Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
1984, június 22., péntek gSZAKíMAGYARORSZAö 3 4 i Hatóik yLászló látogatása Borsodban (Folytatás ttz 1. oldalról) A Miskolci Akadémiai Bizottság dísztermében — a megyei agrárklub' meghívásának eleget téve — Ma- róthy László a megye agrárágazatának képviselőivel találkozott, akiknek a nemzetközi helyzet és a belpolitika időszerű kérdéseiről tartott előadást, A közel kétórás — a végén konzultatív — beszélgetés keretében a Politikai Bizottság tagja részletesen szólt a közelmúlt legjelentősebb politikai eseményeiről, így többek között a moszkvai KGST-csúcsérte- kezletről. az ott született döntésekről. határozatokról, s azok nemzetközi visszhangjáról. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a moszkvai értekezlet. dokumentumaiban mind a tíz résztvevő ország egységes állásfoglalása nyilvánul meg. Ezek a határozatok egyértelmű, erőteljes Politik« megnyilatkozásai, bennük a feladatok, tennivalók világosán fogalmazódnak meg. Nagyon fontos részei azok a döntések, amelyek a tagországok nyersanyag- és energiahordozóit hosszú távon biztosítják, illetve az a stratégiai program, amely az élelmiszer-gazdálkodásban célul tűzte ki az önellátást, a függőség megszüntetését. Ezek a döntések — amelyek a szállítás, közlekedés fejlesztését. a közszükségleti cikkek gyártását, a műszaki színvonal további korszerűsítését éppúgy szorgalmazzák — részei annak a közös elhatározás, akarat megvalósításának, amely a KGST- országoknak a világgazdaságra gyakorolt szerepét kívánja növelni. A nemzetközi helyzetről Maróthy László elmondta, hogy az hosszú ideje igen feszült, s ez a világ békesze- rető közvéleményét komolyan aggasztja. Az egyes térségek ki-kiújuló problémái éppúgy forrásai a világra leselkedő súlyos veszélynek, mint a két nagyhatalom közötti ellentét. Sajnos, az imperialista tábor, ezen belül is az USA, mindenáron erőfölényre törekszik, s ez nem kedvez az enyhülésnek. Hazai dolgaink kapcsán elsősorban gazdasági mechanizmusunk továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről, életszínvonal-politikánk gyakorlati megvalósításának ered menyei ről, tenn i valóiról, gondjairól beszélt. Az országgyűlés minap lezajlott nyári ülésszakára utalva — ahol a pénzügyminiszter az ipar ez évi termelésének 4 százalékos növekedéséről szólt — elmondta, arra kell törekedni, hogy ez a dinamizmus ne elsősorban a belföldi felhalmozást növelje. A dollár export-árualap biztosítása terén ugyanis van teendő. hiszen a konvertibilis elszámolású expor t be vét e lünk eddig nem ér ié el az időarányos tervezetet. Beszéde befejező részében a párt ifjúságpolitikájáról, az ifjúság szerepéről a szocializmus építésében, a pártélet időszerű ideológiai kérdéseiről, a szocialista tudat alakulásáról szólt Maróthy László. A Politikai Bizottság tagja Borsod megyei programját befejezve, tegnap az esti órákban visszautazott a fővárosba. Nehezebbek a feltételek Nem könnyű manapság azoknak a vállalatoknak a helyzetei amelyek valamilyen formában a világgazdaság „szélárnyékába” kerültek. Ezek közül is elsősorban azok „hajóznak” nehezebben, amelyek egy-két terméket gyártanak, és nincs mód arra, hogy a kevésbé keresett; portékáik helyett másféléket készítsenek. Ebben a helyzetben van az üvegipari Müvek Miskolci Gyára is, ahol elsősorban az építőipar számára állítanak elő