Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1984. június 2., szombat ES2AK-MAGVARQRSZAG 3 \ Versenyképesség, műszaki fejlesztés, sepjilás Az évek óta tartó világméretű recesszió következében tovább romlottak' gazdálkodásunk külső feltételei. mindenekelőtt abban jutott kifejezésre, hogy csökönt a kereslet termékeink kánt, hogy nehezebbé vált értékesítésük, ráadásul fokozódik a szocialista országokkal szetpben megnyilvánuló diszkrimináció, a ma- kamatok pedig finanszi- yozási problémákat okoznak. ^ ez még nem minden: nemzeti jövedelmünRet az tjmúlt évek során nagymértekben megterhelték a külkereskedelemben elszenvedett árveszteségek. Ebben a nem könnyű helyzetben az ipar növekedési 11 lemét már nem lehet újabbnál újabb beruházásokkal és további munkaerő termelésbe állításával fokozni. Az [Par előrehaladására, fizetőképességünk megőrzésére tsak akkor számíthatunk teái isan, ha a piac igényét lobban kielégítő termékek jártasára rendezkednek be ''állalataink. ha lépést tartanak a világ számos országában végbemenő hallatlanul gyors ütemű műszaki fejlődéssel. s rugalmasan alkalmazkodnak a változó kö- nölményekhez. Az idei gazdasági év azért ls jelentős számunkra, mert a Vll. ötéves terv elökészí- *ésén dolgozunk, most folynak országszerte a tervkoordinációs egyeztetések, formálódik a hosszú távit ipar- fejlesztési koncepció is. Az egész munkát egy nagy célnak, az egyensúly javításának kell alárendelnünk. Ezt a célt viszont csak ügy válthatjuk valóra, ha fokozzuk versenyképességünket, amihez. az alkotó kezdeményezés nagymértékű kibontakoztatása szükséges. Hogy ezt elérjük, nem elhanyagolható strukturális, szervezeti, irányítási és nem utolsósorban tudati, felfogásbeli változtatásokat kell megvalósítani. A gazdasági növekedésnek a jövőben mindenekelőtt a hatékonyság növekedésén kell alapulnia. Annál a vállalatnál járnak el helyesen, ahol a minőségi szempontokat tekintik elsődlegesnek, azaz a nemzetközi színvonalat figyelembe véve a korszerűség, a rugalmasság, a pontosság, az ár, a költség, a hatékonyság és a jövedelmezőség áll a vállalati vezetés • törekvéseinek középpontjában. Napjainkban egyre inkább megfogalmazódik egy olyan igény, miszerint alapvetően széles körű offenzív műszaki fejlesztési tevékenységre, illetve technikai haladásra van szükség az ipar minden ágazatában: Fejlődésünk kulcskérdése ugyanis az, hogy változatlan vagy alig növekvő mennyiségű anyag- és energiafelhasználással magasabb értékű, nagyobb jövedelemtartalmú, a tegnapinál korszerűbb termékeket gyártson a hazai ipar. Az új követelmények miatt a gazdasági növekedés hordozójává szükségszerűen azok a gazdálkodó egységek válnak, amelyek a hatékonyság komplex követelményének leginkább megfelelnek. Ez persze azt is jelenti, hogy felvetődik a szinten tartás, adott esetben —- amikor bizonyos termékek iránt nincs megfelelő kereslet, vagy ahol előállításuk nem tehető gazdaságossá — a tudatos visz- sza fejleszt és szükségessége is. Lehetetlen ugyanis nem észrevenni: gazdaságunk eljutott arra a pontra, amikor a termelés helyzetét, volumenét — a kereslet, a piaci viszonyok, illetve az ehhez való alkalmazkodás határozza meg. A népgazdaság szempontjából mind a kitermelő ipái. mind pedig a feldolgozó ipar fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, a nemzetközi versenyképesség fokozása. Vegyük példának a gépipart, ezen belül is a „húzó” termékcsoportnak száhií- tó szerszámgépgyártást. Ez az alágazat óriási fejlődésen ment keresztül, amit jól érzékeltet az a tény. hogy a szerszámgépgyártás ma már nemcsak gépipari, jellegű tevékenység. Sokkal több ennél : magában foglalja az elektronikának, a mikroelektronikának, a korszerű információs technológiának az eredményeit is. Más szóval : az információs technológia mindinkább betör az ipar különböző szféráiba, amit a mérési kultúra, az adatrögzítés, az adatátvitel, a folyamatszabályozás és az automatizálás