Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
19S4. június 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 Győztes diákok Eredményesen szerepeltek az országos középiskolai tanulmányi versenyeken a borsodi középiskolák tanulói. A szabályok szerint egyébként azok a tanulók, akik c versenyen az első tíz között végezlek, — ha abból felvételiznének — mentesülnek a felvételi vizsga alól, az érettségin pedig jeles minősítést kapnak a tantárgyból. Borsodból tíz középiskolás ért el: helyezést az OKTD-n ebben a tanévben. Magyar nyelvből második helyen végzett Tóth Zsolt, az ózdi József. Attila Gimnázium negyedikes tanulója. (Szaktanára dr. Lakatos Zoltánná.) A fizika I. kategóriában harmadik lett Salamon Zoltán, a miskolci Bláthy Villamosenergiai pari Szakközépiskola negyedikese. (Szaktanára Fásztohy József.) A fizika 111. kategóriában hatodik helyen végzett Nagy Tibor, a miskolci Kilián Gimnázium tanulója, tanára Péter Barnabas. A kémia 11. kategóriában negyedik helyezett lelt Herendi Tamás, a le- ninvárosi Kun Béla Gimnázium tanulója, tanára Kiss Lászlóné. A matematika I. kategóriában első helyezett lett Herendi Tamás, a leninvárpsi gimnázium negyedikese, tanára Horváth Józsefnél Második helyén rangsorolták Ragály Károlyt, a Bláthy Villamosipari Szakközépiskola harmadikosát, tanára Héjj Márta. A matematika II. kategóriában hetedik Bo- zsik Sándor, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulója, tanára Kosztolányi László. Nyolcadik helyezést ért el Nagy Tibor, a miskolci Kilián Gimnázium tanulója, tanára Szabó Kálmán né. Az angol 11. kategóriában a sárospataki Rákóczi Gimnázium tanulója, Novak Anita harmadik helyezést ért el, tanara Farkas Kálmáhné. Második helyen végzett a német 11. kategóriában Bánhegyi * Andrea, tanára Takács Marta. Dóisa Hincz Gyula rajta Jászén Antov: tayi pénzem nincs Hívtam egy szobafestői, fesse ki a lakast, Sajnos, festés közben annyira ősz- egek oszolta a parkettát, hogy parkettazot kellett keresnem. A pafkettázó hozzáfogott a csiszoláshoz, de valószínű, zárlatos lehetett n gépe,' mert amikor a csatlakozót bedugta a konnektorba, a íalban leegetí a vezeték. Először a tűzoltóknak akartam telefonálni, de meggondoltam; kerítettem egy villanyszerelőt. A mester kibontotta a falat, isién aldja a keze munkáját. pillanatok alatt kicserélte a leégett vezetéket, de hát ilyen tátongó réssel, hogy néz ki a frissen festett fal? Keríteni kelteit egy kőművest. A kőműVés becsületesen betömte a réseket, még a fürdőszoba felöl is megre- paraita, elsimította a fajai, csak történt egy kis baj: a kalapácsát ráejtette a mosdóra, az meg .ripityá- ra tört. Jött a vízvezeték- szerelő, kicserélte a mosdót, sajnos, a nagy sietségben levert néhány csempét a falról, kénytelen voltam egy burkolot keríteni. ,Az még szeren esetlen vetet Jeliül nekiesett a íalitükör- nek és összetörte. Az üveges aj tükröt rakott: fel a faira, de amikor a fatipliknek lyukakat fúrt a faiba, átvágott egy elektromos rezeteket, így hat megint villanyszerelő után futkostam. A szerelő addig babrált, addig babrált, amíg kilyukasztotta a fürdőkádhoz vezető vízcsövet. Jött ma-, gint a vízvezeték-szerelő, a falsimító kőműves, aztán nieg a szobafestő. A mesterek munkaköziben" ügy összejárták, összekoszolták a lakást, hogj- megint a parkettazot kellett visszahívni, gyalulja fel az egész padlózatot. A mester rögtön munkához látott, de erős doha-. nyos lévén, állandóan i> szájában lógott a cigaretta, s egy óvatlan pillanatban meggyulladt a kupacba rakott forgács, leégett a hazunk. Most szállodában lakern és végtelenül boldog vagyok. Csak egy dolog nyugtalanít: a tüzböl sikerült kimentenem a televíziómat, de egy kicsit összeesett, így hat szerelőt kéne hívnom, hogy megreparálja. Csak az a baj, hogy elado- sodtam, sokba került ez az egesz céco. Persze, ha meggondolom. talán így a jó. Mert