különféle termékeket, főként ornament és drótbe- téles üveget, illetve U-profil üveget. Míg az első kettőt az ipari módszerrel történő lakásépítéseknél, a házgyáraknál, a harmadikat főként az üzemcsarnokok építésénél használják fel. — A gyár új helyzet éké került 1980—81 táján —• moii Íja Bobkó Benjámin műszaki igazgatóhelyettes —, hiszen a mi termékskálánk nem konvertálható, azaz * kialakított gépsorok csak ennek a három terméknek a gyártására alkalmasak. A beruházások visszafogásával ; az építőipar viszont egyre ' kevesebbet használ fel, nyilvánvaló, hogy csökken az igény, és mivel e folyamat nemcsak magyar jelenség, a kereslet csökkenése ax exportunkat is érzékenyen érintette. Mi korábban mintegy nyolc-tíz országba, köztük Olaszországba, Jugoszláviába, Csehszlovákiába, Irakba, Kuvaitba és Libanonba is adtunk el a termékeinkből, de sajnos az elmúlt években ezek a piacok ösz- szezsugorodtak. Ennek oka részben, hogy ott is csökkent a kereslet, másrészt megnövekedett a konkurrencia. Ez a folyamat előreláthatóan hosszú ideig tart majd. Ennek ismeretében mit tesz, hogyan igyekszik kivédeni a kedvezőtlen folyamatot a gyár, hiszen köztudott, hogy bem áll rendelkezésre nagyobb beruházási pénz, így hyilván nincs mód arra, hogy egy ilyen gyár, mint • miskolci, alapos termékstruktúra-váltást vigye« régbe. — Ebben az Aj helyzetbe« a gyár termelése a korábbi 32(1 millió forintról körülbelül 250—255 millió forintra csökkent. Ez egyértelműen magával hozta a nyereség mérséklődését is. Az elmúlt időszakban alapos vizsgálódást végeztünk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, hogyan csők ken Illetnénk a veszteségeinket. Ügy taláír tűk, hogy a mai helyzetben számunkra csakis a kiegészítő termékek gyártása jöhet szóba. Ehhez ugyanis viszonylag csekély összegekből megteremthetők a műszaki feltételek. Ebből kiindulva kezdtünk hozzá mintegy hat es fél millió forintos költséggel az üvegcserépgyártá* kialakításához. A pályázatunk szerint új berendezések kialakításával nyolc hónap alatt vállaltuk egy évi 80» tonna gyártókapacitás létrehozását, amely a kislakás- építkezéseknél használható üvegcserép előállítását oldotta meg. Az előállított termék értéke mintegy 7—t millió forint. A nálunk készülő üvegcserép pillanatnyilag hiánycikk, más hazai gyárakban sem készül, é« így az itt gyártott mennyiség kielégíti majd az országos igényeket. Természetesen nem arról van szó, hogy az építtetők az egész padlásteret ilyen üvegcseréppel fedjék be, ahhoz az túlságosan drága, hanem a termék a viíágítóablakok szerepé}; tölti be. A kisberuhózést saját tervezéssel, nagyrészt saját: erőből oldottuk meg. A kivitelezést a Pásztói Szerszá illés Készülékgyár segítette azzal, hogy ők végezték el a hűtőszalag és présgép átalakítását. A beruházást pedig úgy oldottuk meg, hogy a 4-es számú kemencéből történik az alapanyag kivétele és ahhoz csatlakozik a gyártósor. Ez a megoldás egyúttal lehelövé teszi a kemence megfelelő terhelését is. Egy másik ilye« kiegészítő termékünk az üveggyöngy lesz. A gyártás során a technológiai hulladékot hasznosítjuk, és ennek a feldolgozása közben nullától 30» mikron nagyságú üveg- gyöngyöcskéket állítunk elő. A terméknek igen nagy keletje van, egyebek között a KPM, a Medicor, a gumiipar és a kohászat is keresi az alapanyagot, az üvegporra a gyufa- és papíriparnak nagy szüksége van. A