Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. június 14., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy kocka a Gyónás gyilkosság után című amerikai krimiből, amelyről csak előzetes tájékoztatásként mondjuk el, hogy egy fiatal pap kerül szembe a történetben fivérével, a detektívvel. Egy olyan bűnügy szálai keverednek a filmben, amely az ifjú pap karrierjét is kettétöri. E film is mától látható. ,r Könnyed, mai történet a Nős agglegény című szovjet filmvígjáték, amelyet ugyancsak mától játszanak a premiermozik. A Vlagyimir Ro- govoj rendezte filmben, egy véletlen ismerkedés után meglehetősen szokatlan körülmények között kibontakozó szerelem tanúi lehetünk. A történet nem minden fordu- 1 lata logikus, vagy megalapo- ! zott, még a habkönnyű víg~ játékoknál elengedhetetlen minimális motiváció sincs jelen minden fordulatnál, ugyanakkor bőven adódnak múlékony derűt jelentő élcelődések, különböző helyzetkomikumok, viccek és nem mentes e film bizonyos sablonoktól sem, hiszen minden- 1 ki túl jól fésült, mindenki rendkívül szorgalmas, mindenki mintaember. A szerelmespár férfitagja kiváló buszsofőr, újító, a nő szülei közül az apa sofőrből lett igazgató, a mama ápolóból lett orvosprofesszor, van derék üzemvezető, ügybuzgó szakszervezeti titkár és van egy bűbájos kisfiú. Ebbe a tökéletes képbe viszont nehezen fér be, hogy a főhős ilyen fondorlattal kerüljön be a lány családjába, ahol minden további nélkül elhiszik róla, hogy ő a lány ismeretlen férje, s annyira megszeretik, hogy már attól kezdve a nézőnek sem lehet kételye: itt pedig beteljesül egy szerelem. Közben persze lehet nevetni, és ha emlékeink között hamar el is halványul ez a film, tulajdonképpen jól el lehet vele tölteni másfél órát. Itália bukása címmel hordán Zafranovic jugoszláv rendező készített filmdrámát. 1043-ban az olasz fasiszták megszállta dalmát tengerparton játszódik a történet, ahol horvát partizánok is élnek a faluban, kapcsolatot tartanak a nagyobb jugoszláviai partizánegységekkel, nyugtalanítják a megszállókat. A meglehetősen hosszú film története eléggé fordulatos, hiszen a filmtörténet idejére esik Mussolini bukása, a fasiszták eltakarodása, majd visszatérése, és mindeközben a szigeti falu lakóinak soksok szenvedése, felszabadulása és újabb gyötrelmeinek sora. A film tulajdonképpen alig-alig mutat valamit a partizánakcióból, inkább arról ad nehezen áttekinthető képet, mennyire zavaros is volt az élet ezeken a kis dalmát szigeteken. Dalmátok és horvátok lakták, többségben szőlőművelő parasztok, fe- keteinges olasz fasiszták uralták. Egy-egy parasztcsa- ládon belül voltak mélyen vallásosak és kommunisták, partizánok és közömbösek. S ugyanakkor számolni kellett az usztasákat támogató, tehát fasiszta irányítású, a kommunista partizánokkal szemben igen ellenséges, népgyilkos csetnikek jelenlétével és támadásaival. A partizán- mozgalom sem volt e távoli szigetvilágban eléggé egységes. Szép lányok képében kísértett az árulás, ugyanakkor a legbiztosabbnak látszó vezető is ugyancsak egy másik lány kedvéért- igen engedékennyé vált, rossz példát mutatott társainak, sok partizán oda is hagyta a csapatát. Végül ez a liberalizmusával gyakorlatilag árulóvá leit partizánvezető is a par- tizának bírósága elé kerül, a pártból is kizárják, és saját, komisszárrá lett öccse hajtja végre rajta a halálos ítéletet. Nem érhette meg a győzelmet. Tragikus hős, aki Daniel Olbrychski, a nagy hírű