ugye, jön a szereld, ó is elszúr valamit munka közben, leég a szálloda, es egy porig eget! szállodát végképp nem tudok kártalanítani, annyi pénzem mar nincs! (Fordította': Kiss György Mihály) Dúsa Lajos: Vasárnap Apró ember, félig végi hasonmásom baktat Hallgatagon mellettem. Nap süt, incselkedő szél emelgeti a nők szoknyáját. Éles a fény, túl éles még a tél? derengéshez szokott szemeknek, csak hunyorgunk gyanakvón. mint a tel utolso utóvédéi. Próbáló idó a tavasz eleje a magamfajta Vakar napi apukának is. Eav ötéves férfi feltétlen bizalma mar egymagába)! is vallatólám- pa. s ráadásul itt a tavasz sok-sok új asszonyt nappal. Hunyoroghatok, de elöbb- utóbb vallani kell. — Apu, vegyél nekem valamit ! — Mit, kisfiam? Csokit? — Nem, nem azt. — Kólát? — A. nem. Nem kólát. Ilyen ez a valami. Csak az biztos, hogy kell. Persze., amíg kellően fiatal az ember, addig könnyebb a valamiket kitalálni. Ismerlek. fiú. Négykerekű petrol- kanca kell neked. — Autót veszünk. Felcsillan a szeme. — Azt! Skodát! Piros Skodát! Fordulunk a bazár felé, az vasárnap is nyii\ a vau. Ott áll a sarkon az üvegbo- dé es valamikkel leiis-leü csillog-villog, mint egy ki- rettyintett leányzó. Jo neked, kisöreg. Itt van a világ, benne a mesebeli pavilonok. és persze jóságos nénik ülnek az ablakoknál. Lám, most is kiperdül hozzánk a néni, akár a múltkor. és gügyög hozzád. Te ezt nem szereled, íélrehu- zodsz. meg nem tudod, hogy a néninek mást jelent a valami. Ahogy lehajol hozzád, bizony ezen a pozitúrán is látni, hogy nemcsak a lelke erett meg az anyaságra. Pedig a valami még enne! is bonyolultabb. Nem fér el egy bódéban, de még egy áruházban sem, egyre nagyobb lesz. es egyre távolibb. Eleinte csak varjuK, aztán keressük mindenfelé. Közben a jóságos es gügyögésre hajlamos nénikről kiderül egy es mas, a világról is. rólunk is. No de a valamiről... — Apu. vegyél le is egy iga/.i Skodát! Beleülünk, es elmegyünk Pestre. — Nem veszek, kisfiam. A/ autó nekem nem valami. — Tessék ? Mindie tessékezik, ha nem érti.' hogy milyen új ravaszságot eszeltek ki nesi. — Az autó nem valami. Az autó csak autó. Most nem szói egv szót sem. valószínű. hogy csalódott bennem. Kicsit töpreng. aztan csak megkérdezi : — Te is valamit akarsz venni? — Igen. valamit. Igaz. én nem venni akaróm, csak csinálni, de ez most még nem számit. Az a fontos, hogy én vagyok Valami Apu, és te vagy Valami Peti. Ez tetszett. Ahogy az arca földerül, azon latszik. Melegen süti a hátunkat a nap. jövetben le kell venni a kabátunkat. Egy léncsó- házból csupa fodros mama lép ki csupa fodros kislányával. Egyforma, vakítóan fehér bárányból* mellénv- kéjük van. kellemes illatot libbent felöl ük a szél. ahogy átmennek előttünk s járdán. A fizetésem tálán elég lenne a nő kozmetikumaira. elegáns krokodilbőr cipőjére és táskájára. Habár a táskára már nem biztos. No de ez mit sem von le a fodrok varázsából. Teljes maradna férfiúi csodálatunk. ha nem hallgatnánk végig a ház előtt a kocsiba beszálló kislány nvafogását — Tejszínhabot is akarok. csokit is akarok, kólát is akarok... Anvuuu! Azt a nagy hajasbabát is akarom ! A fiú még visszafordul a fodrosok fele. aztán egv nagycsoportos óvodás férfi öntudatával ítélkezik: — De buta! Mit lehet erre mondani? Két komoly férfi ballag tovább a.vasárnap délelőtti napsütésben. M űemlékbejáráson Ha netán olvasóink © között akad olyan, aki még emlékszik a cekeházi, volt Palay-kas- telv siralmas állapotáról 1981. november 15-én közölt írásunkra, pontosabban az ahhoz mellékelt kastélyfotóra, s azt a két és fél évvel ezelőtti képet netán összehasonlítja a mostani müemlékbejárá- sunkat illusztráló fényképpel, annak könnyen kiszaladhat a .száján: itt nem változott semmi. Az olvasóival már most elöljáróban megnyugtatom: a kép csalóka, s Cekeháza esetében (lágyon sok kedvező változásról tudok beszámolni. De ne vágjunk a dolgok