jelenlegi kísérleti berendezésünkkel évente mintegy 300 tonnányi gyöngy előállítására vagyunk képesek, és ex mintegy 18—20 millió -forint értékű terméket jelent. Jelenleg a műszaki fejlesztés »órán kialakított berendezések próbaüzem« folyik a gyárban. Szeretnénk megel«ő»m m. üveg továbbié) dolgozását «. A gyártósorokról kikerülő táblákat a feldolgozás sora« méretre vágjuk, csiszoljuk, és így azok alkalmassá válnak a bútorgyártás számára. A feldolgozott termék a bútoriparnak is jó lenne, hiszen egyre nehezebben jutnak a tőkés importból származó üvegekhez, és nekünk is kellene, mert a magasabban feldolgozott termékekkel növelhetnénk a bevételűnket, azaz mérsékelhetnénk a kérésiét csökkenése miatt bekövetkezett veszteségeinket. Ugyancsak foglalkozunk ax U-profilok kertészeti üvegként való alkalmazásával is. Ez a termékünk vékonyabb és natúr kivitelben alkalmas lenne üvegházak építésére. Foglalkozunk továbbá a nagyméretű boroskádak bélelésére szolgáló ciszterna üveglapok készítésével. Ezek a csempeformájú üvegek az import helyettesítésére szolgálnak. Az új gyártmányok meghonosítása mellett feladatunknak tekintjük a technológiák korszerűsítését is, hogy jobb minőségű termékeket készíthessünk a gyárban és ezáltal is növelni tudjuk a tőkés piacra a szállításainkat. Mindezek együttesen jelentősen hozzájárulhatnak a vállalatunk gazdasági feltételeinek javításához. Híjéi GikM | Bátyiban érkezik a rövid szárú, majd rekeszekbe rakva a mérlegre kerül. A mérlegnél Csuhái Lajosné íelvásárlásvezetö. Szomolyán a szomoíyairól Cseresznye, nem járt iá a szerencse Minden esztendőben érésben első — megyénkben is nagy tételben termesztett — gyümölcsünk a cseresznye. Mi több, híres gyümölcsünk, hiszen az egyik legértékesebb cseresznyefajtának, a fekete rövid szárúnak, a hazája, legkiválóbb termőtája megyénk települése, Szomolya. Nem véletlen tehát, hogy túl a cseresznyeszezonnak derekán, a korábbi évek hagyományának megfelelően újra Szomolyára mentünk tudakozódni, »•/. idei termésről. Jó-e, rossz-e? Netán csak közepes? Bdes-e, vagy most inkább vízízű? Hasadozott-e, vagy ellenkezőleg feketén, hizottan mosolygónk a szemek? Van-e belőle sok, s ami a termelőket jobban érdekli: megéri-e * fára, a létrára mászni, s teleszedni a háti kosarakat? Vagyis: tisztes- *ége.s-e érte a fizetség? Kérdés tehát volt bőven, miként ott a helyszínen az is kiderült, válaszból sincs hiány. Mert ax idei ese- roszn veszezotwa rövid, egyértelmű választ adni szinte képtelenség. Ezt Csuhái Lajosáétól, a Mezőkövesdi ÁFÉSZ szomolyai felvásárló telepének vezetőjétől haHottuk. * higgyünk neki, hiszen szakértője a témának. Nemcsak azért, mert é * szomolyai, hanem d- sfooeben azért, mer i 17 éve fi a eseresznye-feívásárlés vezetője. Kezdjük mindjárt az időjárással ... Márciusban, áprilisban a cseresznyefák is meghálálták volna a csapadékot, s a meleget. Gyakorlatilag egyik sem volt. Meleg meg májusban sem nagyon, ellenben akkor már volt eső! Sőt, több is a kelleténél. — Pont, amikor a legkorábbi fajta, majd a Ja- bolay érett, akkor szinte állandóan esett. Kint is maradt a fán a termés nagy része. Ott rohadt ‘meg. A koraiból 14(1 mázsa felvásárlást terveztünk, összesen lett 26 mázsa. S ilyen volt az arány a Jabolavnál is. Ebből a fajtából 45—50 mázsa körül mozog az éves fölvásárlás, idén viszont csak 5 mázsa lett. . . A szomolyai... Táj, a