széles körű elterjedése is bizonyít. Csakhogy nálunk még eléggé szűkösek ezek a finommechanikai kapacitások, ami végső soron nemzetközi verseny- képességünk növekedését háiráltal ja. Terveink valóra váltásában a legnagyobb kérdőjel az, hogy képesek vagyunk-e a megújulásra, tuduhk-e lépést tartani a világban végbemenő műszaki, technikai fejlődéssel. Valamennyi erőforrásunk között a legnagyobb tartalék az emberi munka javításában, az alkotó kezdeményezések minél szélesebb körű kibontakoztatásában rejlik. Az önmagában is fél siker, hogy van szorgalmas, tehetséges, az űj iránt fogékony munkás- és műszaki gárda. Ha munkájukhoz kellő ösztönzést, bátorítást kapnak, bizonyos, hogy a mainál sokkal magasabb értékrendű ipari teljesítményekre is képesek. S nem kevés azoknak a gazdasági egységeknek a száma sem, ahol kellő tapasztalattal rendelkező, rátermett, megújulásra képes vállalati vezetők dolgoznak. L. IEgyenlő jogok a kisvállalkozóknak A szocialista gazdálkodás itta már megszokott, dinamikus résztvevői a kisvál- kilkozások. A kis tőkeerejű fégek léte is attól függ, ha- tekony-e a gazdálkodásuk, körültekintő-e az üzletpolitikájuk, vagyis .attól, hogy jól mérték-e fel a fogyasztók igéúyeit, -időben és .meg felelő minőségben szállítanak-e a megrendelőknek. Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és pontosan Mzet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép- és fagyvállalatok számára, is fentos, hiszen ha néhány fagyvállalat nem- tud fizetni a bedolgozóknak — márpedig ez gyakran előfordul akkor e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik’ az fgész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi helyzetbe ke- • vülnek miatta, s nő azok- fak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sorrendben várják a Pénzüket a banknál. * Válaszol a bank Minthogy a kisszervezeteknek nincs említésre méltó tartalék tőkéjük, igencsak Pehéz, sőt kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük Partneri viszonyban álló kö- tép-, vagy nagyvállalat az adósük marad. Az elmúlt hónapok során több száz kisvállalkozás panaszkodott amiatt Szóvá tették azt is " és joggal —. hogy a fizetési módok megválasztásában. a követelések behajtásban nem élveznek azonos logokat, az úgynevezett első szektorral, vagyis a kö- 2ép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az Illetékesek megpróbálták fegalább csökkenteni a kiszolgáltatottságot Hiszen a fogyókéhoz hasonló jogokkal már a kisvállalkozók is lobban védhetik magukat a fém fizető cégekkel szemben. Első lépésként valamilyen módon információt kell szegezniük partnerük anyagi adós, fizess! helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemz.eti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzetéről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy év során a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról, nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek mennyi pénz van a számláján, de információjából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan, talán már az év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalkozók is díjtalanul megkaphatják ezeket az információkat. Fontos zaradek Ám, pusztán ezzel a lépéssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a közép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződéskötések idején a fizetési feltételeket is meghatározhatják: miiven módon, s főleg, mikor köteles számukra a vevő a oen/t átutalni? Eddig a szerződésekbe liven záradékot nem írhattak, s megbízásaikat a pénz behajtására a oank nem fogadta el A tervek szerint hamarosan már mód lesz erre Tehát kérhetik például1 azt, kfoey a »evő előre zárolt számlára utalja « pénzt, de a bank is kezeskedhet az időben a fizetésért. A jogok mellett kötelezettségeket is tartalmaz az űj szabályozás. Csak akkor kérheti a kisvállalkozó követeléseinek ilyenfajta biztosítékát,1 ha maga is vállalja ezeket. A