Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. június 29., péntek •«I**­Országgyűiési lizoilsiy látogatása a Belügyiiaisztérlunifean Szűrös Mátyás a Szavietuniéba utazott izalmuitk fedezete Az országgyűlés honvé­delmi bizottságának tagjai Pap Jánosnak (Veszprém m), a testület elnökének vezetésével látogatást tettek a Belügyminisztériumban, ahol a BM Forradalmi Rend­őri Ezred 'életével, tevékeny­ségével ismerkedtek. A lá­togatáson jelen volt Cser- venka Ferenc né, az ország- gyűlés alelnöke és Trombi­tás Dezső, a Minisztertanács honvédelmi bizottságának titkára. A képviselőket az alakulatnál Ladvánszky Ká­roly rendőr altábornagy, bel­ügyminiszter-helyettes fogad­ta. Tóth Ferenc rendőr vezér­őrnagy, a Belügyminisztéri­um főcsoportfőnök-helyette­se tájékoztatta a vendége­(Tolytatás az 1. oldalról) Az év folyamán készült el Miskolcon a déli tehermente­sítő út belvárosi szakasza, s ezzel párhuzamosan megkez­dődött a villamospálya sza­kaszos felújítása. Vállalati és 1 tanácsi erőforrásokból új au­tóbuszok üzembe állítására is sor került. , A jelentést követően a megye közoktatásának hely­zetét, továbbfejlesztésének feladatait vitatta meg a me­gyei tanács, majd a testület előterjesztést hallgatott meg Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye ivóvízellátásának jelen­legi helyzetéről és távlati koncepciójáról. Jelenleg a megye lakossá­gának mintegy kétharmada — 547 ezer ember — része­sül közműves vízellátásban. Az utóbbi tervidőszakokban végzett jelentős fejlesztés el­lenére az ivóvízellátottság az országos átlagtól tíz száza­lékkal marad el. Csapadék­szegény években vízhiány van a megye területének nagy részén. Miskolcon, Ói­don, Kazincbarcikán és a Sajó-völgyi ipari koncentrá­ció területén rendszeres a hosszan tartó vízkorlátozás. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye 349 települése közül 1983-ig 135 település vízellá­tása oldódott meg. Jelenleg 148 közegészségügyileg ve­szélyeztetett település van a megyében, ahol a csecsemők egészséges ivóvízzel való el­látását tasakos vízzel kell megoldani. A megyei tanács elé terjesztett tanulmány a még egészséges ivóvízzel el nem látott 214 település víz­ellátásának vízbeszerzési le- hetőséceit és ennek műszaki megoldásait tárja fel. A munka méreteinek je- lemzésére álljon itt néhány számadat. Miskolc város ivó­vízfogyasztása tavaly átlago­két a/. ezred szervezetéről, féladatairól. Egyebek között elmondotta: 1980-tól napja­inkig az alakulat tagjai több esetben hajlottak végre spe­ciális feladatokat. Részt vet­tek bűnözők felkutatásában, elinti csapás, tömegszeren­csétlenség helyszínén a rend fenntartásában, a védekezés, a mentés zavartalanságának biztosításában. Évenként mintegy 2500 alkalommal sport- és kulturális rendez­vényeken felügyelnek a rend­re. A sokoldalú felkészültsé­get igénylő tevékenységet a társ fegyveres testületek ki­jelölt egységeivel szoros együttműködésben végzik. A látogatás a BM Forra­dalmi Rendőri Ezred bemu­tatójával ért véget. san napi 105 ezer , köbméter volt, s felmérés . szerint az ezredforduló idején 180 ezer köbméter ivóvízre lesz szük­sége a városnak naponta. A megye 148 közegészségügyi­leg veszélyeztetett települé­sén jelenleg 97 ezer ember él. A tervek szerint 1985 vé­gére huszonöt települést sze­retnének ezek közül egészsé­ges ivóvízhez juttatni, az 1995. év végére pedig már csak mindössze 11 település nem rendelkezik majd egész­séges ivóvízzel, s ez körül­belül háromezer embert érint majd. Az ivóvízellátás fejleszté­sének egyik feltétele, hogy (Folytatás az 1. oldalról) a közelmúltban hazánk több megyéjében is megszervezte a rendkívül összetett problé­makört tartalmazó értekez­letet, tegnap a mi megyénk­ben is sor került rá. Június 28-án az abaúji Krasznok- vajdán, a helyi Bástya Tsz tanácskozó helyiségében gyűl­tek össze a kérdéskör isme­rői értekezletre. Részt vett az értekezleten Siska András, a párt Encs városi Bizottsá­gának első titkára, Barkóczy Tamás, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztály- vezetője, jelen volt számos kisfalu tanácsi vezetője, nép- frontaktivistája, tisztségvi­selője. közművelődési irányí­tója, itt volt Nógt-ád megye számos kisközségének kép­viselője, ugyancsak részt vett az izgalmas tanácskozáson országgyűlési képviselő, író is. Az egybegyűlteket Am- riskö Gusztáv, a népfront Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására csü­törtökön a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Gyürke József és Kovács Hadnagyokká, főhadna­gyokká avatták csütörtökön a Belügyminisztérium Rend­őrtiszti Főiskoláján az idén végzett 222 hallgatót, akik közül 25-en kitüntetéssel fe­jezték be tanulmányaikat. A budapesti ünnepség a Him­nusz hangjaival kezdődött, majd ismertették Horváth István belügyminiszter, dísz­parancsát, amelyben köszön­tötte a felavatottakat. Ezt fogadalomtéte] követte: az ifjú tisztek a csapatzászló előtt fogadták meg, hogy vállalt kötelezettségeiknek teljesítésére mindenkor ké­szen állnak, minden körül­mények között fegyelmezet­ten teljesítik a szocialista haza parancsát. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes — Oláh István vezérezredes, vezér­kari főnök kíséretében — csütörtökön látogatást tett a Duna ’84 közös hadművele­ti-harcászati gyakorlaton. A látogatáson jelen volt Ana­toli j Gribkov hadseregtábor­nok, a Varsói .Szerződés tag­államai Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke. taitöCS a szennyvízelvezetési és -tisz­títási munkák is lépést tart­sanak a vízhálózat-építések­kel. Éppen ezért még idén el kell készíteni a megye szennyvízelvezetési és -tisz­títási tanulmánytervét. Az előterjesztés után a megyei tanács szervezeti majd személyi kérdésekben döntött. Dr. Zádor Jenőt, nyugdíjba vonulása miatt a megyei tanács titkársága szervezési és jogi osztálya vezetői tisztségéből a testü­let felmentette, s helyére dr. Heidrich Gyulát nevezte ki. megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd Inzsel Ot­tó, a népfront országos taná­csának osztályvezetője tar­tott rövid előadási, amit sok felszólalás, élénk vita kö­vetett. Mint' várható volt, ezen a több óráig tartó tanácskozá­son is az alapkérdésekről esett szó. Az ellátás minden vonatkozású — áru, egész­ségügy, iskola, közlekedés stb. — biztosításának szük­ségességéről, mely vonatko­zásban az elmúlt néhány évben már érezhető is javu­lás. Sokan hangsúlyozták: központi szerveinknek az ed­diginél többet kell juttatni a fejlesztésre szánt összegek­ből a községeknek, mert az aránytalanság továbbra is nagy, a városok javára. Ugyancsak szükséges, hogy a helyi tanácsok önállóan gaz­dálkodhassanak a rájuk bí­zott összeggel. László, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetői. Búcsúztatásuknál a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Iván Aboimov, a Szovjetunió Ezt követően Péter János rendőr vezérőrnagy, belügy­miniszter-helyettes megem­lékezett a szocialista rend­őr-tisztképzés több mint há­rom és fél évtizedéről, és arról, hogy 11 évvel ezelőtt bocsátottak ki először tisz­teket a rendőrtiszti főisko­láról, ahol eddig csaknem 3000-en kaptak diplomát. A végzett hallgatók nevé­ben az évfolyamelső Bállá Zoltán rendőr főhadnagy mondott köszönetét a főis­kola tanári karának az ok­tató, nevelőmunkáért. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival, és az újonnan avatott rendőrtisz­tek díszmenetével ért véget. A vendégek tájékozódtak a harmadik napja tartó gya­korlat tapasztalatairól, a magyar, csehszlovák és szov­jet törzsek, csapatok közös tevékenységéről. A vendégek a nap során megtekintették egy gépesített lövészegység sajátosan nehéz harci körülmények között végrehajtott éleslövészeiét, a közös gyakorlat egyik leg­fontosabb mozzanatát. Londonban nagyszabású szoli­daritási demonstráció volt, amelynek résztvevői támogatá­sukról biztositották a sztrájkoló brit bányászokat. Csütörtökön Belgrádban jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött á magyar—jugo­szláv kulturális együttműkö­dési vegyes bizottság ötödik ülésszaka. A jegyzőkönyvet Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke és Vladiszlav Radakovics. a Vajdaság Szo­cialista Autonóm Tartomány végrehajtó tanácsának tag­A mikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű, úgy ha­tározzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fe­le volt az illúziók elvetésének, a 80-as évtized első (ele pedig a dinamikus gazdasági növe­kedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70-es évek második leiében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöt­tük válaszunkat az új kihívás­ra, s a 80-as évek első felé­ben — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adós­ságaink nagyobbik felét, átlen­dültünk a holtponton, s ha di­namikus gazdasági növekedés­re még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közössé­gére támaszkodva már előké­szítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyo­mon követhető, és újabb ki­bontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága jú­nius 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hó­napjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, il­letve bővült, a lakosság pénz­jövedelme gyorsabban emelke­dett a számítottnál, a fogyasz­tói árszínvonal megfelel a ter­vezettnek ... Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz elő­jelek (plusz az iparnál, a la­kosság pénzjövedelménél, mí­nuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubelelszámolású külke­reskedelemben), nagy megle­petések azért nincsenek. Ma, amikor annyi kellemet­len fordulatot él át a világ na­gyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények kö­zött tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közlemény­ben — ... „a cserearányok to­vább romlottak". Elképzelhető, hogy egyik-má­sik olvasónk már fásult, ami­kor a cserearányromlás fogal­mával találkozik, de hát e so­kat használt, mondhatnánk el­koptatott kifejezés mögött ri­deg, vagy inkább drasztikus té­nyek rejlenek. Egy neves tör­ténészünk hívta fel a figyel­met arra, hogy Magyarország már annyit.vesztett ezen a cse- rearónyromláson, mint ameny- nyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan érté­kesíteni évi 13 ezernyi „autó­busz-termésünk” nagyobbik fe­lét — egyéb gépeinkről, gyógy­szereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexpor­tunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyaror- száa számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az em­ber számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearányrom­lásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények között is sze­rényen előrehaladtunk, ez egy­szerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat el­éréséről még nem beszélhe­tünk. A cserearányromlás szó- - murikra sem végzet, fátum, S ja, a tartományi oktatási­kulturális bizottság elnöke, a jugoszláv tagozat elnöke írta alá. A vegyes bizottság üléssza­kán áttekintették a két or­szág kormányközi tudomá­nyos, oktatási és kulturális munkatervének időarányos végrehajtását. Megállapod­tak abban, hogy a követke­ha mégis tort egyelőre, ez errt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgotni, mi­ért nem, akkor eljutunk az is­mert következtetésekhez, fé­nyekhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazarol­juk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miér­tek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változtatásra képes hatékony, jövedelmező gazdál­kodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a moz­gást — vagyis eljutunk a gaz­daságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztésének szükségessé­géhez. Megtörténhet, hogy a leg­utóbbi KB-ülésről kiadott köz­leményt olvasva többen el­lentmondást vélnek felfedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, ak­kor miért került be a doku­mentum szövegébe: ,,a beru­házás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazda­sági teljesítményekkel ... A népgazdaság egyensúlyi hely­zete megköveteli, hogy a la­kosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mond­hatja az olvasó - ebben az is bentfoglaltatik, hogy az élet- színvonal észrevehető emelke­désére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kez­dődik a gazdasági egyensúlyi), csak szerényebb kiadásokra futja. Von ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az Opera­ház felújítását, tető alá kerül­jön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kiderül —, még arra is lehetőség nyí­lik, hogy egyes dolgozó réte­gek, mindenekelőtt a pedagó­gusok fizetésemelését előké­szítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív ke­resők és nyugdíjasok milliói életszínvonalát emelhessük. E gyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 százalékkal az ipari ter­melés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek meg­felelően alakult nemzeti jöve­delmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, meg­alapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számolgatnunk, mint ahogy az orszánayülés ipari bizottsá­gának legutóbbi ülésén tör­tént: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal keveseb­bel kell beérnünk, mint 1983- ban, és a 4-gyel kevesebb munkanapból hármat a máso­dik fél évben kell „lenyel­nünk”. Vagyis ha nem igyek­szünk nem 4 százalékos, ha­nem jóval szerényebb ipari ter­melésnövekedésre számítha­tunk. A tartósabb gazdasági nö­vekedés, a megalapozott dina­mizmus elérésének útját-mód- ját a párt kidolaozta. A cé­lok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tava­szára összehívandó XIII. párt- kongresszusra készülve - az­zal a tudattal dolaozhatunk, hogy a mi pártunk helyzet­elemzéseit, országépítő prog­ramiát az élet kritikája iga­zolta, oz élet volt a valóság- fedezete. Ezért bízhattunk és bízha­tunk ezután is benne. zó ülésszakon, amelyet 1986 elején Budapesten tartanak, értékelni fogják a kormány­közi munkaterv teljesítését és egyebek között megvizs­gálják a magyarországi szerb, horvát és szlovén, illetve * jugoszláviai magyar nemze­tiség anyanyelvi oktatásá­nak területén folytatott együttműködést. Fotókiállítás Moszkvában Moszkvában az Újságírók Központi Házában fotókiállítás nyilt Kína Vietnam-ellenes tevékenységéről. Ez a kép egyike a bemu­tatottaknak: egy vietnami család látható rajta, amely hajlékta­lanná vált Kína egyik határmenti agresszív akciója következtében. Ülést tértéit a ne gyei (csendes) Népesséiüegferió erő magyarországi nagy követsé­gének követ-tanácsosa. Rendőrtiszt-avató Honi Mihály es Borbándi János a Onso ’M gyakorlaton Maivar—Jugoszláv vegyes bizottság ülése

Next

/
Thumbnails
Contents