Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. június 14., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy kocka a Gyónás gyilkosság után című amerikai krimiből, amelyről csak előzetes tájékoztatásként mondjuk el, hogy egy fiatal pap kerül szembe a történetben fivérével, a detektívvel. Egy olyan bűnügy szálai keverednek a filmben, amely az ifjú pap karrierjét is kettétöri. E film is mától látható. ,r Könnyed, mai történet a Nős agglegény című szovjet filmvígjáték, amelyet ugyan­csak mától játszanak a pre­miermozik. A Vlagyimir Ro- govoj rendezte filmben, egy véletlen ismerkedés után meglehetősen szokatlan kö­rülmények között kibontako­zó szerelem tanúi lehetünk. A történet nem minden fordu- 1 lata logikus, vagy megalapo- ! zott, még a habkönnyű víg~ játékoknál elengedhetetlen minimális motiváció sincs je­len minden fordulatnál, ugyanakkor bőven adódnak múlékony derűt jelentő élce­lődések, különböző helyzetko­mikumok, viccek és nem mentes e film bizonyos sab­lonoktól sem, hiszen minden- 1 ki túl jól fésült, mindenki rendkívül szorgalmas, min­denki mintaember. A szerel­mespár férfitagja kiváló buszsofőr, újító, a nő szülei közül az apa sofőrből lett igazgató, a mama ápolóból lett orvosprofesszor, van derék üzemvezető, ügybuzgó szakszervezeti titkár és van egy bűbájos kisfiú. Ebbe a tökéletes képbe viszont nehe­zen fér be, hogy a főhős ilyen fondorlattal kerüljön be a lány családjába, ahol minden további nélkül elhiszik róla, hogy ő a lány ismeretlen fér­je, s annyira megszeretik, hogy már attól kezdve a né­zőnek sem lehet kételye: itt pedig beteljesül egy szerelem. Közben persze lehet nevetni, és ha emlékeink között ha­mar el is halványul ez a film, tulajdonképpen jól el lehet vele tölteni másfél órát. Itália bukása címmel hor­dán Zafranovic jugoszláv rendező készített filmdrámát. 1043-ban az olasz fasiszták megszállta dalmát tengerpar­ton játszódik a történet, ahol horvát partizánok is élnek a faluban, kapcsolatot tartanak a nagyobb jugoszláviai par­tizánegységekkel, nyugtala­nítják a megszállókat. A meglehetősen hosszú film tör­ténete eléggé fordulatos, hi­szen a filmtörténet idejére esik Mussolini bukása, a fa­siszták eltakarodása, majd visszatérése, és mindeközben a szigeti falu lakóinak sok­sok szenvedése, felszabadu­lása és újabb gyötrelmeinek sora. A film tulajdonképpen alig-alig mutat valamit a partizánakcióból, inkább ar­ról ad nehezen áttekinthető képet, mennyire zavaros is volt az élet ezeken a kis dal­mát szigeteken. Dalmátok és horvátok lakták, többségben szőlőművelő parasztok, fe- keteinges olasz fasiszták uralták. Egy-egy parasztcsa- ládon belül voltak mélyen vallásosak és kommunisták, partizánok és közömbösek. S ugyanakkor számolni kellett az usztasákat támogató, te­hát fasiszta irányítású, a kommunista partizánokkal szemben igen ellenséges, nép­gyilkos csetnikek jelenlétével és támadásaival. A partizán- mozgalom sem volt e távo­li szigetvilágban eléggé egy­séges. Szép lányok képében kísértett az árulás, ugyan­akkor a legbiztosabbnak lát­szó vezető is ugyancsak egy másik lány kedvéért- igen en­gedékennyé vált, rossz példát mutatott társainak, sok par­tizán oda is hagyta a csapa­tát. Végül ez a liberalizmu­sával gyakorlatilag árulóvá leit partizánvezető is a par- tizának bírósága elé kerül, a pártból is kizárják, és saját, komisszárrá lett öccse hajt­ja végre rajta a halálos íté­letet. Nem érhette meg a győzelmet. Tragikus hős, aki Daniel Olbrychski, a nagy hírű lengyel színész