lengyel színész jó megformálásában kitűnően példázta, hogy a partizánharcban az egyéni érzelmek nem vezethetnek, azokat a közösségnek. kell alárendelni, mert ellenkező esetben tragédiához, áruláshoz, vagy azzal egyenértékű mulasztásokhoz vezetnek. Nem könnyen áttekinthető film, ám nem is érdektelen. A film közben igen szép tájielvételekét láthatunk a dalmát szigetekről, s ez egyik értéke a filmnek. Nehezíti kicsit a nyomon követését az is, hogy a film nem szinkronizált, hanem feliratos, s az amúgy is nagyon sokféle szálból összefonódott történetre, meg a feliratokra való figyelés helyenként járasztja a nézőt. (benedek) A Jeleolsor júniusi száma A Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új szamának szépirodalmi anyagában Bertók László, Csorba Győző, Fodor András, Kálnoky László és Kislégi Nagy Dénes verseit, valamint Kalász Márton. László Lajos és Nádas Péter prózái írásait olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok, jegyzetek sorában Csoóri Sándor és Nagy Gáspár írása Nagy László emlékét idézi, Csűrös Miklósé Kálnoky László költészetét elemzi. A képzőművészeti rovatban ésszeállitás köszönti a éves Martyn Ferenc festőművészt. Halláma Erzsébet interjúja mellett Tüskés Tibor a Martyn Ferenc művészetéről készített filmet ismerteti, a festőművész pedig kiállítási megnyitóval szerepel. Az egész számot Martyn Ferenc rajzai díszítik. Érdeklődésre tarthat számot az ismét jelentkező „Történelmi figyelő” két írása. Mucsi Ferenc Jászi Oszkárról és a magyar demokrácia programjáról, Ormos Mária pedig a Duna menti fasizmusok társadalmi bázisáról ír összefoglaló tanulmányt. Konsztanlyin Csernyenko kötele Konsztanlyin Csernyenko — az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió ' Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — beszédeiből és írásaiból jelent meg válogatás A XXVI. kongresszus útján címmel, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A kötet teljes egészében közli az SZKP KB 1983 júniusi ülésén elhangzott beszédet, a forradalmi alkotás és a béke ideológiájáról szóló cikket, az SZKP KB főtitkárává és Moszkva kujbisevi választókerületének legfelsőbb tanácsi küldöttévé való megválasztása alkalmából mondott beszédeket, az 1984. április 9-én, a Pravdában megjelent interjú szövegét, valamint azt a felszólalást, amely az SZKP új szövegezésű programjának előkészítésére alakított bizottság ülésén hangzott el. A Szinva völgyében A Szinva készített helyet valamikor Miskolcnak, s ez a város nia is olyan, mintha egy hosszú folyómederbe építették volna házait. Az Avasról a város titkait fürkésző turista csodálkozva állapíthatja meg, ez a város nem sok titokkal rendelkezik. Több kilométeres főutcájából kiindulva, szélei legtöbb helyen percek alatt elérhetők, benne a gyalogos közlekedést percek alatt bárki megtanulhatja. Perényi Miklós művének ősbemutatója Pódiumén a Tanácskozás Három évve! ezelőtt bz- zal a szándékkal vállalta Miskolc a gordonkatanárok első országos versenyének megrendezését, hogy a zongora - és kamaramuzsika ta- nár-interpretátorainak seregszemléjéhez hasonlóan — a kitűnő gordonkarepertoárra, s a vállalkozó kedvű peda- gógus-tolmácsolókra hagyatkozva —, olyan fórumot teremtsenek, amely a csellisták ambícióit szolgálja. S szolgálja természetesen — a maga közvetett eszközeivel — a zeneoktatást is, háromévenkénti periodicitásával, folyamatosan biztosítva az inspirációt egyfajta megmérettetésre, célt