportvonatkozású sikereket várnak. A közel 1100 fővel dolgozó vasércműnek jövője van. Al- sótelekes közelében legalább 100 millió tonnás gipszva- gyon áll rendelkezésre. A gipszet jelenleg importáljuk. Mindenféleképpen érdemes lenne ezt a bányát is megnyitni, hiszen ebben a térségben már rendelkezésre állnak bizonyos feltételek. Oravec János ' Gondolkodás a holnapért r Az EMV tervei és lehetőségei AZ ELMÚLT öt esztendő a.att csaknem a duplájára növelte a termelési értékét az Északmagyarországi Vegyiművek. A számszerű növekedésen felül az üzem ez idő alatt jelentősen korszerűsítette a termékszerkezetét, összesen 16—17 új készítmény gyártását kezdték meg, és ezen belül is jelentősen fokozták a különféle növényvédő szerek előállítását. A gyártás felfuttatásával egy időben a sajóbábo- í nyi üzem jelentősen fokozta az exportját is: a foszgén bázisú növényvédő szerekből például a szocialista országokba a korábbinak mintegy tízszeresét szállították és ugyancsak bővítették a tőkés országokba eladod termékek , skáláját is. A '70-es évek elejétől olyan új fontos vegyipari termékek gyártását honosították meg. vagy bővítettük — mondja dr. Mogyoródi Ferenc, műszaki igazgatóhelyettes —. mint a sateeid, a klórhangyasavas metilószter és a tiolkarbo- nátok. Mindezek együtt jelentős szerepet játszottak a vállalat fejlődésében és a nyereségének alakulásában. Az elmúlt időszakban tehát a vállalatnál igen tudatosan, olyan innovatív magatartást igyekeztek kialakítani, amelynek az volt a célja, hogy az akkor már elavulóban levő termelőkapacitásokat megújíthassák, és olyan új fejlesztéseket kezdjenek, amelyek a következő, nehéz években is biztosítják a vállalat egyenletes fejlődését. A fejlesztések során például 1 forint ráfordítással 2-től 39 forint értékű termelésnövekedést is elértek a tiolkar- bpnótok gyártásában és az új berendezések minden elköltött forint esetében 1,5 és 6,5 forint körüli nyereséget hoztak vissza. A vállalati beruházások során tudatosán arra törekedtek, hogy szelektív fejlesztésekkel azoknak a termékeknek a gyártását szorgalmazzák, amelyek megfelelő nyereséget hozhatnak majd, hosszabb távon is, a kollektíva számára. Ezekben az években összesen mintegy 2 milliárd forint ér- tékű beruházást és fejlesztést kezdtek meg, és ezek együttesen biztosították, hogy az ÉMV megtarthatta a helyét a hazai vállalatok rangsorában. A MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK ellenére ma sincs könnyű helyzetben az Északmagyarországi Vegyiművek, hiszen a vegyiparban a ’70-es évektől kezdődően igen \erős konkurrencia- harc alakult ki. Részben megerősödtek a hasonló termékeket gyártó hazai vállalatok is, részben pedig a nemzetközi piacon lényegesen nehezebb feltételek vannak ma. mint korábban. Így lényegében a megtörtént fejlesztések es az új gyártmányok ellenére a gyár nem tudott számottevően javítani a pozícióin és a megfelelő árbevétel ma is igen kemény termelő- és marketing munkát kíván a gyár dolgozóitól. Természetesen a vállalat vezetői a hatékonyság növelésével és a gazdaságosság fokozásával igyekeznek csökkenteni a veszteségeket, illetve az innovatív tevékeny- ség további javításával olyan új utakat keresnek, amelvek 8 termékszerkezet további korszerűsítésével előbbre vihetik a vállalatot. — Igen fontos tevékenységi kör az is —- mondja a műszaki igazgatóhelyettes —, hogy csökkentsük az ÉMV importanyag-szükségletét, azaz. a ma felhasználásra kerülő alapanyagok egy részét a jövőben saját maguk szeretnék előállítani; E program során az üzemben elkészült az alirox, a sabet, az aromás izocionát, a formaldeid és a CAT fejlesztési programja. Ezeknek a kivitelezésére különféle pályázatokat nyújtottak be. Ezek mellett ugyancsak tervezik a kazánház rekonstrukcióját:, továbbá a hulladék égető-berendez.és építését is; és mindkettőt ugyancsak pályázat útján szeretnék megoldani. Az előbb említett két beruházás is fontos a gyár szempontjából, az első a technológiai sőz nyerésére, a második pedig az egyre növekvő környezetvédelmi költségek csökkentése érdekében. Az ÉMV-ben is elvégezték az elmúlt időszakban a rövid- és hosszú távú folyamatok elemzését. A 4yár vezetői arra a megállapításra jutottak, hogy hosszabb távon a gyárnak nem a nagy programokra, hanem annak kiszolgálására egy-egy speciális szakterület meghódítására kell törekednie. Ezért kezdte el az ÉMV az úgynevezett CAT-programct is. Ez egyfajta műanyagfeldolgozási program. MI ÜGY VÉLJÜK — mondja dr. Mogyoródi Ferenc —, hogy a további kutatás és fejlesztés során elsősorban arra kell törekednünk, hogy az ilyen fontos részterületekben legyünk specialisták es ezen a területen hatékony, gyártási és egyéb feltételeket alakítsunk ki. Fontos továbbá az is, hogy a vállalat úgy alakítsa a termékszerkezetét, hogy egy időben több. azonos értékű készítménnyel legyen a piacon. tehát több lábon tudjon stabilan állni Mert azt ma már mindenki tudia. hogy az egy termékcsoportra koncentrált termelésnek nagy a bizonytalansága, és az ilyen termékszerkezet minden piaci változásra rendkívül érzékeny. Hajdú Gábor Szovjet robotgyártás A novgorodi „Komplex" gyárban új kons>rukciójú ipari robotokaí fejlesztettek ki. A műszaki érzékelőszervekkel és a korábbiaknál korszerűbb elektronikus aggyal ellátott robotok az úgynevezett adaptív manipulátorok családjába tartoznak. Az új robot három művelet — az ellenőrzés, selejtezés, és a kósztermékesomagolas — elvégzésére alkalmas. A robotfejlesz.tes elsődleges célja a kézi erővel végzett munkafolyamatok kiváltása olyan területeken, mint a kohászat, az építőipar, a szállítás. A termelés automatizálását szolgáló program keretében 1990-ig a Szovjetunióban 22 automatizált üzemet és 64 automata sort hoznak létre. 1990-ben mar 56 ezer manipulátor üzemel majd. ez a ielenlegj meny- nyiség nyolcszorosa A tervek szerint 1985 vesére a robotok 50 ezer. ma még nehéz fizikai munkát végző dolgozó tevékenységét he- lyettesítik majd. A durvatörés során 10 centiméterrel kisebb szemnagyságot érnek el Az automata mérő. és zsákoló berendezésnél nők dolgoznak