jó meg­formálásában kitűnően pél­dázta, hogy a partizánharc­ban az egyéni érzelmek nem vezethetnek, azokat a közös­ségnek. kell alárendelni, mert ellenkező esetben tragédiá­hoz, áruláshoz, vagy azzal egyenértékű mulasztásokhoz vezetnek. Nem könnyen át­tekinthető film, ám nem is érdektelen. A film közben igen szép tájielvételekét lát­hatunk a dalmát szigetek­ről, s ez egyik értéke a film­nek. Nehezíti kicsit a nyo­mon követését az is, hogy a film nem szinkronizált, ha­nem feliratos, s az amúgy is nagyon sokféle szálból össze­fonódott történetre, meg a feliratokra való figyelés he­lyenként járasztja a nézőt. (benedek) A Jeleolsor júniusi száma A Pécsen szerkesztett irodal­mi és művészeti folyóirat új szamának szépirodalmi anyagá­ban Bertók László, Csorba Győ­ző, Fodor András, Kálnoky László és Kislégi Nagy Dénes verseit, valamint Kalász Már­ton. László Lajos és Nádas Pé­ter prózái írásait olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok, jegyzetek sorában Csoóri Sán­dor és Nagy Gáspár írása Nagy László emlékét idézi, Csűrös Miklósé Kálnoky László költé­szetét elemzi. A képzőművészeti rovatban ésszeállitás köszönti a éves Martyn Ferenc festőművészt. Halláma Erzsébet interjúja mel­lett Tüskés Tibor a Martyn Fe­renc művészetéről készített fil­met ismerteti, a festőművész pedig kiállítási megnyitóval sze­repel. Az egész számot Martyn Ferenc rajzai díszítik. Érdeklődésre tarthat számot az ismét jelentkező „Történelmi figyelő” két írása. Mucsi Ferenc Jászi Oszkárról és a magyar demokrácia programjáról, Or­mos Mária pedig a Duna menti fasizmusok társadalmi bázisáról ír összefoglaló tanulmányt. Konsztanlyin Csernyenko kötele Konsztanlyin Csernyenko — az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió ' Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke — beszédeiből és írásaiból jelent meg válogatás A XXVI. kongresszus útján címmel, a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában. A kö­tet teljes egészében közli az SZKP KB 1983 júniusi ülé­sén elhangzott beszédet, a forradalmi alkotás és a bé­ke ideológiájáról szóló cik­ket, az SZKP KB főtitká­rává és Moszkva kujbisevi választókerületének legfel­sőbb tanácsi küldöttévé va­ló megválasztása alkalmából mondott beszédeket, az 1984. április 9-én, a Pravdában megjelent interjú szövegét, valamint azt a felszólalást, amely az SZKP új szövege­zésű programjának előkészí­tésére alakított bizottság ülé­sén hangzott el. A Szinva völgyében A Szinva készített helyet valamikor Miskolcnak, s ez a város nia is olyan, mintha egy hosszú folyómederbe építették volna házait. Az Avasról a város titkait fürkésző turista cso­dálkozva állapíthatja meg, ez a város nem sok titokkal rendelkezik. Több kilométeres fő­utcájából kiindulva, szélei legtöbb helyen percek alatt elérhetők, benne a gyalogos közle­kedést percek alatt bárki megtanulhatja. Perényi Miklós művének ősbemutatója Pódiumén a Tanácskozás Három évve! ezelőtt bz- zal a szándékkal vállalta Miskolc a gordonkatanárok első országos versenyének megrendezését, hogy a zon­gora - és kamaramuzsika ta- nár-interpretátorainak sereg­szemléjéhez hasonlóan — a kitűnő gordonkarepertoárra, s a vállalkozó kedvű peda- gógus-tolmácsolókra hagyat­kozva —, olyan fórumot te­remtsenek, amely a csellis­ták ambícióit szolgálja. S szolgálja természetesen — a maga közvetett eszközeivel — a zeneoktatást is, három­évenkénti periodicitásával, folyamatosan biztosítva az inspirációt egyfajta megmé­rettetésre, célt adva az