elébe, .. Két és tél évvel ezelőtt, a szóban forgó cikkben többek között a következőket voltam kénytelen papírra vetni: „Az el hagyatottságot leginkább szemléltető gyomtenger, ősvadon , ölelése, terjedése mellett legszembetűnőbb az épület faanyagának hiánya. Az egykori ajtók, ablakok jelen pillanatban már máshol töltik be funkciójukat, ha éppen nem- mint tüzelőanyagok estek egv-kor on áldozatul. Es ugyanez elmondható a tetőzet faanyagáról is. A cekeházi kastély ma »égtetejű« .. .” j Szóval , ilyen volt az 1981- es helyzetkép. Akkor úgy tűnt, az enyészet -erői kimondták a halálos ítéletet a klasszicista stílusú épület felett. Igaz, tervekről, a «warnen les vágyáról szobán A kastély ma már nem égtelcjö. már' akkor is. hallottunk, de e kastély esetében a szó maga már édeskevés. Nos, történt-e lett ez idő alatt, vagy a pusztulás kerekét már lehetetlen visz- szafordítani ? Ezt megtudakolni. újra ellátogattunk a napokban Cekeházára. Kardos József, az Abaűj- saan-tö nagyközségi Tanács elnöke: — Már 1951-ben mondtam, nem hagyjuk a kastélyt elpusztulni. Ezzel a véleményemmel szerencsére, nem álltam egyedül, ebben az elhatározásban a megyei szervek, s elsősorban az Országos Müeniléki Felügyelőség Is támogatott. A kastély állagmegóvásához — külső rendbetételéhez, a tetőzet helyreállításához. a nyílászárók pótlásához — megteremtődlek az anyagi feltételek. Űgy- hógy 1982-ben megindult a kastély állagvédelmi munkája. — Mi minden készült cl azóta? .— Az „égtetejű” kastély azóta födémbontást kapott. A betongerendák és béles- testek felrakása után a kivitelező, a Szerencsi Állami Gazdasag építési ágazaté a tetőzetet készítette el, . mégpedig kiváló minőségű fenyőáruból. Tulajdonképpen mar csak a műemléki pala felrakása van hátra, sajnos, a szállítmány a nyergesújfalui gyárból a visszaigazolás ellenére késik. Olajos C,saba, a megyei tanács műemlékekkel tög- lalkozó szakembere: — A kivitelező ez év június vegére ígérte az állagvédelmi munkák teljes befejezését. Ez a palázást. az épület kiilsó vakolását, a külső nyílászárók beépítésé' egyaránt jelenti. Sajnos, ha tovább késik a pala. csúszással kel! számolnunk. Kardos József: — Az ablak- és ajtórácsokat a prü-' gyi tsz szántói melléküzemágában már készítik, a nyílászárókat pedig Hajdú megyében gyártják le . . — Az állagmegóvást követően vart-e már konkrét terv a kastély hasznosításával kapcsolatban? Kardos József: — A bor- sodsziráki Bartók Béla Tsz komoly érdeklődést mutat a kastély hasznosítását illetően. Természetesen, az elvégzett és a még elvészen dő állapvédelem nem teszi, lakhatóvá az énüle- tet. A hasznosítónak be’ül- re mée jelentős összegeket kell rákölteni. Olajos Csaba: — A park, s a melléképületek r rendbetétele- ugyancsak növeli a költségei. Ezeknél meg a tulajdonjog is gond. hiszen a szerencsi Lenin Tsz kezelésében vannak. Mi szeretnénk — s ebben kértük a. Szerencsi városj Pártbizottság segítséget is —, ha a Lenin Tsz most. hogy megnövekedett a kastély értéke, nem irreális árat szabna a parkért, a mellek- ép illetékért. Az elmondott információk birtokában telefonon megkerestem Bolya Pétert, a borsodsziráki Bartók Béla Tsz elnökét: Igaz-e a hir. hogy szándékukban all a cekeházi kastély hasznost Iá so ? — A hír, a szándék igaz. Valóban tetszik nekünk a környék, s foglalkozunk -z- zal a gondolattal, hogy dolgozóink. valamint külföldiek üdültetésére hasznosítjuk. Ám a belső helyreállítás nem olcsó mulatság, körülbelül egy hónap múlva dói el. hogy képesek le.sziink-e megbirkózni a feladattal. Mondom, részünkről a szándék megvan . .. Így áll tehát a volt Fa* tay-kastély ügye 1984 'májusának végén. Két és fél évvel ezelőtti helyzethez képest kedvezőek a változások. Cekeháza — függetlenül attól, hasznosítják-e a borsodszirákiak. vagv sem —. ma már több mint reniénv. Hajdú Imre l'oío, Fojían László Cekeháza: mír ib mint remény
