Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

_ ÉSZAKJVlAGYARQ RSZAG 4 .1984. június 21., csütörtök fi kobaszvísár mérlege Filmlevél Á párt-vb napirendjén Házasság szabadnappal Krasznokvajda és környéke Schütz tla és Székhelyi József a film egyik kockáján. Romhányi József neve ol­vasható gyászkeretben a Mé­száros Gyula rendezte új ma­gyar film főcímlistáján író­ként. Romhányi váratlan ha­lála felmenti a kritikát a forgatókönyv hibáinak elem­zése alól, legfeljebb arra a megjegyzésre kell, hogy szo­rítkozzon a recenzens, hogy ha Romhányi él, talán más­képpen alakul a film, mert menet közben bizonyára be­leszólt volna a megvalósítás­ba. Persze, ez csak feltevés. A kész filmet kell mérlegre tennünk, kicsit elszomorod­va. Ez pedig egy vígjátéknál nem jó. A Házasság szabadnappal vígjáték kíván lenni, és a valóságban vígjátéki történe- tecskék, epizódok,' morzsák láncolata. Alapötlete nagyon pajzán. Egy kis jó szándék­kal még azt is mondhatnánk, hogy Feydeau francia bohó­zatíró Magyarországon is népszerű darabjaitól is ihle­tett, mert ebben is rendkí­vül sok pajzán szándék, há- zasságtörő elszántság, kerge­tőzés, megtévesztés, félreér­tés és egyéb vígjátéki esz­köz vonul fel, csak éppen a párizsi polgári lakások és városszéli kétes mulatók he­lyett Budapesten, valahol a Böszörményi út csendes mel­lékutcáiban. Egy ilyen mel­lékutcai bérház első emeleti lakásában él Juci és Laci, azaz az a házaspár, amely­nek serdülő lánya van, sőt már egyetemista, aki pszi­chológiát tanul, és frissen szerzett tudásával, elmélet­morzsáival sokfajta bonyo­dalmat indítana el, ha a film alkotóinak lenne elég ere­jük ezeknek a bonyodalmak­nak kibontására is. Az történik, hogy a férj egyedül maradván a lakás­ban, majdnem házasságtörés bűnébe esik, egy baráti há­zaspár asszonyával, aki azzal az ürüggyel csenget be hoz­zájuk, hogy náluk rossz a melegvíz-szolgáltatás, és szeretne megfürödni. Ezt a még el sem kezdődött pász­torórát a család többi tag­jainak hazatérése megzavar­ja, és ekkor támad az egye­temista lánynak az az ötle­te, hogy a „svéd mintára” legyen a család tagjainak két-két napja hetenként, amellyel szabadon rendelke­zik, nem tartozik számadás­sal a család többi tagjainak. Ebbe az elgondolásba bele­vonnak még két baráti há­zaspárt. aztán kitűnik, hogy ezek alapjában nagyon tisz­Középiskolások Befejeződött a középisko­lás tanulók III. országos fi­zikaversenye, amelyet az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat rendezett, első és má­sodikos diákok számára. Az elsősök döntőjét Gyöngyö­sön, a Berze Nagy János Gimnáziumban és a Mátra Művelődési Központban, a másodikosokét pedig a sop­roni Berzsenyi Daniel Gim­tességes házasok, mert hisz mindegyik csak játszik a tűz­zel, egyáltalán nem tud élni a kapott „szabadsággal”, és a sokféle félreértésből adó­dóan csak egy teljesen vad­idegen tévészerelő arathat le holmi babérokat. Mindez igen sok futkosással, autós haj­szával, erkélyen keresztül való meneküléssel, oktalan rendőri beavatkozással és mindenféle egyéb hercehur­cával jár, mindenki csalódik mindenkiben, mindenki gya­nakszik, mindenki kibékül, és mindenki mindent félre­ért. A javaslattevő egyete­mista lány is rájön, hogy el­mélete a gyakorlatban zsák­utcába vezet, s mire a há­zaspárok is mindent tisztáz­nak maguk között, a leányzó, áld egyébként sportszerűen úszik is, rájön, hogy edzője, aki férfi, nemcsak edző lehet számára, és