Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Í9S4, június 15., péntek Városszépítő szobrok r Miskolcon a felszabadulás előtt csak olyan nagy tör- | ténelmi személyiségek kap- j tak monumentális szobrot, J mint Kossuth Lajos, Deák ! Ferenc, Petőfi Sándor, vagy | Szemere Bertalan. Erzsébet j királynőt csak a melléig I mintázták meg. Alakos szob- | rokkal, domborművekkel emlékeztek meg a nagyobb történelmi eseményekről is. A felszabadulás után az új nagy történelmi sorsfordulót emlékoszlopok hirdették, s 1 csak az utóbbi húsz év alatt j kezdték beépíteni a városképbe a kisebb, csupán díszítőelemként szolgáló műalkotásokat. Mitagadás, eleinte volt is baj velük. A Hunyadi utcán meztelenül furulyázó fiúcska miatt addig háborogtak a heroizmushoz | szokott „szép lelkek”, míg ' eltüntették onnan. ^Vz SZMT-székház melletti ka- ; masz fiúkra, akik vizet merítenek, bugyit húztak. Diós- ! győrben az Ady Művelődési ! Ház előtt álló kedves korsós ! lánykát oly ocsmányul be- ! festették, hogy szégyenében I bevonult az épületbe fürde- | ni, míg a tatarozás folyt. I Várhatóan rövidesen meg,- ' tisztálkodva kikerül majd az j ottani szolgáltatóház előtti I térre. ! Aki nyitott szemmel jár a ! városban, közel száz új és ! régi műalkotást számlálhat | össze. ‘ Nemcsak parkokat, | köztereket, hanem intézmé- [ nyék udvarait is díszítik. A [ megyei kórházban például | több is van. Itt — hátul az i udvaron — talált végső me- ! nedékot az egy tömbből fa- | rágott egymásra boruló két | nő. Többféleképpen magya- I rázták ennek a kőszobomak ! a mondanivalóját, de a ma- ! gyarázatok közül egyik sem | bírja a nyomdafestéket. Az' egészségügyi dolgozók edzettek, az élet nyomorúságaiból annyit látnak naponta, hogy őket már semmi sem botrán- koztatja meg. Nagyon kellenek ebbe a rohanó városba a szemet pihentető, kedves szobrok, csak észre kellene venni őket. A gyerekek fogékonyabbak. Elnézem, hogyan szállják meg időnként a Dél- Kiliánon álló „Kezek”-et, beleülnek a hatalmas kőtenyérbe, s a maguk módján ismerkednek. Az Árpád és Kuruc utca közt van egy szép nagy park, s benne az arcukat ég felé fordító, guggoló pár, a csillagnézők. Örömmel látom, amikor fiatal anyukák a kőszobor erős karjára ültetik a kisgyereket. Tudom, a szobrok nem használati tárgyak, mégis úgy gondolom, nem baj, ha a kicsik korán megtanulják észrevenni őket. Az sem ártanak, ha az iskolai környezetismereti órákon a közeli szobrok is méltatást kapnának. Ha a várost díszítő szobrok kis másolataiból kiállítás nyílna, biztosan jó néhányra rácsodálkoznának az emberek; — milyen kedves, milyen szép. S ha megkérdeznék, hol van elhelyezve, kitűnne, hogy éppen azon az útszakaszon, amelyen naponta kétszer végigvágtat munkába menet és jövet. Álljunk meg egy pillanatra * ezeknél az alkotásoknál, hiszen a városépítők és -szé- pítők azért vásárolták, azért helyezték el, hogy gyönyörködjünk bennük, megpihenjen rajta tekintetünk. 'Nem keli mindenben eszmei mondanivalót keresni, hiszen szép az, ami érdek nélkül tetszik. A. í. Mágnás Misiké a Palotában r Ne tessék ebben a címben semmiféle ironizálást keresni. Egyszerűen arról van szó, hogy a Mágnás Miskának egy olyan kicsinyített változatát láthattam a lillafüredi Palotaszállóban, hogy arra a Miska becézés is nagy lenne, így lehetne Misiké. Kicsike, rövidke, de kellemesen szórakoztató produkció, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek vendégjátékába n. Szirmai Albert nagy hírű operettjét „miniatürizálták” a színház tagjai: Gyarmati Béla írta a szellemes összekötéseket, ő „zsugorította” a történetet, Herédy Éva alkalmazta, hangszerelte a kis színpadra a zenét — ő kíséri zongorán, Fejes Zoltán (klarinét) és Csikós