el­engedhetetlen, de tanárokat tekintve, nem mindig ter­mékeny, művészi igényű gyakorlásnak. (Tudniillik szá­mukra oly kevés a fellépési, koncertezés! lehetőség, hogy csak az egészséges becsvágy­tól vezérelt, de végül is az ön maguknak-játszás kontroll nélküli öröme adatik meg.) Nos, a kezdeményezés be­vált, a miskolci Egressy Bé­ni Zeneiskola méltóképpen ellátva házigazdái tisztét, másodszor is meghirdette és lebonyolította a versenyt, a fórum társrendező szervei — a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Inté­zet. a Magyar Zeneművészek Szövetsége és Szakszervezete, a megyei és városi tanács, a KISZ Miskolc városi Bi­zottsága, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja — pedig a díjakkal együtt eszmei raúgot és tekintélyt adtak a seregszemléhez. Borsos Árpád, a Borsod- Abaúj-Zemplért megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, június 8-án nyitotta meg a rendezvényt a Bartók-teremben. Ezt igazolták a háromna­pos program részmozzanatai is. Ismét pódiumra lépett a miskolci csellistákból álló együttes, hogy Gombás Fe- renc( vezényletével megszó­laltassák Villa-Lobos Bachi- anas Brasileiras című, gor- donkaegyüttesre hangszerelt kompozícióját, s tették ezt hasonló.sikerrel, mint há­rom ' évvei ezelőtt Casals Sardana című szvitjének be­mutatásakor. Ugyancsak fel­lépett — az első versenyhez hasonlóan — Perényi Mik­lós, aki ezúttal nemcsak mint előadóművész (J. S. Bach G-dúr'és C-dúr szólószvitjét tolmácsolta), _ hanem mint zeneszerző Is bemutatkozott. Szólószonátájának ősbemu­tatóját itt, a versenyhez kapcsolódó koncertjén tar­totta június 9-én. A gordonkatanárok 2. országos versenyének győz­tese ismét egy abonyi ta­nárnő, Sörös Éva lett; meg­őrizte három évvel ezelőtti második helyét a budapesti Belej Ferenc, a harmadik díjat pedig Pukánszky Béla, szegedi tanár nyerte. A Ban­da Ede gordonkaművész ál­tal vezetett zsűri (melynek tagjai: Kedves Tamás, Len­gyel Endre és Gombás Fe­renc gordonkaművészek vol­tak), ezenkívül még számos, a rendező szervek által fel­ajánlott díjat ítéltek oda a résztvevőknek. Milyen értékrend ’ szerint ’méretik meg az új alkotás, a művészi teljesítmény? Mi­nek van preferenciája, mit szorítanak ki a közönség nyilvánossága elől, minek te­remtenek publicilást? Meny­nyiben és mivel segítik a különböző intézmények, szer­vezetek a fiatal művészek pályakezdését, bemutatkozá­si lehetőségeiket? Hol és miért torzulnak el,az üzleti szempontok miatt, a valósá­gos értékeket figyelmen kí­vül hagyó, közvetítő csator­nák? Miként alacsony odik áruvá a művészi-SKellemi pro­dukció? — ezeket és még sok hasonló kérdést jártak kö­rül az elmúlt héten Bala- lonszemesen, az ország mű­vészeti szervezeteibe, stúdió­iba, szövetségeibe tömörülő fiatal művészek, akiknek le­hetőségük nyílt találkozni a különböző művészeti intéz­mények, a Kulturális Mi­nisztérium és a tömegtájé­koztatás képviselőivel, veze­tőivel. Képzőművészek; iparművé­szek, népművészek, zenészek, színészek, írók, költők, fil­mesek, fotósok, építészek, pantomimesek, táncosok ta­lálkoztak egymással és a meghívott vitapartnerekkel. Felemás-furcsa helyzet ala­kult ki, hiszen a meghívott előadók a lényegi kérdések­ben. javaslatokban, vitatott témákban egyetértettek a tá- boro/.