az edző is észre­veszi, hogy a leányzó nem­csak sportoló, hanem nő is. Ezzel tulajdonképpen a víg­játékok . szabályai szerint minden rendben is lenne, megnyugodva mehetünk ha­za a moziból, s mire haza­érünk, el is felejtjük az egész történetet. A rendező, sajnos, igen sok szálba belekapott, rend­kívül felszínesen érint min­dent, a fordulatok motivá­ciói nagyon labilisak. Még az ilyen könnyű vígjátékhoz, nyári szórakoztatáshoz szük­séges alapozottságuk is hi­ányzik. Pedig micsoda szí­nészi erőket vonultat fel! Moór Marianna, Balázsovits Lajos az egyik házaspár, az ő lányuk a főiskolás Götz Anna, aki máris méltó part­nere a többi szereplőnek. Schütz Ila és Hollósy Fri­gyes; iBánsági Ildikó és Usz- tics Mátyás; Székhelyi Jó­zsef és Dörner György, Tu- ray Ida, Tolnai Miklós, Gera Zoltán, igazán lehetett volna olyan vígjátékot csinálni ve­lük, amely nemcsak megcsik­landoz, hanem őszintén meg is nevettet. A zenét Aldobolyi Nagy György szerzetté, az operatőr Nemescsói Tamás volt. A nyitott házasság e film tükrében nem túl rokonszen­ves, és nem kínál felhőtlen kalandlehetőségeket. A film nem moralizálni akart, ha­nem . szórakoztatni. Amíg nézzük, elmegy vagy másfél óra. Ha nem is emlékezetes szórakozással, különösebb él­mény és különösebb bosszú­ság nélkül. Benedek Miklós fizikaversenye > / náziumban tartották 40—40 tanuló részvetfeléveL Az első osztályosok közül harmadik helyezést ért el Papp László, a kazincbarci­kai Ságvári Endre Gimná­zium tanulója. A második osztályosok közül ugyancsak harmadik helyezett lett Ur- bán László, a kazincbarci­kai Ságvári Endre Gimná­zium tanulója. Krasznokvajda és környé­ke (Büttös, Kány, Percese, Szászfa, Pamlény és Keresz- téte) népessége 1960 és 1980 között majdnem ezer fővel csökkent. A megélhetés for­rása a mezőgazdaság volt (ma is az), de, azokban az években ez nem sok jóval biztatta az itt élőket. A nyolcvanas évek elején for­dulat következett be, a ter­melőszövetkezet megerősö­dött, emellett sok, másféle munka is biztosította az em­berek megélhetését. Napja­inkban már érzékelhető a visszavándorlás, jó néhány fiatal család vásárolt telket, itt építkezik, de a népesség szerény mérvű gyarapodásá­nak meggyorsításához sokfé­le dolognak kellene nagyobb ütemben változni. Ahhoz, hogy a lakosság jo­gos kéréseit kielégítsék —, amelyek nem túlzottak, alig mennek túl az alapellátás­nak nevezett szolgáltatáso­kon —, jelentősebb támoga­tásra lenne szüksége a helyi tanácsi szerveknek. Mindez az encsi városi párt-végre­hajtóbizottság ülésén is szó­ba került, ahol Krasznokvaj­da községi Közös Tanács és az irányítása alá tartozó közsé­gek népességmegtartó erejé­nek fokozása érdekében tett intézkedéseket vizsgálták, s végső soron egy érzékelhető, szerény fejlődést összegeztek. Megyénk községeinek éle­tében a tavalyi volt az első esztendő, amikor a községi beruházások összege (Miskolc nélkül) meghaladta a váro­sokét. Ezekből Krasznokvaj- dán és környékén is része­sedtek. Emellett a helybéliek nemcsak a felsőbb szervektől várják a gondok megoldását. Ezt bizonyítja, hogy összefo­gásuk révén az elmúlt évben is számos társadalmi mun­kaakció bontakozott ki- Ezek sorában felújították és bőví­tették az óvodát, ravatalozót, sportöltözőt és ifjúsági klu­bot építettek, szépítették a községeket. Az elmúlt három évben a megyei tanács két alkalommal is oklevéllel és öt-ötszázezer' forinttal jutal­mazta a települések