József (hegedű) közreműködésével —, a játék sok-sok férfi- és női szerepét pedig két színész, Palóczy Frigyes és Kátai Zsuzsa játssza, énekli, sőt táncolja. A Mágnás Miska világsikere után, meg hogy a legtávolabbi faluban isismerik filmről — tévéből —, a felszabadulás óta ez a Keleti Márton rendezte film érte el az eddigi legnagyobb nézettséget! —. dallamai mindenfelé ismerősek, alakjai színészóriások megformálásában lettek közismertek, nem kis vállalkozás két színésszel megjeleníteni ezt az operettet. Ám a kis együttes igen' jól közelített feladatához: szinte az egész játék egy óriási, képzeletbeli idézőjelben pereg, grimaszt vág nemcsak az operettbeli arisztokratákra, hanem az operettek történeteire is, átmenti az értéket, azaz a játék zenéjét és derűjét. Az összekötő szövegekből, illetve félmondatos utalásokból mindig kitűnik, hol tartunk a történetben, a két szereplő éppen akkor melyik szereplőt személyesíti meg — még a Pixi—Mixi grófi páros is érzékelhető —, egy-két ruhavóllás, apró változtatás, akár csak egy kendő, s máris más és más alakban állnak előttünk a szereplők. A két színészre különösen nagy teher hárul. Kátai Zsuzsának Rolla grófnőt, vagy a merőben más jellegű Mar- csát, néha még a kieptomá- niás nénit és mást is meg kellett jelenítenie, Palóczy- nak meg Baracs mérnököt, Miskát, Korláthy grófot, Pixit, Mixit, Eleméry Taszi- lót, meg ki tudja hirtelen, hogy a két színész hány és hány alakban állt előttünk, mindenkor hihetően más figurát asszociálva. Szólóik, de különösen kettőseik jól idézték a kis színpadra az operett forrpontjait. Kátai Zsuzsa énekhangja, játéka az elmúlt másfél évben igen sokát fejlődött, „színpadbizlo- sabb” lett, s különösen a Marcsa-jelenetekben volt igazán elismerésre méltó. Ügy tűnik, Palóczy mellett még inkább érzett valami biztonságot. Palóczy játéka roppant színészi gyakorlatról árulkodott, valamennyi alakját el tudta hitetnh Páros — egy órányi — produkciójuk igen szép teljesítmény, kellemes, értékes művészi szórakoztatás. A .jelenvoltak, az ország különböző részeiből jött szakszervezeti beutaltak az előadás végén még ráadást, ismétlést is kívántak. A Mágnás Miska története című művészi „kisvállalkozás” kéthetenként a Palotaszálló vendégeit szórakoztatja, máskor a megyét járja. Érdemes megnézni. (bcncdck) Bélyegkiállításon Miskolcon, a Fazekas utcai Általános Iskolában bélyegkiállítás nyílt abból az alkalomból, hogy az iskolában 20 évvel ezelőtt alakult meg a bélyeggyűjtő szakkör. A kerti virágokat, egzotikus növényeket ábrázoló hazai és külföldi bélyegkülönlegességeket sok érdeklődő tekinti meg. Fojián László {elvétele (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon — más országokhoz viszonyítva — igen magas és évről évre nő az idős emberek száma. Míg Í960-ban az össznépesség 1(1,8 százalékát, 1983-ban már 21,1 százalékát tették ki a nyugdíjasok. Az évtized végére 22,3, kétezerre pedig várhatóan 23 százalék lesz ennek a néprétegnek az aránya. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a hetven éven felüliek mintegy 22 százaléka egyedül él. • Sürgetően aktuális tehát a téma, mellyel a tájértekez- let foglalkozott, s dr. Poór Sándor, aki a házi szociális gondozás jelenlegi helyzetéről szólva ismertette a fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. — Az idős korúak számának növekedése — mondotta az előadó — társadalmi, gazdasági és szociális problémákat jelent, s ezekkel foglalkozni kell. Hazánkban jelenleg hivatásos szociális gondozónőkés társadalmi gondozók látják el azokat az idős, beteg embereket, akik kórházi kezelést nem igényelnek,, de önálló életvitelre már képtelenek. Figyelemre méltó az a felfogás, hogy egy bizonyos koron túl