ókkal. ám a legtöbb esetben széttárt karral — és Ma délelőtt tanácskozás kezdődik a megyei kórház kultúrtermében, ahol öt me­gye; Borsod, "Békés, Hajdű- Bihar, Heves és Szabolcs- Szatmár orvosai és szociális gondozónői jönnek össze. A táj értekezletet a MOTESZ Szociálrehabilitációs Szövet­ség Szociálgepontológiai szakcsoportja szervezte, té­mája: — A körzeti egészség- ügyi szolgálat és a házi szo­ciális gondozószolgálat kap­csolata. A program szerint tíz elő­adásra kerül sor. Az első előadó dr. Poó Sándor SZI1£- igazgató, a Szociálrehabilitá­ciós Szövetség főtitkára, aki tájékoztat a házi szociális gondozás jelenlegi helyzelé­sokszor érvek nélküli ma­gyarázkodással — jelezték, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között és in­tézményi struktúra kötött­ségeinek szorításában mellé­kessé válnak a művészi-esz­tétikai mércék, marad egye­dül a haszon, á nyereség mérlegelése ... Ennek kö­szönhetőén nincs i meg az az igazi értékmenedzselés, ami­be például az R—GO együt­tes mellett hasonló lehetősé­get biztosítanának például a klasszikus népzenét játszó —- európai hírű — Téka együttesnek. A viták másik lényegi kérdésévé vált a főváros és vidék kapcsolatának számos torzulása. Drecin József ál­lamtitkár nem kis biztatást adott, amikor a megyei és városi tanácsok, kulturális intézmények pénzkeretei jobb kihasználásának lehe­tőségeiről beszélt, aminek egyik alapja, hogy ezeknek a szerveknek, intézmények- • nek az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet kell szentel­niük a fiatal művészek je­len tkezésére, támogatására. A tábor igazi előnyét és hasznát abban látták a részt­vevők, hogy kiléphettek a szűkén vett szakmai körök­ből, találkozhattak és megis­merkedhettek egymással, egy­más alkotásaival. A Balázs Béla Stúdió filmjeit olyan teremben vetítették, melyben fotósok és grafikusok mu­tatták be képeiket, az új ről, és a fejlesztéssel kap­csolatos feladatokról. Ezt követően a különböző me­gyékből jött orvosok és gon­dozónők ismertetik a me­gyéjükben folytatott ilyen jellegű tevékenységet, s ez­által a tájértekezlet mintegy tapasztalatcserét is biztosít.' Házi szociális gondozásra többnyire idős, beteg embe­rek szorulnak, akiknek álla­pota nem olyan súlyos, hogy kórházi kezelésre lenne szükségük, otthonukban is el tudja látni őket a körzeti orvos és a szociális gondo-> zónő. Az öregekkel való tö-i rődés ilyen szintű napirend­re kerülése, az egészségügyi munka fejlődését, további javulását szolgálja. tábora zenét játszó 180-as csoport tagjai együtt muzsikáltak á KFT és a Kaláka együttes tagjaival, és a zene egyete­mességét bizonyította, ami­kor az alkalmi társulatban fellépett a tekerölantos mel­lett a Bizottság együttes szó­lóénekese is. Iparművészek mozgatták meg a több mint 100 tagú tábort u térakció­val és fotósok „portréztak” a József Attila Kör tagjai­nak felolvasó-délutánján. Mindezek publicitásának le­hetőségeit boncolgatták a Stúdió ’84 szerkesztősége ve­zetőinek találkozásán es a jövő teendőiről cseleitek eszmét a szervezőkkel, a KISZ KB kulturális osztályú vezetőivel. A közönség előt­ti bemutatkozásra számos le­hetőség kínálkozik, hiszen jövőre hazánk ad otthont a Helsinki megállapodás kul­turális utókonferenciájára, készülünk a moszkvai VIT- re, és terveznek egy orszá­gos bemutatkozást is, mely­nek anyagát vidékre is él szeretnék vinni . . itt szó­ba került Miskolc is, mint lehetséges házigazda. Egy hét alatt természete­sen nem lehet minden té­mát érinteni, amik egy fel­növő. alkotó generáció gond­jait jelzik, de ez. a találkozó olyan fórumot biztosított, melyen alkotók és a befoga­dás útvonalait egyensetők lényegi kérdésekben cserél­hetlek információkat. (szendrei) ! D. Sz. E. Fiatal művészek

Next

/
Thumbnails
Contents