társadal­mi összefogását. A községpo­litika kialakítását, a lakosság gazdasági, kulturális, szociá­lis, és kommunális igényeinek kielégítését, az itt élő embe­rek közösségi magatartásá­nak fejlesztését a helyi álla­mi és társadalmi szervek kö­zös feladatnak tekintik. Nem csupán „felülről” jövő kez­deményezésekkel, hanem szé­les, demokratikus alapokon, partnernek tekintve a polgá­rokat. Ha szerény mértékben is, de nőttek a munkalehetősé­gek, néhány kihelyezett üzem és melléküzemág segített az elhelyezkedési gondokon. A termelőszövetkezetben és az üzemekben keresett pénzt jól gyarapítja a háztáji és kise­gítő gazdaságok jövedelme. A környékről évente 7500 hektoliter tejet, 15—20 hízó- marhát, 5—600 sertést, 280 borjút értékesítenek. Az el­múlt években sokan vásárol­tak gépkocsit, amely szintén jelentősen befolyásolta a la­kosság egy részének élet­módját; autóval könnyebb a bevásárlás, az ügyintézés Em­esén, vagy akár Miskolcon. A közlekedéssel gondjaik vannak, hiszen a községek­ből — Krasznokvajda kivé­telével — csak naponta egy­szer van buszjárat a megye­székhelyre, vagy Encsre. Olyan helyi járatot szeretné­nek, amely a székhely köz­ségből induló a utóbuszok hoz beszállítaná az utasokat. Máskülönben keveset, szánté csak kényszerből, végső eset­ben utaznak, hiszen drága a benzin és drága az autóbusz- jegy iá. Az alapellátás bizto­sítva van, persze van még mit javítani. A putnoki Ho­zom—Viszem javítószolgálat tavaly még a körzet minden községét látogatta, az. idén már csak Krasznokvajdára jön kéthetenként. Nincs meg­oldva a lakosság, benzin- és fűtőolajellátása, nincs fod­rász. Korlátozottak a műve­lődési, szórakozási lehetősé­gek, véleményük szerint aki­halóban lévő közösségi élet ..új raébresztéséhez” szüksé­gük lenne egy függetlenített népművelőre. Egyre többen építkeznek, egyre többen köz- művesítik a lakásukat, de az egészséges ivóvízzel történő ellátást belátható időn belül önerőből nem tudják megol­dani. Az encsii városi párt-vég­rehajtóbizottság elé került jelentést a krasznokvajdai tanács készítette. Tárgyilagos összegzésük az eredmények mellett természetesen a meg­oldásra váró feladatokról szól legtöbbet. Ez természetes, hi­szen akik itt maradtak és akik visszajöttek, azt szeret­nék, hogy gyermekeik is itt maradjanak. A házakat is nekik építik és amikor az egészségügyi, a kommunális, vagy a művelődési lehetősé­gek javítását szorgalmazzák, a jövőre is gondolnak. A körzet, politikai vezetői is szeretnék felerősíteni az el­múlt években elkezdődött „visszavándorlást”. A minősé­gi változások sokféle formá­ban érzékelhetők, a társadal­mi összefogás szép eredmé­nyeket produkált. Az elmúlt évben 3 millió 695 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, egy lakosra mintegy 7 ezer forint jutott. Ez önmagáért beszél. A helyi politikai, társadalmi és gaz­dasági szervek együttműkö­dési készsége is megfelelő. A lakossággal együtt közösek az érdekeik, a kevesebb pénzből is igyekeznek ésszerűen gaz­dálkodni, de úgy érzik, sze­rény céljaik elérése csak központi támogatással lehet­séges. Petra József Remélhetően a miskolci kö­zönség, a város honpolgárai észrevették már, hogy a mos­tani nyári „kimozdulásban” is újra előállnak a város il­letékes szakemberei az aján­lattal: Tessék, csak tessék, hölgyeim és . uraim!, itt van megint a miskolci nyári kul­turális program a kikapcso­lódásra és szórakozására; itt van a kínálat, csak meg