már nem lehet csupán szociális helyzet alapján megítélni, kinek van szüksége gondozóra. A gondozást. mint szolgáltatást kell felfogni, s a hálózatot is ennek szellemében kell tovább építeni, bővíteni. A család mai struktúrája — mindkét szülő dolgozik, ott vannak a gyerekek is -i sok esetben alkalmatlan arra. hogy jól lássa el a magatehetetlen öreget, hiszen * nap nagy részében ezek egyedül maradnak a lakásban. Lehetővé kell tenni, hogy a családok is igény élhessék, mint szolgáltatást a szociális gondozást. A főreíerálumot követő előadásokból kitűnt, hogy más megyében is — akárcsak nálunk —, a községekben élőbb ez a házi gondozási munka, mint a városokban. A társadalmi gondozók tiszteletdíjat kapnak, s azt szeretnék, ha ez az összeg magasabb lenne a jelenleginél és ha béresítenék. Román Demeterné, a Szabolcs megyei vezető szociális gondozónő jól összegezte a hivatásos gondozók és a társadalmi gondozók feladatait. Az utóbbiak szerepe. hogy mintegy pótolják a családot, közvetítsék a kü|F világ dolgait, s eljárjanak a gondozott ügyeinek érdekében. Több körzeti orvos is szót kapott az értekezleten, s érződött. ismerik a rájuk háruló feladatokat, hiszen ők ismerik a területükön élő idős embereket, s azok körülményeit. A szélesedő gondozói hálózatnak tehát -legfontosabb egészségügyi háttere maga a körzeti orvos. A tapasztalatcsere jellegű tanácskozás minden bizonynyal közelebb visz ahhoz, hogy Miskolcon is élőbb; szervezettebb legyen ez a tevékenység. , Miskolc arclív faféksa A hónap műtárgya Biblia Mazeppa korából Miskolc archív fotókon címmel kiállítás rendezésén dolgozik a helyi Fotógaléria. Munkájukhoz kérik azon amatőr fotósok, képtulajdonosok segítségét, akiknek a birtokában (helytörténeti, városképi dokumentációs, vagy fotóesztétikai szempontból) értékes fotóanyag van. A meglevő képeket, negatívokat a Városi Művelődési Központ Miskolc, SzécheGyermeknapi ünnepséget rendez június 16-án délelőtt 10 órától Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Köz. Niklai Ádám — jelenleg Debrecenben élő — költő ifjúkorának egy részét Abaúj- ban töltötte, majd az ötvenes-hatvanas évek fordulóján megyénkben — Kazincbarcikán — élt hosszú évekig, és Miskolcon dolgozott. A nemrégen zárult ünnepi könyvhét újdonságai között találkozhattunk harmadik — Előjelek című — kötetével. A könyvheti ajánlás szerint e válogatott verseket, tartalmazó kötetben „első pillantásra a hagyományosság tűnik szembe formában és tartalomban egyaránt, de Niklai másik, markánsabb arcéle is megmutatkozik, az ironikus, kesernyés, kritikai hang, az epigrammatikus él”. Nos, a kötetben öt ciklusba szétosztva száztízen három, meg egy vers olvasható, s ha követi az olvasó a költőnek a fülszövegben írt gondolatait, a gyermeki kifestőkönyvek pontokat összekötő vonalraj- zairól, el kellene hogy vesse az önként adódó lehetósényi 30. szám alatti titkárságán kell leadni június 23-ig. Minden átadott anyagot szakszerűen kezelnek, azokért teljes felelősséget vállalnak. Kérik, segítsék a kiállítás minél teljesebb értékű megvalósítását A képek feldolgozásából készült kiállítás megtekinthető a Miskolci Fotógalériában július, augusztus hónapokban, Budapesten pedig majd a Miskolc bemutatkozik eseménysorozat keretében. pont színháztermében az Értelmi Fogyatékosokat Védő megyei Szervezet. A raeget, a száztizennégy vers kínálta gondolatok összefüggéseinek, láncolatának továbbgondolását. Pedig, ha az egyes versek mögött megérezhető élettörténeti mozzanatokra következtetünk, az egyes versek mondandóját, mögöttes tartalmát — a gyermek-* rajzok pontjaihaz hasonlóan valami képzeletbeli vonallal összekötjük, kisebb-nagyobb kihagyásokkal Niklai utolsó negyedszázadát