adva az elengedhetetlen, de tanárokat tekintve, nem mindig termékeny, művészi igényű gyakorlásnak. (Tudniillik számukra oly kevés a fellépési, koncertezés! lehetőség, hogy csak az egészséges becsvágytól vezérelt, de végül is az ön maguknak-játszás kontroll nélküli öröme adatik meg.) Nos, a kezdeményezés bevált, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola méltóképpen ellátva házigazdái tisztét, másodszor is meghirdette és lebonyolította a versenyt, a fórum társrendező szervei — a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet. a Magyar Zeneművészek Szövetsége és Szakszervezete, a megyei és városi tanács, a KISZ Miskolc városi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja — pedig a díjakkal együtt eszmei raúgot és tekintélyt adtak a seregszemléhez. Borsos Árpád, a Borsod- Abaúj-Zemplért megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, június 8-án nyitotta meg a rendezvényt a Bartók-teremben. Ezt igazolták a háromnapos program részmozzanatai is. Ismét pódiumra lépett a miskolci csellistákból álló együttes, hogy Gombás Fe- renc( vezényletével megszólaltassák Villa-Lobos Bachi- anas Brasileiras című, gor- donkaegyüttesre hangszerelt kompozícióját, s tették ezt hasonló.sikerrel, mint három ' évvei ezelőtt Casals Sardana című szvitjének bemutatásakor. Ugyancsak fellépett — az első versenyhez hasonlóan — Perényi Miklós, aki ezúttal nemcsak mint előadóművész (J. S. Bach G-dúr'és C-dúr szólószvitjét tolmácsolta), _ hanem mint zeneszerző Is bemutatkozott. Szólószonátájának ősbemutatóját itt, a versenyhez kapcsolódó koncertjén tartotta június 9-én. A gordonkatanárok 2. országos versenyének győztese ismét egy abonyi tanárnő, Sörös Éva lett; megőrizte három évvel ezelőtti második helyét a budapesti Belej Ferenc, a harmadik díjat pedig Pukánszky Béla, szegedi tanár nyerte. A Banda Ede gordonkaművész által vezetett zsűri (melynek tagjai: Kedves Tamás, Lengyel Endre és Gombás Ferenc gordonkaművészek voltak), ezenkívül még számos, a rendező szervek által felajánlott díjat ítéltek oda a résztvevőknek. Milyen értékrend ’ szerint ’méretik meg az új alkotás, a művészi teljesítmény? Minek van preferenciája, mit szorítanak ki a közönség nyilvánossága elől, minek teremtenek publicilást? Menynyiben és mivel segítik a különböző intézmények, szervezetek a fiatal művészek pályakezdését, bemutatkozási lehetőségeiket? Hol és miért torzulnak el,az üzleti szempontok miatt, a valóságos értékeket figyelmen kívül hagyó, közvetítő csatornák? Miként alacsony odik áruvá a művészi-SKellemi produkció? — ezeket és még sok hasonló kérdést jártak körül az elmúlt héten Bala- lonszemesen, az ország művészeti szervezeteibe, stúdióiba, szövetségeibe tömörülő fiatal művészek, akiknek lehetőségük nyílt találkozni a különböző művészeti intézmények, a Kulturális Minisztérium és a tömegtájékoztatás képviselőivel, vezetőivel. Képzőművészek; iparművészek, népművészek, zenészek, színészek, írók, költők, filmesek, fotósok, építészek, pantomimesek, táncosok találkoztak egymással és a meghívott vitapartnerekkel. Felemás-furcsa helyzet alakult ki, hiszen a meghívott előadók a lényegi kérdésekben. javaslatokban, vitatott témákban egyetértettek a tá- boro/.