keli kóstolni ... De ha már a végénél, vagy­is a „kóstolásnál” kezdtük, maradjunk néhány sorig itt: a Gárdonyi Géza Művelődé­si Ház ifjúsági parkjában — például három nemzeti va­csoraest is lesz; természete­sen nem csupán az étket, ha­nem a jelleges kultúrát is kí­nálva ... Az első ezek kö­zött a keleti-est lesz június 22-én; aztán lesz még ma­gyaros est is, meg franciás is. filmekkel, ismeretterjesz­téssel együtt... És most a kiemelkedő és nézőkre váró programokról néhány sort —- Selmeczi György, a miskolci nyár kul­turális rendezvénysorozat művészeti vezetője mondot­ta : — Igen sok műsor, prog­ram lesz a következő időben Miskolcon. Talán ki sem lát­szik, hogy a miskolci nyár rendezvénysorozata hogyan „fogható” meg az utca em­bere számára. El kell tehát kerülni, hogy egyik rendez­vény elnyomja (kioltsa) a másik lényegét. A művészeti vezető mindenesetre kettő •részre bontotta a kínálatot: — A legfontosabb nem csu­pán a jelen, hanem a jövő miatt is az, hogy megerősöd­Nagy sikere volt a Lenti« Kohászati Művekben meg­rendezett négynapos kohász­vásárnak, melyen 11 keres­kedelmi, illetve élelmiszer­ipari vállalat vett részt. A népszerű akció mérlege is elkészült mór: a 22,4 millió forintnyi áruból 10,2 millió forint értékben adtak el a kereskedők, és a különböző mértékű ármérséklések ré­vén a vásárlók összesen l.S millió forintot takaríthattak meg, ennyivel olcsóbban ve­hették meg a kívánt porté­kát. Az LKM nemesacél-hen­germűve előtt felállított, 9 pavilonban, melyek összesen 877 négyzetméternyi terüle­tet foglaltak el, naponta öt­ezer epjber megfordult. Az igazi vasári hangulatban a színes televíziótól a nagyke­reskedelmi áron kínált zöld­ségekig, az elemes bútoroktól a fürdőruhákig, a sztereo híradástechnikai műszerek­től a halkonzervekig, a hű­tőgéptől a poharakig és be­léjük való italokig száz?- és százféle áruféleség közül vá­laszthattak a kohászok és hozzátartozóik. A legmaga­sabb engedményeket, még hatvan százalékot is elérő árcsökkenést a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat adta, de 30—40 száza­lékkal mérsékelte az árakat az Amfora és a megyei épí­tőipari vállalat, a VASVILL, sót olcsón lehetett kapni na­gyon szép virágokat », me­lyek egyenesen Szombat­helyről érkeztek a konténe­rek ben. Az LKM és * kereskedel­mi vállalatok vezetői, mér­legelve a vásár sikerét, ter­vezik, hogy a jövőben i* rendeznek hasonló akciót. (s*. I.) jenek és polgárjogot nyerje­nek azok a rendezvények, amelyek itt, Miskolcon szü­lettek és születnek, a helyi szellemi erők összefogásából nyílnak és virágoznak.... E körben a következő időben látható-hallható lesz Miskol­con egy magyarorszógbeJi ős­bemutatónak számító Mo- zart-mü: a Színleli cgyügyü- ség (így . helyes a cím, a pla­kátok ellenére is) című víg­operát a Gárdonyi ifjúsági parkjában láthatják majd az érdeklődők... A korábbi időből visszatérő <az emlé- kezt.etés, hogy „nagyon in­tellektuális. és rétegekre mért” a zenei program a mis­kolci nyárban; most tehát itt lesz az alkalom a népszerű­ségre is, a diósgyőri. várban bemutatják maid a Cigány­bárót ... hogy persze ne le­gyen ilyen egyszerű és „ol­csó” az egész, az ínyencek is találnak majd meglepetést. .. Ugyancsak a diósgyőri vár ad helyet az immár országos hírnévre szert tett Káláka- folknapoknak, a gyermek­programnak . . És Miskolc- Tapolca (meg a „tóvidék”) is helyet kap: itt lesz a nagy, valóban nem csupán jelen­léte.?. de