tervek szerint a kisvállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásba. Annak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, külön számlát kell nyitnia az OTPinél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböztetni. Másrészt csak a külön számla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének kepes eleget tenni. r Ui erőviszonyok Persze, mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. Es akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jó- szándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a filléres, de v egyedi alkatrészt szállító kisiparostól, vagy gmk-tól. minden valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályozással vagy az előírások módosításával változtatni nem lehet, de a piaci verseny kibontakozása, a vevők és a szállítók növekvő száma és konkurenciája minden bizonnval. kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. U M. „Vándorolnak” a méhészek Az idén is a nagyüzemi gyümölcsösökben, főleg az aímáskertekben kezdődött a borsodi méhészek vándorlása, majd a sárgán virító repcetáblákra települtek at mézet, gyűjtögető es rendkívül hasznos, termést növelő megtermékenyítést végző méhcsaládjaikkal. A dél-borsodi váűdorméheszek szerint jó méhlegelönek bizonyultak a repcetáblak, gazdag volt a pergetés. A vándorlások következő állomásait, a legértékesebb, az exportpiacokon legjobban keresett mézet adó méhlegelőit, a virágzó akácosokat sorra látogató vándorméhészek szerencséje eddig még nagyon váltakozó. A mezőcsáti Fehér Akác Szakszövetkezet méhészei, gkik több száz méhcsaláddal indultak a déli akácosokba, csak részben elégedettek. A nyírségi es a hajdú-bihari akácosokban, így Bagamér, Hajdúböszörmény, Téglás környékén egyesek gazdagon pergettek, más tájakra vándorlók viszont panaszkodnak a sok esőre, a hideg időjárásra és a szélre. Kel megye, Borsod-Abaúj- Zemplén es Heves megye takarmány termesztési szakemberei részere rendez a gyep- és szálastakarmány- termesztés, valamint a -betakarítás „újdonságaiból” bemutatót június í-en. csütörtökön délelőtt fél 10 órai kezdettel a verpeléti Dózsa Tsz-ben a GITR. A dombvidéki. zömmel mostoha adottságú mezőgazdasági nagyüzemek tömegtakarmány termesztésének olcsóbb. h-tékonyabb technológiáit széles körben elterjesztő. a takarmányok betakarításának legjobb gépeit kereső termelési rendszer a verpeléti tanácskozáson és bemutatón a legújabb módszerekkel és több. mint húszféle űj géppel és eszközzel ismerteti meg a szakembereket A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a legtöbb érdeklődőt a szabad területen kiállított jármüvek vonzzák. Az Ikarus és a Rába Gyár termékei nemcsak hazánkban, de az ország határain túl is elismerést vívnak ki. A fürge mozgású Rába 15-ös típusú univerzális kistraktor. A 14,5 lóerős motorral rendelkező, 870 kilogramm összsúlyú traktor o kertekben nagy segítséget jelent. Az Olaszországból érkezett FIAT-Unó személyautóba 13Q1 köbcentiméteres, 70 lóerős motort építettek be. A kiskocsinak mondható olasz márka maximális sebessége 165 kilométer óra. Érdemes megemlíteni a kocsi üzemanyagfogyasztását, amely 90 kilométeres sebesség esetén kereken 5 liter, városi forgalomban viszont 8,2 liter. Az Ikarus-gyár elhozta a vásárra tetszetős külsejű városi autóbuszát, A csillogó kék színre festett, 410-es típusú autóbusz motorja 240 lóerős, és 104 utas szállítására képes. Az autóbusz kimondottan városi forgalomra készült, ez a jármű maximális sebességéből is kitűnik, ami az adatok szerint 71,6 kilométer/óra. Sok nézőié van a Mercedes-Benz művek ál'«?l kiállított jármüveknek A viláahírű autógyár most teieoiáró teherautókat. autóbuszokat valamint o kénen ,látba*ó géoiát- miivét hozta eí a vásárra. Az eaés-’séoüqv számáro készült autó motorja 1997 köbcentiméteres és 72 lóerős. Uzemanyaa-fopyaszlása városi foraaloinban 7.5 liter, autópályán, 120 k'loméierer xebescén esetén f.9 liter