falu híres fajtája. A többi csak afféle körítés. Mi a helyzet a rövid szárú feketével ? — A Komvh/w .wm tsz igazi. Valamivel kisebb a mérete, mint az egyébként szokásos, de ez a legkisebb baj. Még mennyiség lenne is, azzal sincs különösebb gond. Hiszen június 18-ig 760 mázsát vásároltam fel. Ám, az esők ennél a fajtánál is rengeteget ártottak. A cukortartalmat is csökkentették, gyakori az úgynevezett hullafoltos cseresznye, s-ipen erős a monifrafertőzés. Következésképp a Legnagyobb problémánk az eltarthatósággal van. Ugyanis, amikor a termelők a felvásárlóhelyre beszállítják a cseresznyét, természetesen kiválogatva, még első osztályú, de mire másnap a Miskolci Hü- töházba ér (oda szállítunk ugyanis a legtöbbet), már nagy része másodosztályú, síit cefreminöség is van közte. Egyszerűen egy napig sem all el a leszedeti cseresznye! 3 éve volt, hogy ennyire romlott... A szomolyai rövid szárú cseresznye felvásárlását 19 forinttal kezdte az ÁFÉSZ; Ez az ár június 18-tol 17 forintra csökkent. Az említett gyors minőségromlás miatt az idei cseresznye- szezon a Mezőkövesdi ÁFÉSZ-nek mindenképpen veszteséges' lesz, ám az árat, a termelési kedv fenntartása érdekében (az ezzel járó kockázatot is vállalva) igyekeznek a realitásokon belül magasan tartani. Várhatóan még 300 mázsa érkezik a rövid szárúból, amit majd a berakni való fajta, a germers- dorfi követ még, a tervek szerint szerény 50 mázsával. Ss ezzel ér véget Szomolyán az idei cseresznyeszezon, amelyre ezúttal nagyon ráillik: cseresznye, nem járt rá a szerencse. (hajdn i.) Foíó: Fajtán László ■ Vezetők pszichológiai felBérese Tegnap délelőtt, a szokásostól eltérő értekezleten találkozott a négy megyében működő VASV1LL Kereskedelmi Vállalat 37 felső és középszintű vezetője Miskolcon, a vállalat központjában. Mint azt dr. Csűri Ferenc, a vállalat igazgatója bevezető előadásában elmondta, ezzel az értekezlettel indul az a felméréssoro- zat, melynek során a vállalat különböző posztjain dolgozó vezetők tevékenységét vizsgálják. E felmérés aktualitását az adja, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, ezen belül a vállalat szervezetrendszerének változtatása minden vezető poszton dolgozótól űj és folyton megújuló, a korábbiaknál bonyolultabb feladatok megoldását kívánja nemcsak a gazdasági területeken, hanem az emberekkel való kapcsolatban, az irányítás, szervezés területén is. A vizsgálatot a Kereskedelmi Szervezési Intézet Pszichológiai Laboratóriumának munkatársai végzik, dr. Király József docens vezetésével. Mai gazdasági helyzetünkben nemcsak gazdasági feladatokkal kell tisztában lenniük. hanem a kezdeménye- ző aktivitás, a piacérzékenység, önállóság és a rugalmas alkalmazkodás is kell, hogy szerepeljen vezetői kelléktárukban. A felmérés két részből, tesztlapok kitöltéséből, majd ezek feldolgozását követően, személyes beszélgetésből áll. A vállalat eddig is folyamatosan figyelemmel kísérte és értékelte a vezetők részvételét. munkamódszereit a mindennapi feladatok ellátásában. Ehhez igyekszik megteremteni az anyagi és .szellemi feltételeket, (e ' felmérés ezt is célozza), felismerve, hogy a vezetési funkciók jó vagy rossz ellátása, gyakorlása közvetlenül hat a feladatok megoldásában reszt vevő emberekre. A felmérés eredményei minden bizonnyal hozzájárulnak majd a vezetők még hatékonyabb gazdasági rá nyitó munkájához.