jelenlévő részvételt kívánó rendezvény: a nagy vízi karnevál.. . először! jú­lius 7-én este ... Hallottuk aztán a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy 18 koncert mellett térzene s többször szólítja majd össze a megyeszékhely lakóit és az idelátogatókat. a Miskolci Szimfonikus Zenekar öns*:r- vező nroarammal áll elő ... de mindezekről fogunk még szólni... (t. n. j.) Felszabadulási pályázat Kiállítás a Miskolci Galériában Miskolc és Borsod megye felszabadulásának 40. évfor­dulóját ez év decemberében, egész hazánkét pedig a jö­vő év tavaszán ünnepeljük. A felszabadulásra emlékező és emlékeztető sorozatot teg­nap délután képzőművészeti kiállítás nyitotta meg a Mis­kolci Galériában. A Magyar Képzőművészek Szövetsége területi szervezete irta ki eb­ből az alkalomból azt a Fel- szabadulási pályázatot, amelynek anyagából nyitot­ták meg a tárlatot, hogy 15 művész 75 különböző jellegű alkotásával tegyen hitet új élelünk, újjászületett orszá­gunk és jövőnk mellett. A megnyitó bevezetője­ként Mozart Esz-dúr kvar­tettje hangzott el a miskolci szimfonikusokból alakult vo­nósnégyes előadásában, majd Nagy Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára méltatta e kiállítás jelentőségét. Emlé­keztetett rá, hogy az ünnep egyben mindig számvetés is, s ha most visszatekintünk a negyven évre, igen sok ered­ményt jegyezhetünk fel a gazdasági életben, a társadal­mi különbségek felszámolá­sában, össztársadalmi műve­lődési előrehaladásban. Mél­tatta, milyen fontos szerepet töltött be e pályázat kiírá­sa. amelynek eredményeként a szó legnemesebb értelmé­ben „társadalmi ' megrende­lést’’ teljesítettek a szűkebb pátriánkban élő képzőművé­szek. Szólt a művészet és a társadalmi élet kölcsönhatá­sairól. arról, hogy a művé­szetnek igenis figyelnie kell a társadalom változásaira. Megemlékezett e kapcsolat már tovatűnt hibás korsza­kairól és kiemelte, hogy tár­sadalmi, esztétikai igény, kö vetkezetesség és megfelelő to lerancia a jellemző ma a műalkotások válásában, fo­gadásában, az egészséges mecenatúrában, s azon kell lennünk, hogy e jó vonulat ne zavartassák szélsőségek kel. Kiemelte, hogy szűkebb pátriánkban is a bizalom jel­lemzi a politika és a mű­vészeti szféra viszonyát. Fel­hívta arra is a figyelmet, hogy a társadalmi elkötele­zettséget tükröző művészet is nagyobb figyelmet, támoga­tást érdemel, s noha az el­lenkezője a feltűnőbb, az ér­demi foglalkozás jobb ará­nyait kell kialakítani. Vége­zetül átadta a zsűri által oda­ítélt díjakat. Külön említést érdemel — Nagy Zoltán is kiemelte —, hogy a korábbi társadalmi mecénások sorát gazdagítot­ta most a Hejömenti Állami Gazdaság 10 000, az emödi Szabadságharcos Tsz 5000, valamint az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat igazgatósága 5000 .forintos pályadíj-felajánlással. Bor­sod megye díját Tóth Imre festő, Miskolc város egyik díját Feledj/ Gyula grafikus, a másikat Seres János festő, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa díját Máper Ágnes festő, a Hejömenti ÁG díját Pető János grafikus, az emödi tsz díját Mazsaroff Miklós festő, q.z ÉMÁSZ- igazgatóság díját Kiss Sunyi István szobrász, a KISZ. me­gyei bizottsága és- a Hejö­menti ÁG közös díját Drnzs- nyik István grafikus kapta. A Felszabadulási pályázat kiállítás július 11-ig tart nyitva. Méltatására méc visz- szatérünk. Gazdag program, választásra Miskolci nyár ’84

Next

/
Thumbnails
Contents