követhetjük nyomon, megismerhetjük azokat a magánéleti és környezeti-közéleti körülményeket, amelyek a kötet verseit ihlették, a költő indulatait, érzelmeit meghatározták. A kötet egyik ciklusának címe: Útközben. Ebben és más ciklusokban is előbukkannak Niklai borsodi évei, itteni élményei, az épülő Kazincbarcika életének pozitív és negatív jegyei. A nagyjából huszonöt esztendő, ami ^ ebben a válogatásban tükröződik mind a költő, mind pedig a társadalom életében egyaránt tartalmas, gazdag Az utóbbi hetekben-na- pokban, sokszor esett szó a könyvekről. Az ünnepi könyvhét után vagyunk ... Aki akart, ezúttal is sok szép könyvvel gazdagodott. Nem véletlen ezúttal a szépség hangsúlyozása, az összehasonlítások szerint is a magyar könyvművészet megállja a helyét. Magyarán: van alkalmunk a szép kiállításban gyönyörködésre is. Az a Biblia, amelyet „mától, június 15-től a Borsod— miskolci Múzeumban láthatnak az érdeklődők, a szép könyvek közölt is méltán tarthat számot megkülönböztetett figyelemre, érdeklődésre. A bevezető szövegének tanúsága szerint ez a Biblia Mazeppa — Iván volt. A versek egyaránt ma-^ gánéleti feltárulkozások és közéleti füstölgések. Niklai tud szeretni és tud felháborodni. Tud ragaszkodni társához és tud háborongni a közéleti visszaéléseken, az újgazdagok életvitelén. Ki tudja fejezni magát epigrammában, és több fejezetet igénylő versóriásban is költői módon fejti ki gondolatait; néhány versén érezhető a bevallottan, tudatosan követelt példakép hatása, egészében azonban nyelve önálló, egyéni, mindenkor közérthető, világos, mondandója mindenkor elgondolkoz- tatóan tartalmas. Noha időnként lel-felbuk- kan a versekben a halál közelségét tükröző pesszimizmus — korábbi betegsége talán indokolja ezt? —, egészében mégis életigenlés, napjaink jelenségeinek, tör.- ténéseinek míves megfogalmazása jellemzi Niklai Ádám Előjelek című verseskötetét.. (bili) Sztyepanövics — idejében készült. (Mazeppát 1687-béo választották a zaporozsjei kozákok hetmanjuknak.) A könyv fedele nehéz selyem brokáttal borított, úgynevezett sarokfogókkal díszített, a vékony ezüstlemez-táblákon a négy evangélista látható. középen pedig a ke- resztrefeszítés. A nyomtatott, nagyon szép metszetekkel díszített Biblia a Herman Ottó Múzeum legújabb szerzeményeinek egyike. ,s most lesz látható először, a hónap műtárgya kiállítási sorozatban. Amint az már szokás, a kiállított „műtárgy” mellett érdekességek is olvashatók lesznek, tgy például olyan írásrészletek, amelyek a múzeum könyvgyarapításáról, a könyvtár helyzetének alakulásáról tudósítanak. így például a Felső-magyarorszási Reggeli Hírlapban ez olvasható 1936. május 29-én; „A Miskolci Könyvnapot a város a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban óhajtja részesíteni. Dr. Hal- may Béla polgármester a sajtó útján fogja felkérni a város közönségét arra. hogy a könyvnap alkalmából mindenki tehetsége szerint vásároljon könyveket és áldozzon a magyar irodalom oltárán. A város jó példával fog elöljárói és a könyvnapon a Múzeum könyvtára, valamint a városi iskolák részére vásárolni fog könyveket." Hogy milyen fontos volt a városi segítség a múzeumnak, az egy korábbi írásból kiderül: Miskolcon járt ugyanis a vidéki múzeumok főfelügyelője és „lesújtó véleménnyel” volt u múzeum könyvtáráról; az igazgató akkor (48 évvel ezelőtt.) helyszűkére. valamint anyagi fedezet hiányára hivatakozott, ami miatt a rendszeres gyűjtés ..kivihetetlen volt”. Azóta sok idő telt el. A most kiállított Biblia azt példázza, hogy a múzeum igyekszik értékekkel gyarapítani könvvevfljteményét is. (t. n. j.) ! Ünnepség gye területéről -várják a gyerekeket. \ Útközben — Borsod is r ' Niklai Adám új versesköíete