ókkal. ám a legtöbb esetben széttárt karral — és Ma délelőtt tanácskozás kezdődik a megyei kórház kultúrtermében, ahol öt megye; Borsod, "Békés, Hajdű- Bihar, Heves és Szabolcs- Szatmár orvosai és szociális gondozónői jönnek össze. A táj értekezletet a MOTESZ Szociálrehabilitációs Szövetség Szociálgepontológiai szakcsoportja szervezte, témája: — A körzeti egészség- ügyi szolgálat és a házi szociális gondozószolgálat kapcsolata. A program szerint tíz előadásra kerül sor. Az első előadó dr. Poó Sándor SZI1£- igazgató, a Szociálrehabilitációs Szövetség főtitkára, aki tájékoztat a házi szociális gondozás jelenlegi helyzelésokszor érvek nélküli magyarázkodással — jelezték, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között és intézményi struktúra kötöttségeinek szorításában mellékessé válnak a művészi-esztétikai mércék, marad egyedül a haszon, á nyereség mérlegelése ... Ennek köszönhetőén nincs i meg az az igazi értékmenedzselés, amibe például az R—GO együttes mellett hasonló lehetőséget biztosítanának például a klasszikus népzenét játszó —- európai hírű — Téka együttesnek. A viták másik lényegi kérdésévé vált a főváros és vidék kapcsolatának számos torzulása. Drecin József államtitkár nem kis biztatást adott, amikor a megyei és városi tanácsok, kulturális intézmények pénzkeretei jobb kihasználásának lehetőségeiről beszélt, aminek egyik alapja, hogy ezeknek a szerveknek, intézmények- • nek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szentelniük a fiatal művészek jelen tkezésére, támogatására. A tábor igazi előnyét és hasznát abban látták a résztvevők, hogy kiléphettek a szűkén vett szakmai körökből, találkozhattak és megismerkedhettek egymással, egymás alkotásaival. A Balázs Béla Stúdió filmjeit olyan teremben vetítették, melyben fotósok és grafikusok mutatták be képeiket, az új ről, és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról. Ezt követően a különböző megyékből jött orvosok és gondozónők ismertetik a megyéjükben folytatott ilyen jellegű tevékenységet, s ezáltal a tájértekezlet mintegy tapasztalatcserét is biztosít.' Házi szociális gondozásra többnyire idős, beteg emberek szorulnak, akiknek állapota nem olyan súlyos, hogy kórházi kezelésre lenne szükségük, otthonukban is el tudja látni őket a körzeti orvos és a szociális gondo-> zónő. Az öregekkel való tö-i rődés ilyen szintű napirendre kerülése, az egészségügyi munka fejlődését, további javulását szolgálja. tábora zenét játszó 180-as csoport tagjai együtt muzsikáltak á KFT és a Kaláka együttes tagjaival, és a zene egyetemességét bizonyította, amikor az alkalmi társulatban fellépett a tekerölantos mellett a Bizottság együttes szólóénekese is. Iparművészek mozgatták meg a több mint 100 tagú tábort u térakcióval és fotósok „portréztak” a József Attila Kör tagjainak felolvasó-délutánján. Mindezek publicitásának lehetőségeit boncolgatták a Stúdió ’84 szerkesztősége vezetőinek találkozásán es a jövő teendőiről cseleitek eszmét a szervezőkkel, a KISZ KB kulturális osztályú vezetőivel. A közönség előtti bemutatkozásra számos lehetőség kínálkozik, hiszen jövőre hazánk ad otthont a Helsinki megállapodás kulturális utókonferenciájára, készülünk a moszkvai VIT- re, és terveznek egy országos bemutatkozást is, melynek anyagát vidékre is él szeretnék vinni . . itt szóba került Miskolc is, mint lehetséges házigazda. Egy hét alatt természetesen nem lehet minden témát érinteni, amik egy felnövő. alkotó generáció gondjait jelzik, de ez. a találkozó olyan fórumot biztosított, melyen alkotók és a befogadás útvonalait egyensetők lényegi kérdésekben cserélhetlek információkat. (szendrei) ! D. Sz. E. Fiatal művészek
